Mesél a templom – II. rész

2022 június 29 4:49 du.11 hozzászólás

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor állt ezen a területen és itt volt a kiindulópontja a későbbi Pest városának. A plébánia számára a legfontosabb volt a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai jó állapotban kerültek elő. A régészeti munka befejezését követően a templom padozatának helyreállításakor gondoskodtak arról, hogy ez a páratlan érték látható maradjon, ezért a padló egy részét vastag üveglappal helyettesítették. A római bazilika falaink maradványa az altemplom oldalában is jól látható. A testápolás az egyház tanításaitól sem áll távol. Avilai Szent Terézhez köthető a mondás, mely szerint: „Tégy jót a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne.”  Nemcsak a bazilika, de a katonai tábor falainak egy része is látható az altemplomban – erősítette meg előadásában dr. Szegedi Andrea turisztikai szakértő. Elmondta: a rómaiak számos fürdőt építettek, a Budán feltárt Aquincum neve is ezt rejti: AQ INC = vízben gazdag. A pesti oldalon álló tábor katonái a Duna túloldalára, a mai Rudas helyén épült fürdőbe jártak. Számukra a fürdő nem csak a tisztálkodást jelentette, az volt a közösségi élet színtere. Az akkori fürdők alaprajza bizonyítja, hogy azoknál jobbat ma sem tudnánk kitalálni. Volt benne hideg-, langyos-, meleg- és gőzfürdő, sportolási alkalom, ráadásul felismerték a gyógyvizek hatását, ivókúrára is lehetőség volt. Igaz, a férfiak és a nők akkor még nem együtt, hanem elkülönítve jártak fürdőbe.

A honfoglaló magyarokról sokan azt hiszik, hogy szinte még barbárok voltak. Pedig volt hordozható fürdőkádjuk! Bőrből készült, kerek volt, kicsit kiszélesedő szájjal, elsősorban rituális fürdőzéshez használták. A letelepedéskor számukra is elsőrangú szempont volt, hogy bővizű forrásokat találjanak. Tudjuk, hogy István király adománylevelében a pécsváradi bencés apátságnak 8 fürdőszolgát is adott. A fürdőépítés joga akkoriban szinte azonos rangú volt a vásártartás jogával. A Belvárosi Nagyboldogasszony templom történetéhez tartozik, hogy 1211-ben az akkor négyéves Árpád-házi Szent Erzsébetnek itt volt az eljegyzése a türingiai Herman őrgróffal. A középkorban az egyház és az orvoslás elválaszthatatlan volt. Szent Erzsébet legendájához is hozzátartozik, hogy gyógyfürdővel gyógyította a leprásokat. Mátyás király sem csak igazságosságáról volt híres, a fürdőkultúrának is nagy hódolója volt. A mai Rác-fürdő helyén álló fürdőt Eredetileg Zsigmond építtette, de Mátyás fedett folyosóval köttette össze a várral, hogy a savanyú vizek jótékony hatását élvezhesse. Amikor pedig a törökök foglalták el az országot, a meglévő fürdőket ők vették gondjaikba. Hagyományaikhoz híven – a nyolcszögletű márványlap helyett – nyolcszögletű medencéket építettek. Iszlám szokás szerint rögtön, magára a forrásra. Nekik köszönhetjük a Rác fürdő mellett a mai Rudas, a Király és a Veli Bej fürdőt is. Ez utóbbit sokan még Császár fürdő néven ismerik. A török és az angol utazók feljegyezték, hogy a Hódoltság területén rengeteg fürdő épült és azt is tudjuk, hogy ekkortáj Bizánc mellett Buda volt a legnagyobb fürdőváros! Mária Terézia császárnő kezdte el összeíratni, hogy hol van a birodalma területén gyógyvíz. A megélénkülő érdeklődés a következő századokra is átterjedt, elkezdték kutatni a gyógyvizeket. Than Károly magyar kémikus fedezte fel a karbonszulfidot a harkányi gyógyvízben. Ennek az anyagnak köszönhető, hogy ez a víz gyógyítja a kellemetlen bőrbetegséget a pszoriázist! A hazai gyógyvízkutatás legnagyobb alakja Zsigmondi Vilmos bányamérnök, negyvenéves korában kezdett el gyógyvizek kutatásával foglalkozni. Harkányban ő fúrta az első artézi kutat, de a Margit-szigeten is ő talált először gyógyvizet. Egyik legnagyobb munkája 1868-ban kezdődött, Pesten, a Városligetben akart forrást találni. Sokan nem hittek neki, saját költségén kezdte a fúrást – ma neki köszönhetjük a Széchenyi- fürdőt! A fürdőkkel való foglalkozás tudománnyá vált, 1891-ben megalakult a Magyar Balneológiai Egyesület. Kutatásai európai színvonalúak voltak. Nem volt véletlen, hogy 1937-ben Budapesten rendezték a Nemzetközi Fürdőügyi Konferenciát. Legközelebb ilyenre nálunk 1982-ben került sor. Az első konferencián hangzott el az a mondat, amit a mai napig is szem előtt kellene tartanunk: Budapest a világon az egyetlen olyan főváros, ahol közel 130 termálforrás található. Ezért aztán méltán viselheti a „Világ fürdőváros” nevet és egy német vendég a rendezvényen a következőket mondta: „Egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel, amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők ügyét innen intézzék!”

Azóta éppen 85 év telt el!

