Boldog Karácsonyt kíván a Kanadai Magyar Hírlap!
Úgy hozta a sors, hogy Advent utolsó vasárnapján kétszer is voltam templomban. Szombat délután a vidéket jártam. Jobban tettem volna, ha inkább az utolsó percre hagyott karácsonyi bevásárlást fejezem be, de gondoltam magamban: ha már úgy is ennyire kések, nem számít már ha vasárnapra hagyom a plázás tolongást. A héten az eső és a langyos idő elmosta a havat Ottawában, szombatra azonban friss hó takarta ismét az ágakat, kerteket és háztetőket. Beültem a Jettámba, nyugat felé vettem az irányt és az Ottawa szélén lévő Pakenham községnél kötöttem ki. A települést úgy lehet elérni, hogy egy keskeny, egysávos kő hidon haladunk át a jeges Mississippi folyő fölött. Az 1901-ben, skót származású kőművesek által épített 7,6 méter széles, öt ívből álló ívhíd egész Észak-Amerikában egyedülálló. Nyilván a huszadik század elején nem személykocsiknak tervezték, ezért a híd mai használata a kanadai előzékenységre alapul: arra, hogy a szembejövő kocsi a hídfőnél megáll, megnézi, hogy van-e már gépjármű a hídon és ha van, akkor átengedi.
A Pakenham-i híd.
A Mississippi túlsó oldalán Pakenham község főutcáján kötünk ki, afelett pedig ott toronyosodik – egy domboldal tetején – az 1892-ban felépült Szent Péter Celesztin római katolikus templom. A templom külseje a 17. században, a dél-Franciaországban népszerű építészeti stílus szerint lett tervze. Úgy mint az az egyedi kis híd, ez a vidéki templom is különleges. Összesen három kanadai templom egyike, amelynek belseje az itáliátus építészet példája. Ez első sorban a belső díszletekre igaz. Szintén különleges, hogy a torony 45 fokos szögben fordul a templomtól.
Szombat este néhány perccel hat előtt éppen szerencsém volt, mert mindjárt kezdődött a szentmise, így a templomot belülről is meglátogathattam. A kanadai sokszínűség egyik jele, hogy a negyven körüli plébános lengyel származású. Tíz évesen került Kanadába szüleivel Matthew Chojna (valamikor talán még Mateusz volt). És felthetően onnantól kezdve lépten nyomon magyarázhatta, hogy vezetéknevét hogyan kell kiejteni. Ez oly annyira igaz, hogy még a templom előtti táblára és az értesítőbe is fonetikusan van feltüntetve a neve, mint „Hoy-na,” hogy könnyebb legyen az angol kanadaiak számára. Kiejtés nélkül beszélt angolul, az általa celebrált szentmisén pedig körülbelül huszan lehettek. Mint, ahogy a jó katolikusoktól elvárt, az első tíz padsor üresen tátongott–mindannyian a hátsó sorokat foglaltuk el. Univerzális elv, hogy szeretjük a szentelytől való tiszteletteljes távolságot.
Matthew Chojna atyáról a homilia alatt derült ki, hogy eléggé lengyel. A homilia és a pap saját teológiai érdeklődési köre még az Advent negyedik vasárnapjához kötődő olvasmányokhoz képest is roppant Szűz Mária centrikus volt. Nem tudom, hogy ez miért tűnt olyan idegennek számomra. De valószínű, hogy az apai oldalról érkező református, illetve zsidó beütésnek van ehhez némi köze. Chojna atya a misztikusban úszott, amikor dichotómiát épített fel Szűz Mária és Éva között. Az egyik az egész életét átadta Istennek, a másik viszont a Teremtőtől elfordulva pecsételte meg az emberiség sorsát. Amikor a megfoghatóbb gondolatok partjára érkezett Matthew Chojna hajója, üzenete végülis a feltétlen szeretetről szólt.
