Sor került Magyarországon egy különleges tojásbemutatóra. Igaz, a tojás maga nem szólalt meg, készítője viszont elmagyarázta, hogy a héjra felvitt díszítő elemeknek értelme, jelentése van, mindegyik valami üzenetet hordoz. No nem titkosírásra, rejtjelekre kell velük kapcsolatban gondolni, habár annak is megfelelnének, mert az elmúlt évszázadok alatt kezdtek már feledésbe merülni.

Zsigóné Kati népi iparművész neve nem ismeretlen a különlegességek kedvelői előtt. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították. Két hónap alatt elkészült legújabb munkáját ő nevezte el „beszélő tojásnak”, mert az arra felvitt jelek valóban beszélnek, elmondják őseink gondolatait. Meggyőződése, hogy ez a munka a magyar népművészetben komoly előrelépést jelent, értékmegőrző, hiánypótló szerepe van, mert az elődeink által rajzolt jeleket ilyen nagy számban még soha senki nem használta fel művészi alkotáshoz.

Az „alapanyag” egy 49 x 44 cm méretű óriási strucctojás. Összesen 348 jelet rakott fel – hagyományos, viaszos eljárással – erre a tojásra, a jelek között elválasztóként több mint 13 000 darab kis pontocskát alkalmazott, magok jelképeként. Elkészített egy harmincoldalas, írásos, rajzolt magyarázatot is, melyben röviden bemutatja a jeleket. Láthatjuk a tojáson többek közt a kecskekörmöst, kakastaréjost, rúzsást, csillagost, hóvirágost, táltos létrát, a tulipánt, a gereblést, háromszögűt, nyuszi fülest, Mária tenyerét, fenyőágast, keresztest, és még sok más különlegességet. Ma már sajnos mind kevesebb az olyan szakavatott ember, aki tud a jelekből olvasni. Pedig kiolvasható belőlük, hogy aki leírta, mikor írta, boldog volt-e éppen, mik voltak a vágyai, mennyire volt tanult, milyen volt az egészségi állapota? A páva farka például – ahogy nyílik, záródik – arra figyelmeztet: egy pillanat az élet, nem mindegy, hogyan éljük. A háromszög alakú táltos létrán juthatunk a mennyországba, benne a keresztvonalak, erényeket szimbolizálnak. (L.: következő kép, bal alsó sarok).

Szólni kell arról is, miért éppen tojással foglalkozik? A világ sok különböző táján gondolták úgy kezdetben, hogy tojásból jött létre a Föld. Ez a „világtojás-elmélet” roppant elterjedt. Gyakran az élet jelképe is. Magyarországon is találtak honfoglalás-kori sírban, egy halott nő markában tojás maradványt. A természeti népek gyógyító, bajelhárító, termékenység serkentő hatást, varázserőt is tulajdonítottak a tojásnak. A régiek körülvették magukat „írott” tojással, mert a rajtuk levő jelek figyelmeztették őket, hogy mit szeretnének az életben elérni. Az öregek ezt a tudományt a fiataloknak nótázás közben adták át. Ma sajnos a mély mondanivaló inkább díszítő elemmé változott. A festett tojás szépségét nézzük, nem az üzenetét.

„Szeretném, ha a Beszélő Tojás látványa hímes tojás készítésre sarkallna kicsiket és nagyokat! Hiszem azt, hogy a hímes tojás díszítés boldogságot ad minden ember életében, de duplán adja ezt a csodát, ha hozzá még tudjuk is, hogy milyen jó kívánság jelet teszünk fel a tojásra. Próbálják ki” – kérte az alkotó a tojás bemutatásakor. Kecskeméten lakik, ott is dolgozik, saját munkáiból kiállítást is létrehozott. Korábban az Alföldön volt a legkevesebb tojásfestő. Jó lenne – mondta – ha az ő tevékenysége nyomán többen is kedvet kapnának a tojásdíszítéshez, átélnék azt az örömet, amit egy hímes tojás elkészítése jelent. Jó lenne, ha nem csak Húsvétkor festenénk tojást, hanem Karácsonykor is! Részt vehetne benne az egész család, és ha elkészül, felakaszthatják a fára. Idén Húsvétkor viszont nagy szeretettel várja az ország minden férfiját locsolkodni kecskeméti otthonába, a Meggy utca 4-be és minden locsolónak hímes tojással kedveskedik!

Elkészítette tavaly a Magyar Nemzet Tojását és mostanában is sokan kérdezik: mi történt vele? Született róla szakvélemény, amely megállapította, hogy szakmailag hibátlan. Méltó helye lenne egy múzeumban – csak a „hivatal” azt várja, hogy ingyen adja oda! Összesen hetvenkilenc fajta jel, szimbólum, gondolat van rajta. Nyomon követhető a felszínén a történelmünk. A tojáson látható aranypatkókat Rabotka György ékszerész készítette és helyezte fel. Számos hungarikum motívum is felismerhető rajta, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO Szellemi Világörökség listáján is szerepel. Elkészítésével akkor az volt célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is. Mivel az állam részéről vásárlási ajánlat itthon még nem érkezett rá – külföldről már igen – ez is a kecskeméti múzeumban tekinthető meg.

Révay András