Kétezer magyar könyvet dobtak ki Montreálban – Felszámolták a Magyar Otthon könyvtárát
Egy teljes konténernyi magyar könyvet — összesen kétezer kötetet — vittek el a szemetesek a montreáli Foyer Hongroisból (a Magyar Otthonból). Úgy döntött az intézmény vezetősége, hogy nincsen igény magyar könyvtárra a magyar közösség által alapított és a Québeci tartományi kormány által szubvencionált Foyer Hongrois nevű idősek otthonában, mivel az utóbbi időben a lakók viszonylag ritkán kölcsönöztek ki könyveket. Ugyanakkor helységre bőven volt igény, hiszen a québeci CLSC nevű helyi klinika hálózat munkatársainak, illetve egy orvosnak kellett irodát biztosítani. Bár a Magyar Otthon hangsúlyozza, hogy jogilag nem volt semmilyen kötelessége, hogy a konyvtár felszámolása előtt bárkivel is konzultáljon, mégis bírálat éri a vezetőséget, hogy nem adtak senkinek sem lehetőséget arra, hogy a könyvek egy részét megmentsék. E helyett azt jelzi a Magyar Otthon, hogy az alig használt könyvtár lerakodó helységgé vált, ahová állandóan érkeztek kéretlenül az újabb és újabb magyar nyelvű könyvek. Az ominózus döntést a Magyar Otthon kuratóriuma hozta meg.
A biztonsági kamerák rögzítették a konténer megtöltését és a montreáli magyar könyvtár megsemmisítését. A Facebookon pedig a következő olvasható, nyilván olyan montreáli magyartól aki nem értett egyet a döntéssel: „Egy mérföldkő a montreáli magyar közösség hanyatlásában: A montreáli magyar közösség tulajdonát képező ‘Magyar Örökségi Könyvtár’, aminek a Montreáli Magyar Otthon adott helyet a 25 éves gyüjtömunka ideje alatt, megsemmisítésre került. Több mint 2000 kötetet tartalmazott: magyar szépirodalom, verseskötetek, az 1000 éves magyar történelem könyvei, régi kézmüves és iparművészetek leírása, szótárak, lexikonok, Révai és mások, meg a világirodalom remekművei magyar fordításban: próza és versek.”
A fotón a montreáli Magyar Otthon felszámolt könyvtára látható egy szemetes konténerben. Összesen kétezer könyv ment a kukába.
12:38 de.
ahogy elnézem (mert látok!) a helyi lakosok igényei más irányba fordultak, mint a papíralapú olvasmány, egyébként is egy könyv az olyan hosszú (látok embereket közúti járműveken könyveket olvasni, de látván a borítóikat és néha a címeiket én bizonyosan nem olvasnám el, egyébként volt egy bölcs irodalomtanárom anno, aki azt merte mondani, legyen bátorságod becsukni egy könyvet bármikor! persze az ő mondása azon alapult miszerint majd kinyitom máskor)
na ez itt a sok egymás hülyítése és a sok irodalom?, évek hosszú sora óta semmilyen tv játékot vagy filmet sohasem … a sportok közül is csak néhányat, inkább újraolvasom a könyveimet az valami olyan mint a házasság mindig ugyanazok vagyunk mégsem unjuk meg egymást
és marad az elektrónikus egymás hülyítése a semmi körüljárása a 12. hatványon
és bizonyos rétegek semmit sem fogyasztanak
a kanadai tv ben sohasincs klasszikus zene!!! még a bécsi újévi koncertet sem közvetítik… Quebec ből volt egy pár éve hetente egyszer az ma már nincs!
ezek jelek, még azt kell eldönteni rossz jelek vagy jó jelek?
szvsz rossz jelek de majd a nagyérdemű eligazít…
a történelemben volták már könyvmáglyák manapság is az megy…
12:47 de.
