Vészharang vagy mentőöv?
Divat mostanában titkok „leleplezése”. De csalódni fog, aki a cím láttán titkos társaságra vagy nemzetek fölött átnyúló, sötét összeesküvésre számít. A Pallas Athéné Kiadónál idén megjelent kötet, a „Bolygónk globális hatósága” nem erről szól. Ilyen hatóság most még nem létezik! Arról pedig, hogy talán jó lenne, ha létezne, mindenki kialakíthatja a saját véleményét – miután elolvasta a könyvet.
A könyv először 2019-ben jelent meg a madridi és londoni székhelyű LID Publishing-nál. A cég Madridban az érdekes belső kiképzésű The Record Hall-ban található. A kiadó évente 125 közérdekű és szakmai üzleti könyvet és életrajzot tesz közzé. Érdeklődésének szerteágazó irányultságára jellemző, hogy 2017-ben elindította a kínai vállalkozók életrajzi sorozatát. Professzionális folyóiratokat is készít vezetők számára. A témák között szerepel az ipari és szervezeti pszichológia, a marketing, az értékesítés, a technológia és a pénzügy. Mindezeket olyan üzleti vezetőknek és szakembereknek szánják, akik gyakran nagyon elfoglalt életet élnek. Saját rádiójuk is van, ahol megvizsgálják a jelenlegi tendenciákat, interjúkat készítenek az iparági szakértőkkel és befolyásolókkal az üzleti életben.
Angus Forbes az üzleti élet kiváló ismerője. Ausztráliában, az Adelaide Egyetemen tanult, közgazdász diplomát szerzett. Előbb a londoni City neves pénzügyi tanácsadója, a James Capel és a Merrill Lynch tőzsdeügynökség, valamint a GLG Partners alapkezelő cég tapasztalt szakértője volt, mindemellett pedig elkötelezett környezetvédő. Ám 2007-ben kilépett a pénzügyi szféra kötelékéből, és egy merőben új, hatékony, transznacionális összefogás kialakítása érdekében tevékenykedik. Egy rövid ideig tartó próbát is tett a brit trónörökös hercegi esőerdő projektjének igazgatójaként, most viszont – 2017 óta – tárgyalásokat folytat a globális önrendelkezés és az első nemzetek feletti hatalom megalakulásának támogatására, amely kizárólag a bioszféra védelmére és fejlesztésére szolgál. Könyve erről szól.
A Pallas Athéné Kiadó az idén jelentette meg magyarul ezt a könyvet, melyet – szerzője szerint – három óra alatt végig lehet olvasni. Úgy gondolja, ha valamit nem lehet elmagyarázni húsz percben vagy bővebben kifejteni néhány óra alatt, akkor a magyarázat nem elég erőteljes, nem elég egyszerű. Az időre vonatkozó állítása annál is inkább igaz lehet, mert tarthatunk attól, hogy az olvasó bizonyos részeket átugrik majd. Nem azért, mert érdektelen, hanem mert nehezen olvasható. Valami érthetetlen oknál fogva, oldalakon keresztül spóroltak a nyomdafestékkel. A könyv bővelkedik idézetekben. Ez emelhetné is az értéket, ha nem pont ezeket nyomtatták volna szemrontóan halvány szürkére. Alig lehet elolvasni! Nagy kár, mert némelyik igazán magvas gondolatot közvetít. Sajnos van még egy zavaró pont, amit egy szerkesztői megjegyzéssel, pontosabb fordítással el lehetett volna hárítani. Ez pedig a nagy számok magyar és angol nyelvű megnevezése. Magyarul a nagy váltások megnevezése: millió, milliárd, billió, stb. Angolul a sorrend million, billion, trillion, ők a milliárdot nevezik billionnak. A könyvben, többször fordul elő, hogy egymás mellett használják a milliárd és a billió megnevezést ugyanarra a nagyságrendre, főleg, amikor dollárról van szó. Ám, ha ezen túllépünk, a téma érdemes a figyelemre. A két részből álló könyvnek már az első ötven oldalán belül olyan adatokkal szembesít bennünket, amelyek mindenkit gondolkodásra kell kényszerítsenek.
