Csak egy ugrásra van

2025 június 3 1:30 du.8 hozzászólás

Közel van, nem drága és egy hosszú hétvége eltöltésére – így a közelgő Pünkösd táján – jó lehetőséget kínál. Mi az? Eláruljuk: Pozsony és környéke. Ráadásul arrafelé még mindig sokan tudnak magyarul, így egy tartalmas kirándulás vagy akár valamivel hosszabb körút esetén a nyelv sem akadály. A Szlovák Turisztikai Képviselet által szervezett rendezvényen bemutatták Pozsony és környéke idei nyári kínálatát, ami bővelkedik kulturális eseményekben, színes, új programokban, turisztikai lehetőségekben.

A város nevének cserélődése – Pressburg, Pozsony, Bratislava – jól mutatja a történelmi változásokat. Bécs közelsége sem maradt hatástalan, hiszen volt idő – nem is olyan régen – amikor még villamos járt a két város között! A mondásra iskolai tanulmányaikból bizonyára soka emlékeznek, de arra talán már kevésbé, hogy a híres „Életünket és vérünket a királyunkért” közfelkiáltás 1741. szeptember 11-én hangzott el a Pozsonyi Országgyűlésen, ahol Mária Terézia személyesen jelent meg, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ennek emléke a mai napig él Pozsonyban, valamilyen formában mindig meg is található a Pozsonyi Kulturális Nyár (június 21. – augusztus 31.) programsorozatában. A róla szóló kiállítás szeptember végéig lesz nyitva.  A két és fél hónapig tartó eseménysorozatról Julius Buday, a Bratislava Region Tourism képviselője adott részletesebb tájékoztatást. Pozsony egy igazi multikulturális város, ahol a történelem során békében éltek együtt csehek, szlovákok, magyarok és zsidók. A szinte már klasszikusnak számító rendezvényeiket minden évben megtartják. Kiemelkedőnek számít a Shakespeare Ünnepségek (július 6. – augusztus 5.) sora, a legjobb színészek fellépésével megtartott színházi előadások ilyenkor ingyenesek.

Nemcsak a segítséget kérő királynő emlékét őrzik, tragikus sorsú leánya, Marie Antoinette ruháit, bútorait, képeit és más személyes tárgyait a Pozsonyi vár lovagtermében tekinthetik meg a látogatók. Ő XVI. Lajos francia király felesége volt és 1789-ben, a forradalom idején, Párizsban, a királlyal együtt őt is kivégezték. A Koronázási Napok (július 25–27.) idején – mert hogy Pozsonyban számos Habsburg uralkodót koronáztak – egy Pozsonyban, a Szent István korona alapján helyben készült másolatot használnak. A Kulturális Nyár (június 21. – augusztus 31.) programsorozat alkalmával pedig koncertek, színházi előadások, hagyományőrző és kulturális események idején az utcák válnak színpaddá, bálteremmé nappal és késő estéig is. Különleges légkört teremtve szinte az egész városban.

