Csiszoljuk a drágakövet
A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította az „Év Pincészete” díjat. Az vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan, kimagaslóan teljesít. Odaítélésének szabályai idén megváltoztak. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.
A Pannonhalmi Főapátság borászata 2010-ben már elnyerte az „Év Pincészete” címet. Ezúttal egy széleskörű szakmai jelölést követően, meghívásos pályázaton vehetett részt a villányi Gere Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapátsági Pincészet. A díj odaítéléséről – a pályázati anyagok alapján – a díjat kiíró szervezetek tisztségviselőiből álló 24 tagú zsűri döntött. Persze lehetnek, akik azt gondolják: igen, nekik könnyű! Ott sok száz éves hagyományokra épülő, óriási szaktudás halmozódott föl. Hát ez bizony így nem igaz! A Pannonhalmi Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-ben, alapítólevélében már szőlőterületeket is adományozott a bencéseknek. A bencés szerzetesek az eltelt évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték – mondta el a meghívott vendégeknek Liptai Zsolt ügyvezető igazgató, főborász. 
Megtudtuk tőle, ma már 20 évet ölel fel a munka, amin túl vagyunk. Az itt élő szerzetes atyákban 2000-ben fogant meg az ötlet, hogy a II. Világháborút követő években kényszerpihenőre szorult hagyományokat illene és kötelesség volna újraéleszteni. Megvalósításához három dolog hiányzott: az államosított földterület, a szaktudás és a szükséges tőke. Az akaratot tett és lehetőség követte, 2003-ban a Pannonhalmi Főapátság (54%) és az MKB Bank (46%) Kft-je közös összefogással visszavásárolta az elveszített szőlőterületeinek egy részét, a borkészítéshez új pincét és borházat létesített. Amikor az akkori főapát urat megkérdezték, hogy tud egy egyházi intézmény együtt gondolkodni egy pénzintézettel. Asztrik atya azt válaszolta: „ez nem szokatlan, tipikus arisztokrata házasság, a pénz hozzámegy a névhez”. 
Az elmúlt húsz év ezen messze túlmutat- folytatta az igazgató. Bizonyítja, hogy ezt a díjat egyszer már elnyertük 2010-ben, ám a megtett úton voltak mérföldkövek. Elvitathatatlan érdeme van az újjáéledésben a – sajnos korán elhunyt – Gál Tibor egri borásznak. Ma 50 hektáron gazdálkodunk és az ő szakmai irányításával 2000 m2 alapterületen, 3000 hl tárolókapacitással, 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A birtokon az országunkra jellemző történelmi fajtákat párosítjuk a nemzetközi fajtákkal. A mi borvidékünkre jellemző, fehérbor hangsúlyos, de kékszőlő fajtákat is felvonultató pincészet jött létre. Egy ekkora területen még egy kézben tartható a szőlészeti és a borászati szakmai munka, kereskedelmi részében pedig mindkét tulajdonos számára látható gazdasági eredménnyel járhat. 
Most a birtok kétharmadát fehérszőlők borítják, amelyek között világfajták – Rajnai Rizling, Sauvignon Blanc, Chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – Olaszrizling és Királyleányka – egyaránt megtalálhatók, de a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (Pinot Noir, Merlot, Kékfrankos) ideális termesztési feltételei is igazolódtak. A pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez maximálisan igazodó újszerű technológiával történik a szőlők feldolgozása. A kezdetekben bevezetett rendhagyó, gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés alatt áll, amelynek köszönhetően a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern vívmányaival támogatják a hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében. A cél: a bor legyen finom, a minőség legyen állandó. Megvan a drágakövünk, a továbbiakban már csak csiszolni kell! 