A szerző meglátása újszerű, és fontos megállapításokat is tesz, mint például: „Az emberiség történetében először fordul elő, hogy az anyatermészet mellé ülhetünk a volánhoz, hogy együtt kormányozzuk a bioszféra működését. (…) pontosan tudjuk, hogy a bioszféra globálisan összefüggő, élő rendszer. Az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások elvesztése nagyon is valós fenyegetést jelent a túlélésünkre nézve.” Felteszi a kérdést: Ha a legértékesebb vagyonunk, a bioszféra ultrahosszú távú megóvásáért a felelősséget a kedves olvasó viselné, vajon mit tenne? A válasz: „Egészen biztos, hogy nem ruházná a felelősséget 197 műkedvelő amatőrre (a nemzetállamokra) akik szinte soha nem beszélnek egymással a témáról, folyamatosan változó, egyéni programokat igyekeznek megvalósítani, és akik felett nem áll egy átfogó jogosultsággal felruházott központi hatóság.” Hát ezen bizony érdemes elgondolkodni! Szembe kell néznünk azzal, hogy jelenlegi szorult helyzetünk okait saját magunkban kell keresnünk, mert nem hoztuk létre a kormányzás megfelelő eszközét. Bebizonyosodott, hogy az ENSZ erre nem alkalmas. Látnunk kell, hogy az emberiség történetében először, összekapcsolódó, globális polgárságot alkotunk. Három kulcsfontosságú tényező már most is globális jellegű: maga a védendő vagyon; az azt pusztító erő; valamint összekapcsolódó népességünk – szögezi le a szerző.
A nagy pusztítás című fejezetben megdöbbentő adatokat sorol. Naponta látjuk a híradókban, hogy a bolygó erdőinek 80 százalékát már kivágtuk, a világ az édesvíz szempontjából válságos helyzetben van. Minket ez még nem érint, csak csóváljuk a fejünket, amikor valaki az út mentén dobja ki a szemetet a kocsijából. Pedig az óceánban szemétszigetek úsznak és a műanyagmorzsák megjelentek a tengeri halak húsában! A gondok már látszanak, de ahogy Einstein mondta: „Nem oldhatunk meg valamit azzal, hogy pontosan ugyanúgy gondolkodunk, mint amikor a problémát előidéztük.” A szerző a tragikus végkifejlet magakadályozását szolgáló javaslatokkal szemben nagyon pontosan fogalmazza meg a kudarcra ítélő tényezőket. A világszerte játszott sportokban – a krikett, a foci, a kosárlabda esetében – van nemzetközi szervezet, amelyik felállítja, alkalmazza és betartatja a szabályokat. Vagy ott van a NOB, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság! A bioszféra esetében nincs ilyen! Az országok a GDP változó és csak elenyésző hányadát költik környezetvédelemre, az is rosszul hasznosul. Jelen pillanapban tehát nincs olyan szervezet, amelyik képes lenne a szabályozásra és elegendő pénz sincs a probléma kezelésére.
