Fák és szarvasok
A Magyar Állami Operaházban hagyományosan, minden évben november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján, az Intézmény saját díjainak kiosztásával, új Örökös tagjainak bemutatásával ünneplik a Magyar Opera Napját. Korábban a programhoz tartozott még Erkel szobrának megkoszorúzása, de ez az idén elmaradt. Az ünnepséget a járványhelyzet miatt nem az Operában vagy az Erkel Színházban tartották, a helyszín ezúttal a jobb egészségvédelmi lehetőséget kínáló Eiffel Műhelyházban volt.
Érdekes és szemléletes hasonlattal érzékeltette négy kiemelkedő zeneszerzőnk szerepét a magyar zeneirodalom történetében Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Évekkel ezelőtt, Nádasdy Kálmán és Szinetár Miklós egy régebbi beszélgetésében bukkant fel – Bartókról és Kodályról szólva – a hasonlat, melyet ő most Erkel és Liszt párosára is vonatkoztat. Bartók egy szarvas, aki helyszínekről helyszínekre ugrál, szökell, mindig máshol van, Kodály pedig egy nagy lombos fa, mélyen egy helyben gyökerezve, ott éli le az életét, árnyékot ad, díszíti a tájat. 
Ám a szarvas olykor felkeresi, hozzádörzsöli az agancsát és mindkettőjüknek fontos, hasznos, szükséges ez a találkozás. Ugyanez a kép igaz a magyar zenekultúrát megalapozó két személyre; Erkel Ferencre és Liszt Ferencre. Mindketten a reformkor gyermekei, amikor a magyar nemzet önmagára ébred, igyekszik önmagára találni. Liszt franciául mondja el, hogy ő magyar – annyira nem itt él, csak itt született, a másik viszont soha nem hagyja el az országot. Van szarvas és van lombot adó fa. Mindkettő kell ahhoz, hogy a magyar kultúra kitekintést is kapjon a világ dolgaira és legyen állandósága is, amelyre mindig lehet számítani. Ez a kettősség ad a mi kicsi nemzetünknek akkora kultúrát, ami bőven túlterjeszkedik saját határain, de amibe kapaszkodhatunk is. A főigazgató beszédében felvillantotta, milyen magyar műveket játszottak az elmúlt tíz évben, tettünk-e eleget azért, hogy értékes hazai alkotásokat mutassunk be? Volt tizenkét ősbemutató, melyek ebben az időben kerültek először közönség elé. Szerepelt köztük Vajda János és Gyöngyösi Levente egy-egy darabja, Varga Judit, Szerelem című egyfelvonásosa, Tallér Zsófi gyermekoperája a Leander és Lenszirom vagy Selmeczi György operája, a Spiritiszták. Voltak persze olyanok, melyek már jó ideje részei a magyar kultúrának, mint például Erkel három operája, a Dózsa György, a Báthori Mária és az Erzsébet.
Ebbe a sorba illik a „nulladik” magyar opera, aminek csak a szövege maradt fenn, ez az Orbán György féle Pikkó Hertzeg vagy Eötvös Péter műve, a Vértelenül (Senza sangue), mely a gyilkosság, a bosszú, a megbocsátás és vágyakozás témáját dolgozza fel. Színre került öt balett ősbemutató is, közöttük Lehár Ferenc örökzöldje, a Víg özvegy, Ronald Hynd átdolgozásában, látványos balett formában mutatkozott be az operaszínpadon. Az elmúlt évtized bővelkedett sikerekben. Ide kívánkozik Szokolay Sándor operája, a Hamlet, Ligeti György, eredetileg Stockholmban, 1978-ban bemutatott kétfelvonásosa, a Le grand macabre, Madarász Ivántól az Utolsó keringő, ő most éppen az emlékezetes Sántha Ferenc novellából, Fábry Zoltán filmjéből ír operát, ez lesz Az ötödik pecsét. 
Ám a visszaemlékezés nem szorítkozott pusztán csak felsorolásra. A Magyar Opera Napját ünneplő közönség részleteket láthatott néhány nagy sikerű előadásból. A műsorblokkot Szent István foglalta keretbe, az első elhangzott részlet Erkel utolsó operájából, az István királyból Imre herceg és Crescimira duettje volt. Kodály, Háry Jánosából a Szegény vagyok áriát Balga Gabriella énekelte. Részlet hangzott el Vajda János darabjából, a Mario és a varázslóból és több, más magyar zeneműből. A műsorblokk összesen mintegy negyven percig tartott, zárásaként az István, a király musical „Felkelt a napunk…” kezdetű nagy slágerét a közönség az előadó művészekkel együtt énekelte.
