Isztria rejtett kincsei

2024 március 29 10:13 de.5 hozzászólás

Horvátország egyik legszebb és Magyarországhoz is közeli régiója Isztria, a horvát tengerpart legészakibb szakasza. A félsziget tengerpartjairól és gyönyörű tengerparti városairól sokunk számára már jól ismert, ám belső területe igazi kincseket tartogat, és azok még felfedezésre várnak. Aki hajlandó egy kicsit elkalandozni a parti strandoktól, olyan varázslatos helyekre bukkanhat, ahol a történelem, a kultúra és a természet, egyesülten kínál remek élményeket.

Noha a belső Isztriát sokan nevezik a horvát Toszkánának, a területe sokkal nyugalmasabb, még nem rohamoztak meg a turista tömegek. (Fotó: Ivan Šardi)A látogatónak egyedülálló élményekben lehet része, itt igazán megtapasztalhatja a horvát városok valódi hangulatát. Az útikönyvek még manapság is – a régi térképészekhez hasonlóan – Terra incognita-ként, ismeretlen, felfedezetlen földként említik. A központjában található Pazin, 130 méter magas sziklára épült középkori erőd. A Pazin szurdok fölé magasodik, és meseszép kilátást nyújt a környező vidékre. A város jelképe, a Pazin-kastély (Fotó: Ivan Šardi) oldalában tátongó 100 méter mély és 20 méter szélesszakadék  , melyhez két irodalmi mű is kötődik. A vélekedések szerint Dante Isteni színjátékában innen mintázta a Pokol kapuját, Verne Gyula Sándor Mátyás című regényében pedig a tömlöcben raboskodó gróf a szakadék vizébe vetve nyeri vissza szabadságát.  Pazintól északra található Hum, a világ legkisebb városa, valódi kuriózum. Szűk, mindössze két utcája és középkori hangulata olyan érzést kelt, mintha itt megállt volna az idő. Hum, Horvátország olyan települése, mely az elmúlt 1000 év során szinte semmit sem változott. (Fotó: Ivo Biočina) A városban a 11. század óta szinte egyetlen új épületet sem húztak fel, így teljességében őrizte meg kora középkori jellegét. A megóvott városfalakon belül a két utcában két templom és egy konoba (vendéglő), helyezkedik el, ahol az évszázados recept alapján készített biska (fagyöngy) pálinkát kínálják. Hum, kis területe ellenére érdekes helytörténeti múzeumot és galériát is rejt, bemutatják a város történelmét, kultúráját és művészeti örökségét. A városkapunál áll egy szeszfőzde is, itt családi recept alapján készítik a híreses Karbun gint, és a számos aranyérmet elnyert Teranino likőrt, mely Teran szőlőből készült vörösbor-párlat, titkos hozzávalókkal fűszerezve.  Tovább haladva Észak-Nyugat felé egy fennsíkon található Grožnjan művészközössége, az „Isztriai Párizs”, ahol a művészet és a kreativitás szabadon szárnyal. A település és a festői vidék bőséges inspirációt nyújt a művészeknek de még a látogatóknak is. (Fotó: Ivo Biočina) Az utcákon sétálva szinte érezni a kreatív energia pulzálását. Grožnjan középkori városka, mely bájos tereivel, hangulatos utcácskáival, pazar kilátásával méltán foglal előkelő helyet Isztria látványosságai között. Grožnjan középkori szűk utcáiban, ódon mediterrán házaiban, számtalan képzőművészeti galériát, stúdiót is rejt. A városfalak mellől bámulatos panoráma nyílik a környező szőlővidékre, míg a kör alakú óvárosban kellemes, helyi ízeket kínáló vendéglők, kávézók sorakoznak. A város jazz fesztivállal, zenei programokkal várja a látogatókat. Labin az Isztriai-félsziget keleti oldalán, a tengerhez közel található. Az óváros a 320 méter magas hegy tetején fekszik, lenyűgöző kilátással a Kvarner-öbölre és a szőlőkkel borított domboldalakra. (Fotó: Ivan Šardi) A városban nemcsak a középkori és barokk történelmi emlékeket lehet meglátogatni, a színes kulturális események is vonzóak. A komolyzene kedvelői a „Kulturális Nyár” alkalmával élvezhetik a koncerteket és számos látványosságot tartogat a „Labin Art Republiqua” (Labin Művészeti Köztársaság) elnevezésű rendezvény is. Az óvárosban remek éttermek és elsőrangú pizzériák várják a vendégeket. Az Isztriai-félsziget városkái egymás mellett helyezkednek el az úton, így akár egy nap alatt is bejárhatjuk és felfedezhetjük mindet. Akik aktív kikapcsolódásra vágynak, azoknak az Učka Natúrpark a lehetőségek tárháza. A hegyek és erdők birodalma, ahol a természet szépsége mindenkit magával ragad. A természetjárók, a sziklamászók számára számtalan túraútvonalat kínál, közben felfedezhetik a helyi növény- és állatvilágot, gyönyörködhetnek a lenyűgöző panorámában. A tenger közelségének köszönhetően a hegy sajátos éghajlati viszonyai kedveznek a buja erdős növényzetnek, mely számos ritka és védett növény- és állatfajnak ad otthont. A hegység legmagasabb pontján, a Vojak-csúcson egy jellegzetes kőtorony és csillagvizsgáló található. A torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Rijekára, és a Kvarner-öbölre. A Vela Draga szurdokvölgye  a Natúrpark része, vízfolyások vájták a puha mészkőbe. Óriási sziklaoszlopaival és sziklafalaival az alpinisták kedvence, Horvátország egyik egyedülálló geológiai látványossága. (Fotó: Ivo Biočina) Az isztriai túra nem lenne teljes a helyi gasztronómia felfedezése nélkül. Itt összefonódik a kontinentális és a mediterrán konyha: halak, tenger gyümölcsei, kukoricaleves, vagy isztriai szarvasgombás tészta, (Fotó: Maja Danica Pečanić) vadasok, füstölt kolbászok, vadspárgás omlett, és a sajtok adják a választékot. A tavernák és éttermek a legfrissebb, legízletesebb helyi fogásokkal várják az utazókat. Isztrián létesültek az országban az első luxus éttermek, a népi, valamint a polgári konyha és a fine-dining egymást egészítik ki. Olyan gasztronómiai értékeken alapulnak, mint az osztriga, a rákok, a kiváló nemes halak, apró- és nagyvadak. Társul hozzájuk a fehér és fekete szarvasgomba – sok más gombaféle mellett – a vadon nőtt spárga, az isztriai szárított sonka (pršut), és az ombolo, egy különleges, isztriai disznóhús étel.