A könyv második része, a Globális Hatóság felállítása működése, pillanatnyilag inkább csak egy utópia részletes – igaz – nagyon logikus kifejtése. De mielőtt ezen a ponton egy elnéző mosollyal letennénk kezünkből, azért gondoljuk meg: Kolumbusz ötletét is megmosolyogták korábban és bár ő végül nem Indiába jutott el, felfedezése a következő évszázadok históriáját alapjaiban változtatta meg. Csakhogy nekünk a változások előidézésére már nincsenek évszázadaink! A bioszféra pusztulása sokkal rohamosabb. A javaslat szerint a nemzetállamok fölött álló hatóság adókat vethetne ki, abból finanszírozná a bioszférát megmentő intézkedéseit. Ahogy az Európai Unióba is befizetnek a tagállamok. Persze kérdés, mikor és hány ország élére kerülhet egy-egy újabb Trump, aki bár nem ért az egészségügyhöz, mégis úgy dönt, nem fizet tovább a WHO-nak, a világ közös egészségügyi szervezetének. Jelenleg is létezik már a karbon-adó a CO2 kibocsátás után, ami országonként különböző mértékű és ezt sem fizeti mindenki. A megoldás mégsem lehetetlen. Ausztrália lehet az első ország a világon, ahol minden szükséges energiát termikus napkollektorok segítségével állítanak elő! A tomboló hidegháború közepén mit tett a Kennedy kormányzat? Kitűzött egy illuzórikusnak látszó célt, hogy embert küldenek a Holdra. Ez megragadta a képzeletet, az emberek hajlandóak voltak adódollárjaik egy részét erre áldozni – a terv 1969-ben sikerült! A NASA mérnökök átlagéletkora ekkor 27 év volt. Az elnök bejelentése idején még egyetemi hallgatók voltak. Egy hasonló illúzió megvalósítása talán a jelen diákjaira vár.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
4:59 du.
„A javaslat szerint a nemzetállamok fölött álló hatóság adókat vethetne ki, abból finanszírozná a bioszférát megmentő intézkedéseit.”
Bocsánat, kedves Révay András, nekem erről az jutott eszembe (de hogy miért, azt fel sem foghatom), hogy ezt a hatóságot Orbán Viktor vezetésére kellene bízni… 😀
5:53 du.
Koszonem Revay ur, ez az elso cikk a Fold termeszet-egyensulyanak a felbomlasan.
S a konyv, emlitest tessz a minden problemak okozoit megnevezni, de semmi javaslatott nem tesz.
Legalabb is Mr.Revay nem emlitette.
Mikor en focista voltam fiatal koromban, a Fold kakossaga a ket billio (2 milliard) kuszoben alt.
Ma, a het es 3/4 billio (milliard) korulli.
S duplaja lessz 40 even belul.
De megaljunk egy percre, mert a „szkaertok” allitasai szerint, ez a Fold csupan a maximum 10 billio (milliard) emberilenyt kepes eltartani.
Na megaljunk am egy masik percre, mert azt a 10 billio (milliard) szamot elerjuk kb. 16, 17, talan 18 evmulva, ha az emberi szaporodas lassulna.
De mit fogunk majd tenni akkor ???
Akar 18, akar 20, vagy meg 25 ev mulva is ?????
Hiszen a Fold athmosphera-ja u.n. „reducing athmospher”, az az csokkeno oxigen tartalmu termeszetes kovetkezmenyek alapjan.
Az athmoszpheraban levo Oxigen amint emelkedik, annal konyebbe valik, es gyotsabban emelkedik.
S az u.n, ozon-layer, ami O2, es O3, az az nagyreszben csupan Oxigen, az ionoszphera folszinen a Nap-hullamaival a vilagurben egyszereuen elillan.
Mas-szoval a Nap-szel egyszeruen elfujja.
Azert pl. a dinoszaurosozk ideje ota az athmoszphera Oxigen tartalma 50%-al alacsonyabb ma.
A Fold ocenajaiban ma tobb szemt letezik mint tengeri elolenyek.
S ,mint a cikk emliitette, nem csak tengeri lenyek testeiben, de meg az emberi testben is mar plasztic-molekulak talalva.
A kutatok meg nem tufjak hogy mi hatasokat okozzhat az emberi szervekben es sejtekben, de talalva mar.
A Fold u.n. „edes-vize”, az az ivo-viz,ill. ihato viz.
Az mindossze a Fold osszes vizeinek csupan a 2%-t kepezi, DE az fokent a sarki es magas hegyek fagyott havaiban v leteznek nagyreszben.
A talajvizek, remesen csokkentve a fogyok szabalyozsai altal. Mert a folyok teremeszetes medrei kacskaringoztak, s azatltal a fold u.n. acquafereben szivaroghatott az allandosagaikkkal.