11 hozzászólás

  • Orsós Elemér

    Kedves Szerző!
    Ez már megint egy gyönyörűn és büszkén vállalt identitás vallomás és még azt se vegye figyelembe hogy, esetleg a felvidéki magyar hivatkozások említését valaki(kárörvendő uszszító kibic) freudi revizionista elszólásnak ferdíti a gyönyörű maradék hazánk országimázs népszerűsítése helyett!!! ( Sajnos vannak ilyenek! 🙁 )

  • Orsós Elemér

    Pardon, uszító csak egy “sz”!

  • A Szecsaj más néven Szecska volt gyerekkorom kedvenc strandja.Ha “úri kedvtelésből”Magyarországra utazok,manapság sem hagyom ki. Sajnos a covid-19 elvitte az”úri kedvtelést”a normális emberek nagy részétől.Sebaj…Lesz még rekompenzálás.

  • Succubus Lilith

    gyuri10 2022 július 2 7:46 de.

    “” Sajnos a covid-19 elvitte az”úri kedvtelést”a normális emberek nagy részétől.Sebaj…Lesz még rekompenzálás. “”

    Mar nagyon kozeledik a rekompenzalas. 3. vilaghaborunak hivjak.

  • Orsós Elemér

    Succubus Lilith
    2022 július 3
    9:36 de.

    Ne félj Te attól, a szakóca pattintgatás pont azoknak derogál a legjobban akik a geat resetet előidézhetnék! 😀

  • Succubus Lilith
    2022 július 3
    9:36 de.
    Akkor inkább lemondok a szecskáról és itthon maradok.Minden
    esetre,ne legyen igazad!

  • Succubus Lilith

    Orsós Elemér 2022 július 3 4:21 du.

    ” Ne félj Te attól, a szakóca pattintgatás pont azoknak derogál a legjobban akik a geat resetet előidézhetnék! 😀 ”

    Remelem, hogy neked es a Gyurinak van igazatok ebben, de asszem nem en vagyok az egyeduli amator tortenesz aki a masodik vilaghaboruhoz vezeto koreografiat viszontlatja a ma’ban.
    Ugyanaz a forgatokonyv…

  • Succubus Lilith
    2022 július 5
    5:55 de.
    Minden tiszteletem ellenére az”amatőr történésznek”,csak azt kívánom,hogy ne legyen igazad.Akkor sem,ha a forgatókönyv nagyon is hasonló.

  • Orsós Elemér

    Succubus Lilith
    2022 július 5
    5:55 de.

    Igaz hogy, ugyanaz a forgatókönyv, de hatványozottan nagyobb a visszafordíthatatlan vesztenivaló és nem csak hülyék, hanem okos megfontoltak is felügyelik a piros gombot, legalább is remélem!

  • Succubus Lilith

    Gyurinak és Elemérnek annyiben van igaza, hogy bizakodnak.
    Mégha kétkedve is
    Az egyre inkább csak tragikus hirekkel teli médiákban szinte elveszni látszik – mondjuk ugy egy apró hir:
    Georgiában robbantásos merénylet “áldozatává vált” egy kultikus “emlékmü” –
    A dolgot eltávolitották, hogy ujra épül-e, ki tudja
    de hogy minek is a kultuszát hirdette?
    Álljon itt magyarul ezekbe a Georgia-i kövekbe (Georgia Guidestones) eredetileg 7 nyelven felvésett üzenet (irányelv)

    ————————————–
    1. Gondoskodj arról, hogy az emberiség 500 millió fő alatt maradjon, folyamatos egyensúlyban a természettel.
    2. Irányítsd bölcsen az utódnemzést – folyamatosan javítva az állóképességet és a sokféleséget.
    3. Egyesítsd az emberiséget egy új élő nyelvvel.
    4. Szabályozd a szenvedélyt, a hitet, a hagyományt és minden dolgot hangolj össze az értelemmel.
    5. Védelmezd az embereket és a nemzeteket igazságos törvényekkel és pártatlan bíráskodással.
    6. Hagyd, hogy a nemzetek önmagukat igazgassák, de a vitás külső ügyeiket nemzetközi bíróságon döntsék el.
    7. Kerüld a felesleges törvényeket és a haszontalan bürokráciát.
    8. Tartsd egyensúlyban a személyes jogokat a társadalmi kötelességekkel.
    9. Becsüld meg az igazságot, a szépséget és a szeretetet, keresve közben a végtelennel való harmóniát.
    10. Ne légy rosszindulatú daganat a föld testén. Engedj teret a természetnek. Engedj teret a természetnek.”
    —————————————-
    Mostmár – talán egyelöre – nem köbe vésve

    Hogy amugy véletlenek-e azok az események, amelyeket éppenséggel megélünk – járvány, háboru, az Unio és az usa társadalmi értékeinek, vele a törvénykönyveinek teljes átirása, a pénzügyi világ fenekestöl való felforgatása – szóval ezeknek a szöveggel való összevetését rátok biznám

    Az eseményröl való hir itt van

    https://youtu.be/Jk4Bd_NZlu8

  • Kedves Révay András,
    KÖSZÖNÖM!
    Telibe találtad az érzéseimet.Ha valaha,az utóbbi 60 évben volt valamiféle nosztalgiám az csakis a Szecskával lehetett összekötve Külön köszönet a fényképért,melyet kinagyítottam és minden sarkát elég pontosan felismerem.Azokat is,amik nincsenek a képen. COVID-19 után,ha még az Úr itt-hagy Minket,jövünk.