Botlatókő avatás Budapesten
A budapestiek és józsefvárosiak előtt sem ismeretlen a botlatókövek látványa. Egy kő – egy név – egy emlékezet: ez a mottója a járdára rögzített emléktábláknak, melyekből ma már Gunter Demnig alkotóművésznek köszönhetően Európa-szerte több mint 70.000 található. Az egykori lakhelyek előtt elhelyezve emlékeztetik a város lakóit és látogatóit a náci szörnytettek személyes áldozataira.
Ezúttal rendhagyó módon a kerületi önkormányzat kezdeményezte és támogatta az emlékkövek letételét. A hozzátartozók kérésére a Teleki Téri Imaház és a Gláser Jakab Emlékalapítvány közreműködésével, valamint a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében 2020. szeptember 17-én újabb 8 botlatókő letételére került sor a VIII. kerületben.
Horovitvz László előimádkozónk Bergen Belsenbe elhurcolt és ott elhunyt nagymamájának, Öschterreicher Artúrné Schik Josephina Zseny botlatőkövét a Szerdahelyi utca 18. előtt avatták fel.
A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Rádai Dániel alpolgármester és Kirschner Péter a MAZSIKE elnöke, az unoka, Horovitz László mondott beszédet és elhangzott a kaddis.
A váci ortodox családba 1896. szeptember 30-án született Zseny 1930-tól élt ebben a házban és vitte férjével 1944 márciusáig az utcáról nyíló kóser fűszerületet. A német megszállást követően a boltot elvették tőlük, férjét behívták munkaszolgálatra, majd 1944 júniusában az akkor tizenkétéves kislányával, Leával (Horovitz Ernőné) a Dobozi utca 3. szám alatti csillagos házba költöztették. Innen vitték el november 15-én kényszermunkára Bergen Belsenbe. Lánya mindenáron imádott anyukájával akart menni, de a katonák ellökdösték tőle és azzal biztatták: „csak dolgozni visszük, hamarosan hazajön”. De mint oly sokan, már nem tért vissza.
Kislánya és férje a gettóban megérve a felszabadulást hazatértek és kitartóan várták vissza. Az asszony egyik fogolytársa hozta hónapok múltán a szomorú hírt, hogy Zseny 1945. március 19-én márciusában hunyt el a koncentrációs táborban, a német megszállás egyéves évfordulóján. Lánya soha nem tudta kiheverni az édesanyja elvesztését. Naponta emlékezett meg a mártír asszonyról.
A botlatókő letételét unokája kezdeményezte, s most már bennünket emlékeztet Öschterreicher Artúrné Schik Josephinával elkövetett szörnyűségekre. Emlékéből fakadjon áldás.
Forrás: Emberbarát Magazin. Fotó: Mayer András.
Author: KMH Vendégszerzők
10:31 de.
Az aldozatokra valo emlekeztetes idoleges es szep.
De a jaradaba egy u.n. botlast okzo kovet elehelyezni celzatosan az igen nagy felelotlenseg !
S vajon ki, vagy kik lesznek perelve mind a serulesek , csont-toresek es benulasok okozasaert??
Ketsegtelenul a varos, vagy a kerulet lakossai, ill. adofizetoi.
Valaki kezdheti nyomtatni a penzt tonnaszamra.
Az u.n. „ambulance chaser” ugyvedek egy igazi aranybanyat talalnak majd ebbol.
De a kerdes, hogy miert nem az elpukletre helyezik az emlek tablat ahol az aldozat valoban lakott?????
Az ami esztelenseg ebben.
11:02 de.
Jom Kipur idén szeptember 27-én este kezdődik és 28-én estig tart. Az Engesztelőnapon, melyen 25 órát böjtölünk, (böjt kezdete 27-én, 18:12 – böjt vége 28-án 19:15) bűneinket bánjuk, és megtérést gyakorlunk. Legyen könnyű …
2:49 du.
Kedves Bendeguz! A botlatókő nem botlat,nem emelkedik ki a járda szintjéből.Szine miatt áll meg a járókelő és elolvassa mi van ráirva. Igy talán feltünőbb,mintha a ház falára tennék. Azonkivül több háztulajdonos elutasitaná az emléktábla elhelyezését. A járda pedig a városé,önkormányzaté,s erre engedély is szoktak adni.
4:18 du.
Az a baj, h o1g-ék is egy Jom Kipur-ban hisznek!
De nem lesz szerencséjuk!
Ők nem élik meg a Jom Kipurjukat!csak a Jol Kipurcanjukat!
A diktátorok mindig a jézusi megbocsátást kovetelik meg magukra nezve, pedig vannak jopeldak: Musszolini, Csau es elvrokonaik!
5:39 du.
B.79,
Te egyedül lettél ilyen lökött agyú vagy külön kurzuson tanultad, hogy mindenbe belekotyogjál,mert megértés vagy tudás nem a te asztalod terítéke.
2:20 de.
Székely István
2020 szeptember 24
2:49 du.
a cikk képmelléklete mást mutat! azon nagyot lehet pofára esni!
7:14 de.
Sajnos az ilyen megemlékezések kontraproduktívak is tudnak lenni, mert már lassan semmilyen reakciót nem váltanak ki a szemlélőből, esetleg ellenszenvet.
Paradox módon, van egy eredményesebb megközelítése a traumának. Moralizálás helyett fel kell(ene) tárni az elkövető motivációit is, és azzal szembeállítani a túlélők tárgyilagos (!) visszaemlékezéseit.
Pl. a történelemben a mongolok által elkövetett hódítás hasonlítható a 20. sz. totális háborúihoz. Előbbi elszenvedői a közép-ázsiai államok voltak, amelyek hatalmas demográfiai veszteséget szenvedtek el, nem csak háborús okokból. Ennek szele érintette meg a közép-európai államokat is.
Odáig vezet a fájdalmas megemlékezés, hogy vannak, akik szerint a tatárjárás első oka volt Trianonnak (személyes érintettségük persze csak a második eseményhez köthető). Idáig vezethet, ha valaki nem tudja megélni a veszteség fájdalmát. Állandó emlékezés és műemlék állítás.
11:05 de.
Talán meg kellene nézni az elhelyezést követően. Csak egy javaslat.Ugy látom azok is hozzászólnak akik nem is láttak ilyent Keressék! Fognak találni.
12:17 du.
hazai lámpa
2020 szeptember 25
7:14 de.
Na most megint szépen félre leszel magyarázva és ügyesen
kimutatják, hogy freudilag már megint úgy elszóltad magad mint egy buta szőke nő!
„Sajnos az ilyen megemlékezések kontraproduktívak is tudnak lenni, mert már lassan semmilyen reakciót nem váltanak ki a szemlélőből, esetleg ellenszenvet.”
