Csontváry Kosztka Tivadar „Hídon átvonuló társaság” című festménye is megtekinthető június 12. és július 30. között Budapesten, a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás lesz látogatható. Mattis Teutsch János az avantgárd kimagasló alakja, műveinek eddigi legteljesebb és legátfogóbb tárlatát Éber Miklós gyűjteményén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők. Radák Eszter a legfrissebb munkáit mutatja be, Demény Miklós alkotásaiból pedig a teljes életművet átfogó válogatás lesz látható. A kiállításokon minden műalkotás megvásárolható.

Mindjárt a bejáratnál egy igazi különlegesség fogadja a látogatót. Csontváry Kosztka Tivadar művei csak nagyon ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben. A „Hídon átvonuló társaság” legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, azóta magángyűjteményben volt. A művész egyik legtöbbet reprodukált alkotásának szimbolikáját régóta kutatják, azonban eddig még senkinek sem sikerült igazán feltárni. A dinamikus kompozíciójú festményt mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be. A „Hídon átvonuló társaság” is azok közé az alkotások közé tartozott, amelyeket a művész elrejtve, a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry kiállításán találkozhatott vele. A ritkán látható festmény a Virág Judit Galériában most újra megtekinthető, mellette Rippl-Rónai József kukoricás képeinek egyik legszebb darabja, az Anella virágot tart, valamint Nádler István, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Fajó János, Fehér László, Lakner László kiemelt alkotásai és Bak Imre festményei sorakoznak.

 Mattis Teutsch János (1884-1960) kiemelkedő módon járult hozzá az 1910-es és 1920-as évekbeli európai avantgárd, az expresszionista és konstruktivista absztrakció művészetéhez. Munkássága európai rangú. Nagyon kevés olyan művész van, aki valamennyi korszakában, különböző műfajokban, festészetben, szobrászatban és sokszorosított grafikában is egyenértékűt alkotott. Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan – a korszerű formaalkotás szellemében – eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. Jól mutatja ezt az 1923 körül keletkezett kompozíció. Élete jelentős részét szülővárosában, Brassóban töltötte, ahol a helyi faipari szakiskolában oktatott. Gazdag életművét szinte kivétel nélkül otthonában készítette. Szülővárosában műtermi kiállítás keretében mutatkozott be, amelyet aztán minden évben megismételt.  Alkotásai rendre meghatározták a budapesti, bukaresti, berlini és párizsi modernista kiállítóhelyek programját és számos avantgárd folyóirat arculatát. Érdekesek a fából készült szobrai. Jelentőségét jól mutatja, hogy első egyéni tárlata Kassák Lajos Ma című folyóiratának nyitó kiállítása volt. Berlinben a Der Sturm Galériájában alkotásait többek között Marc Chagall műveivel együtt mutatták be. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürreális, allegorikus, kompozíciós képeket festett. Éber Miklós Mattis Teutsch János műveinek egyik legelkötelezettebb gyűjtője volt. Az 1980-as és 1990-es évek során kitartó kutatómunkával építette fel javarészt Mattis Teutsch műveiből álló gyűjteményét, mely a művész 1915 és 1927 közötti avantgárd periódusának legteljesebb kollekcióját tartalmazza.

Demény Miklós (1939-2010) életműve teljesen egységes, folyamatos és azonos tőről fakadó. Már a legkorábbi, az 1960-as évek első felében született művek is arról tanúskodnak, hogy Demény művészete a kezdetektől pontosan meghatározott irányban, a kubizmus és a geometrikus konstruktivizmus eredményeit forrásnak tekintő úton haladt. Első nyilvános szereplését erős kritika fogadta, mivel az általa választott konstruktív-kubisztikus formaképzés nem illeszkedett a művészektől központilag elvárt irányvonalhoz. Később a hivatalos kultúrpolitika a „megtűrt” művészek közé sorolta Deményt, ellehetetlenítették, kiszorították a művészpályáról. Az alkotói folyamat kiindulópontját 1969-ben egy zenei fogalommal, a komponálással – művészi szerkesztéssel határozta meg. Ezt követte nála a téma a képalkotó motívumok kiválasztása, majd ezek szelekciója, átértékelése, újra konstruálása után a sajátos nyelvezetű és szimbólumrendszerű mű megszületése. A rendszerváltást követően 1990-ben a koppenhágai UNIBank kiállítótermeiben mutatta be műveit, amit több gyűjteményes tárlat követett. Az 1980-as években Demény tematikája kibővült, és míg a korábbi évtizedben szinte kizárólag csendéleteket festett, újra megjelent a táj és a csendéletnél tágabb kivágatú enteriőr. Az 1990-es évekkel induló stílusváltozással a tematika bővülése is együtt járt. Ezek közül a legfontosabbak a sport és a cirkusz világába betekintő művek sorozatai. A birkózókat, súlyemelőket és gátfutókat megjelenítő képek plasztikusan formált alakjai, akár szobrok kiindulópontjai is lehettek volna. A 2000-es évek talán az életmű leghatározottabb változását hozták. Megjelentek azok a kompozíciók, melyek bár nem tartalmaznak emberi figurákat még jelképszerűen sem, mégsem lépik át a non-figurativitás határát. A horizontvonalon egy pontban összefutó vonalak különös hangulatú, pop-artos jellegű tájábrázolásokat eredményeztek.

Radák Eszter a kortárs magyar művészeti jelenlét egyik legeredetibb és legsikeresebb alkotója 1996-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Festő szakon, később az ELTE Bölcsészkarán, Esztétika szakon is diplomát szerzett. Művészeti ösztöndíjjal két nyarat töltött Párizsban, az ottani Magyar Intézetben. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen előbb tanársegéd, később adjunktus, docens, 2010 és 12 között oktatási rektorhelyettes volt Ma már egyetemi tanár, ő az egyetem rektora. Most három év után mutatkozik be önálló kiállításon. Legfrissebb munkáin a tájképek mellett a változatos belső terek válnak hangsúlyossá. Új festményein a megszokott tág, végtelen horizontok összezsúfolódnak, a képek perspektívája beszűkül és a néző fotószerű kivágatokkal találkozik – a világjárvány okozta kényszerű bezártság nem múlik el nyomtalanul. A frappáns címekkel ellátott képek, amelyekből árad a szellemi és a festői szabadság, egyszerre hordoznak drámai és könnyed tartalmakat. Herder ösztöndíjjal egy évig Bécsben járt egyetemre, jelentős különbséget tapasztalt a hazai és az ottani oktatási rendszer között. „Nálunk mindig a középszert támogatják. Aki gyenge, azt megpróbálják felhúzni, aki jó, az nem nyerhet háromszor egymás után…” – nyilatkozta egy korábbi interjúban. Festői idézetekben bővelkedő képein erős kontúrokkal határoltak a védjegyévé vált virtuóz, harsány és pasztózusan megfestett színmezők. Sűrített a látvány, a gazdag, többrétegű és játékos felületek pedig néhol kilépnek a feszített vászon kétdimenziós síkjából. A tárlaton új műfaji kísérletként digitális festmények is helyet kaptak. A nagy festői tudással kivitelezett alkotások szarkazmusa, vidámsága, valamint eredeti hangvételű humora az, ami igazán szerethetővé teszi Radák Eszter műveit.