Paradicsomos pesto csavart, durumlisztes tésztával
A tészta szinte úszik a piros mártásban, illatok ízek és a színek pompás harmóniája, na meg az étvágy. Az is jó. A száraz tészta mindig kevésnek tűnik, aztán még egy kicsit tesz hozzá. Ilona ma is többet főzött. A tányérok teli, a fazék még gőzölög. A pestot nyár végén, a paradicsombőség idején készítette, most esszük. Nagyon finom. Kedvelt éttermünk ablak melletti asztalánál ülünk, az asztalon apró vázában egy szál írisz, a terítő a szalvéta és a kis virág színei harmóniában, az ismerős pincér távolról bólintva köszön. Nem furcsállja, hogy saját főztünket esszük. Ennyi belefér egy hajnali félálomba.
Alacsony, vékonyan öltözött fiatalember szólít meg, csak enne egy keveset. Segítőkészen kapok fel egy serpenyőt, és indulok, a szakács egy szelet húst, az egyik vendég egy pólót ad máshol egy kis szaftot kapok a húsra, és miközben körözök a serpenyő egyre üresebb, a fiatalember pedig egyre kisebb lesz, már a karomon viszem, a póló is eltűnik. Nem hagyhatom magára, valamit adnom kell neki. Megyek a pestos tésztához. Ilona már elment, a fazék üres. Kidobtuk. Mondja a pincér. Körbenézek, az elegáns étterem kerek asztalai helyén szögletes vasasztalok állnak, a vendégek egyedül, vaslábú székeken ülnek, terítő nincs, a tálakban a leves nem gőzölög, az alumínium kanalak kopottak. Csend van, és hideg. A fiatalemberre nézek. Már csecsemő. A karomon fekszik, szeme félig lehunyva. Talán kiszáradt, gondolom, és elindulok vízért.
Közben tudom, hogy meg fog halni.
Szukits Rezső
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
10:35 de.
ötös 🙂
3:43 du.
Bravó Rezső! 👍👍👍
8:45 du.
1944 szeptemberében a magyar hadsereg bevonult az erdélyi Mezőség addig Romániához tartozó falvaiba. A magyar megszállás csak öt hétig tartott, ezalatt azonban a magyar honvédek csendőrök asszisztálásával meggyilkolták Nagysármás teljes, el nem menekült zsidó lakosságát. Előzetesen arról biztosították a helyi románokat és zsidókat, hogy nem esik bántódásuk, nemzetiségtől függetlenül megvédik a dél-erdélyi emberek életét és vagyonát. Többen vissza is tértek az elbujdosottak közül, az ígéret ellenére azonban néhány napon belül a zsidókat internálták, házaikat kifosztották, majd szeptember 16-ának éjjelén 126 helyi zsidót, köztük 43 gyereket a falu mellett tömegsírokba lőtték. A nagysármási tömeggyilkosság egyedülálló tragédia. A magyar honvédség a csendőrség segítségével, jól dokumentálhatóan kivégezte a háborús fronttól messzebb lévő falu teljes helyben maradt zsidó lakosságát, anélkül, hogy ezt a németek kezdeményezték volna, vagy bárkitől parancsot kaptak volna rá.
A holokauszt kapcsán Magyarországon a hivatalos emlékezetben is jelen van a felelősségáthárítás, többek szerint ezt fejezi ki az alaptörvény preambuluma és a Szabadság téri német megszállási emlékmű is. Nagysármáson azonban nem voltak német katonák, csak magyar egységek. A zsidók összegyűjtéséről a csendőrök önhatalmúlag, felső parancs nélkül döntöttek, majd a magyar honvédség tisztjei határozták el, külső kényszer nélkül, hogy legyilkolják a helybéli zsidókat. A felnőtteket és gyerekeket, férfiakat és nőket magyar katonák lőtték a kiásott gödrökbe úgy, hogy tudniuk kellett, törvénytelenül járnak el. Mégis teljesítették a parancsot. Ez nem egyszerű túlkapás volt: precízen, szisztematikusan és előre eltervezetten jártak el, professzionális tömeggyilkosságot hajtottak végre, magyar egyenruhában.
Kovács Szabolcs csíkszeredai történész 77 év után rekonstruálta a tragédiát és annak utóéletét.
78 évvel ezelőtt a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
Emlékezzünk az akkor meggyilkolt zsidó és roma magyar honfitársainkra, akik felfoghatatlan embertelenség áldozatai lettek.
Csakúgy mint most folyó ukrán honvédő háborúban hasonlóan embertelenül kivégzett, meggyalázott embertársainkra – putyin pribékjei által és a magyar zseb-putyin sunyisága, pártpropagandája valamint az iderendelt fidesz fasiszták cinkos hazugságai ellenére!
Részletek a Telex cikkében: https://telex.hu/tudomany/2022/04/12/magyar-tomegyilkossag-egyenruhaban
2:47 du.
http://elfeledettsoproniak.hu/a-soproni-holokauszt/
10:02 du.
Köszi szépen Rezső! Igazán remek összeállítás.
2022 április 21, 2:47 du.
„A városban összesen 199 házat koboztak el zsidó tulajdonosaiktól, és 159 üzletet „nacionalizáltak” – vagyis már akkor is „nemzetivé” vált minden amit megkívánt a hatalom (és csak később veszítette el közpénz jellegét)!
„A Sopronból indított, mintegy 3000 főnyi transzport július 8-án érkezett meg a célállomásra, (kevés kivétellel Auschwitz-Birkenauba)… ezután megindult a tülekedés az ,,elhagyott” zsidó vagyonért: a 157 zsidó üzletre mintegy 3000 kiigénylési kérvény érkezett.”
Vajon mikor kezdődött a múlt? 🙁