De annak vege lett a folyok szbalyozsaval,Europaban a hajozasok celjabol.
Leg jobb pelada a Floridai Kissimmee folyo esete.
KOzep Floridabol delre az Evergladebe kacskaringozva ionok ota lassan votte a nayri esozesek tulsagait, rem lassan ,ami alatal a talaban es az alapkovezetbem szivargott.
Az 1930-as evekben az csatonavva alkitottak. De igen hamar kiderult hogy „anya-termeszttel” valo jatszadozasanak jelentos hatranyai vannak.
S 20 ev milva a csatona lehetoseget megszuntettek, visszallaitva a folyo kacskaringos medret, s a termeszetes vizrendszer mukodeset.
Nem is emlitve, hogy mind a vilag nagyfolyoinak a termelo iszapjait az egyszeruen lemossa a tengerekbe.
Pl. a Duna, Tissz, stb. ma evente tobb kilometer dusgazdag termofold lerakatott tessz Romani Fekete-tengeri obleben.
Kb. 8-9 ezer evvel ezelott, a Vaskapu gatolta annak lehetoseget, s a lerakodott iszap nyujtott lehetoseget a leg-regibb ismert emberi civilizacio letenek.
A „Vinca-civilizacio”-nak.
(Vinca egy kis falu eszak-keletre Belgradtol.)
S az elso ismert emberi civilizacio a Foldon.)
Hasonloan mint a Nilus, a Ganges, stb., gazdag termelo lehetoseget nyujtott az arado iszap lerakodasa.
Az athmoszpohera oxigen taplalasat az osi-eso-erdok, reszben a tengerek is tettek lehetove.
Ma az eso-erdok teljes pusztulasaikat tanuskodjuk.
A tengerek vizeinek homerseklete emelkedoben. Ami alatl a felszinteik emelkednek.
Aramlasaik , es az altal a leg-aramlasok is vatoznak.
Ami a fold-felszint klimajat valtoztatja.
Sulyos viharok tornadok, hurrikanok es foltonos tuzveszek ismetlodese a napirenden.
Kozben az emberiseg naprol napra szaporodik, magatartasai agreszivabba valik a letlehetosegeik korulmenyei miatt.
Minden mas nyersannyag szuksegletekert valo versengzeseik, s a szukseges energia hasznalatok mind a klimai korulmenyeket pusztitja.
Az Al Gore nagy-hangazasu kiallasai nulla eredmenyeket produkalt. Legalabb is az emberiseg javara.
De mint mar parszor jeleztem, a leg-egyszerybb megoladas az emberiseg szaporodasat tiszteseges es priblema-mentes modon megoldani a vilagszerti italokban BROMIUM alkalmazasat alkalmazni.
A BROMIUM, mivel a testasterone hormon-befolyasat csokkenti, az egesz emberiseg bekesebb tarsdalmakka is valhat. Mind amelett az emberiseg korlatlan szaporodasat is jelentosen lassithatja.
Negyedik osztalyos kemiai orakon az vicckent volt veve, de HA az emberiseg letenek lehetoseget vesszuk, a jovonket teheti lehetove.
Kevesbb ember, kevesebb haboruk, kevesebb buncslekmenyek, kevesebb problemak, kevesebb leg-szennyezes, kevesebb auto-uti kozlekedsei dugok, hevesebb minden fele problemak.
Hat mirt ne ????
Van jobb otlete barkinek is ?????
Az ENSz nem fog soha semmit megoldani!!!!!!!
11:56 du.
Sajnos tényleg utopia a felvetes, mert bar szukseges lenne, nincs ra realis esely!
Ausztraliánal csalokan pontatlan a helyzet, mert oriasi mennyisegben banyasznak naprol -napra tobb szenet!
Persze azt Azsiaba adjak el, főkent Kinanak!
Ez jelent is komoly felhaborodast, de azt elütik azzal, h óriasi gazdasagi erdek!