Illusztráció: Tobi Czumak
Vasárnap reggel saját, ottawai belvárosi templomomban vártak többen, ezért ott is voltam. A kontraszt a pakenhami kis vidéki templomhoz képest aligha lehetett szembetűnőbb. Szent József padsorai tele voltak szülőkkel és gyerekekkel, a falú csendje helyett nyüzsgés, forgás, gyerekek rohangálása, a templom pedig a nagy létszámű kórus erőteljes hangjától zengett. És a dal amivel a szentmise véget ért nem volt más mint egy hagyományos ír népdal, az úgynevetett „Canticle of the Turning” (A fordulás himnusza). A népdal a karácsonyi üzenet forradalmi jellegére emlékeztet: Isten egy nyomorúságos körülmények között élő családon keresztül érkezett a világba, a mélyszegénység és a kitaszítottság közepébe. A Teremtő menekültként érkezett. Az ír népdal kellőképpen harcias szöveggel van ellátva:
„A hatalom folyosóitól a vár tornyáig, kő nem marad kövön. Vigyázzon a király, mert a Te igazságod minden zsarnokot letép a trónról. Az éhesek többé nem sírnak az élelem után, amit meg nem tudnak keresni. Asztalok terülnek, minden szájt etetnek, fordulni készül a világ!”
Ezzel a gyönyörű népdallal zárom soraimat. Kívánok valamennyi olvasónknak Boldog Karácsonyt!
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
2:28 de.
Köszönöm! Én is kívánok a KMH minden írójának és olvasójának meghitt, békés Karácsonyt!
3:43 de.
E gyönyörü ir népdal áldott sorai most a legaktuálisabbak!
Legyen igy és ezáltal áldott a Karácsony és a jövönk!
Üdvözöljük közös kelta gyökereinket és osztozzunk sorsukban!
4:53 de.
Ez a népdal, amit feltettél, nagyon üdítő. Szépek a mi karácsonyi dalaink is, sőt, valahogy túl szépek és áhítatosak az én lelki alkatomhoz képest.
Ateista lévén különösen örülök minden vallási momentum leírásának, mivel én csak elvétve voltam misén életemben, és azokban sem tudtam elmerülni. Nekem a katolikus mise végén nálunk elhangzó papi szó, hogy „a misének vége”, és az erre való közönség-válasz („hála istennek”) különösen mulatságosnak tetszik.
Most mi is nagy készülődésben vagyunk, karácsonyfa-díszítés, ajándék-csomagolás… Ehhez a férjem mindig feltesz egy diszket ezekkel az érzelmes karácsonyi dalokkal. De az élet néha hoz egy kis vidámságot is… A férjem ugyanis már eléggé nagyot hall, és hiába bömbölteti a karácsonyi énekeket, ő már alig hallja. Ezért harsogva együtt énekli a dalokat. Mivel a szövegekre már nem nagyon emlékszik, néha egész furcsa mondatok jönnek ki ebből az énekléséből. Az imént az „a kisded Jézuskát mi is áldjuk” helyett azt énekelte „a kisded Jézuska micsináljjon”… 😀
5:14 de.
Happy Christmas for all : )))
5:50 de.
T.C.Adam !
-Legyen áldott az Ünneped!
– Nagyon szépet szeretnék írni én is, de ennél okosabbat sohasem tudnék…
– mint Márai Sándor:
-„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak Te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért
van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni…”
5:53 de.
.C.Adam !
-Legyen áldott az Ünneped!
– Nagyon szépet szeretnék írni én is, de ennél okosabbat sohasem tudnék…
– mint Márai Sándor:
-„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak Te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért
van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni…”
5:58 de.
Köszönjük szépen. Boldog Karácsonyt kívánok a KMH szerzőinek, olvasóinak! Az eltiltásukat töltő Marcsinak, Bendegúznak pedig ezen felül azt kívánom, hogy a gyűlölködéssel teli szívük tisztuljon.
6:35 de.
Megdöbbentem. Láttam eddig fotókat, olvastam róla cikkeket, de most más volt az élmény: egyenes adásban néztem és hallgattam.
A krisnások ismét ételt osztanak a Blaha Lujza téren. Az index.hu közreműködésével az interneten lehetett nézni az ételosztás helyszíni közvetítését.
https://index.hu/belfold/2018/12/24/elo_kozvetitesunk_a_blaha_lujza_teri_etelosztasrol/
Nyolcéves forma gyerekektől a szép-korúakig álltak sorban az emberek, rendezők „terelték” az élelmiszerért térre látogatókat. A felnőtt korosztály magán hordozta az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait. A húsz év körüliekkel más körülmények között találkozva nem gondolnád, hogy szükségük lenne ingyenes meleg ételre, és tartós élelmiszerekre. Ilyet osztottak a krisnások. Az osztás kezdetén néhány szerencsésnek még jutott formás méteres fenyőfa is.