(Lásd a szovjetek önfényezéseit és alattomos szeretettni kényszerítéseit, amiket ők még Andersent is megszégyenítő, gyártott legendákkal is megtoldottak!)
12:50 du.
hazay lámpa,
a Trianon zokogásban nagyon is igazad van.Remélem,hogy az elkövetkező 500 évben is lesznek még akik siratni fogják.A Mi fájdalmaink,természetesen nem az elkövetők vagy utódaik fájdalma. Ha a tatárjáráshoz hasonlítod a németek és mindvégig csicskásaik bűneit,akkor bizony a Szovjetek hibáztak egy nagyot Most az Uralon túli rezervátumból kellene tiltakoznod a botlató kövek ellen,de nem Budapesten,mert az olyasmi lenne,mint Trianon többi lecsatolása. Kokárda a hajtókádra nem kötelező. Különösképpen most nem.Nálunk két nap múlva lesz Jom Kippúr,a bűnbánat ünnepe.Nem vagyok vallásos,de bűnbánó imát fogok mondani,amiért a hozzád hasonlókkal szóba álltam.Gy.
3:31 du.
A botlatókő szerintem nagyon jó módszer. Sokkal jobb és mélyebb, mint az örökös nagy dumák és koszorúzások, meg a sok mesterséges felhajtás, aminek a legtöbbje csak arról szól, hogy melyik „hős” mondjon beszédet. Inkább legyenek csak ilyen apró, maradandó emlékeztetők, és NEM CSAK a zsidó áldozatok emlékére. Csak mégy az utcán, és látod, hogy itt helyben VELED VAN a történelem. Anyám hajdani pesti bérháza előtt is volt (van) egy ilyen már vagy tizenöt éve. Ezért tudom, mi a hatása.
5:41 du.
Almási Alma
2020 szeptember 25
3:31 du.
Álmaink Almája
nagyon várom, mikor a „botlatás” ma is véresen működő okait az emberiség
-emberiséggé válva- felszámolja!
7:54 du.
Az emleketetes valakire az nagyon gyakran alkalmazva a jarda, vagy patio koveibe beveset nevek.
Sot az szeleskoruen alkalmazva a koltsegek fedezesere.
Pelda keppen nevezhetnem a Temple Shalom a Villages-ben a koltsegek fedezesere.
Hasonloan a Dohany utcai emlek szomoru-fuz minden fem-levelei is egy Holocust aldozatanak a nevet viseli, emlekeztetni rajuk.
De nem a jardan buktatni a jarokeloket!
Valszolj majd miutan Magad botlasz el es megserulsz.
8:32 du.
Almási Alma:
„A botlatókő szerintem nagyon jó módszer. Sokkal jobb és mélyebb, mint az örökös nagy dumák és koszorúzások, meg a sok mesterséges felhajtás”
Nem tudom, de könnyen lehetséges, hogy e kérdésben Hazai Lámpa vagy akár Rodeo11 sokkal jobban ismeri a magyar nép nagy részének „lelkét”, mint pl. én.
Csak annyit jegyeznék meg, hogy botlatókövek elhelyezése jogtechnikailag sokkal egyszerübb, mint pl. emléktáblák felhelyezése. A budapesti közterületek (utak, utcák) tulajdonosi jogokat is gyakorló kezelője vagy a kerületi, vagy pedig a Fővárosi Önkormányzat; egy botlatókő elhelyezéséhez tehát – a szükséges közigazgatási hatósági engedélyeken túl – általában csak a kerületi vagy a Fővárosi Önkormányzat engedélye szükséges.
Ha viszont emléktáblát akarsz egy soklakásos társasház
– közös tulajdont képező külső – falán elhelyezni, akkor a sok-sok közigazgatási hatósági és esetleg közmű-engedélyen túl, szükséges az épület tulajdonosainak többségi engedélye is.
Érdekes pl. mi a pesti un. „kis Varsó” (Népszínház utca – Teleki tér) emléktáblájának az elhelyezése. 1944.október 15-17. között ott történt valami, amiről megoszlik a helytörténészek megoszlik: némelyek szerint az ottani zsidók nyitottak tüzet a nyilasokra, mások szeint épp ellenkezőleg, nyilas házparancsnokok házmesterek lőtek a nyilasokra és az azokat támogató németekre épp azért, hogy kiprovokáljanak az ottani „csillagos házak” elleni támadást. Történt, ahogy történt, de abban egyetértenek a helytörténészek, a nyilasok összeszedtek 22 zsidó férfit, akiket megtorlásként elhelyezését helyben kivégeztek.
Erről emléktábla emlékezik meg, ám nem azon a házon ahol a dolog történt, hanem a szembenlévő épületen, ugyanis az eredeti épület tulajdonosai nem engedélyezték az emléktábla házukon történő elhelyezését.
https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/a-magyarorszagi-soa-mint-a-vak-bizalom-tortenete
2:53 de.
gyuri10
2020 szeptember 25
12:50 du.
A mongolok mai napig Temüdzsin mongoljai egyenes ági leszármazottjának tartják magukat. Kitűnő útikönyvet írt róluk a szocializmusban a megvakult magyar utazó, Molnár Gábor.
Most akkor követelje fél Közép-Ázsia, hogy az ENSZ szüntesse meg a mongolok országát vagy telepítse át őket? Vagy ahogy Popper Péter pszichológus mondta, követeljük a nyilvános bocsánatkérésüket, ahogy az utóbbi évtizedekben szokás a konfliktusokat rendezni (a demokratikus országokban)? Annyit azért elmondanak a történészek, hogy eltűntek országok a mongol viharban, de a népesség nem halt ki, hanem elhurcolták vagy beolvadt.
Nyilván a beolvadtak leszármazottai már nem emlékeznek tudatosan a hajdani származásukra. Mondjuk akik elkerülték a beolvadást vagy teljes eltűnést, azok emlékezhet(né)nek rájuk is.
3:12 de.
Almási Alma
2020 szeptember 25
3:31 du.
Ugye itt az a kérdés, hogy mi a cél a megemlékezéssel? Világgá akarom kiabálni a fájdalmamat, hogy más is ugyanazt érezze (aki nem is élt át hasonlót)?
Vagy figyelmeztetni akarom a többieket, hogy ez akár velük is előfordulhat? Vagy egy csoport kultúráját akarom megőrizni? stb
Vidéki nagyvárosokban, ahol azért voltak számottevő zsidó közösségek, ma már azt sem lehet tudni, hogy hol volt a Zsidó utca. Nyilván a helybeli zsinagóga környékén (ami manapság műemlék épület). A nagyobb épületek műemlékileg rendben vannak, de senki nem fordít figyelmet az emberi kapcsolatokra. Ebből a szempontból nem tudom, hogy a botlatókő mit tesz hozzá a többi megemlékezéshez (emléktáblák és karban tartott zsidó temetők). Nyilván ettől különbözik a hivatalos emléknap és a koszorúzás, ami még problémásabb.