Azzal nem oldodik meg a kornyezetszennyezes, h mashol hasznaljak fel a szennyezo anyagokat!
Akar a vizeromu, atomeromu….
7:27 de.
Van egy jópofa szemételtüntetési eljárás. Persze csak elvben.
A földgömb valami olyasmi, mint egy nyers tojás, amelynek több helyen is elrepedt a héja. Ez a héj a földkéreg, a tojás belseje pedig az izzó magma.
Van egy hirhedt repedés a Csendes óceán partjánál Amerika mellett. Állandó vulkáni tevékenység és földrengéssorozat jellemzi, mert az amerikai földkéreg állandóan, évente néhány centiméternyit betüremkedik a Csendes óceán fenekét képező földtábla alá. Ha ide leraknánk az összes szemetet, az idővel becsusszanna a Föld belsejébe és beleolvadna a magmába.
De a Földön vannak még más ilyen repedések, pl. Japánnál, vagy akár a Földközi tengeren is, ahol kisebb táblák tülekednek egymással – ezt a vulkántevékenység is jelzi. Jól megtervezett helyekre ott is lerakhatnánk a szemetet. Persze, hogy a sok mesterséges anyag hogy változtatná meg a vulkáni tevékenységet, a kibocsátott gázokat, a láva összetételét, na az egy nagy kérdés!
9:41 de.
ALMASAI ALMA:
Nemzet-allamok, vagy nemzetnelkulli-allamok, a megoldas tettekek kovetel ,s nem tobb penzt a politikusok kezebe.
Hiszen vilagszerte a politikusok tobb penz zsarolnak a lakossag-zsebebbol, mint az ossz-foldi ertekek.
A problema nem az hogy a lakossag nem fizet elegendo adot, hanem hogy a politikusok sokat koltenek.
S az vilagszerti gyarlosagaik.
666;
A szen hasznalata NEM legszennyezest okozo problem, ha csak nem epitenek magas kemenyeket es a fustot mind a legkorbe pumpaljak.
A C (carbon) lerakodik a vizben.
Azert letezik a savas-eso.A vizcseppek felszedik a Carbont mielott a foldre erkezne.(Hydrocarbanic acid.)
H2O+CO2=H2CO3+Ca=CaCo3-H2O es a CaCO3-t szallithatod a marhatenyesztok eteto telepeikre.
Mivel a szarvasmarha keptelen emeszteni a gabonat, a legtobb CaCO3-nak a vasarloi.
Es semmi legszennyezes nem tortenik amodon.
De az ipar inkabb a koltseges leg-szuroket alkalmazza.
Ami nem „utopia” a kovetkezmenyek , hogy milyen lessz majd a let-lehetoseg lorulmenyei a Foldon 50 ev mulva.
10:23 de.
van túltermelés,
van anyag és energiapazarlás
senkinek sem közvetlen anyagi érdeke hogy ez ne így legyen
majd ha az oxigéntermelő és rekuperáló rendszerek már nem lesznek elege3ndőek a földi élet fenntartásához akkor majd …
na akkor nem lesz semmi, ember sem csúnya halállal fog kipusztulni
és mindehhez elegendő pár év vagy évtized
nincs arra törvény sehol, hogy hogyan és mi a bűntétel és csak a rablómese megy róla
szokásos: mindenki -egyénenként- azt gondolja, hogy „Ő” bizonyosan túléli, minek hőzöngeni
10:34 de.
Nagyon fontos könyv és írás. Bár nem fogok elemi iskolai kémiaórát tartani, de a kétkiegészítés sem lesz rövid.