Spiritualitás, összefogás, megújulás kíséri az apátsági borászat munkáját az elmúlt húsz ében – emelte ki a díj átadása kapcsán mondott köszöntőjében Hortobágyi T. Cirill főapát úr. Az ezer évvel ezelőtt ide érkezett szerzetesek nemcsak templomot, iskolát alapítottak, hozták magukkal a kézműves és mezőgazdasági kultúrát is, önellátásra törekedtek. A szőlészet-borászat akkori módszereit alkalmazták. Az 1900-as években a birtok már 100 hektár volt. A II. Világháború után a hagyomány megszakadt, de ma azt is elmondhatjuk, hogy amikor valaki a Világörökség részévé nyilvánított Pannonhalmi Főapátságra gondol, nemcsak a kora középkori bazilika, az altemplom, az itt őrzött ereklyék, a klasszicista könyvtár jelenik meg számára, hanem megjelenik a pincészet, a nemzetközi mércével mért kiváló minőségű borok sora is! 
A Magyar Bor Akadémia elnöke, Koch Csaba is három szóban foglalta össze a győzelem lényegét: a szeretet, a becsület és az elvégzett munka volt a siker alapja – és ezt a három alappillért a hit ereje fogja össze. Ha van hitünk, szaktudásunk és dolgozunk, biztosan eredményre jutunk. A Magyar Borakadémia már harminc éve választja meg az Év Bortermelőit, de érezhető volt, hogy szükség van az egyéni teljesítményeken túlmutató, kollektív munka elismerésére is. Így jött létre – Nyikos István javaslatra – ez a díj, melyre az idén 850 jelölés érkezett. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre gyakorolt pozitív hatást emelte ki, azt, ahogy a pince beilleszkedik a tájba. Felismerhetőek a boraik. Próbálták megtalálni azokat a fajtákat, amik ide legjobb minőséget adva beilleszthetők. 
A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke, dr. Kiss István szerint a Szövetség elkötelezett a minőség iránt. Ezt a díjat is a minőség megünneplésére hozták létre. Hangsúlyozta a példa- és iránymutatás fontosságát minden borász számára. Noha a közmondás szerint az ismétlés a tudás anyja, lehet ez fordítva is, hiszen a díj kétszeri elnyerése, tehát az ismétlés, elképzelhetetlen magas szintű tudás nélkül. Köszöntőjét egy bíztatásnak szánt másik közmondással zárta: „Három a magyar igazság!” A vándordíjat – Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész Szőlősgazda című alkotását – a díszes oklevelet és az emlékpakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében adták át a nyertesnek.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
11:53 de.
Ne hulyeskedjetek mar, magyar bor??????
Persze ottan ahol mas nem letezo vagy tul draga, hat mint a mondas, ‘ ha lo nincsen, a szamar is jo’.
A masik mondas; ‘az iszakosnak barmi ital megfelelo’.
8:39 de.
BENDEGUZ
2023 augusztus 29
11:53 de.
„Ne hulyeskedjetek mar, magyar bor??????”
Kötekedünk, kötekedünk? Ám legyen, de akkor legalább azt magyarázd el, hogy a ti -a legnagyobb profit érdekében, feltételezhetően monsantós génmódosított- kukoricából(!!!) gyártott bourbon whiskyteknek mi köze van a minőségi árpából készült eredeti whiskeyhez? 😀 A mi „magyar boraink” legalább kezeletlen szöllöből készülnek, mégha szerinted silányak is! 😀
10:26 de.
Csiszoljuk a drágakövet …. és erről mi a vélemény?:
http://www.youtube.com/watch?v=FAAHY-Ftc-8
(remélem, megjelenhet … s lesz hozzászólás)
1:44 du.
warrior
2023 augusztus 31
10:26 de.
mivel megjelent személyes {és ezt aláhúzom} véleményem:
Trump egy s…fej, Bidén meg egy aljas szemét ember alatti lény! USA mint világhatalom az egy másik tréfa, ha a hatalom az ami Karthago és Róma közötti évszázados viszály és a végén Karthago behintve sóval, Agamemnon legyőzte Tróját de nem tudta magáévá tenni mert szét…ta azaz semmit sem nyert, amely hőzöngő üres hatalmi tébolyban szenvedő kis pénzügyi körök tettei az utóbbi pár száz évben {mióta USA létezik} semmit sohasem épített, otthon sem! csak mindig lerombolt valamit bulldózerrel vagy 25000 500 kg -ós bombával Róma tettei és ez ugyanaz
OV ebben is bebizonyította, hogy nekem joggal jutnak eszembe a legnagyobb Kínai, Görög, perzsa, indiai filozófusok és egyre kevesebb € -s még a Voltaire és a többiek is eltörpülnek ezek mellett…
egy kis ország vén kadáverét… mondja Ady és jól!