Legalább nem égették el a könyveket ott helyben, hagyták inkább, hogy a szemét telepen döntsön a város, elégetik, vagy újra felhasználják papírgyártáshoz. Erre jó az ezer éves (Magyar) kultúra?
1:54 de.
ez történt a rendszerváltás után számos magyar vállalat6üzemi könyvtárral. A Vasas Szakszervezetnek a 20.szd. első éveiben, a szakmunkások által összeadott példányaiból és a szocializmus 40 éve alatt tematikus gyarapítással több százezres könyvtára is erre a sorsra jutott. A letéti könyvtárakat helyben megsemmisítették, a központi még próbált néhány évtizedig alapítványi formában működni, de a végén támogatás hiányában az is felszámolásra került. Szétverték a Csepel Műveknek a csepeli lakosság felé is nyilvános több százezres könyvtárát is. Amit lehetett, elajándékoztak, de a vége itt is az lett, hogy az utcára kiszórt könyveket vitte a szél. Ilyen sorsra jutott a vidéki közkönyvtárak jó része is, mert az önkormányzat nemhogy gyarapításra és könyvtárosra, de a villanyszámlára is sajnálta a pénzt. Ez volt a valamikor virágzó magyar könyvtárügy fekete korszaka. A digitális könyvtárak – legalábbis Magyarországon – a szegény széles rétegek számára elérhetetlenek. A használt könyveket most már Budapesten a közhasznú könyvkereskedő társaság mindenfelé megtalálható könyvkocsijai révén megvásárolhatók 300 Ft-os áron, de vidéken nincsenek ilyenek.
2:34 de.
ADAM ! HOL VAGY?, hol voltàl amikor ez megtörtént? mi a fenének irogatod , hogy menyi diplomad valamint kitüntetéssel rendelkezel § szégyen ràtok nézve akik idehaza kinlodnak , és ott ahol talàn demokratàk élnek ennyire hidegen-nemtörödöen igazgatják az 1000 évünket! LEHETSEGES EZ ?
2:57 de.
Ennyit ”nyelvünk és kultúránk” megtartásáról.
Remélem soha többé nem kell hallanom ezt a hazugságot.
4:48 de.
Gyula Bognar
2019 február 2
12:47 de.
Kedves Gyula, kár volt a Magyart zárójelbe tenni, mert az egész világon egzotikus nyelvünk miatt ez igenis létező, a többitől megkülönböztethető kuriózum. Itt is sokan gyakorolják magas szinvonalon, Ön is már többször. (Egyébbként kisbetüvel kezdődik, hacsak nem tisztelete jeleként írta naggyal, mert akkor restelkedve, de örömmel megbocsátok! 😀 )
5:04 de.
Ez gyalázat!
Mintha 80 évvel ezelőttről visszaköszönne valami …
8:20 de.
adalbert george
2019 február 2
2:34 de.
Ha tudott volna róla biztosan megakadályozza !
8:41 de.
Adalbert George,
Kizárólag a Magyar Otthon vezetői, illetve kurátorai tudtak róla, nem volt tágabb konzultáció. Ráadásul nem élek Montreálban és nem vagyok tagja a helyi magyar közösségnek sem. Az egyetlen amit tehetek az az, hogy közlöm a siralmas hirt.
9:44 de.
ADALBERT GEORGE:
De ki emlekszik 1000 evvel ezelotti nyelvedre, irasmododra, tarsdalami , gazdasagi rendszeretekre, na meg vallasotokra????????????????????
Vajk vezer ugyan ezt tette, s hires SZET Istvanna valt!
S ma is magasztljatok emleket mint a LEG elorehaladotabb gondolkodot !!!!
„Semmi nem ujdonsag a napvilagon” !!!!!!!!!!!
Ami holnap fog tortenni, az mar reg megtortent a multban.
Csupan a valosag elismerese ami hianyzik, s az sokaknak bonyodalmas elismerni es elfogadni valosagkent !!!!!
10:32 de.
