Van Gogh – nincs Gogh
Mivel tűnik ki van Gogh a művésztársai közül? Mi vonzza a szemünket munkáihoz újra és újra? A kérdésre bizonyára nem kapunk választ, de elgondolkodunk majd rajta, az szinte bizonyos. Jelenleg Budapesten látható ugyanis a világ egyik legnépszerűbb multimédiás művészeti élménye, a „Van Gogh – The Immersive Experience”. Eddig már több mint 20 millióan látták: New Yorkban, Londonban, Berlinben, Szöulban, mindenhol százezreket nyűgözött le Van Gogh különleges posztimpresszionista világa, mely a budapesti BOK csarnokban szeptember 1-ig várja a látogatókat.
Ezer négyzetméternyi kivetítőn elevenedik meg Vincent van Gogh (1853-1890), a posztimpresszionizmus legnagyobb alakjának művészete. A minden érzékszervre ható, XXI. századi tech-kulturális élmény a festőzseni legismertebb, leglátványosabb műveinek újszerű megjelenítésével lepi meg a közönséget. A látogatók nemcsak a műveket ismerhetik meg korábban soha nem látott formában, hanem bepillantást nyerhetnek az alkotó életébe is. Ez nem egy hagyományos értelemben vett kiállítás. Meglepő, de nincsenek eredeti festmények a falakon! Ám a több teremből álló, kétezer négyzetméteres, hatalmas audiovizuális kiállítótér egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók elmerülhessenek a holland mester semmihez sem fogható világában. A tárlat azok számára is izgalmas időtöltést nyújt, akik nem tartoznak a klasszikus képzőművészeti kiállítások törzsközönségéhez, ugyanakkor felejthetetlen élményt kínál a van Gogh rajongóknak is. 
A produkcióban megelevenednek a festő napraforgómezői, csillagos égboltjai, sőt a mester hálószobájának ajtaja is kitárul. A látogatókat várja egy speciális VR-szoba, valamint a stúdió, ahol a kiállítás megtekintése után bárki belebújhat van Gogh bőrébe, elkészítheti saját alkotását, amelyet akár a falra is kivetíthet. Falujának képén a csillagos égről ő az előtérre, középre irányítja a tekintetet. Ez igazi posztimpresszionista alkotás. Az íves vonalak miatt a tekintet valósággal ugrál a csillagok között. A festményt közelről megnézve azonban kitűnik, hogy rövid, éles ecsetvonásokból áll. 
Van Gogh egy évig a Saint Rémy de Provence melletti elmegyógyintézet lakója volt és csak egy is szobában, emlékezetből, korábbi munkái vázlataiból kellett dolgoznia. Igen távolra került az általa megszokott helyszíni festés közvetlen élményeitől. Saint Rémy faluja nyugodtnak és befogadónak tűnhet. Menedék az éjszakai égbolt turbulens káoszában. Vagy éppen fordítva van. A falu sötétje, kis szobája szűkösségét, a depresszió okozta klausztrofóbiát visszhangozza. Miközben az égbolt az Univerzum nyugodt fényére emlékeztet, egy ránk ragyogó, magasabb rendű értelemre. Ennek mindenképpen van értelme, összehasonlítva van Gogh korábbi, az éjszakai égbolt megfestésére tett kísérleteivel. A „Csillagos éj a Rhone folyó fölött” csillagfényei inkább tompán hunyorognak a folyóról tükröződő, ember alkotta fényhez képest. Itt Van Gogh az emberiség ragyogását örökíti meg. 
A csillagos éjben azonban a falusi élet könnyedsége, számára már elhalványult. A helyét a Hold és a csillagok, a bázis spirituális fénye veszi át. Van Gogh visszavonul a világtól. De bármelyik értelmezést is választjuk, a komor ciprusfa átdöfi mindkét valóságot és megkerülhetetlen. Átdöfi a nyugalmat és a káoszt is. Ahogy az éj sötétjét és a ragyogó színeit is. De össze is kapcsolja, össze is köti őket. Van Gogh festménye a legcsodálatosabb megjelenítése az emberi szenvedés valami gyönyörűvé alakításának. Túl is megy a szavakon, de a színekkel, a kompozícióval kifejezhető. A vonalak torzultak, mint a régi fametszeteké. Képeit egyedivé a színek alkalmazásának módja teszi. Kontrasztot teremt a falu sötétsége között, ahol mindössze pár kivilágított ablak látható az éjszakai égbolt örvénylő ragyogása mellett.
