Édentől keletre a Spirit Színház előadása
Steinbeck egyik legnagyobb és legismertebb műve, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata – két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rossz erkölcsű anyjukkal.
A darab az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója.
Szereplők:
Adam Trask, az apa: Perjés János
Cathy Ames, az anya: Nagyváradi Erzsébet
Caleb Trask: Orth Péter
Aron Trask: Gaál Dániel
Lee, a fiúk nevelője: Kertész Péter
Will Hamilton: Almási Sándor
Abra Bacen: Bánovits Vivianne
Ápolónő: Borbáth Ottília
Rabit: Zsiga László
Rendező: Juhász Róza
Steinbeck művének nyomán
írta: Lőkös Ildikó
Fotók: Gergely Bea
Bemutató: 2020. július 18.
Spirit Színház
Author: Gergely Beatrix
Gergely Beatrix Budapesten született újságíró. 2007 januárjától a Klubháló fórumát szerkesztette. 2009-től Zöldi Lászlótól átvette Bodor Pál (Diurnus) napi jegyzeteinek szerkesztését. 2010-2012 között az Ellenszék Internetes Magazin kultúra rovatát vezette.
A MUOSZ fotószakosztály tagja.
5:55 de.
Jó előadás, szép képek.
10:15 de.
T.Gergely Beatrix,
a témát +- ismerem.A képek nagyon szépek.Nem vagyok benne biztos, ezért Téged kérdezlek meg:A Lee szerepét játszó Kertész Péter Szentendréről való-e,mert bizony elmúlt vagy 25 éve,amikor legutóbb találkoztam Vele.Ha Ő az,hát nehéz felismerni.Cca.velem egy idős.Az Ő arca és az én látásom is változott.
1:16 du.
Köszönöm az elismerést.
Sajnos azt nem tudom megmondani, csak azt hogy bármiben látom, remek alakítást nyújt! Most is viszi a darabot!
3:34 du.
Beatrix:
Hallotalak ám a Klubrádióban :))
Érdekes dolgokat említettél.
A fényképezőgépekről csak annyit hogy én már a harmadik vagy negyedik (egyforma) félprofi kamerámat „fogyasztom”.
Egy ilyen gép nem bír többet kb 80 ezer exponálásnál,vakuval.
Vaku nélkül többet is kibirnak.Hja komoly gépre nem tellik..
5:28 du.
Gyuri10:
„A Lee szerepét játszó Kertész Péter Szentendréről való-e,mert bizony elmúlt vagy 25 éve,amikor legutóbb találkoztam Vele.”
Az a Kertész Péter, akivel Ön akkor találkozott, 2019 június 13-án sajnos elhunyt. Baruch Dajan HaEmet!
https://www.centropa.org/hu/biography/kertesz-peter
3:57 de.
A gépekről, csak annyit: A jó az egy dolog, hogy valóban jó fotó készüljön. A másik dolog a biztos kéz és a meglátás. Azt mondják, van erre szemed…Ma már egy jó telefonnal is készülnek jó fotók, tehát nem mindig a gépen múlik a „jó” fotó készítése.
Nekem sem a legprofibb gépem van, egy Nikon 750-es géppel dolgozom.Vakut szinte soha nem használok, nem is szeretem. Egyszer azt mondta nekem egy valóban igazi fotós, a nagy „öreg” Szalay Zoltán, hogy Trixi tanulj meg vaku nélkül fotózni, akkor ne is értettem, de ma már azt mondom igaza volt! A gépet meg kell tanulni kezelni, e nélkül valóban szükség van a vakura, hogy ne bemozdult fotó készüljön.
Persze vannak szituációk, helyek amikor nélkülözhetetlen a vaku, akkor nincs mit tenni, használni kell!
Színházban viszont szigorúan TILOS!
4:04 de.
Gyuri 10-nek:
Gondolkodtam, most jut eszembe az a Kertész Péter akiről kérdeztél, az az író – majd megélhetését valamennyire biztosító- temetőgondnok volt.Igen, sajnos már elment.Nagyon beteg volt,már csak egy ujjal tudott írni, de így is megírt még egy könyvet, azt nekem is elküldte a számítógépen.Pont a napokban jutott megint Péter az eszembe..
4:18 de.
Gergely Beatrix
2020 július 18
3:57 de.
Ezeket a szavaidat (A Klubrádióból) az eszembe véstem !
A jó levilágítás az alfája és omegája a fotózásnak.
Itthon a kis „stúdiómban” van pár reflektorom és derítő-vásznam.
