Hiteles adatok, avagy: A helyesbítés nehézségei
Érdekes adatokat találtam az interneten csekély személyemről. Így például:
„Georges Gadeau – 1792-ben a párizsi Grève téren nyaktilóval felakasztotta Kozarek Mátyás állami ítéletvégrehajtó, mint kasszafúrót.”
Első gondolatom az volt ennek olvastán, hogy némiképp dehonesztáló ez a „mint kasszafúrót”. Tán perelnem kellene jó hírnévhez fűződő jogaim védelmében. De mindjárt ezután eszembe jutott, hogy itt valami félreértés lehet. Tüstént lepötyögtettem hát egy e-mailt a [email protected] címre, és közöltem néhány ténybeli észrevételt.
„Elnézést, de nincs itt valami tévedés? Az a párizsi hóhér nem lehetett Kozarek Mátyás, mert Kozarek Ferenc Jóska idejében és Pesten működött. Továbbá a kasszafúrás nem lehetett a kivégzés indoka, hiszen a fúrható acélkassza (és hozzá a fúró) nem volt még feltalálva. Azonkívül: én csak 1981-ben kaptam nyugati útlevelet, hogyan lehettem volna 1792-ben Párizsban? Arról nem is szólva, hogy még mindig életben vagyok.”
Úgy látszik, kérdésem nem volt hiábavaló, mert néhány héttel később „Georges Gadeau” név után az állt az interneten, hogy nevezett személyt Kozarek Mátyás néven akasztották fel guillotine-nal, útlevél hamisítás miatt.
– De kérem én… írtam meg gyorsan az újabb e-mailt –, én ezt nem értem, ez lehetetlen, tessék sürgősen helyesbíteni, vagy törölni a szöveget.
Nemrég elhunyt unokabátyám nevére rövid három hét múlva a Facebookon ez a közlés érkezett: „Georges Gadeau névvel kapcsolatban sem helyesbítésre, sem szövegtörlésre nincs módunk, mert a kifogásolt szöveget ismeretlen amerikai szerverről indították.”
Kaptam baráti tanácsokat innen-onnan. Adjak be semmisségi panaszt. Kérjek per-újfelvételt. – De hát nincs ellenem ítélet, per sem volt!
Tovább mozgattam az egeret, nyomkodtam a billentyűket. A Fővárosi Illetékhivatal jelentkezett. Rójak le ötvenezer forint illetéket, ha ilyesmit kívánok. Aztán felbukkant a Sóhivatal neve is. Ha magyar nevemet a franciás Gadeau-ra változtatom, úgy általuk visszamagyarosíthatom.
Felhagytam a további próbálkozással-panaszkodással, mire pár hét múlva – de most már kéretlenül! – a következőt olvashattam, amikor a keresőbe tisztes magyar nevemet írtam be: „Gadó György volt liberális parlamenti képviselő, akit az egykori Fővárosi Illetékhivatal (jogutódja: Nemzeti Adó- és Vámhivatal) kizárt a Magyar Igazság és Élet Pártjából, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségből, feljelentette Kozarek Mátyást kasszafúrás és guillotine-nal való visszaélés miatt. Gadó az 1848/49-es szabadságharc leverését követő Bach-korszak óta hivatásos rendőrségi besúgó volt, továbbá azt híreszteli, hogy tőrőlmetszett magyar kulturális értéknek csakis a bundapálinka és a hosszúszárú jégeralsó tekinthető. Mindezek miatt az Európai Bíróság kilenc évi, letöltendő politikai jogvesztésre ítélte, és egyben közveszélyes pedofillá nyilvánította. Gadó, aki egyébként már 1930-ban koraszülöttként elhunyt és azóta is elmegyógyintézetben ápolják, a múlt héten táviratilag mondott köszönetet Soros Györgynek a hágai bíróságtól kapott kitüntetéséért.”