E két egymás mellé helyezett világ közé ékelődik a megváltoztathatatlanul sötét ciprusfa. A növény, ami hagyományosan a gyászhoz kapcsolódik. Senki nem használja a színt impozánsabb és zavarba ejtőbb módon, mint Vincent van Gogh. Elég a „Darvak a búzamezőn” képét megnézni. Élete és halála is tele van ellentmondásokkal. Sokáig a testvérénél élt Párizsban, majd 1888-ban Provence vidékére, Arlesbe költözött. Megpróbálta fenntartani magát, nem sok sikerrel. Egy ideig Paul Gauguin is a vendége volt – mígnem van Gogh az udvaron borotvával rá nem támadt. Ezt követően vágta le a saját fülét. Ismételt elmegyógyintézeti kezelés után – máig tisztázatlan körülmények között – az auvers-i vár környékén, pisztoly okozta haslövés érte. Ebbe halt bele. 
Ám az őt övező talányoknak ezzel még nincs vége! Van Gogh képeire jellemző a rendkívül erőteljes színhasználat. Asada Kazunori japán orvos és médiatudományi szakértő néhány képet egy különleges, különböző színlátást reprodukáló helyiségbe helyezett. Ott úgy találta, hogy van Gogh különc színhasználata eltűnt. Lehet, van Gogh azért alkalmazott ennyire élénk színeket, mert kevesebb színt látott másoknál! Az emberi szenvedés és az újjáéledő remény vásznain azért használt éles színeket, mert a közelebbi árnyalatok közötti különbséget nem látta. Éppen a korlátai szabadították fel, hogy teljesen új szépséget teremthessen! Talán ami őt egyedivé teszi, az annyi, hogy valóban merőben másként látta a világot. Bizonyos értelemben lehetséges, hogy van Gogh némileg színvak volt?
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
3:38 du.
WOUUUUUUUU !!!!!
Erdekes ugy az issmertetes es a Mester muveinek a megtekintese is.
De a kerdes, mive valt a KMH ?????
Mr. Revai , vagy a kiallitas serkentoi fizetik a KMH-t????
4:48 du.
„Bizonyos értelemben lehetséges, hogy van Gogh némileg színvak volt?”
Hmm, neken nagyon nem akarózik ezt elhinni, mert akkor „vámos” Russeau és Csontváry is némileg színvak lehetett, ugyanis Ők is többre értékelték a különc, tömény szineket, mint a hiteles visszaadást! (Igaz az előbbi teljesen naiv autodidakta, a másik meg majdnem autodidakta, de -állítólag- még kissé skizofrén is volt, ami náluk sem csökkentheti művészi tehetségük vitathatatlanságát.)
1:54 du.
a cikk nem alkalmazza azt az aestética-i Aristótelés által elsőként feljegyzett elvét, miszerint a mű megszületése pillanatában önálló entitássá válik és a teremtőjének attól kezdve semmi köze hozzá!
ez nem jalenti azt, hogy az adott mű partikuláris tartalma nem lenne jellemző a mű létrehozójánal leginherensebb tartalmára!
Van Gogh festményein az eltélyedése és elmeállapotának pillanatnyi kiürülése a vászonra vagy arra az anyagra amire festett!