Az ünnepség az Intézmény saját díjainak kiosztásával, új Örökös tagjainak bemutatásával folytatódott. A balettművész nők közül Az évad kartáncosa elismerést Asai Yuka, a férfiak közül Morimoti Ryosuke kapta. Átadták a 25 éves munkaviszonyt jutalmazó jubileumi gyűrűket, a Sudlik Mária-díjat Zempléni Mária, a Seregi László-díjat Venekei Marianna koreográfus vehette át. Idén a legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésznek járó Solymosi Művészeti díj tulajdonosa Dimcevski Alexandre koncertmester lett, Berczelly István operaénekes pedig a Mesterművész címet kapta. 
A Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, Szinetár Miklós elmondta: az Eiffel Műhelyház óriási ajándék a magyar operajátszásnak és ettől a mostani Örökös tagság okleveleinek kiosztása különösen ünnepélyessé válik. Láthattunk, hallhattunk ma az új magyar operák bemutatásakor olyan művészeket, akikről bátran elmondhatjuk, közülük kerülnek ki a jövő örökös tagjai, nélkülözhetetlen, szerves részei, oszlopai lesznek az Operaháznak, mint azok, akik most kapják ezt az elismerést. Beszélt arról is, hogy hatvan évvel ezelőtt, az Erkel színházban volt műsoron a Fra Diavolo című darab. Van benne egy jelenet, melyben Házy Erzsébet éjszaka hosszan vetkőzik és nem tudja, hogy rablók meglesik. Az egyik rabló Domahidy László volt, akinek minden mozdulatától harsányan nevetett a közönség. Majd Házy Erzsébet az ária közben elkezdett imádkozni, 
Domahidy megrendül, térdre esik, ő is imádkozik – és a nézőkben bennfullad a nevetés. Egyik pillanatról a másikra, varázslatot valósított meg, ekkor és még sok más műben a színpadon. Ezért is emlékezünk most meg róla az Örökös tagság oklevelével. A díjat fia, az ugyancsak énekes Domahidy László – jelenleg is több neves külföldi operaház művésze – vette át. Szintén posztumusz díjat kapott Fülöp Attila, egykori magánénekes és Gregor József, a nagyszerű basszus operaénekes. Az ő oklevelét lánya, Gregor Bernadett színésznő vehette át.
Az élő művészek közül az Örökös tagok sorába léphetett Pitti Katalin. Az ő művészetről szólva Szinetár Miklós egy olyan történetet mesélt el, ami kiválóan érzékeltette: a legjobb helyre került az elismerés. A „tanár úr” egy vidéki rokona nem szerette az operát, nem is járt ilyen előadásokra. Nagy unszolásra, végül egyszer mégis elment a Traviata-ra. 
Pitti Katalin énekelt és az akkor már ötvenéves férfi az előadás végén sírt. Annyira megrendítő volt az élmény. De ugyanez számtalanszor megismétlődött Japánban, mert ahányszor elénekelte Violetta szerepét, az előadások végén síró közönség, fiatalok, idősek várták és kérték tőle az autogramot. Nagyon nagy dolog, amikor a színpadról valaki a nézőket el tudja varázsolni. Gyönyörűen énekelt, de nem csak énekelt. Valamit átadott a személyiségéből, az egyéniségéből, ami meghat, érzelmekre késztet. Végül is ez a művész életének értelme!
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
Aczél Gábor
Andy Boyer
Aszalos Sándor
Avi ben Giora
Bogdán Géza
Búzás Huba
Christopher Adam
Egri-Eiben István
Endre István Simay
Eörsi Mátyás
Éry Balázs
Fényes István
Föld S. Péter
Gadó György
Garai-Édler Eszter
Georgina Bojana
Gere Gábor
Gergely Beatrix
Göllner András
Gulyás András
Hirschler Tamás
Hollósy Gerti
Ille István
Kalmár Szilárd
Kerekes Sándor
Kertész Ákos
KMH Vendégszerzők
Kopácsi Judith
Lázár György
Petényi Judit
Rátesi Margit
Révay András
Róna György
Rosu Mária
Szigetvári Viktor
Szücs Balázs
Szukits Rezső
6:18 de.