Érdekességképp megemlíteném, hogy a 18. században megtelepült görögök szintén építettek templomot, és saját utcájuk volt, ahol a kereskedők laktak. A görögök elfogytak lassan, de a templomaik ma is látogathatók az eredeti állapotban, és más kézzelfogható emlékeik is vannak (pl. görög étterem).
Nem akarok senkit megbántani, de a megemlékezőknek is át kéne gondolni, hogy miért nem kíváncsi már a közönség az újabb meg újabb szembesítésre, ahol kvázi gyilkosokként jelenik meg az elkövető harmadunokatestvérének dédunokája is. Az áldozatok ugyanúgy személyiség nélküli emberekként jelennek meg. Hiába van ott a neve (amivel nem tud mit kezdeni a más kultúrába tartozó, tehát neki igazából semmit nem mond), ha nem tudja a nevet emberi alakokhoz, a saját jelenéhez kötni.
3:30 de.
Orsós Elemér
2020 szeptember 25
12:17 du.
Az hagyján, hogy egyesek mit írnak, de még rám is olvasnak majd valamit, ahogy Gyuri volt szíves tájékoztatni a régmúltban.
Különben Trianon is kiváló párhuzam, mert rajtunk kívül senkit nem érdekel a Trianon-siránkozás. Talán éppen azért, mert a trauma feldolgozása végeérhetetlen gyászolással történik, ami a gyászoló számára is már inkább egy teher, egy külső parancs. Van erről egy magyar regény Németh Lászlótól a Gyász címmel (de nem Trianonról, hanem az özvegyi gyászról).
Az is idetartozik, amit írsz, ahol egy szomorú eseményből próbálnak valami dicsőségest faragni. Egy asszony, akit megerőszakoltak, vajon el bírta képzelni, hogy őt „felszabadították”? De olyat is hallottam, hogy az erőszakolót agyonütötték (nyilván a front bármelyik részén így volt), aztán a hadsereg „kivizsgálta” az esetet.
Minderről persze senki nem beszélt, mikor a hadsereg emlékműveit koszorúzták.
8:35 de.
Almási Alma
2020 szeptember 25
3:31 du.
A „NEM CSAK”-al most TE is kihúztad a gyufát! 😀
9:39 de.
hazai lámpa,
hogy mi lesz további 200 év múlva nálatok,nemtudom.Nálunk soha, értsd soha nem felejtődik el elődeink megygyilkolása és gyilkosaink azonosítása sem.Lásd Róma,görögök,Német-nácik és csicskásaik,plusz a rengeteg pogromvitézek népei.Fényezgetők,múlt hamisító túlüvöltők mingig voltak és mindig lesznek.Ha lehetne, bizony jó lenne,ha valahogyan eltünnének,de bármíly nehezen felfogható részetekről,Mi nem vagyunk még hasonlóak sem a gyilkos népeitekhez.Egyébként van Itt más rohadék,akivel sokkal jobban megértetheted magad.Jó szórakozást,érezzétek jól egymást.
11:44 de.
GYURIO’
Figyelmen-kivul hagyod, hogy a vilagszerti liberalis szocialismus Isreal felosztasat koveteli.
Ketteszkitani a nemzetet s azoknak adomanyozni reszet akik eskudtek Israel megsemmisitesere.
A Tanakh-ban jelzett Amalikatok elleni uszitas soha nem volt valosag.
De a Torah ;eg-alapvetobbjenek gyakorlasaval vajon miert nem lehetne Israel demokracia minden lakossainak egyenloen, vallas es szarmazasoktol eltekintve????
Habar mind Avran utodaik!!!
Belathato persze, hogy az konnyebb mondani mint megvalositani, DE HA 1948-kezdve azt, ma kozelebb alnank hozza.
Maskent mi a jovo???????
Megallasnelkulli verontasok, terrorizmus, haboruk ????
Ha alu Shalom!!!!!!
11:52 de.
LAMPACSKA Szept 26. 3;12 de soraira;
A tagadhatatlan valosag az hogy,
„minden emberileny egyenloen teremtetett”
Hat miert az allando szetvalasztasaik az emberiseg tagjainak???
A valasz a Romaiak koz-mondasaban rejlik.
DIVIDE AND CONQUER =oszt fel oket,ugy konnyu uralani mind!
12:18 du.
gyuri10
„MI”… ahha… 🙂 🙂 🙂 🙂
12:43 du.
Almási Alma:
“A botlatókő szerintem nagyon jó módszer. Sokkal jobb és mélyebb, mint az örökös nagy dumák és koszorúzások, meg a sok mesterséges felhajtás”
Kedves Alma, kicsit kiegészítve a botlatókő versus emléktábla témájában írt (2020 szeptember 25 8:32 du.) kommentemet, javasolom, hogy ha van kedved, olvasd el az ORZSE nemrég kinevezett rektorának, Vajda Károlynak a „kis Varsó” emléktáblájánal az holokauszt idei nemzetközi emléknapján., január 27-én elmondott rövid, alig egyflekkes beszédét:
https://or-zse.hu/wp-content/uploads/2020/01/Kis_Vars%C3%B3_besz%C3%A9d_2020_janu%C3%A1r_27.pdf
Egyetértek a beszédében elmondottakkal, s bár nem ismerem személyesen Vajda rektor urat, nekem a szöveg alapján úgy tűnik, bátor, sőt talán vakmerő ember. Nem tenném rá a nyakamat, hogy sokáig marad rektor, hiszen amit elmondott – finoman fogalmazva – nem teljesen egyezik a Vezér és tsai.
által kialakított hivatalos un. emlékezetpolitikával.
Úgy sejtem, hamarosan megindulnak a Vajda rektor elleni támadosok, természetesen nem a Vezértől vagy valamelyik közeli szellemi komornyikjától (hiszen ők mint tudjuk, soha nem lépnének fel egy egyetem autonómiájával szemben – vö. CEU, SZFE – és pláne nem egy felekezeti intézmény ellen – vö. Iványi Gábor vezette MET iskolái ellen), hanem az ORZSE vagy fenntartója a MAZSIHISZ szervezetéből egy-egy rabbi vagy világi vezető. S persze, nem a rektor fenti beszéde szolgál majd a támadás alapjául, hanem pl. a 150 esztendős magyar neológ zsidó hagyomány megsértése, nem a megfelelő kapcsolat kialakítása a Köves Slomó vezette másik zsidó vallási szervezettel (pontosabban: most már bevett történelemi egyházzal), esetleg nem az elvárhatóan nagyon szoros eszmei kapcsolat kialakítása a kormánnyal.
1:20 du.
