Ránk figyel a világ

2021 december 17 2:22 du.5 hozzászólás

 Január 11. és 17. között Budapestre figyel a világ! Nívójának köszönhetően a világ legrangosabb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 14. alkalommal rendezik meg Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában, az egész évben üzemelő Fővárosi Nagycirkuszban. A fesztiválon a világ legjobb artistaművészei, kulturális csemegék és szakmai konferenciák várják az érdeklődőket.

Január második hetében Budapest joggal tekintheti magát dupla fővárosnak! Amellett, hogy változatlanul megmarad hazánk fővárosának, bátran nevezhetjük a cirkuszművészet fővárosának is. Itt találkozik majd a világ cirkuszművészetének krémje. Az első Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 1996-ban rendezték meg a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) szakemberei. Az akkori igazgató, Kristóf István és fia, Kristóf Krisztián munkájában és a fesztivál létrejöttében sokat segített Varjasi László, Eduardo Murillo impresszárió és Franz Czeisler Tihany, magyar származású cirkuszigazgató. A világ legjobbjai között számon tartott, rangos, nemzetközi elismerésekkel kitüntetett artistaművészek idén négy kontinensről érkeznek, hogy összemérjék egymással kimagasló tudásukat, és bemutassák a magyar közönségnek a cirkuszművészet sokszínű értékeit.

Példátlanul különleges hét előtt állunk, erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter, a cirkusz korábbi igazgatója. Stéphanie monacói hercegnő levélben jelentette be, hogy a világ legnagyobb és legrangosabb presztízsértékkel bíró cirkuszfesztiválja, a monacói, az idén elmarad. A járványhelyzetre tekintettel 2023-ra halasztották. Azóta szinte ostromolják Budapestet a leghíresebb cirkuszművészek, hogy felléphessenek a mi fesztiválunkon. Az államtitkár, aki a tájékoztatókra mindig valami meglepetéssel érkezik, ezúttal egy eredeti 1848-as huszárcsákót kért kölcsön a Nemzeti Múzeumtól. Elmondta róla: a bajtársiasság, a hősiesség, az egymás segítése, a kitartás, mind-mind a 48-as huszárokat jellemző tulajdonság. Ám, ha meggondoljuk, a cirkuszi artisták pont ezekkel a tulajdonságokkal vannak felvértezve. Ha kell, az életüket is kockára teszik annak érdekében, hogy az álmukat megvalósítsák. Ezért javasolta: ha huszárt látunk, jussanak eszünkbe az artisták, őket látva pedig emlékezzünk a 48-as huszárok hősiességére is. A Fővárosi Nagycirkusz cirkusz-szakmai igazgatója, Graeser József szerint két igazán fantasztikus műsort is sikerült összeállítani. Lesz például egy „deszkaszám”. Olyat már többet is láttunk, de itt most tíz hölgy dolgozik majd, a női csoport pedig – ebben a műfajban – ritkaság. Jönnek olyan produkciók, amik még soha nem voltak fesztiválon. A zsűrinek okozunk ezzel meglepetést. Feladatunk az is, hogy fiatal magyar cirkuszművészeket bemutassuk a közönségnek és a jelenlevő külföldi cirkuszigazgatóknak. De meghívtunk fiatalokat a kijevi és egy olasz iskolából is. A produkciókat rangos szakmai zsűri bírálja el: több, mint száz cirkuszigazgató, impresszárió, cirkuszi szakember és művészeti vezető érkezik a világ egyik legrangosabb cirkuszművészeti seregszemléjére, húsznál is több országból. A magyarországi utazócirkuszok igazgatói egy külön zsűrit alkotnak, akik szintén díjazzák az általuk legjobbnak ítélt artistaművészeket.  A fesztiválhoz két tudományos program kapcsolódik: a „Cirkuszépületek Európában” című nemzetközi tudományos konferencia és a „Cirkuszpedagógia lehetőségei a magyar oktatási rendszerben” című pedagógiai módszertani konferencia. Az építészettörténeti konferencia a Szépművészeti Múzeum Barokk csarnokában, egy, a fesztivál végéig ingyenesen megtekinthető cirkuszépület történeti kiállítás megnyitójával veszi kezdetét. A konferenciára érkeznek történészek, cirkuszi szakemberek, művészettörténészek, Kanadából, Angliából, Franciaországból, Bulgáriából, mondta el Schneller Anna, egykor artista. A cirkuszépületeknek érdekes sorsuk van, mert épültek olyanok, amik először cirkuszként működtek, de utána más funkciót töltöttek be. Vizsgálják azoknak a sorsát, melyek ma már nem léteznek, de legfőként azokat, melyek ma is állnak és cirkuszként működnek. Közöttük számunkra a legfontosabb a mienk, amelyik Közép-Európa egyetlen kőépületben dolgozó cirkusza és tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Ugyanezen a helyen már 150 évvel ezelőtt is cirkusz állt. Dr. Borsod Beáta, a Cirkuszművészeti Központ üv. igazgatója a fesztivál programját ismertetve először a Fővárosi Nagycirkusz előtt január 12-én 17 órától kezdődő a Red Carpet Show-ra, az artistaművészek ünnepélyes bevonulására hívta fel a figyelmet. Itt egy különleges játékkal is találkozhatnak majd az érdeklődők. Virtuális Valóság szemüveggel bárki kipróbálhatja, milyen érzés nyolc méter magasan egy dróton kötéltáncosnak lenni? Január 14-én 13 órától az ígéretes magyar artistatehetségek mutatkoznak be nem csak a közönségnek, hanem a szakmai kiválóságoknak, cirkuszigazgatóknak és impresszárióknak a Newcomer Show keretében. Tíz magyar cirkuszigazgató fogja ezeket a produkciókat zsűrizni. A XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál január 17-én nagyszabású díjátadó gálaműsorral zárul. A cirkuszfesztivál műsorvezetője Kelly Endrész Bánlaki lesz, aki többgenerációs, híres magyar és angol cirkuszi családok leszármazottja, színésznő, énekesnő, előadóművész, őt Maka Gyula, a Fővárosi Nagycirkusz konferansziéja segíti.