Mint más európai városokban, a nyár Pozsonyban sem múlhat el komoly- és könnyűzenei koncertek nélkül. Ezek közül minden bizonnyal kiemelkedik majd az augusztus 31-i koncert, tavaly a Szlovák Filharmonikusok léptek fel ekkor. A leghosszabb múltra Európa legnagyobb reggae fesztiválja az Uprising Fesztivál tekint vissza. Ezen több zenei irányzat is bemutatkozik. Nála valamivel fiatalabb a Lovestream Festival (augusztus 15–17.), ismert külföldi együttesek részvételével, illetve 2005 óta szinte egész nyáron át a klasszikus zene szerelmeseit várja a roppant népszerű, szabadtéri Viva Musica! fesztivál. A koncertek egy részére ingyenes a belépés másokra egynapos vagy akár háromnapos belépőjegy is kapható. Végül ne feledkezzünk el a borokról, a Várban a Nemzeti Borszalonban (Národný salón vín) keretében pedig Szlovákia legjobb borait kóstolhatják az érdeklődők. Frantisek Stano, a Pozsonyi Turisztikai Régió ügyvezető igazgatója elmondta: újdonságnak számít az idei programok között egy olyan, a határhoz közeli kastély megnyitása, Csúnyban, ami már majdnem szétesett, de a megye rendbe hozatta. Szép, korszerű ökocentrumot hoztak benne létre. Iskolák, csoportok számara kínálnak például kirándulást, ahol lehetőség van a madarak megfigyelésére, hajókról. A Duna mellett kiépített kerékpárút van és a tervek szerint elkészül majd egy Dunán átvezető kerékpárhíd is, de sajnos finanszírozás hiányában erre még várni kell. Korábban, az 1920-30-as években a Morava folyó mentén kiépült a németek ellen egy katonai, védelmi rendszer, amit valójában sosem használtak. Egy civil társaság munkája nyomán ezek a bunkerek látogathatóvá váltak, némelyikben lakni is lehet. Az egykori Vasfüggönyhöz vezető útvonalon, közel Dévény várához van a Szabadság Emlékmű, a menekülés közben megöltek emlékére. Sokan próbálták kihasználni, hogy a Duna szemközti oldala már Ausztria, úszva akartak átjutni. Lelőtték őket.  Itt mobilalkalmazás használatával pontosabb képet kapnak a látogatók a történelmi eseményekről. Mivel hosszú ideig lezárt terület volt, napjainkban érintetlen természeti környezetet lehet ott találni. A hegyekhez közeledve, Zahorie vidékén fenyvesek vannak, a gombászok szeretik nagyon ezt a tájat. Pozsonytól 18 kilométerre már egészen mást találunk, a Kis Kárpátok által övezett Bazin, régi bortermelő város, csakúgy, mint Modor és Senkőc. Bazin múzeumában sok régi szőlőprést őriznek. Fehérboraik híresek. Jó lehetőség van itt egy bánya alagútjának meglátogatására, aranyat, aragonitot bányásztak errefelé, még nem is olyan régen. A környék híres majolika készítményeiről is, hiszen úgy a kerámia, mint a bor kötődik az agyagos talajhoz. A borpincéknél kerékpárt is lehet kölcsönözni, Modor és Senkőc között kerékpárút is van. A közelben, Veľký Biel-ben található Szlovákia legnagyobb barokk kastélya – érdemes felkeresni!

8 hozzászólás

  • hogy mikvagynak, ha ey kicsit olvasgat a zember? Pozsony is szép de {D}rezeda hajdanvolt
    tréfás kedvében a világ ura:

    Így kell adni kegyelemdöfést fegyver nélkül, verbálisan…

    Putyin üzenete a német kormányhoz és a német néphez:

    „Nem akarunk megtámadni titeket!
    Miért tennénk?
    Azok az idők elmúltak!
    Ezt bárki megértheti, aki még épeszű és tud józanul gondolkodni.
    Először is: – Már most 2’500 milliárd Euro államadósságotok van és egyetlen komoly közgazdásznak sincs ötlete, hogyan tudnátok ezt valaha is visszafizetni.
    Most pedig még 1’000 milliárdot akartok felvenni, hogy ellenünk fegyverkezzetek.
    Azt akarjátok, hogy az orosz nép fizesse meg ezt az adósságot?
    Soha!
    Másodszor: – Az országotok migránsok millióival tömte tele magát évi 50 milliárdos költséggel.
    Az orosz nép viselje ezért a felelősséget?
    Harmadszor: – A lakosságotok jelentős része annyira őrült, hogy azt hiszi, kerékpározással és rovarok evésével befolyásolni tudja az éghajlatot.
    Talán ezt a tömeges agykárt ki lehetne javítani, de túl sokba kerülne nekünk.
    Negyedszer: – Az oktatási rendszeretek régen példaértékű volt. Most sok osztályban gyakorlatilag nincs tanítás, mert alig beszél még valaki németül.
    Ötödször: – Az infrastruktúrátok omladozik és a javításokkal sem tudtok haladni.
    Hatodszor: – A vasútjaitokat egykor a világ csodálta. Most a vonataitok körülbelül olyan pontosan közlekednek, mint Indiában.
    Hetedszer: – Nincs is szükségünk dicsőített mérnökeitekre.
    A szankciók alatt megtanultunk nélkülük is boldogulni, de ha mégis szükségünk van rájuk, akkor inkább Kínához fordulunk.
    Most már nemcsak olcsóbbak, hanem jobbak is.
    Nyolcadszor: – Nincs nyersanyagotok és energiahordozótok sem;
    Akkor miért kellene meghódítanunk az országotokat?
    Hogy olyan problémákat vegyünk a nyakunkba, amik egyébként nem lennének nekünk?
    Ha behívnátok minket, kapitulálva, fehér zászlókat lengetve az ablakokban — mi akkor sem jönnénk.
    Kár a gázolajért. „