Bendeguz79
2020 szeptember 26
11:52 de.
grizi
a latinod meg a memóriád sem az igazi
„divide et impera”
1:57 du.
B79,
sajnos a billentyű imádatodat és a nyelvficamodat csak a témával kapcsolatos tudatlanságod übereli.Az izraeli témában annyira vita képtelen vagy,hogy megadom magam.Mindenben neked van igazad.Abban is amit még eddig nem írtál ide,mert nem találod az angol abc-ben sem a megfelelő betűt és a magyarban csak a számodra létező szót ismered.Egyáltalán…hol tanultad a történelmet vagy a magyar nyelvet? Olyan oldal még nem jelent meg a KMH-n,ahol ne hintenéd a debil sóderodat.Holnap,ערב יום הכיפורים,imádkozzál és térj észhez, ha egyáltalán van olyanod!Gyuri.De -O- nélkül,mert az te vagy.
2:03 du.
Almási Alma,
nem tudom mire írod és mit jelent az,hogy „MI”…ahha… / De… Tőled elfogadom!
2:03 du.
Kővendég, elolvastam, és IGEN. Az én katolikus-ateista budapesti családom háború-környéki története elsősorban a zsidó barátok és ismerősök (néha eléggé furcsa) bujtatásáról szólt, másrészt egyik nagybátyám Donkanyar-beli eltűnéséről, apám és három katonabajtársa megszökéséről és hazajutásáról Ausztriából, másik – fiatalabb – nagybátyám orosz fogságáról, harmadik nagybátyám súlyos, de nem életveszélyes sebesüléséről. Ezeket a történeteket szinte minden családi összejövetelkor – megfelelően humoros formában – felemlegettük. Na, ezt csak a teljesség kedvéért írtam. Mi nem kedveltük a mártírológiát…
8:09 de.
Almási Alma,
„MI”…ahha…
„Ti”…ahhahha…
8:16 de.
Itt aztán jónéhányatoknak kellene bukósisakot felvenni,ha alaposabban megvizsgálnánk a fényező Grimm meséket.Sajnos engem elszomorít a valóság lehetősége,ami hihetőbb lenne.
2:23 du.
gyuri10
2020 szeptember 27
8:16 de.
Kedves Gyuri, ha Te tudnád, ha itt élted volna át hogy, mennyire -méghozzá kollektíve- útáltuk annak idején az immár 45 éve ideiglenesen itt állomásozó öntúlfényező „felszabadítókat” akkor Te is eredménytelennek, sőt kontraproduktivnak tartanád másolni az ő már bizonyítottan hatástalan, önbecsapással vagy gyermekes naivitással csábítónak képzelt szisztémáikat!
2:32 du.
GYURKA;
Talan a Yom Kipur is emlekeztetne a buneid megbocsajthatosaganak igereteben, de az ostobasagod az am orokkevalo !
S amig a nagy-ko alatt elbujva aludtal, Israel, Bahren es UAE alirtak a Feher-Haz Rozsa-kertjeben az Abraham Accord-ot.
Soha, senki nem volt kepes azt megvalositani, de amiert Trump a Nober Beke dijra lett jelove.
Ramalah-ban testvereid egyedul maradnak Arafat sirjaval.
Remelem nem sirankozol, ha Yerusalem nem lessz Palesztina fovarossa sem soha!
4:39 du.
B79,
a te testvéreidet tartsd meg magadnak.Trumpnak pedig nem jár NobeR Békedíj,mert azt csak tőled kaphatja.Neki NobeL Békedíj jár és Benjamin Natanjahunak a Mi Miniszterelnökünknek is.Te pedig álmodj tovább egy szép karaita mesét.Ne vedd tiszteletnek,hogy észrevettem és el is olvastam blődériumodat.Egyébként ne féltsd a konyharuhás gyilkos sírja nem marad egyedül.Vannak nálunk merec szavazók,akik együtt látogatják a terrorvitéz védenceiddel.Hála a Teremtőnek,még kisebb arányszámban vannak,mint a karaiták a zsidó néphez viszonyítva.Annak azért örülök hogy valaki végre beleverte az agyadba,(sic)hogy Jerusalájim Izrael örök Fővárosa.Van reményed a gondolataid össze szedésére?Magyar nyelven biztos,hogy nincs!
Maradok továbbra is szellemi képességeid iránti sajnálattal:Gy.
5:14 du.
Orsós Elemér
2020 szeptember 27
2:23 du.
Kedves Elemér,
azt hiszem elbeszélünk egymás mellett.Ott éltem 20 éves koromig és akik indirekt Minket felszabadítottak,bizony nem örvendtek vendégszeretetünknek.Miután Izraelbe alijáztam,még kevésbbé szerettük az arab ellenségeink fegyver szállítóit. Akiket aztán a szovjet fegyverek ellenére ronggyá vertünk. Csupán azért,mert életben akartunk maradni.Te hol látsz itt kontraprodukciót nem egészen értem.Utána nézek,ha megmagyarázod .Előre bocsájtom,hogy amióta(1957)Izraelben élek mindig az ország legszélsőségesebb védelmezői közé tartoztam.Ma is. Magyarországgal igyekeztem a lehetőséghez mérten soha nem foglalkozni,főként politikai vonalon nem.Mivelhogy Anyám ott élt 1996-ig,gyakran látogattam.Utána pedig lakását örököltem és 2014-ben sikerült eladnom.Addig évente minimum kétszer,jártam oda.Szóval az ottani helyzet számomra nem ismeretlen.Arról nem beszélve,hogy Angyalföldön születtem és 8 éves koromtól a 6. kerületben éltem.Amit itt említettél tökéletesen megértem.Azt nem,hogy miért és mit vonatkoztatsz ebből rám. Üdv:Gy.
7:41 du.
gyuri10
2020 szeptember 27
5:14 du.
Nem nagyon világos miként tudtak téged az oroszok felszabdítani a pesti gettóban,
mikor te -a saját elmondásod szerint- szemtanúja voltál annak hogy egy SS katona Ausztriában lelőtte apádat,
akit előtte csendőrök bántalmaztak annyira hogy nem élte túl a halálmenetet.(Egy másik medédben persze.)
Aztán az SS katona -meséid szerint- valami volksturmos katonává transzformálódott, akikről tudhtó hogy afféle korabeli berángatott nyuggerek voltak a háború végén a németeknél.(Az ember-hiány miatt.)
Azok nemigen löttek már le senkit.
örültek a vinni tudták a puskát, nemhogy elsütni.
Ellenben döntsed már el melyik mesédnél tartasz ki,
legalább három évig.
Mert az előző kettő változattal csak pár hónapja boldogítottál itten minket.
Előtte meg nem sokkal a Vörös Hadseregről áradoztál hogy kimentett tégedet és családodat a pesti Gettóból.