elég jól megállja a helyét a világban a viharban is
megjegyzem nekem definíciós problémáim vannak és történelmi tények „a legújabb múlt” képében beállítása nem segít, de erről majd máskor és más alapállásban
a pragmatizmus az élet alapja a barlangrajzok is csodálatosak mert pragmatikusak, ha le tudom rajzolni azaz meg tudom ragadni a prédát akkor az enyém és ezért mondom azt, hogy a sixtus-i kápolna oltárképe szocreál mert egyetlen központ hatalom van a háromszögben és minden alá van rendelve és ezért csodálatos mert a renascimento ezért volt renascimento amire manapság nagyon nagy szüxég lenne ha a beképzelt és elveszett nyugat nem állna útjába tűzzel vassal
majd kapok hideget meleget ha megjelenik
2:15 de.
Orsós Elemér 2023 augusztus 31 8:39 de.
” A mi „magyar boraink” legalább kezeletlen szöllöből készülnek, mégha szerinted silányak is! ”
Hehe… Igaz ugyan, hogy amit most irok kanadai szokas, de meg lennek lepve, ha nem az USA-bol szarmazna.
Volt szerencsem egy darabig egy szoleszetben dolgozni British Columbiaban. Az meg hagyjan, hogy alakra metszettek a szoloket, a torzsuk egy tobbszorosen egymasra rakott ‘s’-re emlekeztetett, mert annyit sem tudtak megcsinalni, hogy egyenesre huzzak fel. Hagyjuk azt is, hogy mi mindennel volt permetezve. A legizgalmasabb resze az volt, hogy nem akkor szureteltek, amikor a szolo a legjobb bort adja, hanem amikor a legnagyobb a viztartalma.
Gondolom a tobbi ertheto.
(No es az amerikai borok annyira pocsekok, hogy inkabb chileit es argentint vettem, amikor meg ittam.)
2:19 de.
warrior 2023 augusztus 31 10:26 de.
„… és erről mi a vélemény?
http://www.youtube.com/watch?v=FAAHY-Ftc-8 ”
Mi lenne? Ket fasiszta, naci, laposfoldhivo, tobbszaz fobiaban szenvedo bunozo leult egymassal szemben es ossze-vissza hazudoztak a teljesen artatlan amerikai hatterhatalomrol. 🙂
9:37 du.
Ródeo11 2023 szeptember 4 6:48 de.
A mar lezart elozo cikkhez:
Sajnalatos modon elkovettem azt a hibat, hogy szoba alltam veled, mert egyszer veletlenul aranylag normalis hangnemben valaszoltal.
Nem az a baj, hogy megakadtal a kozepiskolas szinten, hiszen az emberek tobbsege fizikat azon tul nem tanult. A problema a taho es ertelmetlen hablatyolasod, valamint a bugyuta gunyolodas, amivel pusztan a butasagodat probalod palastolni.
Tanulj a temaban, aztan ha emlexel is valamire es megtanulsz normalis ember modjara irni, akkor esetleg vitatkozhatunk is valamirol.
Termeszetesen tudom, hogy teged nem igazan erdekel a tema, mert annyit azert tudsz magadrol, hogy nem ertesz hozza es felesleges lenne barmit is elolvasnod, ugysem ertened, ahogy azt sem ertetted, hogy mas vilagoknak lehet(nek) valami egeszen mas dimenzioja/dimenzioi is.
De hadd segitsek: A Google keresojebe ird be hogy „higher dimensions non-fiction books” es „parallel universes non-fiction books” aztan valogassal ha veletlenul megis komolyan foglalkoztat a tema.