én ezt az itt mellékelt falusi sötétséget és az égboltnak titulált mennyei tébolydát ábrázolja, ezen már „valahol” „el is ment”! messzebbre mint élő ember képes de a gondolat bármennyire hamis valóságot teremt a végtelenbe képes száguldani seperc alatt Einstein ha ismerte volna ezt, nagyon el is csodálkozna
én a magam részéről félelmetesnek tartom, mert nagy ritkaság egy kisiklott emberi élet darabokra esett és sok sok képen megörökített általa teremtett világot mutat fel!
ez az ő valósága, azaz minden igaz művésznek van ilyenje de mennyire más
ha Henry Moore csodálatos kavicsait szemlélem, vagy Joao Miró szobrait és egyéb műalkotásait akkor már Salvador Dali sem a Purgatórium Földi ábrázolója?
4:31 de.
Izraeli
2024 február 25
10:17 de.
+
Geyza
2024 február 27
7:35 du.
a cikkek zárnak be sorra, de a te korábbi hosszúlére eresztett beszólásodra már írtam valami hasonlóan hosszút, még kapkodod a levegőt és nem válaszolsz?
lelked rajta
hogy tudd, az én híranyagom (7/24 -ben megy élőben)
I24 news ból származik ami Izrael-ből ad angolul és
amit ott látni és hallani az mindenben ellentmond neked
én nem is foglalkozom azzal, hogy téged megértselek, a valóság érdekel, és íme,
napok óta ez a bázisom néha a CNN is hasonszőrűvé válik, de csak percekre, mert a CNN is meg FOXNEWS is, meg az MSNBC is sajátos hangnemet
használ és 5%-kuk sem igaz, úszítás!
mióta Chuck Schumer a szenátus oszlopos zsidó tagja bejelentett és követelte és J. Bidén elnök egyetértését fejezte ki… azóta az általad írottak egyre falsabbak!
a nemzetközi helyzet fokozódik de az eredmény még véletlenül sem az lesz amiről ti ketten regéltek
nyugoggyatok már le, figyeljetek a valóságra!
7:03 du.
Az ateisták és Bendegúz vitájához, és ezek után tényleg nem írok ide semmit.
Kezdjük azzal a megállapítással, hogy Mózesnek (ha egyáltalán létezett) nagyon kevés köze volt a Tórához, ha volt. A Bendeguz által említett könyv, a Devarim például Jeremiás „próféta” műve, vagy valaki más írta Jeremiás próféta néven. Ennek megállapításához nem kell nyelvésznek lenni, egy középiskolát végzett ember is könnyen megtalálja a hasonló és azonos nyelvi elemeket és stílust a Devarimban és Jeremiás többi könyvében meg fordításban is.
Jeremiás az az őrült zsidó (pontosabban egy benjáminita), aki kitalálta az Isten valós vagy vélt „bűnök” miatti tömeges büntetésének elméletét. Ezzel a találmánnyal mentette meg a zsidó nemzetet az asszimilációtól, mert korábban, ha egy nemzetet egy másik nemzet legyőzött, automatikusan elfogadták az erősebb nemzet „nagyobb isteneit”. De ha meg tudjuk magyarázni, hogy Isten, aki örök szövetséget és védelmet ígért nekünk másokkal szemben, miért büntetett meg minket tömegesen, akkor megtarthatjuk a régi vallásunkat.
Másrészt Jeremiás bevezette a bűnös nemzet fogalmát, amelyet még Isten is gyűlöl, ezért nem csoda, ha más népek is gyűlölik őket. És ezzel bevezette a kollektív büntetést is, mint olyasmit, amit Isten tesz. Jeremiás más könyveiben is olvashatjuk, hogy az egész izraeli népet többször megbüntette Isten csak azért, mert a királyuk „gonosz” volt.
Továbbá, mivel a Tórát többen és különböző időpontokban írták, számtalan ellentmondást, hibát, sőt olyan őrült ötleteket is találunk benne, mint például, hogy Jehova a háború embere. Ezért nem nagy csoda, hogy a Tóra tele van ellentmondásokkal, például az egyik helyen azt mondja, hogy mindenki a saját bűneiért kap büntetést, míg egy másik fejezetben azt mondja:
„Én, Jehova, a te Istened, buzgó Isten vagyok, aki az atyák vétkét a gyermekekre, a harmadik nemzedékre és a negyedik nemzedékre terheli az Engem gyűlölőkre”.