Azért egy mesét szívesen elolvasnánk tőled arról is,
miképpen verekedted magadat haza Pestre
elárvult négy-öt éves kisgyerekként abból
az állítólagosan éppen Ausztriában menetelő transzportból.
1:24 de.
Orsós Elemér
2020 szeptember 27
2:23 du.
Kedves Elemér,
amikor majd „vonatkoztatsz” gondolj rám, jó?
3:38 de.
gyuri10
2020 szeptember 27
5:14 du.
Igazad van rosszul fogalmaztam, ezek az átgondolatlan önfényezések érdekes módon pont azoknál erősödtek fel, akik 89-ig félretolva sértődötten settenkedtek, majd amikor az előző, őket háttérba szorító diktatúrából a másik már nekik kedvezőbb, általuk is elősegített ideális diktatúrába dolgozták be magukat, már nem elégednek meg csak a hatalom, pénz és politika megszerzésével, hiú módon már a vélt származási és identitási jogosultságaikat is szeretnék kihangsúlyozni, pedig az mint ahogy a ruszkiknál is kirajzolódott, önkényes önkiválasztódottságnak tűnik a balga szignifikáns többség szemében, ezért -okulva a szovjetek rossz tapasztalataiból- praktikusan és logikusan legalább ezt kerülni kellene! Szerintem Te megérted mit akarok ebből kihozni, a szándékosan értetlenkedők meg jöjjenek rá az én kikényszerített magyarázkodásaim nélkül! 😀
4:34 de.
Kővendég
2020 szeptember 26
12:43 du.
mint mindig ezzel a beírásoddal és Vajda Károly beszédének idehozatalával,megint pozitív érzelmeket ébresztettél.Többeknek nem de nekem igen.KÖSZÖNÖM.
6:53 de.
Kővendég
2020 szeptember 26
12:43 du.
Nem ismerem a t. beszédírót, de azt írja: „a dualizmus felzárkóztató politikája”.
Ennek része volt, hogy az Alföldön tüdővészben tengődött a népesség jelentős része, miközben alig jutott nekik elemi iskoláztatás is?
Fentiek fényében még inkább azt mondom, hogy a tényeken alapuló, tárgyilagos visszaemlékezés ereje felbecsülhetetlen. És főleg: az emberi kapcsolatokra helyezni a hangsúlyt. Hogyan éltek, hogyan tartották a kapcsolatot őseink?
8:55 de.
gyuri10
2020 szeptember 26
9:39 de.
Gyuri, valaki itt nagyon sajnálatra méltó. Talán azok, akik útikönyvet írnak a mongolokról, és le merik írni, hogy ők mai napig Dzsingisz kán utódjainak tartják magukat?
Pedig a mongol hódítás során voltak tömeggyilkosságok, és nők teátrális megerőszakolása. Hogyan egyezteti össze az útikönyvíró a történelmi munkában olvasottakat a jelenben látottakkal? Békés mongol pásztorok lovas íjászversenyeket tartanak stb. De nem kell a 20. századig szaladni, már a középkorban is írtak utazók a mongolok fővárosáról, pl. Marco Polo.
Természetesen nem tudom a tutit, csupán csak leírtam, hogy ilyen is van.
10:02 de.
Orsós Elemér
2020 szeptember 28
3:38 de.
Kedves Elemér,Megértelek,hogy a kis tanmese nem nekem szólt.
Vannak Itt értelmes,beszélgetésre érdemes emberek is.Értem alatta így hirtelenjében hazai lámpát,Orsós Elemért, természetesen Kővendéget,még Alma is valamelyest belefér sőt a B79-est sajnálva,de emberi lényként elfogadom.Akit itt és most nem említettem,mert egy Münchauzennek tartom és mesemondókra se időm, se energiám,se hangulatom.Válaszra csak embereket tartok alkalmasnak.Még negatív válaszra is.A meg nem említett piócák kíméljenek az időpazarlástól.Pasz-parol.
10:50 de.
Orsós Elemér
2020 szeptember 28
3:38 de.
Elemér a széleslátókörűség nem tartozik az erényeid közé!!!
4:59 du.
hazai lámpa,
természetesen a témát én sem ismerem.Ártatlan emberek,származási alapú lemészárlását nem hirdető oszlopokról vagy útleírásokból ismerjük.Egy nemrégen Kanadában elhúnyt barátomtól ismerem a „dunamenti Mongólia” elnevezésű erkölcsi degradálását az utolsó csicskás államnak, mellyel 80%-ban egyetértek.A fennmaradó 20% a tisztességes embereket jelöli és ez már az én külön vélenyem.
5:16 du.
Hazai Lámpa:
>>Nem ismerem a t. beszédírót, de azt írja: “a dualizmus felzárkóztató politikája”.Ennek része volt, hogy az Alföldön tüdővészben tengődött a népesség jelentős része, miközben alig jutott nekik elemi iskoláztatás is?<<
Nézze, természetesen sem Ön, sem más nem köteles elolvasni itteni kommentjeimet, azonban nem igyszer s nem kétszer említettem meg itt (is), hogy a némelyek által "Golden Years"-nek mondott 1967-1914 közötti évek a legkevésbé sem voltak "arany évek", sem a nemzetiségek, sem a magyar szegényparasztság, sem a munkásság számára. (Ahogy a magyarországi zsidók 85-90%-számára sem.) Bár az tény, hogy azok az évek az Ön által annyira nagyra becsült 1919-1944 közti Horthy-rezsimhez képest valóban "arany évek", "boldog békeidők" voltak.
Azt azért megjegyzem, hogy Vajda rektor úr történetesen a "kis Varsó"-i Népszínház utcában 1944 októberében kivégzett 22 zsidó férfiről emlékezett meg, szerintem nagyon helyesen kiemelve a magyarországi zsidó emberek óriási többségének az akkori magyar államba vetett több mint alaptalan vakbizalmát. (A magam, s csakis a magam nevében biztosíthatom Önt, hogy ez a magyar állam – sőt, a magyar társadalom egy része – iránti vak bizalom bennem, a kései utódban már jóideje nincs meg.)
Nem teljesen világos előttem, hogy egy ilyen a megemlékezésnek az Ön véleménye szerint ugyan miért kellett volna kitérnie a tatárjárásra, vagy a Dózsa-féle parasztfelkelésre? Talán még arra sem, hogyan, és milyen emberi kapcsolatokban éltek, s hogyan tartották ezeket a kapcsolatokat magyarok ősei?
6:55 du.
Sajnos tévedtem.
Azt hittem,hogy a parazitáktól meg lehet szabadúlni.Nem megy! Jöhet a további méterhosszú jajgenolás.A scabia a bőr alá bújik és viszket,de egyéb kárt nem okoz.Kenőcs és utána a fertőtlenítő intézet,valahol a Váci út közepe táján.A viszketés igencsak kellemetlen,de nem fáj.El lehet viselni vakargatás nélkül.