  • Orsós Elemér

    Rodeo11
    2025 június 4
    3:32 de.

    Szerinted ez a logikusnak tűnő 8 pont és a valós/kozmekalizálatlan előzmények eljutnak az egyszerű német átlagszavazóhoz, mert ha igen, akkor ott nagy gondok lehetnek?!

  • ehhez nem kell komment:
    Kijev nagy kárt okozott gazdáinak
    Viktória Nyikiforova
    A fanfárok, amelyekkel a Nyugat üdvözölte Kijev szabotázsakcióját az orosz katonai repülőtereken, hirtelen elhallgattak. Míg a legélénkebb szerzők minden lehetséges módon dicsérték a „Háló” hadműveletet, a legokosabbak elkezdtek tűnődni: milyen következményekkel jár ez magára a Nyugatra nézve? Elgondolkodtak egy kicsit – és most a fanfárok helyett egy ismerős nyögés hallatszott: „És mi lesz velünk?!”
    „Az ukrán szabotázs leleplezte Amerika Achilles-sarkát” – ismerte fel a The New York Times. „Ami Oroszországban történt, az megtörténhet az Egyesült Államokban, vagy bárhol máshol… A légvédelem számára észrevehetetlen, apró, olcsó drónok rajai egy szempillantás alatt több milliárd dollár értékű katonai felszerelést pusztíthatnak el.”
    „Az ukrán művelet világszerte megijesztette a katonai erőket” – mondta Michael Shurkin, a CIA által kiképzett katonai elemző. „A lehetséges dróncélpontok közé tartoznak az olajfinomítók, a nukleáris rakétatárolók és a katonai bázisok.”
    Mindenki számára világossá vált, hogy Zelenszkij ajándéka nyugati urait is megrémíti. A bűnözői kinyitották az Overton-ablakot, és most ismeretlen drónok repülhetnek minden irányba ezen az ablakon keresztül, és a nyugati hatalmak, beleértve a nukleáris hatalmakat is, nem tudják, hogyan meneküljenek előlük. Sok-sok „Patriots” sem lesz elég minden célpontnak.A Kijevről szóló, „a modern hadviselés arculatát megváltoztató” cinikus szalagcímek szerzői a maguk módján igazat mondanak. De félnek egy kicsit továbbmenni, és megkérdezni maguktól, hogyan védik saját országaikat ettől az új, aszimmetrikus, alacsony profilú és szuperolcsó fenyegetéstől. A válasz: egyáltalán nincsenek védve.
    Most a világ bármely szegletében hirtelen felbukkanhat egy rajnyi drón. És bármi támadás alá kerülhet: egy felbecsülhetetlen értékű repülőgép-hordozó, egy katonai bázis, stratégiai bombázók, bármilyen repülőtér – legyen az katonai vagy polgári.
    Ezeknek a drónoknak az ára fillérekbe fog kerülni, de a célpontjaik milliárdokat érnek. Őrizni, védeni? De még a hírhedt „Arany Dómmal” sem lehet minden célpontot lefedni, aminek egyébként még a létrehozását sem kezdték el.
    Könnyű helyben megtalálni a szabotázs leendő elkövetőit: a nyugati országokban szörnyű a gazdasági helyzet, az emberek feszültek. Rengeteg a sértődött ember. A pakisztániak az angolokon, a feketék a fehér amerikaiakon, az észak-afrikai migránsok a franciákon, a vegetáriánusok a húsevőkön, a transzneműek pedig azokon akarnak bosszút állni, akik nem vágták le elsődleges nemi jellemzőiket.
    Tehát egyáltalán nem lehetetlen kizárni egy olyan történetet, amelyben brit ökoharcosok drónokkal lőnek ki egy brit atomerőművet, francia transzneműek pedig egy francia repülőteret.