Boldog karácsonyt mindenkinek.
7:15 de.
Vidám ünneplést és boldog új esztendőt kívánok Mindenkinek!
7:16 de.
Egy ismerősöm írta ki a falára:
„Sokan bosszankodnak, hogy ez a karácsony (sem) fehér és szikrázóan hideg, de hajnalban az jutott az eszembe, hogy ennél a tavaszias, enyhe időnél aligha kaphattak volna szebb ajándékot a hajléktalanok, hát kár bosszankodni. Kellemes ünnepeket mindenkinek!”
Minden nézőpont kérdése, és valóban a Karácsonyt az utcán (ha még nem üldözték el a rendőrök) vagy már az erdőkben megbújva töltő hajléktalanoknak áldás a most beköszöntött enyhe budapesti időjárás. Hála Istennek!
7:31 de.
Kedves Alma!
Én is nagyott hallok(nem nagyon, csak ammennyire kell néha), de én szándékosan csinálok iyen „bakikat” időnként amikor a nejem az ünnepi előkészületek túllihegése miatt kezd kifáradni és engem is fárasztani! 😀 (Nem lehet, hogy a hálás férjecskéd Neked is egy kicsit mórikálja Magát? 😀 )
9:50 de.
Boldog Karácsonyt!
10:36 de.
Boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok Mindenkinek!
11:08 de.
Boldog karácsonyozást mindenkinek
És elsősorban Békességet!
11:48 de.
Boldog karácsonyt és békés, az eddigieknél nyugodtabb újévet kívánok mindenkinek aki a KMH oldalaira téved véletlenül vagy „előre megfontolt szándékkal,készakarva!” Bár az utóbbi ugyan kissé utópisztikus, de hátha!
11:50 de.
Ismetelten, csak ezt a szep Ady verset tudom hozni! Ennelszebbet NEM talaltam !
https://youtu.be/3mot9ZamCpA
2:07 du.
mindenkinek hite és vágyai szerinti boldog napokat és fehér karácsonyt kívánok bőségben és egészségben valamint mókával telten
5:17 du.
Szeretném, ha mindenkinek lennének ezen az ünnepen meghitt és örömteli pillanatai és az is jó lenne, ha minél többen próbálnának néhány ilyen percet az arra rászorulóknak teremteni.
Mert az öröm és a bánat is furcsa… ha az örömöt megosztják, több lesz belőle, a bánat viszont csökken ilyenkor.
Boldog karácsonyt!
7:38 de.
https://www.facebook.com/dublinairport/photos/a.517023948343972/2113092125403805/?type=3&theater
1:50 du.
Boldog Karácsonyt és békés új esztendőt az egész világnak!
3:22 du.
Békés Karácsonyt – a még hátralévő napra, és Szerencsés Újesztendőt Mindenkinek!
Nálunk családi ünnep a karácsony, és mivel én élek egyedül, én megyek mindenhová: szenteste a húgomékhoz, ma a fiam anyósáéknál volt ebéd. Csak egyre kevesebben ülünk az asztal körül – ez szomorú.
4:33 du.
Nagyon Boldog Ünnepet Mindenkinek!
7:44 du.
Kenny
2018 december 25
7:38 de.
jó humora van a Dublin-i reptér személyzetének, NR001 hahahahaha boldog karácsonyt és BWV1052 -t valamint ifjú: 18 éves Whiskey-t hozzá az új év meg hozza el további vágyaid eredményeit
3:58 de.
Nagyon boldog Karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak, írónak és nem utolsó sorban Cristophernek! 🙂
7:34 de.
Rodeo11 Itt a légügyi hatóságok közreadták az irányítótorony párbeszédét a Télapó bejelentkezésénél
(Santa said: „Ho, ho, ho, this is Santa 1! Is anybody out there?”
While the air traffic controller replied: „Santa 1, this is air traffic control. All aircraft have left Irish airspace, so you, Rudolph and all the reindeer are now clear to start dispatching presents.”