4:47 de.
Kővendég
2020 szeptember 28
5:16 du.
A szocialista propagandában sokat emlegetett „hárommillió koldus” véleményét talán megkérdezted a Horthy-korszakról, mielőtt itt torpedózol mindenkire, aki él és mozog, és nyilatkozik a témában (mármint a korszak történelmében)?
Bizton állíthatom, hogy akármilyen szegény volt valaki, igenis nagy dolog volt, hogy a szép, új népiskolába járhatott minden nap (amit számodra nem megbocsátható módon a Horthy-korszak kultúrpolitikusa épített). Elég volt, hogy utána őrizte otthon az állatokat, a szép cipőt meg lerakta suli után. Sok ilyen történetem van, a nagyszüleimtől hallottam. Engedtessék már meg, hogy ne csak a siránkozásokat mesélje el az ember az életükből, de abból is van bőven.
Szerintem ha valamiért érdemes volt rendszert váltani, akkor az lenne, hogy végre az emberek maguk kezébe vegyék a sorsukat. Ne a parancsolt ünnepeket, és mások szája íze szerint írt megemlékezéseket szajkózzuk, ha nem muszáj! (most általánosságban beszélek, nem csak a címben említett eseményről).
Természetesen nem a Dózsa parasztháborút hiányoltam a belinkelt beszédből, hanem a magyar-zsidó együttélést, mert tudtommal olyan is volt.
Ha az államba vetett vakbizalom vezérel bárkit is, az nagyon-nagyon sajnálatra méltó dolog, ezt bármelyik szegényparaszt meg tudta volna neked mondani. Az emberi kapcsolatokban kell(ene) bízni, ami sajnos végzetesen sérült az úri középosztály és a zsidó polgárság között a cikkben szereplő időszak során.
A kérdést úgy is fel lehetne tenni, hogy miért vagy hogyan nézte el pl. egy állami apparátusban dolgozó dzsentri a tüdőorvosa elhurcolását a német megszállás idején?
5:03 de.
gyuri10
2020 szeptember 28
4:59 du.
Kínai krónikaírók szerint bizonyos időnként megjelenik a történelemben egy ilyen egység, ami aztán olyan háborúkat idéz elő, mint a mongol hadjárat, ami csak a 20. sz. gépesített háborúihoz hasonlítható.
Egyébként máig velünk élő történelem, mégha nincs is személyes érintettségünk a témában. Az utóbbi évtizedek autópálya építései során kerültek elő tömegsírok, amiben a tatárjárás áldozatai nyugodnak. Sokat idézett eset a kemence-lelet, amibe egy asszony két kisgyermekével próbált elbújni (mivel rájuk gyújtották a lakóházat, ezért maradt meg az egész épület a hamu alatt évszázadokig). Nem mellékesen egy komplett lakóházat rekonstruáltak a régészek a kis család körül, mert arra sem volt idejük, hogy elmeneküljenek a támadók elől.
De mint említettem, nem ez a legmeghatározóbb vetülete az emlékezésnek. Megfigyelhető egy igen erős szubkultúra vagy irányzat a gondolkodásban, ami a magyar kudarcokat, és legutóbb a trianoni veszteséget egyértelműen levezeti a tatárjárásból és más demográfiai veszteségekből. Ez az irányzat figyelmen kívül hagyja a magyar megosztottságot vagy azt, hogy nem települtek meg egyformán sűrűn minden térségben a honfoglaló magyarok.
Útikönyvek: azt arra írtam, hogy a megszállók már régen elvonultak még a térségből is, és elég kicsi, távoli területükre húzódtak vissza, ahonnan annak idején kirajzottak. Egykor persze a fél világot uralták, de hogy hogyan, azt ma már nehéz elképzelni.
5:05 de.
Rodeo11
2020 szeptember 28
10:50 de.
„Elemér a széleslátókörűség nem tartozik az erényeid közé!!!”
Készséggel elismerem, ha TE is bevallod, fingod nincs hogy, mit rejtjeleztem! 😀 Ha végig ballagnál a Bem vagy Belgrád rakparton, akkor beugorhatna a heuréka, aminek kiváltásához még kőre sem kell lépned! 😀 De lehetne még rávezető példák százait is sorolni szerte az országban, viszont hál’ Istennek olyan még nincs ami a lebontott szovjet magasztalás helyére került!
5:14 de.
„még Alma is valamelyest belefér”
Talán mégse… 100 kiló vagyok… 🙂
7:33 de.
Orsós Elemér
2020 szeptember 27
2:23 du.
Szerintem ez az utálat nem terjedt ki feltétlen az emberi kapcsolatokra. Ismertem egy orosz zongoratanárnőt, aki idejött férjhez Magyarországra, és nem panaszkodott, hogy rosszul fogadták volna (kivétel az anyósa).
Voltak más események is, pl. az orosz katonák csereberéltek a lakosokkal (benzint innivalóra). De olyan is kiderült, hogy a sajtó eltitkolta, hogy összeverekedtek a kocsmában, és egy helybeli ember meghalt. Az RTLklubos riport szerint egy falubeli lekaratézta a menekülő elkövetőt. Utána a kihallgatáson kérdezték tőle, hogy ez egy Afganisztánban kiképzett, elit egység tagja volt, hogy tudta ezt lekaratézni?
Vannak persze olyan időszakok, amikor nincs semmiféle keveredés, a két csoport egymás mellett él. Ilyen időszak volt, mikor először betelepítették hozzánk az Árpád-házi királyok a kunokat. Nemcsak a tatárjárás után, előtte is voltak erre kísérletek (a kunok egy nagyon kis részéről van szó, akik egy időben nagy területen uralkodtak). Ennek egyik oka az volt, hogy az Alföld jelentékeny része akkor nem volt művelés alá vonva, nem is volt kifizetődő a nagyállat-tartáson kívül más tevékenység. Vélhetően a kunok hozták be a manapság „magyar” őshonos állatként ismert szürkemarhát. De akkoriban, az 1200-as években a(z akkori) magyarok elviselhetetlennek tartották a kunok életmódját és pogány vallását.
8:08 de.
Egy kis szösszenet az államról, Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
„- A komenizmusnak az az egy törvénye van, hogy nem köll semmi törvény. Nem köll katona, nem köll bíró, nem köll rendőr, nem köll végrehajtó, nem köll finánc.
– Pap se köll! – kiáltott valaki az ajtó felül.
– Zsidó se köll!
– Nonono! Embörök! – emelte föl Mátyás a karját. – A pap mög a zsidó, az nem állom! Csak az az állom, amit az úr mondott. Hát ha állom nem lösz, akkor én is vállalom azt az izét, a kominizmust.