11:22 de.
Succubus Lilith
2023 szeptember 4
9:37 du.
azon túl, hogy nagyon csúnyán beszélsz nem mondtál semmit, elméleteket az emléletekről szóló elméletekről csak akkor szoktam megtekinteni, ha nem kitalációk mert én is ki tudok ám találni mindenfélét
az a több és más dimenziók az számomra agyficam, és az is, hogy sok világ van ez olyan egyszerű, mint amikor azt mondod, hogy a zsákban ami egy zsák krumpli sok krumpli van és mindegyik külön krumpli {krumplipüréről ne beszéljünk az másik dimenzió}
és akkor ha azt veszem, hogy egy hajót megrakunk sok zsák krumplival akkor milyen bonyolúlt sokdimenziós krumplivilággá minősül és akkor erről lehet PhD -ket és akadémiai székfoglalókat készíteni és nagyon jól fizet, mert ha valaki kiröhögi akkor arra ugyanazt mondják a PhD-sek mint te most nekem de az égadta világon semmi mást, azaz halovány lila fingod sincs arról amivel itt az eccségsugarú olvasót hülyíted
már javalltam a kék port de úgy látszik a zöldet kellene kipróbálnod? most akkó’ mi lösz?
1:23 de.
Az en forditasom. Ha beengedi a Chris, akkor kuldok majd tobbet is:
I
A geometriai tételek fizikai jelentése
A geometria bizonyos fogalmak, mint a „sík”, „pont” és „egyenes” kialakítására törekszik, amelyekhez többé-kevésbé határozott elképzeléseket tudunk társítani, és bizonyos egyszerű tételekből (axiómákból), amelyeket ezen elképzelések alapján hajlamosak vagyunk „igaznak” elfogadni. Ezután egy logikai folyamat alapján, amelynek igazolását kénytelennek érezzük magunkat elismerni, az összes többi tételről megmutatjuk, hogy ezekből az axiómákból következik, azaz bizonyítást nyer. Egy tétel akkor helyes („igaz”), ha az axiómákból az elismert módon levezethető. Az egyes geometriai tételek „igazságának” kérdése így az axiómák „igazságának” kérdésére redukálódik. Mármost régóta ismert, hogy ez utóbbi kérdés nemcsak hogy a geometria módszereivel megválaszolhatatlan, hanem önmagában véve teljesen értelmetlen. Nem kérdezhetjük meg, hogy igaz-e, hogy két ponton csak egy egyenes megy keresztül. Csak azt mondhatjuk, hogy az euklideszi geometria „egyeneseknek” nevezett dolgokkal foglalkozik, amelyek mindegyikének azt a tulajdonságot adjuk, hogy a rajta elhelyezkedő két pont által egyedileg meghatározott. Az „igaz” fogalma nem egyezik a tiszta geometria állításaival, mert az „igaz” szóval végül is mindig egy „valóságos” tárgynak való megfelelést szoktunk jelölni; a geometria azonban nem foglalkozik a benne szereplő eszméknek a tapasztalat tárgyaihoz való viszonyával, hanem csak ezeknek az eszméknek egymás közötti logikai kapcsolatával.
Nem nehéz megérteni, hogy ennek ellenére miért érezzük kényszernek, hogy a geometria tételeit „igaznak” nevezzük. A geometriai eszmék többé-kevésbé pontos természeti tárgyaknak felelnek meg, és ez utóbbiak kétségtelenül kizárólagos okai ezen eszmék keletkezésének. A geometriának tartózkodnia kellene az ilyen iránytól, hogy szerkezetének a lehető legnagyobb logikai egységet adja. Az a gyakorlat például, hogy egy gyakorlatilag merev test két megjelölt helyét „távolban” látjuk, mélyen beleivódott gondolkodásunk szokásaiba. Megszoktuk továbbá, hogy három pontot úgy tekintsünk, mintha azok egy egyenes vonalon feküdnének, ha látszólagos helyzetük egy szemmel történő megfigyelés esetén, a megfigyelés helyének megfelelő megválasztása mellett, egybeesik.