„Thank you Irish air traffic control, we are good to go. Ho, ho, ho!”, Santa responded.),
A Gárda figyelmeztette a gyerekeket, hogy időben feküdjenek le aludni, hogy a Télapó nyugodtan tudjon dolgozni, a közlekedési hatóság pedig felhívta a közlekedőket, hogy figyeljenek és biztosítsanak elsőbbséget a dolgozó Télapónak. A Télapó figyelő folyamatosan tájékoztatta a lakosságot, hogy jelen pillanatban hol tartózkodik a szán. Itt komolyan veszik a játékot. 🙂
Viszont kívánok minden jót, ez az év nekem tökéletes volt, és az újév is jól kezdődik. Így maradjon.
3:39 du.
https://www.google.com/
4:19 du.
Kenny, a Bagi-Nacsa cikkbeli beszélgetésünkhöz:
(Kenny, 2018 december 27 4:28 de.)
____________
Unokatesóm, aki Ausztráliában él már a nyolcvanas évek óta, szintén állandóan a magyarokat szidja. A kintieket azért, mert „összeférhetetlenek”, az itthoniakat meg azért, mert nem szeretik a hazájukat eléggé…
Az unokatesóm nagyon rendes srác, de úgy látszik nagyon mélyen szüksége van arra a bizonyosságra, hogy a magyarokkal nem lehet együttélni…
Azt hiszem, a legtöbb külföldön élő magyarnak ez az önigazolási kényszere van. Gyuri10 is ebben tombol.
Itthon persze nagyon rossz az élethelyzet szinte mindenkinek anyagilag is, és Orbán Viktor sokat rontott a mentális állapotunkon is. Ennek ellenére a valódi életben nem tapasztalom ezt az örökös undorító gyűlölködést, mint amitől a KMH fórum is, meg a Face-book is csak úgy sugárzik… Ezekről tehát azt gondolom, mesterségesen csinált dolgok. Jó példa erre gyuri10, akivel személyesen is találkoztam, és egy normális, barátságos beszélgetőpartnernek találtam – miközben itt mindjárt MÁSNAP ordenáré módon nekem ugrott, és azóta is csak gyűlölködést olvasok tőle szinte mindig. Geyza meg persze ezt ezerrel hergeli. A többiek is így vagy úgy beszállnak ebbe. Na látod, EZ A SIRALMAS. Tele vagyunk sérült lelkekkel, akik attól remélnek kibontakozást és megnyugvást, hogy felveszik ezt az ordenáré stílust. Persze, aki meg van fizetve a fidesz által, attól ez természetes. De a többiektől?
6:11 du.
Almási Alma Nem mondok olyat, hogy nem lehet magyarokkal együtt élni, de nem könnyű. A Szilvesztert minden évben magyar barátok közt töltjük, idén is. Velük jó. A háziorvosunk is magyar hölgy, mert itt kötelező a háziorvos. Ha veszed a fáradságot, és beleolvasol az „Írországi magyarok” és az „Észak-Írországi magyarok” facebook csoport kommentjeibe, érteni fogod mi a bajom a külföldi magyarokkal.
Pár hét után kiléptem a csoportból. Elég volt.
Úgy akarnak jobb életet, hogy folytatják az otthoni viselkedést. Így nem jó.
Persze tudom, az igazi életben nincs annyi gyűlölet mint a kommentekben, szerencsére ez igaz (visszafogják magukat, mert félnek a büntetéstől?). Marcsink nem merne négyszemközt így beszélni, hamar véres lenne a szája. Az országban tapintható a gyűlölet és a rosszindulat. Annak, aki ott él megszokott, hiszen minden megszokottá válik egy idő után. De mikor egy egészen más körülmények között van szerencséd élni, azonnal kitűnik, hogy a megszokott körülmények nem jók. Akkor sem tetszett, de most már elviselhetetlen.
Egy idő után az is lehet öröm, ha csak három pofont kapsz, nem ötöt, én viszont azt szeretem, ha egyet sem.
Azt mondod, ne szidjam a magyarokat. Jó, rendben, nincs is benne örömöm. Akkor mégis, hogy lehet, hogy ilyen lett az ország? Mitől lett ilyen birka a nép, aki nem csak hagyja, hogy hülyét csináljanak belőle, még örül is neki? Becsüljem azt az embert, aki 10000 forintos Bözsi utalványért eladja magát?
Ha olyan nagyot tévedek, hogy kerülhetett ilyen helyzetbe az ország? Szeretném, hogy tévedjek, nagyon jó lenne, ha büszke lehetnék a szülőhazámra. Most nem tudok az lenni.