– A komenizmust – javította ki az esernyőcsináló. – Hát állam akkor is lösz, mert a komenizmus is állam, csakhogy az köztársaságállam.
Mátyás tiszta bort akart önteni a pohárba.
– Mögálljunk csak. Hát ki lesz abban a köztársaságállamban a királ?
– Hát ki lönne? Senki se. A köztársaságban nincs király – nevetett a falábú.
Mátyás fölállt. A diadala önérzetével lépkedett a komenista elé.
– Mind mese ez, hallja. Ha nincs királ, akkor kinek a képét töszik rá a pénzre? No?
Az esernyőcsináló is fölállt. Mérgesen hadonászott mind a két kezével. Amerikát magyarázta. De nem ért már az semmit. Az emberek eloldalogtak mellőle. Mátyás megbuktatta a komenizmust, de a győzelem nem tette gőgössé. Elmenőben barátságosan nyújtott kezet az eszmei harcban leterített elvtársnak:
– No, adjon Isten hasznos munkát.”
8:38 de.
Érdekes olvasmány a magyarok és kunok közötti „multikulturális” konfliktushoz. Igaz, hogy más a korszak, de úgy gondolom, hogy a topik témájához szorosan kapcsolódik.
„Meghallgatva pedig azt, amit az egyik és másik oldalról is elõadtak, az író az ügyet nem zárja le; döntse el a kérdést az olvasó az igazságosság segítségével, ha képes rá.
13. Betoldás az elbeszélés folytatásához
Az író, miután befejezte e közbeiktatott részt, tollát a megkezdett tárgy folytatólagos tárgyalására irányítja. És hogyha egyesek mérgezett nyelvvel belé akarnak majd marni, mondván, hogy ilyenfajta közbeiktatás nem tartozik a tárgyhoz, és hogy jól meg lehetett volna ezek nélkül: ez az állítás nem igaz, mivel ez a viszálykodás volt a legfõbb gyújtóanyag ahhoz, hogy Magyarország ilyen gyorsan tönkretétetett.”
Rogerius mester siralmas éneke
http://www.ehumana.hu/arpad/szoveg/to15.htm
10:17 de.
Hazai Lámpa:
„Egy kis szösszenet az államról, Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről”
Móra Ferenctől sajnos viszonylag keveset olvastam, pedig jó író és tisztességes ember volt. Szégyelem, de amíg kb. 18-20 esztendeje nem volt módom némi időt Szegeden eltölteni (nem, nem, Ön téved, akkor még nem a Csillagban, az majd csak a jövőben következik:-) ), addig azt sem tudtam, hogy komoly régészeti tevékenységet is folytatott. (Akárcsak Tömörkény, róla sem tudtam ezt.) Talán némileg mentségemre szolgál, hogy különösebben nem érdekel a régészet.
10:59 de.
Hazai Lámpa:
„Érdekes olvasmány a magyarok és kunok közötti “multikulturális” konfliktushoz.
Igen, ha az emlékezet jól csal meg, akkor talán B. Szabó Jánosnak a tartárjárásról írt könyvében is szó esik róla.
Én egyáltalán nem értek ehhez a korszakhoz (se), örülök, ha elérem az általános iskola, (no, jó,hadd legyejók öntelt, egy gyöngébb gimnázium első osztályának az átlagos) szintjét, de valahogy az az érzésem, hogy abban az időben nem igazán jó ötlet volt Kötöny fejedelem meggyilkolása… (Persze, talán érthető, hogy az 1945 utáni 45 évi orosz megszállás miatt a magyar lakosság – mint arra Orsós úr egy másik topicban volt szíves rámutatni – szinte kivétel nélkül russzofób lett, és agyoncsapta az orosz-bolsinak gondolt Kötönyt.)
Hazai Lámpa:
„Igaz, hogy más a korszak, de úgy gondolom, hogy a topik témájához szorosan kapcsolódik”
A budapesti botlatókövekhez? Hát hogyne, persze, nagyon szorosan.
11:24 de.
hazai lámpa
2020 szeptember 29
8:38 de.
lámpuschka
már agnoszkálsz megint?
hová fog ez vezetni a Trójai háborúkhoz O1G kapcsán és focibálból kifolyólag?
11:25 de.
GHazai Lámpa:
„Megfigyelhető egy igen erős szubkultúra vagy irányzat a gondolkodásban, ami a magyar kudarcokat, és legutóbb a trianoni veszteséget egyértelműen levezeti a tatárjárásból és más demográfiai veszteségekből.”
No, ha így van, akkor mint konzervatív habitusú ember, megint lemaradtam a hazai korszellemtől. Ekkora ostobaságot ugyanis nem hogy történésztől nem olvastam, de senkitől nem hallottam.
Persze, tulajdonképpen helytálló, hogy „valamennyi magyar kudarc, legutóbb a trianoni veszteség” (azóta ugyanis nyilván semmiféle tragikus, komoly veszteség nem érte az országot, a Don-kanyar, a zsidók elpusztítása, az ország rombadölése ugyebár bakkfity, tisztelt Hazai Lámpa?) valóban levezethető nem is a tatárjárásból, hanem már régebbről. Ha nem jöttünk volna le (illetve némelyek akaratuk ellenére nem estek volna le) a fáról, kétségtelen, hogy akkor Trianon sem következik be.
12:30 du.
Almási Alma,
én egy 200 liters boroshordóra gondoltam.
12:32 du.
jav.liters=literes.
1:10 du.
gyuri10
2020 szeptember 22
2:50 du.
Jóatyád MUSz -os volt?
Nahát..egy újabb mese…
Eddig kettő változat volt :
1
a Gettóban fel lettetetek szabadítva családilag a szovjetek által
2
atyádat szemed láttára lelőtte egy volksurm SS katona Ausztriában, a halálmenetben amiben egy magyar csendőr is képbe jött valahogyan.
(Két ismeretlenes egyenle..izé történet)
Most meg kiderült a Don Kanyarból a munkaszolgálatos tatelét
a magyar csendőrők veled együtt egyenesen Ausztriába hajszolták.Holmi német népfelkelők aktív részvételével, vagy annélkül de sztem mindegy is.
Lényeg hogy sajnáltathasad magadat.
Hát hallod Gyurka.. : D : D
Így ír egy holokauszt és halottgyalázó romacsávó.
1:14 du.
Szóval vannak ilyen kinevethető viccek a Holokausztról.”Jó mulatság férfi(sic)munka volt”
2:24 du.
„én egy 200 liters boroshordóra gondoltam.”
OK. Abba beleférek, ha megfelelően összehajtogatom magam. 🙂
5:19 du.