Gondolom, ez a Magyar Otthon is kap a magyarországi adófizetők pénzéből „támogatást”, ad nekik Orbán Viktor.
11:25 de.
Arra van ideje a montreáli Magyar Nagybizottságnak, a Kelemen Tibinek és a focistáinak, hogy szerénységemet kiközösítsék a kanadai magyarok köréből, kitiltsanak a helyi magyarok akváriumából, de arra nem, hogy megvédjék annak a közösségnek a könyvtárát ? Mi vót ?
És mindezalatt hol volt a Bálint gazda, Orbán kanadai nagykövete? Ő bizonyára azzal töltötte az idejét mint úgy általában – idős és könnybelábadt szemű magyar hölgyyeknek zongorázott a követségen miközben fehérkesztyűs lakájok, komornyikok pogácsával etették az áhitatosokat (na majd bizonyára ezért is kapni fogok a fejemre az apukájától aki Orbán hazai nagybirtokán cselédeskedik, vagy akár a Bálint által dédelgetett Blanár Andrea úrhölgytől itt Montreálban.)
Én csak azt tudom mondani, Albert Györgynek ebben az alúljáróban ahová betévedt hogy ha engem bíztak volna meg a helyi magyarok hogy megvédjem őket, én nem hagytam vóna veszni ezt a könyvtárat mint hazánkat annó Trianonban. Fuck, no. Lefeküttem vóna azelé a dömper elé és azt montam vóna annak a dákónak a volánnál – biztos francia kanadai vót vagy tót vót (mi vót ?) – hogy, figyusz, gázojj el, de csak rajtam keresztél mész innét tovább, te lapostetű.
Még nem fekeztem be, Albert. Ezután elrendeltem vóna minden montreali kiscserkésznek, hogy a vasárnapi Magyar iskola után biztosítva légyen számukra és apukájuknak, a magyar adófizetők pénzén, egy kupica öregágyas. Mér? Azér, mer ez a legjobb magyarságtudat frissítő a világon. Érti, Albert ? Ha nem akkor ezt halgassa meg és meg fogja tudni valóban mi vót
11:40 de.
Szegeny Assurbanipal, ha tudta volna hogy az utokor hogyan velekdne majd konyvtaran, bizonyara inkabb valami mast alapitott vona s nem konyvtarat !
11:42 de.
Minekamagyaernakkönyvcsakmegzavarnáőket
11:48 de.
@ Tüske Zsófia zenekedvelő úrhölgy 🙂
Ön talán ezt a számot jobban fogja értékelmi, és mind azok idelenn akik nagyon jól tudják mi vót és mi van, és azt is, hogy néha miért is kell egy nagyon jó helyet elhagyni.
11:55 de.
GOLLNER B.ANDRAS;
Vigyazz hogy miket feltetelezel, az holnap valosag lehet am!
12:04 du.
Lehet-e felvenni a könyveket? Rendelkezem és hajlandó vagyok segíteni. Talán túl késő? Mit lehet tenni?
12:25 du.
@ Bendegáz
Hozzám szótál? Inkább hozzál szótárt.
12:50 du.
Világéletemben faltam a könyveket. Nemcsak a járművön olvastam, hanem mentemben is. (Egyszer megtörtént, hogy a sarkon felnéztem, megláttam a „Behajtani tilos” táblát,és megkerültem a háztömböt – gyalog.) Nálunk könyvet kidobni legalább akkora bűn volt, mint kenyeret.
Így lett egy párezres könyvtáram az ötéves koromban kapott Öreg néne őzikéjétől a lányregényeken át az Európa Könyvkiadó sorozatáig, benne a Hemingwayek, Updike, Salinger meg Bellow. Mindig szerettem a lektűrt: ebben a műfajban Mikszáth verhetetlen. De rá kellett jönnöm: nem minden írott szót kell feltétlenül fizikai formájában megőrizni.
Rodeo 11! A tanárod bölcs mondása szerintem arra vonatkozott, hogy ne töltsd az időt fölöslegesen érdektelen vacakokra. (Én így jártam Wass-sal.)