Méltó és lélekemelő magasztalás! Remekeltél András! Köszönöm.
7:49 de.
Nagyszeru, nagyszeru iras fogjak majd az olvasok megjegyezni soraikkal.
Igen, Andras Revay kivalloan kepes tehetsege alapjan ecsetelni mindeg ismerteteseit.
De, s az am egy igen nagy DE, a cikkenek alanyan.
Mert cikke tanubizonysagot nyujt, hogy Magyarorszagon meg maig is mint az osi Romai csaszarsag-idejen, csupan az tortenhetet amit a csaszar kedvelt.
Vajon miert latjak azt elfogadhatonak ,hogy a muveszet, s a muveszet minden mai, igen a szinmuveszet, zenemuveszet, filmmuveszet az allamahatalom, ill. az uralkodok kedvenc szorakozasait koteles szolgalni, s nem magat a muveszet gyakorlasat, elvezetet esfejleszteset?
S annak koltsegeit a magyar dolgozo, termelo, adofizetok zsebeiebol csikarja ki az allamahatalom eroszakkal.
Vajon hogy a feneben latahatjak azt Maguk elfogadhatonak, jovahagyonak??????
Vajon MIERT nem lehetne a MUVESZET a MUVESZETER, ill. az azt elvezo-kzonsege??????
Miert nem lenne az normalis ottan Maguknak, hogy a szinhazakat, operakat, mozikat elvezok a sajat zsebeikbol, s mind azok anyagilag kepesebb kedveloi tennek mind azok fentartasait es serkenteseit??????
1:29 du.
Mint mindig, most is nagy élmény a kitűnő Révay András beszámolóját olvasni. Köszönet érte!
5:54 du.
Habar a kovetkezo nem a Pesti szinhazak alanya, de mivel Varga Judit minioszter fogalmazott egy u.n. Alkotmany modositasi javaslatott a Parlameent elott, a magyarosazagi gyermekek kerszteny-valasi nemi neveleseit biztositani, batorkodom azt felhozni itten.
Mind az persze a koz-nevelesi celok alanya lehetne, s nem barmi vallason alapulo kotelezett program az allamhatalom alatl.
Aalapgaban a lakpossag valas-szbadsaganak tagadasa ez.
Gyermekek puberti-korai elott nem szukseges, sot ertelmetlen a sex-alanyat eroltetni, a,og azt a biologia koraikat el-nem-erik.
A csalad lehetosegenek erdeke, persze az teljesen mas alany.
De ketsegtelenul, ez is egy politikai harcca fog valni Magyarorszagon.
4:47 de.
B79! Tisztelettel kérem, hogy vagy ébredjen már föl, és legalább felületesen tájékozódjon a mai magyar viszonyokról, vagy duguljon már el!
Amúgy: úgy tudom a világon sehol nem tudják az operák, zeneműhelyek a jegyárakból eltartani magukat. Nem egy tömegműfaj. Ezért alapítványok, adományok segítik a fenntartásukat, amik között vannak állami, költségvetési pénzből származók is.
11:24 de.
„Ezért alapítványok, adományok segítik a fenntartásukat, amik között vannak állami, költségvetési pénzből származók is.”
… amelyek ízibe el is veszítik a közpénz jellegüket…?
11:35 de.
talalom;
Pontosan a magyarorszagon torteno hirekbol ertesulve teszem megjegyzeseimet.
Csodallom hogy vajon mibol eredt Maganak az a kegyetlen elkepzelesei?????
Mit vel Maga, mi jogon lehetne barki is az allamhatalom erejet alkalmazni szorakozasainak a koltsegeiert masokat kenyszeriteni fizetni???????
Hajlando lenne Maga az en szorakozasi koltsegeimert fizetni?????
Az a kerdes alapja!!!!
Azt gyakoroljsa a maga szeretett allamhatalma, de mi JOG alapjan latja azt elfogadhatonak??????
Persze barki, mint Maga is adomanyozhat barmit, barkinek, barmi celokra, de az NEM nyujt jogot az allamhatalmanak masokat kirabolnia azon nev alatt.
Mert az semmi mas mint kirablasa a dolgozo, termelo adofizetoknek kenyszeritve az elitek szorakozasaitert fizetni.
S nem velne hogy mivel az a koz-penzekbol fentartva, hat MINDENKI alapveto joga lehetne INGYEN szorakozni szinhazakban, operakban, mozikban, stb.????????????