Gadó György
Author: Gadó György
Gadó György kispolgári zsidó értelmiségi családban született 1930-ban Budapesten. Újságíró, fordító, politikus, a rendszerváltás után a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője az első szabadon választott parlamentben,. majd kilép a frakcióból és a pártból is. Tagja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület első elnökségének, a Szombat szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd rövid ideig, 1991 nyarán történt lemondásáig főszerkesztője.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
10:07 de.
Ebben az egész katyvaszban a legszebb a guillotine-vel való akasztás. Szegény márki sose gondolta volna, hogy ilyesmire használják találmányát.
Kiváncsivá tettél: mindjárt megnézem, mi van rólam a gogle-n. A nevem elég egyedi – tudomásom szerint a vezetéknevemen kizárólag családtagok szerepelnek, bár van, aki ssy-vel, vagy sy-vel írja a nevét. Állítólag nemesi család – az USA-ban élt unokabátyám ki is váltotta a kutyabőrt. Már régen elhunyt, a fiairól nem tudunk semmit. 69-ben voltak itthon, akkor találkoztunk utoljára. Akkor volt 3 szép szál fia – egyik sem tudott egy szót sem magyarul. Pedig az anyjuk is egy győri magyar lány volt.
10:22 de.
A cikk szellemes,ragyogó.Sajnos olyannyira igazságszaga van a világ minden táján elkorcsosult média bürokráciájáról,hogy ha nem lenne ilyen szomorú,még mosolyogni is lehetne rajta.Köszönet a szellemes fordulatokért.גמר חתימה טובה.Nem egészen egy órával a Jom Kippúr bejövetele előtt.Gy.
10:36 de.
Bravo! Az én ízlésem szerinti tréfa.
Köszönöm.
2:55 de.
Oly annyiŕa ñonszensź, hogy már réális is ez a jelenlegi kreten helyzetbeñ
4:38 de.
Köszönöm! Igen a humor mindent visz!Bearanyozta a délelőttöm, csak így tovább Gyuri bácsi!
EZT NEVEZIK ÖRÖK FIATALSÁGNAK!
8:43 de.
Azért nem mindegy, hogy a Hírcsárdát vagy a Tudományos Akadémia híreit nézegeti a t.olvasó.
Aki a facét ugyanolyan értékű hírforrásnak tekinti, mint pl. a Nature magazint, az vessen magára! És ez már az internet kora előtt így volt, van is erről egy Jókai-novella, A háromszínű macska címmel.
10:52 de.
– Bocsánat, olyan furcsa az akcentusa. Ön milyen nemzetiségű?
– Magyar vagyok.
– Áááá… Magyarország! Balaton, gulyás, Bukarest.
– Budapest.
– Tessék?
– Budapest, nem Bukarest. Bukarest Románia fővárosa, Magyarországé Budapest.
– Hm, tényleg? Akkor elnézést. Szóval, akkor az ön fővárosa – hogy mondta?… értem – Budapest.
– Nem. Az én fővárosom Bukarest.
– De, hát, most mondta, hogy magyar, a magyar főváros pedig – hogy is? ja, igen – Budapest.
– Valóban, de én Romániából származom, erdélyi magyar vagyok.
– Milyen?
– Erdélyi. Az egy terület, viszonylag sok magyar él ott. Trianon miatt van.
– Tirana, az nem albán?
– De Tirana albán, viszont én Trianont mondtam.
– Aha. És az illető magyar vagy román?
– Az egy kastély Franciaországban.
– És amiatt él sok magyar Romániában… Hát, érdekes, akkor mindegy is. Pedig szívesen politizáltam volna. Kevés európai politikust ismerek, de erről az Orbánról már hallottam. Tehát önnek nem Orbán a miniszterelnöke?
– De igen.
– Ne haragudjon, ne járassa a bolondját velem, az imént mondta, hogy ön romániai.
– Így is van.
– De akkor hogy lehet a miniszterelnöke Orbán? Orbán nem a magyar miniszterelnök?
– De igen, ám időközben a román miniszterelnököt is Orbannak hívják.