Úgy látom innen, Magyarországon kívül soha nem élt outsiderként, hogy nem lehet egyszerű megtartani a nemzetiségi gyökereket úgy, hogy közben boldogulj az új környezetben, és a gyereked is ismerje nemzetedet. Tán Chris szüleitől, nagyszüleitől kéne megkérdezni, hogy csinálták?
3:01 du.
Az en hajdani MAGYAR konyvterjezto vallalatom,ami 198O tol tiz evig mukodott, sok konyvet adtam az Otthon konyvtaranak. Azonkivul, sok, sok oreg elt es HALT mar meg azota ott , es hagyta a konyvtarra a konyveit! Mikor konyvterjezto VOLTAM, Osszel es tavasszal „Konyvvasart” rendezten az Otthonban! Foleg KULfoldon elo iroink konyvveit arultam! Meg AUstraliaban elo magyar irokat is felkutattam,.T.I. Azokban az evekben sajnos a regebbi , vagy mas idologiat kepviselo irok indexen voltak! Pl. Marai Sandor!
5:45 du.
talalom
2019 február 2
12:50 du.
Hasonlóképpen vagyok én is.
Épp elmúlt nyáron kellett bővítenem
a könyvespolcaimat mert már mindent elborítottak
az újabb beszerzéseim. Nem tudok megválni egy könyvemtől sem!!
És most tavasszal ismét flexet és hegesztő-apparátot ragadok
mert már megint nem lehet mozdulni.Igaz most szakkönyvek leptek el mindent. Kb. olyan 1500 kötetem lehet itthon.Vagy több.A szakirodalommal együtt.
11:17 de.
Fura egy dolog ez a magyar nyelv, Author: Christopher Adam! A cikkben olvasom: „Ugyanakkor helységre bőven volt igény, hiszen a québeci CLSC nevű helyi klinika hálózat munkatársainak, illetve egy orvosnak kellett irodát biztosítani.” Egy Petőfi nevű pasas a 19. században írt egy költeményt A helység kalapácsa címmel. Helyesen használta a helység szót, még véletlenül sem írt helyiséget! Pedig Petrovics nevű szlávnak született.
Minden másra ott a Magyar Értelmező Kéziszótár. És ott volt a könyvtár is. Bizonyára volt Petőfi összes a konyvtárban (sic!).
11:48 de.
Barmenyire is szeret olvasni barki is, de a vilagon egyszer mindennek el-jon a vege. Sot meg a vilagnak is lessz am vege.
A regi, nem olvasott konyveket kiseljtezik minden konyvtarak.
Az itteni meeyei konyvtar evete teszi azt, s ki teszik a konyvtar elotti arkade alatt mind a kise;ejtezett konyveket amit barki szbadon vihet amit csak ohajt.
Persze a magyar-nuelvu konyvekkel azt nem igen lehetseges.
Mert ki ohajtana konyvet amit nem kepes olvasni.
Bizonyara meg az ottani magyar-szarmazauak utodai sem.
S a mai Kanadai bevandorlok, akik zome India, Kina, kozel-kelet es Aftikaiak hat hogyan tudnanak magyart olvasni.
Sot kevesebben a magyarnyelvuek naponta. A magyarnyelv nem volt hodito nyelv meg amikor a magyar uralta sok szomszedos nemzetek teruleteit sem.
A regi, komplikalt nyelvek eltunnek idovel mint a legyek a tel kozeletevel.
Hat hany igen regi nyelvek es irasmodok ma mar teljesen ismeretlenek?
Ne feledd, a magyar feladta nem csaak nyelvet, de irasmidjat is tobb mint ezer eve.
Csupan a ‘szegeny-jobbagysag’ orizte meg a nyelvet.
S mennyi idegen nyelvekbol adoptalt a magyar sajat nyelvebe?