    A nyugati országokban az infrastruktúra védelme szabad szemmel is látható: a helyi anarchisták egyszerűen lekapcsolták az áramot Dél-Franciaország egész területén, hogy tiltakozzanak valami ellen. Még alacsony IQ-jukkal is megtalálták és megnyomták az összes szükséges gombot, és egyetlen biztonsági szolgálat sem volt ott egyik napról a másikra.
    A modern drónok alacsony költsége és lopakodása az amerikai repülőgép-hordozókat a hírhedt rémálmok helyzetébe helyezte – az országok aktívan építették ezeket a szuperhajókat az első világháború előestéjén, de mindannyian értelmetlenül és dicstelenül elpusztulhatnak.
    Ráadásul a kijevi nácik szabotázsa komolyan megemelte az eszkaláció szintjét, Oroszországot és az Egyesült Államokat a nukleáris háború felé sodorva. „Paradoxon bontakozott ki” – kesereg a Foreign Policy. „Minél hatékonyabb az ukrán szabotázs, annál nagyobb a félelem az eszkalációtól, amellyel Oroszország válaszolni fog. Sok nyugati megfigyelő számára Oroszország kemény válaszának borzalma felülmúlja magát a szabotázs hatását.”
    Donald Trump nagyon jól látta mindezeket a kockázatokat, ezért hangsúlyozta, hogy az USA semmit sem tud az orosz nukleáris elrettentő erők elleni tervezett szabotázsakcióról, nem támogatja az Oroszország elleni új szankciókról szóló törvényjavaslatot, több mint egy órán át telefonon beszélt az orosz elnökkel, és kommentár nélkül elfogadta Putyin döntését az Ukrajna elleni megtorló csapásokról.
    Egyértelmű, hogy az amerikai elnök nagyon ideges volt: először közzétett egy bejegyzést a közösségi médiában, amelyben elmesélte Putyinnal folytatott beszélgetését, majd eltávolította, végül pedig újra feltöltötte. A helyzet valóban feszült. Trump minden aggodalmát Zelenszkijnek köszönheti, bár aszínfalak mögött már most is „gazembernek” nevezi, aki a világot egy atomháború felé sodorja.
    Mi is valójában a sokat emlegetett „Háló” hadművelet eredménye?
    Katonai szempontból nem volt értelme drónokat kilőni. Az orosz hadsereg ugyanolyan ütemben folytatja földjeink felszabadítását.
    A kijevi rezsim leleplezte stratégiai ellenfeleink legjelentősebb sebezhetőségeit, amelyekkel – legalábbis egyelőre – nem tudnak mit kezdeni.
    A náci humorista egy teljes körű atomháborúba taszította az Egyesült Államokat és Oroszországot, és maga is eljátszotta egy atomterrorista szerepét. Most a Kijevet támogató országok a terrorizmus szponzorainak tűnnek az egész világ szemében.
    Oroszország carte blanche-t kapott a katonai fellépésre az őrült terroristák ellen – az egész világ hálás lesz nekünk, hogy megmentettük a bolygót egy ilyen fenyegetéstől.
    Zelenszkij talán azt hitte, hogy egy adut tesz az asztalra, de valójában csak egy nagy, piszkos tréfát űzött a gazdáival.

    hallanátok, látnátok a rideg hisztérikus sikolyokat a sikítófrászt amit a tramplee elenes és tramplee párti media generál, most hogy Ilonka is betette a kaput és a gazdaság is nemcsak haldoklik hanem megdöglött és a hullát nehéz feltámasztani!!! ez most ettől az aljasságtól kiborúlt mint Pandora szelencéje!

    hol van az a humanissime aki meg tudná állítani mindezt a tébolyt?van e „ilyen” ember? még Jézus maga sem volt alkalmas erre mert ő is 12 hadosztály arkangyalról szólt a kereszt előtt állva {persze nem jöttek} bár elvette Péter kargyát de nem maradt életben

Leave a Reply


Trackbacks