Valahogy úgy van ez, hogy egyenként nem is olyan rossz a magyar ember, csapatban mégis mindig rossz lesz?
Gondolod nekünk jó, hogy az ír újságokban negatív cikkeket írnak a magyarokról, és nem tudjuk megcáfolni? Az benne még a jó, hogy minket nem azonosítanak a kormánnyal.
9:32 du.
Kedves Kenny! 75 éve élek Magyarországon, Budapesten. Rengeteg szeretetet, barátságot, kedvességet, együttérzést kaptam ezalatt családtól, barátoktól és idegenektől egyaránt. Kisebbet, nagyobbat. A Rákosi időkre nem emlékszem személyesen, csak elbeszélésekből, de a Kádár korra már igen. Voltak rendszernek üldözöttjei, de kevesen, és az átlagember tudott jól egymással együttélni.
Nem tudom, nyugaton hogy megy, de Magyarországon a kapitalizmus beköszöntésével kezdődött a gyűlölködés, mégpedig a politikában. A 90-es évek elején az MDF-SZDSZ vetélkedővel. És azóta csak egyre romlik. Lassan újra felerősödött az antiszemitizmus, a cigánygyűlölet, a rasszizmus. Lehet, hogy a nyugati világban ez már régen lezajlott, a pártélet leülepedett, és ma már lehet ezt is normálisan csinálni. Nálunk viszont egyelőre a fidesz politikájában csúcsosodik ki ez a gyűlölet, és nem tudom, jöhet-e még rosszabb, de alighanem igen. 🙁
9:34 du.
Ja, és ami a legszomorúbb. Nemhogy jobban, de sokkal rosszabbul élünk, mint Kádár éveiben.
8:08 de.
Almasi Alma Kedves Alma! Nem lehet így összefoglalni, hogy nyugaton. Minden nyugati ország más. Angliába vagy Svédországba például soha nem költöznénk, Hollandiába vagy Dániába szívesen. Igazad van, a gyülöletet a palackból a Fidesz engedte ki, és talán még tudja irányítani. Talán. Visszaterelni biztos nem tudja. Viselkedés kutatók szerint nincs közlekedési morál, az általános morál csapódik le az utakon. Közlekedsz Te Magyarországon? Az jó, hogy sok szeretetet kaptál. Bele számolod a munkahelyi aljasságokat, intrikákat Azt, hogy mindenhol be akarnak csapni? Sehol nem kapod meg a nehezen megkeresett pénzedért ami jár? A pénztárnál az ujjaidat is meg kell számolni? A hivatali packázások? Nem zavar a megalázó „nyugger” megszólítás? Egy szükségtelen rossz vagy, slapaj nem győzi hangsúlyozni. Nagyon más fogalmunk van a segítségről, a szeretetről. Az egész életemet emberek között éltem, csak szikrányi szeretet és segítőkészséget tapasztaltam. Inkább elfordulnak, ha segíteni kellene. Feljelenteni azt igen, az megy. Aki ma segít, azt baleknak nézik, vagy gyanús.Vidéken még van nyoma, de sajnos romlik a vidék is. Itt idegenként több segítséget és szeretetet kaptunk egy év alatt, mint ott egész életemben. Persze, volt egy Sípos Pali nevű kollégám, aki a lelkét kitette az emberekért. Már sajnos Ő is halott. Mindig az átlagot kell nézni, az pedig siralmas, és megy tovább rossz irányba. Örülök, hogy Te elégedett vagy, nekem nagyon kevés. Laktál Te lakótelepen? Látod mi megy a lakás bérléseknél? Szerencsétlen lakni vágyó emberek kizsigerelése? A hítelkárosultak segítség helyet csak gúnyt kapnak. Sorolhatnám estig, nekem ezekben semmi szeretet nincs. Csak a saját haszon, saját érdek. Jó Neked, hogy Te ezeket nem tapasztalod. A Fidesz a hibás? Egy fenét. Termőföld kell, hogy kinyíljon a gyűlölet az irigység. Ezt a termőföldet a magyar polgárok biztosítják. Szerinted mennyi szeretet van abban a szavazóban, akit csak a saját érdeke irányít?
