A címben megjelölt három pálya külön-külön sem könnyű, mégis vannak, akik képesek egyszerre mindháromban maradandót alkotni! Bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy történelmünk jó ismerete, hagyományaink megőrzése, fontos feladatunk. Az sem lehet vitás, hogy cél kell legyen katonai örökségünk minél szélesebb körben való bemutatása és ebbe pedig beletartozik a katonai hivatással kapcsolatos értékrend, a megemlékezés hadtörténelmünk jeles eseményeiről, kiemelkedő alakjairól. Ez utóbbi teljesítéséhez nyújt segítséget a Zrínyi Kiadó legújabb könyve a „Katonai Műszaki kiválóságok”. Nemcsak életrajzi gyűjteményként szolgál, hanem pontos lenyomata is egy történelmi korszaknak. Megismerhetjük a szakterület fejlődését, de képet kaphatunk arról is, hogy e nagyszerű katonák mennyire szívükön viselték a tudományok fejlődést is.

A könyv két szerzője dr. Padányi József vezérőrnagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint dr. Balla Tibor ezredes, a NKE kutató professzora maguk is jelen voltak a könyv bemutatásakor. Itt dr. Hajdú Ferenc, a Zrínyi Kiadó vezetője, emlékeztetett rá: a Kiadó több mint hetven éve azon dolgozik, hogy a honvédelem minden területét, minden korosztály számára népszerűsítse és ezalatt 2500-nál több könyvet jelentetett meg. Fő témájuk a haditechnika és a hadtörténelem, készítenek kifestőkönyvet óvodáknak, ifjúsági regényt a fiataloknak, valamint történelmi kiadványokat, tudományos segédanyagokat. Olykor ügyelnek még arra is – mint például ebben az esetben – hogy a könyv éppen egy jeles dátumra készüljön el, bár itt a tartalom önmagában is elég indokul szolgál a könyv megjelentetésére. A munka történetéről szólva Padányi tábornok elmondta, szinte véletlen volt, hogy a hadmérnökökre irányult a figyelme. Sokat foglalkozott Zrínyi Miklóssal és ehhez rengeteget kellett olvasni. Ennek során találkozott Jacobi Ágost ezredes nevével, aki egy értékes könyv szerzője volt a magyar műszaki alakulatok I. Világháborúban nyújtott teljesítményéről. Elég volt az érdeklődés felkeltéséhez. A másik lökést pedig a hadtörténész Balla ezredessel való ismeretség jelentette. A hadmérnökök, mikor katonák, mérnökként nem nagyon szerepelhetnek a tudományos világban. Az utókor kötelessége, hogy az elődök munkásságának eredményeit felmutassa. Az I. Világháború után vezérkar főnöki intézkedés volt arra, hogy minden alakulatnak el kell készíteni a csapattörténeti könyvét. Ma szinte „ebből élnek” a hadtörténészek. Mostanában viszont a közelmúltban befejezett misszióinkról mindössze egy könyv született, az IFOR-ról szól. A hiányosságot pótolni kellene! Megérdemlik ezek az emberek, mert különben életük, tevékenységük feledésbe merül, 100 év múlva, az akkori hadtörténészek „éhen fognak halni.” Az elmondottakat Balla ezredes úgy egészítette ki, hogy valóban nagy szükség van ilyen munkákra. A kutatás során maga is sokat tanult a katonamérnök emberekről, másrészt pedig a hadtörténésznek nemcsak az a feladata, hogy leírja, mi történt, meg kell ismerkednie a szakmai múlttal is. Egy-egy életrajz kapcsán azt is be kellett mutatni; mérnökként milyen új eredményei voltak, mi köthető a nevéhez? Igen sokan tanítottak a Műszaki Egyetemen, különböző Akadémiákon, a két háború között vagy utána is. Volt, aki több társadalmi-politikai rendszert élt át. Molnár Pál például tiszti szolgálatát 1913. augusztus 18-án hadnagyként kezdte a császári és királyi 5. utászzászlóalj 3. századában, Pozsonyban és a Magyar Honvédség altábornagyaként ment nyugdíjba 1950. január 19-én!  A könyv készítése során sok ilyen érdekes személyiség történetét fedezhették fel az alkotók. Ezek az emberek hihetetlenül jó alapképzettséget kaptak. A legtöbben a bécsi vagy mödlingi Katonai Műszaki Akadémiát végezték a monarchia idején és erre a biztos alapra építve utána, a két háború között sikeres mérnökök lettek. Mindegyikük több nyelven beszélt. Ebben a könyvben tizenhárom zseniális hadmérnök élete, katonai műszaki tevékenységének leírása található. Jacobi Ágost például nem is annyira a tudománnyal, mint a tudomány szervezéssel tűnt ki. Az ő könyve mindennek az alfája és omegája, de az alkotó műszakiak közül Schmoll Endre altábornagy az igazán kiemelkedő. Olyan háromkötetes művet hozott létre, amit azóta sem tudtunk megismételni.  Az 1896-ban született Feimer László alezredest 1941-ben egészségi okból helyezték nyugállományba, de találmánya az 1929-ben rendszeresített „K-híd” ma is áll a Duna fölött a hajógyári-szigetnél. Ő párját ritkítja azért is, mert, századosként, mint a Ludovika tanára, a korabeli Műszaki Egyetem egyik tanszékvezető tanárával írt együtt tankönyvet. De vannak még sokan. Hollán Ernő – utca van róla elnevezve a XIII. kerületben – az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, magyarul, németül, franciául, angolul beszélt, a KuK hadseregben, mint alhadnagy kezdett, 1888-ban saját kérésére altábornagyként nyugdíjazták. Maradandót alkotott az ország vasúti hálózatának, műszaki és igazgatási szervezetének kiépítésében. Működése idején, Magyarországon összesen 1411 km. hosszúságú új vasútvonalat helyeztek üzembe.  A bemutató végén Padányi tábornok azt is elárulta, folytatják a kutatást és – terveik szerint – annak eredményeit ugyancsak közkinccsé teszik. A módszeres kutatás során olykor nem várt eredményre bukkannak. Ilyen volt például, amikor rátaláltak, hogy 1912-ben a pozsonyi utászoknál szolgált egy Regele Oszkár nevű műszaki tiszt. Majd később kiderül, hogy ugyanő Oscar Regele néven az osztrák hadtörténet-írás atyja lett! Ő alapította az Osztrák Hadtörténeti Társaságot. Boszniában a mai napig ott vannak a hegytetőkön a Monarchia idején épült erődök. Olyanok, amilyeneket ma már nem tudunk építeni, A műszaki fejlődés során rengeteg minden elmarad, jönnek új dolgok, de például fahíd építésre már alig vagyunk képesek. A mi dolgunk, hogy még emléket állítsunk mindazoknak, akik egy-egy ponton meghatározó alakjai voltak a katonai, műszaki, tudományos fejlődésnek!

   Padányi József – Balla Tibor

   KATONAI MŰSZAKI KIVÁLÓSÁGOK

Zrínyi Kiadó

ISBN 978 963 327 930 4