– Egyesítette a két országot?
– Nem. Ez egy másik Orban. Most választották meg.
– Kezdek összezavarodni. Orbán az a tömzsi, őszülő, de úgy általában a politikusokhoz képest fiatalember?
– Ahogy vesszük. 56 éves.
– Mármint a magyar Orbán?
– Igen. 1963. májusi.
– És a másik?
– 1963. májusi.
– 1963 májusában nem a magyar Orbán született?
– De.
– És mikor született a maga miniszterelnöke?
– Mondtam már: 1963. május. Mindkettő akkor született.
– És mindkettő Orbán?
– Igen.
– És mindkettő Bukarestben székel.
– Nem a magyar Budapesten.
– Igaz, megint elrontottam. Szóval Budapest, Bukarest. Orbán, Orbán. ’63. ’63. Nem lehet könnyű kiigazodni, de gondolom, ön mindkettőt jól ismeri.
– Csak az egyiket.
– A románt?
– Nem, a magyart. Kíváncsiságból el szoktam menni Tusnádfürdőre meghallgatni. Meg ne kérdezze, Tusnádfürdő egy helység.
– Magyarországon.
– Nem, Romániában. Itt szokta elmondani évente a legfontosabb politikai üzeneteit.
– Orbán?
– Igen.
– A magyar?
– Igen.
– Romániában?
– Igen.
– Már fáj a fejem. És miről szokott beszélni?
– Leginkább a nemzetállamokról.
– Az úgy nagyvonalakban mit jelent?
– Hát, hogy egy etnikum és egy állam határai egybeesnek. Egyszerűbben: minden népnek joga van saját államra, de az csak az övé, mások meg menjenek a saját népük államába.
– Ezt a magyar Orbán mondja?
– Igen.
– Romániában.
– Igen.
– De akkor a románoknak, ugye?
– Nem, magyarok előtt szokott beszélni.
– És azok mit csinálnak vele? Megkövezik?
– Nem. Meg szokták tapsolni.
– Na, jó. Ön hülyül. Én békés ember vagyok, de most azt mondom, hogy menjen a picsába. Felőlem románba, magyarba, abba az Orbánéba, amelyikbe óhajtja, és hogy melyik Bukarestben, azt majd eldönti.
4:05 du.
Még mindig jobb,
mintha hátulról megmérgezett volna
ez a Kozárek egy távcsöves hatlövetű konyhakéssel.
3:46 de.
Bocsanat, hogy itt valaszolok ujra- Aurora Borealisznak.
Koszonet a beirasert.
Talan meg csak ennyit tennek hozza- az Eiccmann per kiegeszitojekent.
Az elso izraeli repulogep- amely tisztelgett Auschwitz
felett – Shkedi tabornok az izraeli legiero akkori {2003}
parancsnoka vezetesevel tortent-aki magyar zsidok unokaja.
5:33 du.
Köszi a vidám perceket. Még sok ilyet Gyuri bácsi és gyere minél gyakrabban!
1:39 de.
Izraeli,
Magyarországon született zsidók unokája.Van differencia!
7:06 de.
MINT KIDERÜL??? nem szabad kritizálni bizonyos egyedeket? kár!
akkor „csak” Gadó úrnak küldöm szívből jövő üdvözletemet óriási perceket szerzett
10:16 de.
Izraeli
03 : 46
Forró, baráti köszönet a mozgóképes üzenetedért !!!
Meg kell mondjam a gyönyörű,magasztos ünnepély a légi-kötelékkel
könnyeket csalt két szemembe temetetlen halottaim (nagyszülők,
nagynénik, unoktestvérek) Auscwitz felett örökké lebegő
lelkeinek némi kiengesztelésére is…
Remélem a dávidcsillagos légistaféta mostantól MEMENTO MORI
hagyománnyá válik az összes náci tömegvesztőhely érintésével.