Az első. Nem Ausztrália lesz az egyetlen. Ahol már nem használnak fosszilis energiahordozót – illetve csak igen kis mértékben az erőgépek, hajók meghajtására – az Izland, ahol soha nem is volt szénnel, olajjal, gázzal fűtött erőmű. Persze az év felében napfényt szinte nem is látó szigeten nem a napkollektorok jelentik az energiaforrást, hanem a vízenergia és a földhő. Az izlandi házakon nincsenek kémények – a tanyasi házakon se. Talán a halfeldolgozáshoz használnak füstöt – de arrafelé egyetlen szabadon füstölgő kéményt se látni. Ehhez ugyan természeti adottság is kell – vagyis a lépten-nyomon zuhogó vízesések, és az alig pár méter mélységből feltörő hőforrások.
Az erőművek, amelyekben a víz helyzeti, illetve a Föld hőenergiáját alakítják eletromos árammá – se túl nagyok. A sziget lakható, déli részén ugyanis a tanyákon egyedi kis „erőművek működnek, amik a földhőt alakítják árammá, ott helyben. Emiatt nincs is távvezeték az országban – a városokhoz föld alatt mennek a vezetékek.
Ez persze nem járható út a Föld sok részén – jobban átgondolt energiapolitikával, a mindenáron való termelésbővítés felhagyásával jelentősen javíthatóak a kilátásaink. És igaz: erre a nemzetállamok nem alkalmasak.
10:49 de.
A második megjegyzés. A könyv címe nagyon szerencsétlen. (vagy a fordítása.) A hatóság kifejezés, nálunk leglábbis az erőszak, az elnyomás képzetével jár együtt. (Nem ok nélkül.)
Miközben a hatóság lehetne szolgálat is – sokak együttélését segítő szabályok betartatója – ehhez kellenek különleges jogosítványok. Persze a belátás lenne a legjobb – de ehhez nemcsak hosszú idő kell, hanem az is hogy az oly „szuverén” nemzetek vezetői tovább lássanak az orruknál.
Utópia? Lehet – de az ember nem sokra jutott volna utópiák nélkül.
12:12 du.
A szemetet meg kell etetni az emberekkel.
A modern ipar erről szól.Szó szerint és átvitt értelemben.
Adnak hozzá elvi irányvonalakat is:a politikai állásfoglalást.
12:56 du.
Alma
egy fizikus ilyet nem írna le:
„” Persze, hogy a sok mesterséges anyag…””
Mesterséges anyagot eddig tudtommal nem igen sikerült előállítani.
Az ötlet azonban amúgy nagyon jó, tetszik.
Minden ami „mesterséges”, vagyis a műanyagok, általában fosszilis eredetű valamilyen szénvegyület, úgyhogy valami működő vulkánba bejuttatva, akár még gyémánt is lehetne belőle 🙂 🙂 🙂
A lényeg, nincs olyan anyag, amely „IDEGEN” lenne a föld többi anyagától – tehát nagyon jó megközelítéssel lehet feltételezni, hogy azon a hőfokra juttatva és belekeveredve az ott levő folyékony elemek közé – valamilyen ásványi alkotóelem részévé válna. Egy jó része esetleg mindjárt szép vörös rodokrozit kristályokká alakul – MnCO3 – aztán szabad a gazda – van választék bőven.
Oda, abba a mélységbe lejuttatni (a kérgek egymás-alácsúszási helyei) már egy kicsit nagyobb mutatványt igényelne, 10 ezer méteres tengeralatti mélységbe – erre lehet mondani hogy de még 100 évvel ezelőtt is szinte elképzelhetetlen volt a holdra-szállás is.
Nem beszélve arról, hogy vannak olyanok még ma is, akiknek a föld lapos és marxisták is …
1:03 du.
Kedves Almasi Alma;
Amire maga hivatkozik a Fold-kergenek tengerek alatti repedese, az valoban vilagszerti, s minden szarazfold reszek elvalszatoja.
Kattinthatjak a „Ring of fire” nevalatt.
Fokent mint geological „fault lines”
Mind a szarazfoldek kozeleben a gyakori foldrengeseket okazza.
Japan kozeleben, hasonloan Iran,Torok, Gorog, az u.n. „Anatolian fault line” s a Vesuvius is annak vonalaban all.