Ha most gondolkodási szokásunknak megfelelően az euklideszi geometria tételeit kiegészítjük azzal az egyetlen tétellel, hogy egy gyakorlatilag merev test két pontja mindig ugyanannak a távolságnak (vonalintervallumnak) felel meg, függetlenül a testet érintő bármilyen helyzetváltozástól, akkor az euklideszi geometria tételei gyakorlatilag merev testek lehetséges relatív helyzetére vonatkozó tételekké válnak. (1) Az ily módon kiegészített geometriát ezután a fizika egyik ágaként kell kezelni. Most már joggal kérdezhetünk rá az így értelmezett geometriai tételek „igazságára”, hiszen joggal kérdezhetjük, hogy ezek a tételek teljesülnek-e azokra a valóságos dolgokra, amelyeket a geometriai eszmékhez társítottunk. Kevésbé egzakt módon ezt úgy fejezhetjük ki, hogy egy geometriai tétel „igazsága” alatt ebben az értelemben azt értjük, hogy az egy vonalzóval és iránytűvel végzett konstrukcióra érvényes.
Természetesen a geometriai tételek ilyen értelemben vett „igazságáról” való meggyőződés kizárólag meglehetősen hiányos tapasztalatokon alapul. Egyelőre feltételezzük a geometriai tételek „igazságát”, majd egy későbbi szakaszban (az általános relativitáselméletben) látni fogjuk, hogy ez az „igazság” korlátozott, és megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben korlátozott.
(1) Ebből következik, hogy egy természetes tárgyhoz egyenes is tartozik. Egy merev test három A, B és C pontja tehát egyenes vonalban fekszik, ha az A és C pontok adottak, B-t pedig úgy választjuk ki, hogy az AB és BC távolságok összege a lehető legrövidebb legyen. Ez a hiányos felvetés a jelen célra elegendő.
1:24 de.
2. resz:
II
A koordinátarendszer
A távolság fentebb jelzett fizikai értelmezése alapján abban a helyzetben vagyunk, hogy egy merev test két pontja közötti távolságot is mérésekkel állapítsuk meg. Ehhez szükségünk van egy olyan „távolságra” (S rúd), amelyet egyszer s mindenkorra használunk, és amelyet szabványos mértékegységként alkalmazunk. Ha most A és B egy merev test két pontja, akkor a geometria szabályai szerint megkonstruálhatjuk a két pontot összekötő egyenest; majd A-tól kiindulva újra és újra bejelölhetjük az S távolságot, amíg el nem érjük B-t. E műveletek száma a távolság AB számszerű mértékegysége. Ez az alapja minden hosszmérésnek. (1)
Egy esemény színhelyének vagy egy tárgy térbeli helyzetének minden leírása egy merev test (vonatkoztatási test) azon pontjának meghatározásán alapul, amellyel az adott esemény vagy tárgy egybeesik. Ez nemcsak a tudományos leírásra, hanem a mindennapi életre is vonatkozik. Ha elemzem a „Times Square, New York” (2) helyspecifikációt, a következő eredményre jutok. A Föld az a merev test, amelyre a helymeghatározás vonatkozik; a „Times Square, New York” egy jól meghatározott pont, amelyhez egy nevet rendeltek, és amellyel az esemény a térben egybeesik. (3)
A helymeghatározásnak ez a primitív módszere csak a merev testek felszínén lévő helyekkel foglalkozik, és attól függ, hogy e felszínen léteznek-e egymástól megkülönböztethető pontok. De mindkét korlátozástól megszabadulhatunk anélkül, hogy a helyspecifikációnk jellegét megváltoztatnánk. Ha például egy felhő lebeg a Times Square felett, akkor a Föld felszínéhez viszonyított helyzetét úgy határozhatjuk meg, hogy a térre merőlegesen felállítunk egy póznát úgy, hogy az elérje a felhőt. A pózna hossza, amelyet a szabványos mérőrúddal mérünk, a pózna lábának helyzetével kombinálva, teljes helymeghatározást ad nekünk. Ezen illusztráció alapján láthatjuk, hogy a helymeghatározás fogalmának finomítása milyen módon történt.