Amikor megbízásból reklámfotókat készítek, akkor legalább három féle levilágítást használok : reflektorokat, csak vakut és a kettő kombinációját. Megfigyeltem hogy a legjobb képek akkor készülnek amikor természetes napfény mellett vakuzok is.
Az a tapasztalatom hogy általában 100 képből 1 a használható.
Én csak egy Sony F707 -et használok. Sok hibája van neki (gyárilag) de már meglehetősen megszoktam az elmúlt 18 évben.
Az első gépet valami 400 000 Ft -ért vettem 2002 ben, azóta már fillérekért is hozzá lehet jutni ha bedöglik egy. Illetve a rosz gépekből össze tudok hozni működő masinát.
A legutóbbit 6000 Forintért vettem a Vaterán.Csak annyi baja volt hogy az egyik kapcsoló kontakthibázott.
Egy érdekes sztori:
Mikor a BME-n dolgoztam, sokat utaztam hivatalból MALÉV gépeken külföldre. Sok esetben a pilótafülkében, mert általában a pilóták jó barátaim voltak (Magam is vitorlázó pilóta voltam akkoriban)
Naná hogy készítettem képeket a pilótafülkében !
Főleg leszálláskor, hogy egyszerre lehessen látni a műszerfalat, a pilótát félhátulról és a leszálló-pályát.
De akkor még nem voltak digitális kamerák, csak filmre készültek a képek.És mindig utólag derült ki hogy csak a leszálló pálya látszik, a többi szinte fekete.
Aztán látta a képeimet egy profi riporter (szintén pilóta)
és jót röhögött:”Te hülye miért nem használtál vakut?”
Előkeresek egy ilyen képet,bedigizem és kirakom ide délután.
(Ha megtalálom)
12:40 du.
Kedves Beatrix,
első fokon Neked jár köszönet írásodért és a gyönyörű képekért, amit Kővendég még sokszorosan megtetézett.
3:29 de.
Színházi fotózásnál nem lehet vakuzni,
ez természetes.De a világítás..amit a színházakban
produkálnak a világosítók, az maga a csoda !
Egy idóben szakmai körökben vissza-vissza térő téma
volt a színházi világosító berendezések készítése.
(Akkoriban még nem volt kínai dömping)
Már bánom hogy ebből kimaradtam.
6:33 du.
gyuri10
2020 július 20
12:15 du.
magánügyeiteknek semmi köze a KMH Édentől keletre színmű bemutatásáról írt recenziójához, twitteljetek vagy telefonáljatok egymásnak a témában, rohadtul unom a magánügyeiteket
4:36 de.
Don Giovanni nem játszik a fennt említett darabban Gyurka !
Tetszett volna tán elolvasni a cikket!…/Antalljózsi után szabadon/
4:57 de.
Egyetértek Kővendég véleményével, miszerint ha valakit nem érint / nem érdekel valami azt nem olvassa el! Belenézek, és ha látom, hogy nem az én asztalom, már megyek is tovább! Soha nem tenném szóvá, hogy X vagy Y miről ír, mit fejteget, mert biztos, hogy részéről akkor épp meg van az apropója, és C.A. is toleráns e téren!
Tény azonban, hogy vannak akik másként látják, amint nem önmagukról, hanem másokról van szó ! Gyuri10 néhány hete azon akadt ki, hogy Geyza a kérdésemre, hogy milyen számokat kedvelt, miket hallgatott annak idején (vagy még most is) válaszként néhányat belinkelt nekem, ám miután már az adott cikk a „végét járta” nem gondoltam/tuk, hogy ez bárkit is zavart volna. A felesleges, ütre- főre terelés valóban nem kívánatos, mert elviszi a témát, de egy – egy magánjellegű közlés műsoron kívül, még simán elnézhető szerintem, miután sokkal nagyobb habot verünk azzal, ha szóvá tesszük, a másik válaszol rá, és a vita máris ekörül forog, nem az aktuális témáról! Tehát nyugi, béke van – egyelőre -:)))
5:53 de.
A Steinbeck művéből készült filmet – Édentől keletre – én még gimis koromban láttam a nagyon fiatalon elhunyt James Dean -nel (Caleb)többször is, mert nagyon tetszett. A történet szomorú és rendesen szíven üti az olvasót / nézőt, olyan igazi „amerikai” levegője volt, hogy ez jó vagy sem, azt nem tudom, de nekem tetszett! Feltelezem, hogy a belőle készült darab is csak jó lehet, mert egy ennyire zseniálisan megírt művet elrontani sem lehet! Bár, ha jól megnézem, Kertész Péteren (a színész), Borbáth Ottilián és a rendező Juhász Rózán kívül sok az ismeretlen név számomra – ám, attól még lehet nagyon jó! -:)))