Amibe, ha elég nagy volna, talán a Boldogasszony csipkéje is beleférne, de sajnos ez lehetetlen. Ez a tarsoly nem egy régi táska és a csipke sem valamilyen terítő vagy horgolt ruhadísz. Mindkettőt meg lehet enni! Bizonyára sokan meg is fogják, augusztus 18-19-20-án. Ebben a három napban várja ugyanis látogatóit a Magyar Ízek Utcája.

Az augusztus 20-i rendezvények kísérő eseményeként az idén már a tízedik alkalommal tehetnek sétát az érdeklődők a Magyar Ízek Utcájában. A rendezvény létrehozásával az volt a cél – mondta el Novotny Antal, főszervező az érdekességekről szóló sajtótájékoztatón – hogy Magyarország, a Kárpát-medence és a velünk élő nemzetiségek gasztrokultúráját, annak sokszínűségében mutassák be, teret adva olyan termelőknek, élelmiszer előállítóknak, akik minőségi, helyi alapanyagokból készítik termékeiket. A jubileumi évben több mint százötven kiállító vesz részt a rendezvényen. Az ország minden tájáról és a határon túlról is érkeznek csapatok egy-egy tájegységet jellemző hagyományos étel elkészítésére.

A puliszka Pusztinából, Csángóföldről érkezik, az öhön az Alföldről, a káposztaleves egy mátyusfalvi faluból, a Felvidékről. Dödölle az Őrségből, paradicsomos töltött káposzta Szatmárból, halászlé a Dél-Duna mellől, birkapörkölt Karcagról, káposztás paszuly Kárpátaljáról, és így tovább. Az ételek mind helyben készülnek, a látogatók figyelemmel kísérhetik a hagyományos ételkészítési eljárásokat, elleshetnek izgalmas praktikákat melyek eredete a régmúltba nyúlik vissza. A rendezők azokra is gondoltak, akik a könnyebb ízeket kedvelik vagy húsmentesen táplálkoznak. Lesz jérceragu laskagombával, vajon pirított puliszka lecsómártással, és még sok más finomság. Ebben a három napban lehet majd megkóstolni a Szent István-napi kenyeret, Magyarország Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját is.

A kenyér a világ minden részén fontos szerepet tölt be az emberiség táplálkozásában hangsúlyozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke. A jó kenyérhez két nagyon fontos dolog szükséges, a jó alapanyag és a jó szakember. Persze ismerni kell a hagyományokat, a fortélyokat, az ősi tudás titkait. A kenyér mindenhol az élet, az otthon szimbólumát hordozza. Az augusztus 20-i ünnepen, a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér pedig azt fejezi ki, hogy számunkra és élet az otthon és a haza összekapcsolódik! Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége. Ez az ünnep kiváló alkalom arra is, hogy a hazai pékek új szaktudással, ám hagyományos eljárással készült kiváló minőségű termékeiket bemutathassák. A Pékszövetség most már a nyolcadik alkalommal hirdette meg a kenyérversenyt, melynek legfontosabb eleme az államalapítás évfordulójára készülő Szent István-napi kenyér, míg a rozskenyér és az innovatív kenyér kategóriák nyertes termékei azoknak kínálnak alternatívát, akik nem fogyasztanak búzakenyeret. A fehér kenyér kategória nyertese a Pedró Pékség Szerencse Tarsoly kenyere, a rozskenyerek közül a Vela Kft. beregi rozskenyere lett a legjobb, míg az innovatív kategóriát ugyancsak a Pedró Pékség új, magyar nemesítésű királybúzás kenyere nyerte.

Amelyik kenyér a búzakenyér kategória versenyét megnyeri, az lesz minden évben a Szent István-napi kenyér. Ez a kenyér durum liszt felhasználásával, hagyományos, vadkovászos eljárással, almás gyümölcskovásszal készült, árulta el róla Vajda Péter tulajdonos, a Sukorópátkán dolgozó családi vállalkozás, a Pedró Pékség névadója. Ez a kenyér sokáig friss és puha marad. Alakját a hunok tarsolyáról mintázták. Azok számára különösen kedves lesz, akik szeretik a serclit, más néven gyürkét, mert a sarkokon kívül a teteje is leszedhető, elropogtatható. A belseje szaftos, szinte csillog, a bélzete lyukacsos és ez már önmagában is jelzője a kiváló minőségnek. A tizenhat órán át tartó kovászolás során nagyon sok íz- és aromaanyag képződik a tésztában és ezt még háromórás érlelés is követi. Ezáltal lesz szinte ellenállhatatlan ízű!

Egy dunaföldvári cukrászmester alkotása, a Boldogasszony csipkéje lett az idén Magyarország Tortája. Az elnevezés némi magyarázatra szorul. Valószínűleg kevesen tudják, hogy már az ókorban is gyógynövényként ismert, Magyarországon is őshonos növény termése kitűnő vértisztító, vérszegénység és még másnaposság ellen is hatásos. Szabályozza a vércukorszintet, a leveleiből készített tea pedig rovarcsípés enyhítésére szolgáló borogatásra is használható. Aki eddig nem találta volna ki, annak eláruljuk, ez a növény a málna, mely dunántúli, népies nevét szépen csipkézett szélű leveleiről kapta. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete ezúttal már a tizenharmadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Évről-évre egyre több cukrászda verseng a címért, a nyertes tortát hatalmas érdeklődés kíséri.

Üde, friss és nagyon gyümölcsös az idei győztes, mely jellegében közelebb áll a hazai hagyományos sütemények világához, készítésének technológiája viszont ötvözi a hagyományt és az új trendeket – árulta el róla készítője, Tóth Norbert. Majdnem 700 gramm málna van benne. Roppanós réteg, málnás áztatóval átitatott piskóta, málnás-fehércsokoládés krém, citromos-bazsalikomos felvert ganache (hűtve felvert tejszín és fehér csokoládé), málnalekvár és málnás meringue (habcsók) alkotják a tortát. A csipkét a torta tetején a citromos, bazsalikomos felvert ganache idézi, melyek közeit málnalekvár tölti ki. Liofilizált málnadarabokkal megszórt meringue- gekkel és zöldre színezett fehércsokoládé lapkákkal díszítették. A szakmai zsűri kétfordulós értékelés után hirdette ki a győztest. Az első körben a név nélkül nevezett 31 tortából választott ki a zsűri öt tortát, majd újrakóstolták a döntős tortákat és javaslatokat tettek azok tökéletesítésére. A döntőben a versenyzőknek a zsűri jelenlétében ismét el kellett készíteniük a tortákat, melyeket szakmai szempontok alapján pontoztak.

Már nyolcadik éve gondolnak azokra is, akik nem ehetnek akármilyen édességet. Nekik készült Magyarország Cukormentes Tortája, idén Szegeden, Gyuris László cukrászmester „A Capella” cukrászdájában. A győztes „Kicsi Gesztenye” torta nem tartalmaz hozzáadott cukrot és gabonalisztet. Az őrölt csillagánizzsal fűszerezett áfonya kellemesen savanykás ízt, frissességet ad a süteménynek.

Fontos összetevője még a mogyorós ropogós, aminek az ízét még mogyoróolaj és mandula paszta hozzáadásával is fokozta a cukrász. A torta tetejét cukormentes tejcsokoládé borítja, melyet koronaszerűen vesznek körül csokoládé ívecskék. Így a torta a harmonikus egyedi ízvilágához még elegáns küllemet is kapott. Egy szelet torta 14,9 g szénhidrátot és 204 kcal-t tartalmaz, tehát cukorbetegek is bátran fogyaszthatják!

Révay András