Geologiai ionok elott latszolag a Foldkozi tenger letrejottet is okozva.
Hiszen a Fold felszinti szaraz teruletei valamikor csak egy kontinens volt, GWANDANA.
Egy masik vonal kelet Afrika, amely lassacskan elvalik az Afrikai foldresztol.
De kicsit tavol esik ez az alany a cikkenek lenyegetol.
Magam, nagyon varom Atheiesta meggyozodesenek adatait es az allatamaszto okokat.
1:11 du.
talalom;
Icelandi hazaknak nincsen kemenyuk, mert NEM anyagok egetesevel futenek, hanem a geyzirek, ill.a fold-mellyeben levo melegvizu forrasokat alkalmazzak futeni.
Az „UTOPIAK” ,az az fel-eszuk elkepzelesei, ami az emberiseg orokke-valo sikertelensegeinek es tomeges verontasainak volt mindeg az okozoja.
Szukseges lennei ideologiai elkepzelesekbol felebredni, s a valosagot es tenyeket tisztan latni es pszinten bevallani!
5:14 du.
A világ rengeteget fecseg a bioszféra ultrahosszú távú megóvásáért – közben az elhalgatott, szőnyeg alá söpört kellemetlen ok az, hogy a szex népszerű!
5:54 du.
talalom
2020 június 10
10:49 de.
De tetszik, hogy elszóltad magad – hiszen egyfolytában marxista alapokra akarnád visszahelyezni a kormányzást.
Lehet, hogy persze nézőpontodból a gyurcsányi marxista kevésbé fasisztoid – ezt aláírom, mivel nem nacionalizmusra, hanem a globalizmusra hajaz, de akkor is a szentem csak olyan Rodeos faszi, aki csak úgy képzeli, hogy majd az ö time-ja (csapata) megmondja a magyaroknak, hogy mi a tuti. Vagyis a központosított kormányzás – aztán majd jön az egypárt újra … vagy nem?
A KISZ-ben valami mást oktattak?
7:35 du.
Gabriel
2020 június 10
12:56 du.
Hámá hopgy a fenébe ne.
Minden olyan anyag „mesterséges” ami a természetben nem forduhat elő semmiképpen sem.
Ezeket -általában- kőolajból állítják elő.
Csak 1-et említenék, a legnépszerűbb és ismert
mesterséges anyagot, a narancsitalt.
Bizony bizony az kőolajból van.
7:43 du.
Bendeguz, az ateizmusomról a másik cikknél írtam.
8:26 de.
Gabriel
2020 június 10
5:54 du.
hogy az az alkalmazott marxizmus mire nem képes? hát íme lásd szümtükkel..
…”Russia’s relatively low number of Covid-19 fatalities has been labeled “unusual” by Michael Ryan, a World Health Organization (WHO) official. He said the low count could be down to the way the country is classifying deaths.
Speaking at a press conference, the executive director of the WHO Health Emergencies Programme said Russia’s stats are an outlier compared to other European nations, but that he does not believe the country is covering up the scale of pandemic.”…
USA aszongya tömény hazugság s ha Ő mondja akkó’… már nem támogatja a WHO-t sem…csak Hong Kong (king, kong, döng, dühöng, borong…stb.)
hogy mik vagynak eme sártekén?
az is igaz erről a gábriel összkiadásban nem olvashatunk egy árva szót sem
2:35 du.
rodeio
A hülyeségeidet már csak nekem vagy képes címezni? – más úgysem hallgat meg
Nem akarok róla tudni, hogy ki dobta fel a vírust, ki terjeszti és miért
A lényeg az, hogy valakik – de a fontosabb mégis az az, hogy sokan sütögetik rajta a pecsenyéjüket.
Még valami rodeio nevű ürge is próbálkozik vele, igaz, hogy nagyon kisstílű játékos benne – de hát ez jutott ki nekünk itt …. ez van ….