De a vilagban mindeg volt valami „kozos-nyelv” hasznlata a szuksegssegek miatt.
Volt az a kenyszerites altal, vagy az egyszerusege altali alkalmazva.
Persze az „esperanto” kiserlete nem sikereskedett. Mert tul-komplokalt, de az angol arra megfelelobb.
3:31 du.
Bendeguz79
2019 február 3
11:48 de.
gizi ezen a röffentyűdön is jól látszik, hogy a hottentottát kavarod a délpirézzel némi baszk és katalá bevetésével
nincs az a fordítógép (na jó van de azt másképpen bulldózernek nevezzük) amely képes lenne visszaadni a bende gizii mélységeket (magasságai nincsenek)
brühühühühü
4:15 du.
Persze a Kanadi magyarok tehettek volna mint itteni konyvtar cselekszik, habar az mar keso javasolni, hogy
mind a konyveket ingyen lehetove tenni mindenki magyar szamara aki ohajtott volna azokbol maguknak hazvinni amit ohajtott volna.
Na de az mar eso utan koponyeg.
Velhetoen, az tul magas lett volna arra gondolni is?!
5:52 du.
A MASIK CIKKBEn mar irtam, hogy tizevig magyar konyvterjeszto VALLALTOM VOLT A LAKASOMBOLL! Minden tavasszal es osszel rendeztem konyvvasart a magyar otthonba. Elvitettem egy truckkal a konyveim es ott kitettem oket asztalokra. Bizony nagy nubka colt a ki es berakasa a konyveknek! A vasaron nagyon sok konyvet vettek a helyi lakok! Biztos sokat dobtak abbol most ki. A lakok is adtak a konyvtarnak konyveket, plane aki meghalt azok konyvei is a konyvtarba ment!
11:25 de.
András, köszönöm Van Morrisont, ahogy egy bluesos barátom szokta volt ilyenkor mondani: yessss és oké!!
Itt van egy másik ír, sajna, már csak néhai, de felejthetetlen:
https://www.youtube.com/watch?v=bj5ejPWxcHQ
vannak ütősebb számai is, de ez talán jobban passzol a Magyar Otthon könyvállományának levesbe küldéséhez.
Tulajdonképpen azt nem értem, miért nem ajánlották fel az ottawai könyvtárnak az állományt, tudom, nekik vannak magyar könyveik, mert jártam benne.
11:38 de.
András: itt van néhány magyar származású zenész, akiknek legalábbis a szülei tudták, mikor kell egy (nem) nagyon jó helyet (Magyarországot) elhagyni:
https://www.youtube.com/watch?v=K4xoHjNjxus
https://www.youtube.com/watch?v=DJubwPUGxyc&start_radio=1&list=RDDJubwPUGxyc
[azért választottam Marktól Sonny Landreth-tel közös számot, mert őt az ottawai bluesfesten hallottam először, aztán elmentem utána egyszer San Joséba is… örök szerelem ő is]
4:39 du.
Göllner András
2019 február 2
11:25 de.
Tüske Zsófia
2019 február 6
11:25 de.
Ha már isteni blues, Őt se felejtsük:
10:32 de.
Szomorú! Főleg az, hogy az Otthon kuratóriuma egyetlen tagjának sem jutott eszébe, hogy felajánlják a könyveket a Kanadai Nemzeti Könyvtárnak! (Bibliothèque et Archives Canada)
11:01 de.
@ Tüske Zsófia
Kedvelem én is ezeket a számokat zenészeket mind, John Lee Hookert is. (nemtuttamhogya Paul Simon szülei magyar származásúak voltak)
Az írók, a kőltők, a zenészek, a művészek alkotásait egyszerűen a kukába dobni nem a művészeket hanem a szemetelőket minősíti. Én kitüntetésnek veszem, hogy az a társaság amelyik a szeméttelepre helyezett 2000 könyvet engem is kitaszított a köréből, nem bánom, hogy az a társaság amelyik a magyar nemzeti szégyenfolt szennyesét mosogatja idelenn, hazaárulónak, komcsinak, libsinek nevez ha nagynéha lejövök ide is játszani.