 Az étkezés egy kis pohárka biska, mézes pálinka, vagy rutapálinka kiivásával kezdődik. Az Isztriai félsziget dombjait szőlőültetvények borítják, a borászatok behálózzák az egész félszigetet. A helyi borászok szenvedélyesen őrzik a régi hagyományokat és készítik a minőségi borokat. Egy bortúra során az utazók betekintést nyerhetnek a borászatok életébe, megismerhetik évszázados történetüket. Megkóstolhatják a legfinomabb helyi borfajtákat. A belső Isztria felfedezése során az ember egy különleges utazásra indul, ahol a történelem, a kultúra, a természet és a gasztronómia találkozik. Egy párnapos kirándulás során új dimenziók nyílnak meg az utazók előtt, és emlékezetes élményekkel ajándékozzák meg őket, amelyeket soha nem felejtenek el. (Fotó: Maja Danica Pečanić)

5 hozzászólás

  • Ismeritek Magyarország településeit? Költői kérdés. Kerta, Dabrony, Kamond, Vid, Apácatorna, Kolontár, Csögle – magyarnak ismerősen hangzó nevek – de a hozzájuk közeleső Tüskevár vagy Karakószörcsök már közismertebb. Harangzúgás előtt ismertetőt hallhatunk egy-egy a Kossuth rádió 12 órai adásában megkonduló harangról, mikor és ki öntötte, milyen megpróbáltatáson ment keresztül, s lám, még ma is fennen hirdetik zúgásukkal örökkévalóságukat. Gondolnád, hogy Csögle történelme régebbi időkre nyúlik vissza, egészen a honfoglalásig, habár első írásos említése 1275-ből való Chigla néven? Amíg szól a harang, addig él az a magyar település is.

  • Ma mar nincsen sem haragozo sem harang, electromos hanglemzt jatsznak csak..

    Teehat mi a jovojuk ews mi lessz majd aztan?????????

  • Orsós Elemér

    Ródeo11
    2024 március 31
    9:47 du.

    „A toronyban ilyen és ilyen súlyú harang LAKIK”. Ez gyönyörű!

  • Bendegúz
    04.2.2:15

    Ahol én lakom, ott 3 templom és 3 hagyományos, régi bronzharang zengi a mondókáját, melyek meghajtását 1-1 eleKtromotor adja…

    Az Orbanisztán Állam által személyes . b o s s z ú b ó l . b e t i l t o t t . e g y h á z – az Iványi Gábor féle – Evangéliumi Testvérközösség temploma is itt van nálunk, de az ő harangjai az ördögi Orbán Vezér „jóvoltából” egyelőre hallgatnak…

  • DonGolo, az utolsó bekezdésedben olvasottak téves információid alapján íródhattak. A lényeg: nincs betiltva az Iványi Gábor-féle (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET)) vallási egyesület, mert történelmi egyházként a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) működik.