Komolyan gondolod, hogy boda egyedi jelenség? Bocs, kapkodva írtam, lehet össze-vissza. Könyvet írhatnék a sok rosszról, nehéz összefoglalni. Te a jót akarod látni, én a valóságot. Akkor érzed milyen dohos a levegő, ha kinyitod az ablakot. Az se mindegy, hol az az ablak, füst jön be, vagy tiszta levegő. Egy itt lakó lány írta, itt azt számolja, ki nem mosolyog. Ott azt, ki mosolyog.
10:21 de.
Kenny, keserűen írsz. Az emberek persze nem jótündérek, de azt nem is kell elvárni tőlük. A kérdés számomra mindig az, hogy vajon miféle vesztességek érnek a mindennapi életben, ha valaki „nem kedves”? Viszont ha „kedves”, akkor az nyereség. Mindig az elvárásokkal van baj, az elvárások nem teljesülése keserít meg, az, amikor nem vagy biztos saját magadban.
Na és konkrétan Boda: ő egy szerencsétlen, kihasznált kapca volt egész életében, és cserében ő is igyekezett mindenkit kihasználni (mi mást tehetett volna?). Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, azt nem tudom, de összességében szánalmas helyzetben van. Én inkább sajnálom, mintsem haragudnék rá.
Vannak a kereszténységnek érdekes tanításai. Noha én nem vagyok hívő, ezekben a tanításokban látom és méltányolom az igazságot. Ilyen az is, hogy ha rosszat teszel másokkal, az voltaképpen a te károd. (Majd valamelyik itteni bibliamagyarázó kikeresi a megfelelő passzust.)
12:00 du.
Almási Alma Nem hiszem azt, hogy túlzott elvárás az, amit más ország lakói gond nélkül tudnak teljesíteni. Pedig nem tartják magukat felsőbbrendűnek, és a történelmük is kegyetlenebb volt mint a magyaroké. Azt gondolom, inkább Te vagy túl elnéző. Nem azért élünk, hogy megnehezítsük mások életét, ez nem bocsánatos bűn.
Trehányságból, lustaságból vagy irigységből tesznek keresztbe egymásnak az emberek, ezzel elindítva egy örvényt, amibe egyszer Ők is belekerülnek.
A kedvesség a mosoly ne legyen nyereség, legyen mindennapos „unott” tevékenység. Ha akarod nyereségnek is nevezhetjük, nem mindegy, hogy mosolygó, kedves emberek vesznek körül, vagy búval béleltek, irigyek és önzők. Ha nagyon akarnád, szerintem kiszámolhatnád mennyi energiát nyersz más jókedvéből.
Most mikor elidegenedik a világ, itt mindig kapunk egy mosolyt, és megállunk pár mondatra beszélgetni. Semmiségről, de nekem sokkal jobban tetszik, mint a mogorva elfordulás, telefonba bámulás.
Olyan tevékenységekkel lehetne sokkal jobb életet csiholni Magyarországon, ami nem kerül pénzbe. Odafigyeléssel, segítséggel, kedvességgel. Igen keserűen írok, mert Magyarországból hiányzik a szeretet. Állandóan beszélnek róla, de csak nagyon kevesen gyakorolják.
A baj, hogy már nem is hiányzik, természetes a hiánya. Ez nagy baj, persze, hogy keserű vagyok, ha magyar újságot olvasok.
1:27 du.
Kenny, trehányságból, vagy lustaságból nem tesz senki keresztbe. Irígységből igen, de akkor úgy látszik, rám senki sem irígy… 😀
Itt most abbahagyom. Részemről az emberszeretet (inkább embertiszteletnek mondanám) nem „kiérdemlés” kérdése…
2:18 de.
Kenny
2018 december 28
12:00 du.
tudod? te ne tudnád ott északon…van az angolos távozás melyszerint nem köszön, csak elmegy (ez vagyok én) és van a japán amely búcsúzik de nem megy el ez meg a NER
jobb hátra sem nézni még majd „lótni” futni kell vagy sóbálvány?
inkább hagyni hadd csináljanak azt amit akarnak még a bizonyosan sok örökségemért sem emelem fel a telefont…legyenek boldogok én meg csak megleszek vakahogy NER nélkül?
hahahaha ha meg nem? (na olyan nincs)
2:30 du.
Boldog UJevet a Kanadai Magyar Hirlapnak’