(a) Elképzeljük a merev testet, amelyre a helyspecifikáció vonatkozik, kiegészítve oly módon, hogy a kiegészített merev test elérje azt a tárgyat, amelynek a helyzetére szükségünk van.
(b) A tárgy helyének meghatározásakor a kijelölt vonatkoztatási pontok helyett egy számot (itt a mérőrúddal mért pólus hosszát) használunk.
A felhő magasságáról akkor is beszélünk, ha a felhőt elérő rúd még nincs felállítva. A felhőnek a föld különböző pontjairól történő optikai megfigyelésével és a fény terjedésének tulajdonságait figyelembe véve meghatározzuk, hogy milyen hosszúságú póznára lett volna szükségünk ahhoz, hogy elérjük a felhőt.
Ebből a megfontolásból látjuk, hogy előnyös lesz, ha a helyzet leírásánál számszerű mérésekkel függetleníthetjük magunkat a merev vonatkoztatási testen lévő (névvel rendelkező) jelölt pozíciók létezésétől. A mérés fizikájában ezt a kartéziánus koordináta-rendszer alkalmazásával érjük el. (Végtelen számú koordináta-rendszer létezik, de a kartéziánus a legegyszerűbb).
Ez három, egymásra merőleges, merev testhez mereven rögzített síkfelületből áll. Egy koordinátarendszerre hivatkozva bármely esemény színhelyét (nagyrészt) a három merőleges vagy koordináta hosszának megadása határozza meg, amelyek az esemény színhelyéről e három síkfelületre ejthetők. E három merőleges hosszát az euklideszi geometria szabályai és módszerei szerint, merev mérőrudakkal végzett manipulációkkal lehet meghatározni.
A gyakorlatban a koordináta-rendszert alkotó merev felületek általában nem állnak rendelkezésre; továbbá a koordináták nagyságát valójában nem merev rudakkal végzett konstrukciókkal, hanem közvetett módon határozzák meg. Ha a fizika és a csillagászat eredményei meg akarják őrizni tisztaságukat, a helyzetmeghatározások fizikai jelentését mindig a fenti megfontolásoknak megfelelően kell keresni. (4)
A következő eredményt kapjuk tehát: A térben zajló események minden leírása magában foglalja egy merev test használatát, amelyre az ilyen eseményeket vonatkoztatni kell. Az ebből eredő összefüggés magától értetődőnek veszi, hogy az euklideszi geometria törvényei a „távolságokra” is érvényesek; a „távolságot” fizikailag egy merev test két jelének konvenciójával ábrázoljuk.
(1) Itt feltételeztük, hogy semmi sem marad meg, azaz hogy a mérés egész számot ad. Ezt a nehézséget az osztott mérőpálcák használatával hidaljuk át, amelyek bevezetése nem igényel alapvetően új módszert. ↑
(2) Einstein az eredeti szövegben a „Potsdamer Platz, Berlin” kifejezést használta. A hiteles fordításban ez kiegészült a „Trafalgar Square, London” kifejezéssel. Mi ezt „Times Square, New York”-ra változtattuk, mivel az angolul beszélők számára napjainkban ez a legismertebb helyszín. ↑
(3) Itt nem szükséges tovább vizsgálni a „térbeli egybeesés” kifejezés jelentését. Ez a felfogás kellően nyilvánvaló ahhoz, hogy aligha merülhetnek fel véleménykülönbségek a gyakorlatban való alkalmazhatóságát illetően. ↑
(4) E nézetek pontosítása és módosítása nem válik szükségessé, amíg nem térünk rá az általános relativitáselméletre, amelyet e könyv második részében tárgyalunk. ↑
1:36 de.