Miert nem letezhetnenek a szinhazak, operak-hazak, mozi-keszitok, stb.stb. a leheto anyagi korulmenyeik alapjan mint mindenki mas ???????????????????
Vajon miert a koz-rablasat es a diktatura modszereit magasztalja es hirdeti Maga??????????????????????????
Miert nem adakozik Maga, s miert masok kirablasat latja elfogadhatonak????????????????????????????
3:40 du.
Aki elepzeli hogy talan a muveszet nem lenne jovedelmezo, lassa hogy mi osszegeket , vagyinokat hallmoznak fel a „muveszek”, s hogy mi osszegeket dobalanak sokszor egy jelentektelennek tuno dolgokert a „Saterby arveresein”!!!!
2:13 du.
Bendeguz79
2020 november 11
3:40 du.
grizi ha ez a szórakoztató ipari melléktermékek „művészet”? végre őszinte vagy… Kanye West elnök is akart lenni mert meg tudná venni a Fehér Házat és csinálna belőle mjuzikstúdijót
kies Florida
11:15 de.
RODEO11;
Amig bar-ki is US „natural-born” allampolgar es 35 ev-eletkor feletti, korlatlanul probalkozhat remenyet elerni.
S az persze igen bonyadalmas es koltseges.
Kenny West es sok masok „haza” bizonyara nagyon tul-all a Feher Haz erteketol!!!!
4:48 de.
Talalom 4:47
Ajánlom még:
Bendegúz79
Érdekes Találomnak ez a felcsattanása, pedig Bende79 most való társadalmi részigazságot vet fel, amikor a művészetet, a mű-élvezetet a fogyasztás gazdasági szférájába sorolja be. Pedig ha eddig jól láttam magácska egy szociálisan érzékeny egyéniségnek mutatta be magát. Mostmeg hogy, hogy nem – történetesen – Orbanisztán mesevilágában, ekkora anyagi – állami – beavatkozások mellett sem teheti meg minden (sőt, alig-alig) magyar állampolgár azt, hogy a saját élvezetének tárgyává tegye a múzsák élvezetét az Olimposzon, mely hatalmas hiányosságot a mecenatúra még azzal is kipótol, ha így is – ti. hipertámogatottan – üres félig üres lenne a nézőtér, hát a feneketlen zsák, megtoldja ingyen jegyekkel fűnek és fának osztogatva a közpénzi jótékonyság eme dupla, sőt tripla ajándékait…
Ez hasonlít ahhoz, amikor a Mészáros-hotelbirodalom minden szállodája recepcióján csak a Kesma lapjai állnak a nagyérdemű rendelkezésére…
Amely közpénzi élvezetekhez – még én is hozzátenném, hogy – az ilyen álfüggetlen . m e g r e n d e l t . t u d ó s í t á s o k, mint ez a cikk is, csak hozzátesznek egy-egy lapáttal.
Eztán már csak egy mondat: furcsa Találomtól azt olvasni, hogy idézzem, „duguljon el!”
Még egy lényeges megjegyzés: ez az „Eiffel Műhelyszínház” a M a g y a r . N e m z e t i . B a n k „””nyereségéből””” (?) 😀 újjáépített, „Eiffel Palotának” átkeresztelt (alias: Vörös Csillag Nyomda) eklektikus épületében a magukat konzervatívnak deklaráló orbanista matolcsisták; u n o r t o d o x . jelzővel felcicomázva hoztak létre, persze ugyanazzal az
> a l a p í t v á n y i . t r ü k k e l < * aminek immár évek óta szinte minden szinten – ahol adó-100-milliárdok forognak a kockán – vagyunk szemtanúi az SZFE-től az MTA kutató intézetekig, mindenhol.
.
* Költségvetési pénzek jogi csűrcsavarral történő átsorolása alapítványokba, mely műveletek lényege, hogy onnantól kezdve az adott pénzeszköz sorsa kikerülve az állami keretből, üzleti titokká minősül, vagyis érinthetetlen lesz…
4:51 de.
UI
Az a fű és fa persze csak Fid-SS lehet…
2:09 du.
Don Golo;
Sajnalatosan latva „talalom” valaszaban, fokent a „duguljon el”-t, a jelen jarvany altali elszigetelese altal okozott duhet bizonyitja.