Bizonyára sokak számára emlékezetes lesz a fesztivál egyik legizgalmasabb műsorszáma, Pavel Valla Bertini egykerekűvel bemutatott produkciója. A 33 éves, Angliában született, a családjával Spanyolországban dolgozott, csehországi származású művész számára az egykerekű használata családi hagyomány. Az egyetlen kerékkel való „kerékpározásra” rengetegen képesnek, a művész természetesen ennél sokkal többre vállalkozik. Az eszközöket maga készíti, használ olyat, ahol három vagy még több kerék sorakozik egymás fölött. A talajon viszont csak egyetlen, a legalsó gurul. Jelenleg Budapesten, a Csillagtánc című műsorban tizenhárom kerékből álló oszlop tetején mutat be lélegzetelállító produkciót. A Fesztiválon viszont – még több kerék összerakásával – ezt is túl kívánja szárnyalni.

5 hozzászólás

  • Remélhetőleg politikusaink is tanulnak pár bűvész-mutatványt…

  • Erre szerintem rá kellene egyet pihenni:
    “Közöttük számunkra a legfontosabb a mienk, amelyik Közép-Európa egyetlen kőépületben dolgozó cirkusza és tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Ugyanezen a helyen már 150 évvel ezelőtt is cirkusz állt. ”
    Vagy javítani, utánaszámolni, vagy megmagyarázni.
    Ha 150 éves, akkor az nem 50.
    A nagymamámmal már jártunk a fővárosi nagycirkuszban, ami biztosan régebben volt 50 évnél (sajnos).
    Még a Wiki is ezt írja:
    Cím: Budapest, Állatkerti krt. 12a, 1146
    Megnyitva: 1889.

    Járulékos információ: https://nemzeticirkuszmuveszetikozpont.hu/
    “A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1974. január 14-én nyitotta meg kapuit. ”
    Ami viszont kevesebb, mint 50 éve volt.

    Ezért nem jó féligfigyelt sajtájok, és egészen elnagyolt sajtóközlemények alapján közlekedni a betűk mezején.

    Azért örülök, hogy segíthettem.

    Örülök, hogy segíthettem.

  • Nagy Cirkuszra pedig szüxég van, Világszám! kedvenc hejem volt anno, és a pattogatott kukorica is jó volt meg a főtt kukorica is, a műsor meg ki kívánhat jobbat alapon, én a bűvészeket szerettem nagyon, azok a mai politikusokra hajaznak szerte a világban, imádni való és taps, sok sok taps, vastaps és akkó, a zelefántokról nem is szóltunk…, szóval csiribí csiribá már is eltünt a jövő hét is, persze vannak hejek a világban ahol nem kényszerítik be a Világszámokat egyetlen épületbe, szabadon flangálnak csak úgy csinn bumm alapon

  • hja és kifelejtettem, pont az Állatkert mellé telepítve, hogy minden egy hejen legyen, a pálmaház, meg a majomketrec, hogy a gyermek nehogy lemaraggyon valami jóról, vattacukor és Bambi jéggel

  • PANEM ET CIRCENSES
    A LA ORBAN SISTEMS