Almási Alma,
gyere,hagyjuk abba ezt a Hozzád és azt hiszem hozzám is méltatlan egymás ekézését.Végülis nem érezlek ellenségnek,akkor sem,ha a nézeteink sok fényévre és hazánk +- 3000 kilóméterre van egymástól.Gy.
1:45 du.
Well KOVENDEG nem szukseges senkinek sem „tortenesznek” lenni.
Sot jobb ha nem tortenesz, hiszen a „torteneszek” csupan agy-mosott kepzetseget reszesultek.
Inkabb jozan esz es oszinte gondolkodasu egyennek lenni.
Aki talan belatna, hogy a magyarok ezer-esztendos vetke volt, hogy nem voltak hajlandok belatni, hogy mind a szomszedos nepekkel valo ellensegeskedese es hoditasaik soha nem vezthetne jora.
HA mind a szomszedos nepekkel bekesen egyutt-mukotek volna 1000 esztenon-at, a kozos erdekeiben, fokent a kozos vedelmekben, talan ma egyesz Europa tortenelme mas lehetne.
Kulonosen a KOZOS vedelemeikben.
De mind az ellensegeskedeseik, sot a mai napig sem ,mind az ellensegeskedeseikbol semmi jot nem szuletett.
Egytedul probalkoztak az idegen hatalmak hoditasi ellen alni, de a meghodolasaik utan azonnal huseges szolgaiva valtak minden hodito hatalmaknak.
Na, azt probaljak mind a gyalazkodok tenyekkel ellen-bizonyitani !!!!!
Lassuk mi esztelen elkepzelesek allitanak majd a „torteneszek” itten?
6:02 du.
Úgytűnik Gyurkánknak büdös lett a Lehárblog.
Azzé osztja itt az észt.
Ottani utolsó beírása majd’ három hetes.
Vagy csak -hogy őt idézzem- „az ellenség kikémlelése céljából”
rázza itt magát ?
6:15 du.
gyuri10
2020 szeptember 29
5:19 du.
ott Jerusálém ban az a leányzó VUVUZELA-t használ, a többiek szaxofont és dobot de mindenki ordibál az utca tele van zajjal, kitört a demokrácia?
7:02 du.
Kedves Bendeguz, ki állítja, hogy mi magyarok soha nem tudtunk együttélni és együttműködni másokkal? De bizony, hogy tudtunk. Osztrákokkal, stájerekkel, bajorokkal, szászokkal, svábokkal, olaszokkal, tótokkal, lengyelekkel, szerbekkel, horvátokkal, oláhokkal, ruszinokkal, cigányokkal, zsidókkal… Mikor kivel. Én inkább ezeket az együttműködő történelmi pillanatokat keresném.
6:30 de.
Bendeguz79
2020 szeptember 30
1:45 du.
„Decretum… Ugros eliminandos esse”, vagyis „rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak” – adta ki a parancsot „Gyermek” Lajos király már 907-ben, majd 100000 fős egyesített, pápai áldásos keresztes nyugati felszabadító sereggel ezt a genocídiumot meg is akarta valósítani a fejlett nyugati civilizáció keleti terjeszkedésének magasztos elősegítése érdekében! A brutális pozsonyi pofára esés után következő 1113 év nem ilyen nyílt és bátor őszinteséggel, de alantasabb és alamuszibb intrikákkal ugyanezen rasszista(mára verbálisan piszire kozmetikázott) gyermeklajosi elvek alapján folytatódott, ezért a néha túlzott előrelátó óvatosság és a nyugat felé irányuló, máig tartó bizalmatlanság -mint általad is erősen érzékelhető- jogos lehet és érthető! 😀 😀 😀
9:10 de.
gyuri10
2020 szeptember 29
1:14 du.
Te magad írtad ezeket a múltadról.
Most akkor mi a probléma?
Ha te írod akkor mindenkinek ajvékolni kell hogy mekora nagy hatalmos a bánatod, ha meg csak idéz valaki tőled, akkor az antiszemita vicc-fabrikálás?
Visszamenőleg fennt vannak az apád halála körötti hazudozásaid a NET-en ! Nem tudod úgy letagadni, ahogy egyébként szoktál mindent!
Te még odáig is képes voltál elmenni hogy egy 10 éves Lehárblog-beli , Lehárral folytatott rövid párbeszédemről is azt hazudtad (magadat nevetségessé téve) hogy azt UTÓLAG ( hehehehehe utólag !!! ) írtam oda be.
Szóval öreg találj ki egy negyedik mesét és próbáljad hozzá magadat tartani legalább három évig.
Ezek már lejártak : /idézet tőlem/
„Jóatyád MUSz -os volt?
Nahát..egy újabb mese…
Eddig kettő változat volt :
1
a Gettóban fel lettetetek szabadítva családilag a szovjetek által
2
atyádat szemed láttára lelőtte egy volksurm SS katona Ausztriában, a halálmenetben amiben egy magyar csendőr is képbe jött valahogyan.
(Két ismeretlenes egyenle..izé történet)
Most meg kiderült a Don Kanyarból a munkaszolgálatos tatelét
a magyar csendőrők veled együtt egyenesen Ausztriába hajszolták.Holmi német népfelkelők aktív részvételével, vagy annélkül de sztem mindegy is.
Lényeg hogy sajnáltathasad magadat.”
És miért kéne „romacsávónak” lennem?
Azért kéne romacsávónak lennem mert az orrod alá dörgölöm a folyamatos hazudozásaidat?
Azt sem tudod mi volt a „munkaszolgálat”.
Ha tudtad volna nem írtál volna ekkora böszmeséget, hogy az apádat mint MUSZ-ost hajtották Ausztriába.
Azokat leginkább csak a Szovjetúnióba hajtották idióta.
Például az én fateromat is.
Ráadásul teveled, a kb 4 vagy öt éves gyerekkel együtt ???
Merthogy nemrég azzal sajnáltattad magadat hogy a SZEMED LÁTTÁRA lötte őt le előbb egy SS , aztán a volksturmos SS akik nem voltak SS katonák de neked ez mindegy.
Aztán meg egy csendőr bántalmazta hogy nem élte túl a menetet. Csak te élted túl.
Szóval pajtás..kuvvául nem gömbülű semmi sem a meséidben.
A Holokauszt nem rólad szól, ezt véssed be abba a borsónyi kis eszecskédbe, mintahogyan Magyarország sem azonos az imádottaddal akinek akkor nyalod a hátsóját, amikor csak alkalmad nyílik rá.
Mondcsak : amúgy a FIDESZ-sz@r kóser ? 😀 😀 😀
9:18 de.
gyuri10
2020 szeptember 29
12:30 du.
Neked nem az elírt betűt kellene kijavítanod, mert az fel sem tűnt addig mig nem hívtad fel rá a figyelmet.
Neked az agyadban lévő zűrzavart kellene kissé rendbehoznod !