A legnevetségesebb a következő mondat:
„és jóságot cselekszik ezerrel, azokkal, akik szeretnek Engem, és azokkal, akik megtartják parancsaimat”.
Ami aztán felveti a kérdést, hogy miért büntette Isten az izraelitákat bármiért is, hiszen ha csak 20 évet számolunk egy nemzedéknek, akkor is 1000 ilyen nemzedéknek 20 000 évnek kellene lennie, és Ábrahám, az izraeliták őse:
„mert Ábrahám hallgatott szavamra, és megtartotta parancsaimat, parancsaimat, rendeléseimet és törvényeimet”.
Ez a későbbi zsidó irodalomban úgy értelmezett hogy Ábrahám még a Talmud törvényeit és előírásait is ismerte, és mindazt, ami a Talmud óta hozzá lett adva. Tehát, ha Jehova 20 000 évvel Ábrahám után is kegyelmes, hogyan büntethette meg az izraelitákat/zsidókat?
Ezért Bendegúz érvelése mindaddig érvényes, amíg nagyon felületesen olvassuk a zsidó Bibliát, elvégre ott az áll, hogy Isten felhozta Júdára Nebukadnezárt, aki lerombolta Jeruzsálemet és egész Izraelt, csecsemőket, nőket, fegyvertelen férfiakat és öregeket gyilkolt.
És ne felejtsük el, hogy minden monoteista vallás szerint nincs olyan, hogy szerencse vagy véletlen. Semmi sem történhet ezen a bolygón Isten jóváhagyása nélkül. Ha ezeket figyelembe vesszük Bendegúznak igaza van.
De ha figyelembe vesszük a Tórában lévő számtalan hibát, ellentmondást és őrült ötletet is, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez nem Isten szava, Istennek semmi köze hozzá, mindezeket az isteni büntetéseket csak azért találta ki Jeremiás, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant és megmentse a zsidókat/izraelitákat az asszimilációtól.
2:15 du.
Magyon sajnalom hogy elfoglaltsagiam miatt csak kesve vagyok kepes reaghalni nehanyak soraira, s igen halas vagyok a foszerkeszto urnak soraimeit atengedni amodon.
A.B. es Cukihara soraira ,amimnt irta hogy velemnye szerint miert ozonlenek a vilagminden tajarol a torvenytelen bevandorlok a USA-ba.
Teljesen migaza van abban amit velt, de a kerdesem hogy akkor miert senki sem ohajt bevandorolni pl. Oroszba (a vilag leg-nagyobb orszagaba) vagy Kinaba, Indiaba,stb. S miert eppen azok ezrei ozonlenek a USA-ba?????
A valasz igen egyszeru am.
Mert barhonan is jut a USA-ban, meg ha a hatarorsegn elfogja is a hataron, semmi baja, bantala nem tortenik.
Hanem torvenyes jogai fenntartava fojamodhat azonnal belepni a USA-ba.
S csupan egy idopntotikor a bevandorlasi birosag eleot szukseges megjelennie, mert fojamodott jogait csupan a birosag itelheti meg.
De 98%-uk soha nem jelenmik meg a birosag eleott.Hanem eltunnek az USA-ban, s egy sem valig munkanelkulive, otthontalanna,stb.stb.
Mind azonnal munkat es otthont talalnak.
S amint kepesek hajtasi-engewlyt megszerezni SENKI nem vonhatja kerdore, mert azzal mint allapolgarra valnak.
Itten a hajtasi-engewdely a szemelyazonossagi bizonyitek.
S a migransok zomei mind es meg eslo generacioik is sikeresek anyagilag. A masodik es harmadik generaciok lustulnak es mindent masoktol (az adofizetoktol) varjak joletuket.
Joe Biden most bocsajtott meg billiokat a burokraciaban dolgozo u.n. felso-okatasasik idejen felvett kolcsonok visszzafizeseiert.
Amit persze az adofiztokre kotelez visszafizetni. Na „rodeo” hat az nem a Marxista igeretek alapjan megy?
De a valasztasok elott ki nem tenne valami csabitott a szavazoknak?