10:57 du.
MIKOR BEZARTAM A a konyvterjezto vállalatomat es a rengteg konyvet átküldtem a magyar követségre egy berelt teherautóval )25O dollaromba kerult a SZszallitas.
6:55 de.
˙
Testvéreim a digitalizációban ! 😀
ÍGY MÚLIK EL A VILÁG DICSŐSÉGE ? NEM !
Meglehet,hogy Savonarola és Goebbels boldogan táncol a sírjában.
Csakhogy a könyv, mint egyfajta tartalomhordozó fizikai tárgy
már járt le, ám e folyamat közben a betű,a digitalizációban a
maga további, egyelőre még beláthatatlan, végtelen horizontú
forradalmát éli meg. 🙂
Üdv !!!!!
.
6:57 de.
már járt le
helyett:
járt már le
2:06 du.
Nem szabad elfelejteni, hogy az oregek NEM hasznalnak computert’ Nem ertenek hoxzza.
2:12 du.
Göllner András
2019 február 7
11:01 de. Utolagos ELNEZESET kerem’ Legyen BEKE MAR’
5:25 du.
@ Figyelő
Asszonyom, én magának már rég megbocsájtottam, menjen békességben a maga útján.
Lehet hogy csalódást fogok okozni magának, de sajnos, a hazugság, az igazságtalanság, a korrupt néphülyítő nemzeti szégyenfolt képviselőivel én nem ülhetek egy asztalhoz. Erre nem adott nékem felhatalmazást az Atya Úr Isten egyszülött fia, a mi Jézus Krisztusunk.
Tudom, Tyúkanyó, hogy annak örülne legjobban ha végre idelenn is csönd lenne, itt is mint a montreáli diétás magyar vének körében, mindenki a felcsúti kisvasurasnak tapsolna és annak mindenkori nagykövetével bratyizna, pogácsázna, majd népdalokat fütyürészve térne vissza a matyóbabákkal kitömött kis vackába. Erre én semmi esélyt nem látok.
Akkor lesz béke, asszonyom, ha majd egyszer a magyar fiatalság észhez tér, és elzavarja a történelem szemétdombjára mindazokat akik itt és odahaza, a politikai paletta több oldaláról egymásba gerjedve, az árokba vezették a magyart, és másokat is erre az útra próbálnak mindmáig licitálni.
Nyugodjék meg tyúkanyó. Amikor maga engem többször az évek során hazugnak, gyurcsány-pribéknek, komcsinak, hazaárulónak, egy alacsony-szintű kis tanársegédnek nevezett ebben az alúljáróban, vagy azok soraiban akik könyveket hajigálnak a szemetesbe, nekem egy óriási szívességet tett. Kiröhögtette magát a hazugságaival és megnövelte tekintélyemet a komolyabb emberek körében. Azzal is jót tett nekem amikor azt hazudta a nagy nyilvánosság előtt hogy feljelentettem a helyi plébánost, vagy azzal, amikor azon siránkozott hogy milyen kár hogy már nem lehet az olyan fajtákat mint engem egyszerűen agyon lőni. Akár megcsókolnám a kezét is azért hogy szerepet vállalt abban, hogy a montreali magyar szervezetek köreiből kiközösítsenek. Ezzel a tettével ön és szövetségesei az életemet mentették meg. Ismétlem, tőlem nem kell magának elnézést kérnie. Én magának csak hálával tartozom.
Én csak egy valamit kérek magától idelenn, Figyelő. Ne várja el tőlem, hogy békésen vissza tipegjek abba a tyúkólba ahol maga tanyázik, ahol a libákat és a tyúkokat, a Bálint gazda eteti a felcsúti konyhamester eledelével. Az nem az én helyem, azzal a hellyel én nem tudok megbékélni.