A koordinata-rendszerekhez megemlitenem, hogy valoban vegtelen szamu koordinata-rendszer van. Lehet a 2 tengely egyenes, de szogben allnak, vagy gorbe vonalak, periodikusan ismetlodo gorbe vonalak, amik szinten allhatnak valami mas szogben, nem 90 fokban.
Van egy elektronikai aramkor, ami latszolag huncut modon viselkedik a kartéziánus koordinata-rendszerben, csak pontokban jelenik meg hosszu szunetekkel. De ha a ket tengelyt kicsereljuk egy kepzelt szamokbol allo fuggveny vegtelenitett vonalara, es adunk hozza egy y tengelyt is hogy terben legyen, akkor egy szep, egyenletes korkoros hullamot kapunk, olyat, amit akkor latnank terben, ha egy huzorugot szejjelhuznank.
Az ilyesmihez persze komputer-programot kell kesziteni.
Mellesleg a fentiek Einstein konyvebol vannak. Majd elkuldom a cimet is.
8:50 de.
Succubus Lilith
2023 szeptember 6
1:36 de.
végig szenvedtem, az a s…j aki fordította Einstein-t az minima máglyahalált érdemel!
az általad idemásolt etimológiai agyficammal sohasem vitatkoznék, mert nincs miért! másrészt én az általad végesnek meghatározott világot nem fogadom el, lévén, hogy arra mai napig semmiféle igazolás nincs azaz a jog szerint nincs evidenciája!
azt is vitatom, hogy van egy sokféle névvel megnevezett teremtő ami(SIC) létrehozta a semmiből a valamit mert erre sincsen semmiféle evidencia {mai napig 2023/09/006//0844) vannak viszont elméletek arról hogyan lehet belebolondulni olyasvalami keresésébe, amit nem lehet megtalálni, mert eleve úgy van kitalálva, hogy
és akkor jön a fehér, kék, zöld porok után a halványlila felszippantandó de én ilyet még sohasem próbáltam, tehát nem is tudom beleélni magam ebbe sem! az a sok Einstein nem ad választ ezekre a kérsésekre, de nagyon fárasztó
most próbálj keresni piros porokat
én meg lepárlok egy kávét, mert az általad okozott kábulattól meg akarok szabadulni
10:32 du.
Succubus Lilith
2023 szeptember 6
1:24 de.
koordináta rendszerek sokfélesége: pragmatikus alapokon a meghatározandó vagy leírható eseményhez dinamikus koordinátarendszer szüxéges! ezért van a 4-dik „Z” tengely ami semmi más mint az idő adott pillanatban való értéke és ha az –mint a valóságban– folyamatosan változik akkor valamiféle görbével gráf-fal lehet szemléltetni, ha két dinamikus rendszer mint két mátrix, vagy két skalár mennyiségekkel meghatározott carteziánus azaz Descartes-i rendszer mozgásának folyamatos viszonya határozható meg amit 5-dik dimenziónak szoktunk nevezni, ennél magasabb számú dimenzió akkor jöhet létre ha két komplex rendszer mozgási viszonyait akarjuk követni vagy meghatározni, ha teszem azt két vagy több galaxis elektromágneses és gravitációs viszonyait egymáshoz viszonyítva, de tudósaink eddig skalár mennyiségekkel dolgoznak még a James Webb adatai alapján is még sohasem hallottam olyanról, hogy az az adott bizonyos galaxis ami kiscsilliárd fényévre van szintén mozog valamint a mi tejútrendszerünk is és a kettő viszonyát a „valahol”-ban kellene megadni de nincs támpont ehhez mert nem tudtak eddig felvenni egy origo-t azaz mint a vak légy a ködben tapogatózik az emberiség és ehhez azután k….a sok elmélet született de ettől semmivel többet sem tudunk azaz a semmit még a CERN hadron ütköztetése sem hozott semmilyen kézzelfogható eredményt, azaz maradunk annyiban hogy nagyon keveset tudunk abból amit szeretnénk tudni és bizonyos ismeretek alapján elég jól lehet dolgozni és élni az adatokkal
ehehz már a fehér porra is szüxég lehet