Hogy a WHO-s pali mit tesz zsebre a dumájáért az sem érdekel – és az sem, hogy Te pénzért, vagy tényleg semmi juttatásért, csakis magad és személyeink szórakoztatására idézel hülyeségeket
2:47 du.
Geyza
Ugyan a szőrszálat most én hasogattam, de akkor is.
A műanyag igen, úgy van ezt írtam, és még ráadásként az egész fosszilis eredetű.
Látod milyen furcsa – már a szó is azt tükrözi, hogy valamikor élő micsodákból alakult át.
Amit persze ma az ember tovább manipulál – de akkor is szénvegyület marad.
-Anyag-
Az anyag az ami a természetben jelen van – a nagyvilágban – a földön – világűrben.
Mesterségesen nem sok anyagot állítottak eddig elő … csak átalakították a kémiai formáját
Alma mint fizikus nagyon jól tudja – és nem kötözködésből mondtam, hanem konfirmáltam az ötletét – a szó pontosítással könnyebb volt magyarázni, hogy akár egy életképes ötletet adott.
Csak át kell gondolni a kivitelezés módját
9:48 de.
Gabriel
2020 június 11
2:47 du.
írád:
„-Anyag-
Az anyag az ami a természetben jelen van – a nagyvilágban – a földön – világűrben.”
nem!!!
a világ önmaga az anyag és a tér amely egy és szétválaszthatatlan,
azaz a fenti „definiciód” agyficam
hahaha Lenin t olvastál? ne hagyd ki, mert ha igen akkor ilyeneket fogsz írni
8:46 du.
Rodeio
Nem számodra szólt ez a „definíció”
Te ettől sokkal okosabb vagy ….
9:59 de.
Geyza
2020 június 10
7:35 du.
Gabriel
2020 június 10
12:56 du.
Ezeket -általában- kőolajból állítják elő.
Csak 1-et említenék, a legnépszerűbb és ismert
mesterséges anyagot, a narancsitalt.
Bizony bizony az kőolajból van.
—————————–
Ne már- Tényleg? Lehet, hogy azért van tőle állandóan hányingerem, ha fél pohárnál többet megiszom egyszerre?
Hát most komolyan megleptél, jóbarát! -.))))
11:54 de.
Besancon
2020 június 15
9:59 de.
A leghírhedtebb kőolajipari
(szerveskémiai) termék a II Vilháb idejéből
az ún. „Hitler-szalonna” volt. A német vegyipar csodája.
(De tényleg!) Ez a termék nagy, tégla-alakú tömbökben került
az élelmiszerboltok polcjaira, ahol is aztán éles késekkel
szalonna-szerű darabokat metéltek le belőle.A Wehrmacht
harcosai pedig már szeletben csomagolva kapták a könnyebb kezelhetőség érdekében.
A német kémikusok rájöttek hogy a kőolajból származó termékek
(mondjuk ki a kátrány) makro-molekula láncait ha megváltoztatják, akkor tetszőleges ízű és emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert lehet előállítani.A színéről színező-anyagok gondoskodhatnak.
A „Hitler-szalonna” egy sötét bordó, tömör GYÜMÖLCSÍZ volt !
Íme:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hitlerszalonna
Óvodás koromban még kaptunk ilyet.
Aztán elszabadult a pokol: Jött a „Bambi üdítő”
(népi nevén Erdei Kátrányka) és később a rengeteg utálatos üdítőital.
Hol van annyi narancs a Világon, amennyi narancsital a boltokban?
Kipróbálták : 1 kiló narancsból egy pohár narancsital jó ha kijön.
7:32 du.
Geyza
2020 június 15
11:54 de.
Anno a „Hitlerszalonnát” én is imádtam, mert olcsósága miatt jobbára édesanyám csak ezt tudta nekünk megvenni édesség helyett. Még a gyomrom is bírta, pedig a mai nyalánságok „bio” adalékaitól egyből rámjön a szapora, úgy látszik az akkori kőolaj származékok egészségesebbek voltak.