˙
*
1 megjegyzés: Kár, hogy a légikötelék repülési magassága – talán a lengyel berepülési engedély folytán – kissé magasra sikeredett, ami némileg enyhített a vele járó, nemcsak az oswiecimi, de pl krakkói, v. más városok feletti drámai hatásán is…
1:48 de.
Izraeli
03 : 46
Eichmanról jut eszembe, hogy a 70-es években egy nagynénje meghívására kidisszidált egy barátnőm Argentinába. Neki édesanyja is megjárta Auscwitzot…stb
Leveleket írogatott arról, hogy őket a magyarok… így-meg úgy, ki mindenkijét ölték meg és így, bár jótanuló és úttörővasutas is volt, meg minden… s ő ezért Magyarországon már nem tud élni.
Én akkor azt válaszoltam neki, hogy bezzeg Perón Argentinájában ott igen, ott jól érzed magad. Ahol a Katolikus mentőlánc szíves közreműködésével a legtöbb náci, nyilas és SS, és egy csomó vezető, köztük Eichmann, Kaltenbrunner, Mengele, s kitudja még kicsodák, többszázezren éppen ezt a nyíltan nácibarát dél-Amerikai országot választotta új hazájául. Ott, ahol kikötött a mintegy kétszázezer náci álruhás vezetőt szállító hajó és U-bot.
Megjegyeztem; jó lehet majd velük éppen neked találkoznod és együttélni…”
*
Ui: A History2 tévécsatornán adják a Hitler nyomában c. d o k u f i l m . sosrozatot, melyben szakértő készítők nemcsak Argentina, de Brazilia és több dél és latinamerikai országban nyomoznak megdöbbentő, ill. látható nyomok, többekközt már elhagyott erődített őserdei házikók, valamint echte náci leszármazottakkal készített interjúk tanúsága alapján…
3:08 de.
Besancon a „Nagy magyar halál…”c. cikk kapcsán nekem október 1-én 3:27-kor küldött tiszteletreméltó soraira itt válaszolnék:
Ismertem a megboldogultat, Figyelőt, aki magát forradalmárnak vallotta, csak 1917-et és ’19-et, azt nem tartotta forradalomnak. Magam is sokat vitáztam vele.
Figyelő Orbánék minden retrográd, tehát ellenforradalmi balhéjára Kanadából hazautazott azért, hogy „szemtanú lehessen”. Ő maga résztvett néhány 56-os pesti lincselésben is, ezért büszkén bizonygatta, hogy ő mindenek tudója, mert úgymond’ „ő ott volt”…
Érdekes volt, hogy úgymond-„forradalmár” létére mindig tíz körömmel védte Horthyt, aki pedig sajátmagát és rendszerét nevezete ellenforradalmárnak, ill. ellenforradalomnak…
Szomorú poén volt a „forradalmár” Figyelő- alias Bencsics (alias Faragó) Klára sajátosan hazafias magatartásában, hogy ő Horthyval együtt a kanadai emigrációban szintén köztiszteletnek örvendő, majd hazatért és lebukott Finta Imre csendőrszázadost a Szegedi Gettó parancsnokát is, végsősoron 3-4-ezer szegedi polgár gyilkosát is szinte az utolsó leheletéig védelmezte.
Ergo: a szintén általa mindvégig védelmezett orbáni rendszer, amely ma már nyíltan a horthysta ellenforradalmat tekinti példaképének ellenforradalom; Csak meg kell figyelni, hogy ’56-ot is fokozatosan miként építi le propagandájából és cseréli fel a nyílt horthysta – onnét átvett – propagandára…
Köszönöm megtisztelő sorait: BT
Ui: Figyelő – aki egy Geréb-Dezsői figura volt – történetének szomorú aspektusa, hogy a családjában egy tanácsköztársasági kulturális népbiztos(!) Faragó…(?) is előfordul, aki az ellenforradalom elől Bécsbe emigrált, majd a történelem őrlőmalma végül izraeli állampolgárrá avanzsálta őt, ahol természetes körülmények között halt meg…