Persze a Bendeguz-iranti haragja nem ujdonsag!
De a teny, hogy mind azok a kozerdek elleni allami koltekezesek nem tortennenek, mennyivel szabadabban, boldogabban es jobban elhetnenek a Don Golok, talalom-ok, es mind a KMH hozzaszolloi???????????????
S HA a szinhazak, operak, stb.stbk. mind a „bulizo-szorakozo-helyek mukodesi elevei alapjan mukodnenek , mennyivel tobb magyar, kulonosen fiatal lenne kepes elvezni es resztvenni mind a kulturalis-erteku szorakozasokban????
S akkor mindenki arra kolthetne a sajat penzet amire onmaga ohajtana.
Hat nem inkabb az lenne ohajtosabb mindenki szamara, a kozosseg szmara, kiveve az allami-uber-uralkdokat.
Hm????????
Sot mind azok az osszegek, minden onzo-allami-koltekezesek ketszer-annyi penzeket hagyna a lakosssag zsebeben, kolteni a sajat szuksegleteik es ohajaik alapjan.
Talan nem lenne az olvaso kepes kolteni a sajat penzet a sajat hatarozatai es ohajai alapjan????
Hat az talan nem lenne alapveto emberi jog????
Miert lenne szuksege bar-kinek-is abban az allami-mindenhatok donteseire????????????????????
Az az alapveto teny amit az olvasoknak feltettem soaraimmal.
Vajon miert az ellensegeskedes ?
2:37 du.
MAS ALANY.
Nem jo hir a Covid-19 jarbany eseten.
A W.H.O. (World Health Organization)sulyos tudomanyos kutatast kezdett azon, hogy a virus „ujra” fertozo-e, vagy allando „lappango-jellegu”-en s felvillanoan letezik az emberi szervezetben.
Sajnos, nem lathato semmi feny az alagut vegen!
9:27 du.
Bendeguz79
2020 november 16
2:09 du.
grizi
„ez” már ignorancia tremens!
vegyük a számokat amiket te itt is mint bárhol máshol mellőzöl, semmit sem tudsz a számokról!!!
gazdaság…mondod:
„S HA a szinhazak, operak, stb.stbk. mind a “bulizo-szorakozo-helyek mukodesi elevei alapjan mukodnenek , mennyivel tobb magyar, kulonosen fiatal lenne kepes elvezni es resztvenni mind a kulturalis-erteku szorakozasokban????”
a bulizásosak zenének nevezik azt a zajt, ha a mosogatni való csetres belezuhan a mosogatóba EZ INGYEN VAN ÖNKÖLTSÉGE NULLA
az operák és hasonszőrűek önköltsége horribilis
egy opera megkomponálása évekig tarthat
scenírozása is több száz hozzáértő szakember több éves munkája
és
előadásához nem elég 3 vagy 5 rekedthangú ripacs akiknek a kezében van egy egy gitár és és a cintányérokkal ékített katonai tamtamdob (ezzel ébresztik az újoncokat, hogy menjenek szarni)
hanem száz fős vegyeskar,
25 szólista akik évekig tanultak zenéűl,
egy karmester, és
egy 140 tagú zenekar akik mindegyike minimum akadémiát végzett
sok hangerősítés mert amint elsuttogja az „előadó” hogy:
„a kék békák lelkivilága is lelkivilág egyébként is tűsarkon jó korcsolyázni a nyári kánikulában”, ennek mély értelme van rejtve(SIC)
mindez 4/4 es ütemben
140 dB (pianissimót nem ismerik az számukra egy sztokszó, és
137 leütés per perc és
a CD-t (vagy DVD-t) az összes hasonlóan túlművelt ifjúság megveszi azonnal online $22.04 ért darabját egyszerre 2000000 -ót amiből a Drake nek saját Bő Inge is van ott parkol a kis mansionja mellett a Burkuskutya őrzi, namost a Justin Bíber ugyanezt és még a ki tudja kik is;
a zajok között nem szabad semmi különbségnek lenni, mert különben az agyonművelt vevő nem veszi meg mert nem tudja felfogni a mély értelmét
kutyaugatás nem hallik az égig
na akkor most számold ki a két megoldás költségvetését használd ugyanazt a haszonkulcsot (nem „g” kulcs nem „a” kulcs és semmiképpen sem „C” kulcs mert azt ezek az egyedek nem is tudják leolvasni)
várom mennyi a profit mind a két esetben