Különleges és szimbolikus pillanatokkal vette kezdetét a Budai Várban a 40. Mesterségek Ünnepe. Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó, négy évtizedes múltra visszatekintő rendezvény idén nemcsak a kerek évforduló miatt egyedülálló, hanem amiatt is, mert nemzetközi kulturális hidakat épít a népi kézművesség és a közösségi alkotás erejével. Még egy ismételhetetlen különlegessége volt ennek a megnyitónak, mégpedig az, hogy a Mesterségek Ünnepe díszvendége az idén függetlensége és fennállása 250. évfordulóját ünneplő Amerikai Egyesült Államok. Happy 250th Anniversary, U.S.A.!

 A hivatalos megnyitó a hagyományok előtti tisztelgéssel indult: a színpadra lépett Péterffy László szobrászművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alapító tagja és első elnöke. Nosztalgikus és humoros köszöntőjében felidézte a kezdeteket, amikor a Népművelési Intézetben dolgozott, és ezt a mozgalmat akkor elindították. Ők még a budai hegyek egy csendes, árnyas tisztására képzelték el az eseményt. Azóta világméretű rendezvénnyé nőte ki magát és színvonalához méltó helyszínt kapott. A hőségre utalva jókedvűen kívánt árnyékot és kellemes időtöltést a látogatóknak. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta: Ez az államalapítás ünnepének idejére időzített néhány nap az élő hagyomány igazi, csodálatos ünnepe. Régi, elnemfeledett mesterségek, szakmák és képességek sokadalma ez. Azt bizonyítja, hogy a hagyomány olyan élő tudás, amelyet nem lehet pusztán könyvekből megtanulni, hanem el kell sajátítani, gyakorolni és tovább kell adni. Emlékeztetett arra, hogy az idei fesztivál középpontjában a népi fazekasság áll. Mint fogalmazott, az agyag formálása egyszerre őrzi a föld emlékét és az emberi kéz nyomát – ahogyan a magyar emberek is megannyiszor saját kezükbe vették sorsuk alakítását a történelem során. „A politikának, a mindenkori kormánynak nem lehet más dolga, mint hagyni és lehetővé tenni, hogy az alkotó alkothasson, és a mester mesterkedhessen” – hangsúlyozta a miniszter, hivatalosan is megnyitva az augusztus 23-ig tartó rendezvényt. Az idei ünnep kiemelt díszvendége az Amerikai Egyesült Államok, mely idén ünnepli függetlenségének 250. évfordulóját. Caroline Savage, az USA Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője elmondta: Öröm látni, hogy ez a hagyomány folyamatosan fejlődik, miközben új generációkat és új gondolatokat is befogad. Idén nagy örömünkre amerikai hangokkal is gazdagíthatjuk ezt a párbeszédet. Most 18 amerikai művész érkezett a rendezvényre, köztük fazekasok, textilművészek, fafaragók és zenészek. Ők megmutatják, hogy a hagyományos kézművesség nem valami olyan, ami a múltban megkövesedett. Ez egy élő dolog, ami változik, alkalmazkodik és új formákat talál, miközben továbbra is kapcsolódik a gyökereihez. Meglátogatva az amerikai standokat, a látogatók megtapasztalhatják az amerikai kulturális hagyományok rendkívüli sokszínűségét, többek között a Heartbeats zenekar bluegrass dallamain, valamint ahogyan a Two Shields Production Company az őslakos amerikai zene, tánc és hagyományos művészetek világát eleveníti fel. Talán még ennél is fontosabb, hogy a művészeink nem csupán azért vannak itt, hogy bemutassák munkáikat: azért érkeztek, hogy találkozzanak magyar művészekkel és a látogatókkal, tanuljanak egymástól, és közösen alkossanak. A kulturális párbeszéd egyik legszebb szimbóluma az America’s Tapestry (Amerika fali szőttese) elnevezésű kárpit, amelyet amerikai és magyar művészek a látogatókkal közösen készítenek el a helyszínen, Benjamin Franklin híres csörgőkígyó-ábrázolása alapján.

Az Egyesült Államok és Magyarország kulturális kapcsolatai hosszú múltra tekintenek vissza. Az elmúlt két és fél évszázad során amerikaiak és magyarok számtalan módon gazdagították egymás kulturális életét művészek, zenészek, írók, kézművesek, tudósok és feltalálók munkáján keresztül. Ma ennek a történetnek egy újabb fejezetét írjuk. Arra biztatok mindenkit, hogy látogassanak el az amerikai standokhoz, beszélgessenek a művészekkel, próbálják ki magukat egy-egy mesterségben, hallgassák meg a zenét, nézzék meg az előadásokat, és talán készítsenek is valamit, amit hazavihetnek magukkal! Mert a hagyományok életben tartásának legjobb módja nem egyszerűen az, hogy megőrizzük, hanem az, hogy gyakoroljuk, megosztjuk, továbbadjuk és néha újra is gondoljuk. Megtiszteltetés számomra, hogy az Egyesült Államok Nagykövetsége nevében gratulálhatok a szervezőknek, a művészeknek és a kézműveseknek, akik lehetővé tették a fesztivál megvalósulását.  Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára  beszédében kiemelte, hogy a rendezvényen közel nyolcszáz magyar kézműves mutatja be tudását a bőrművességtől és a kékfestéstől kezdve a kovácsmesterségen át a hímzésig. Augusztus 20-a Magyarország születésnapja. Ezen a napon az államalapításra, Szent István királyra és arra a több mint ezeréves közös történetre emlékezünk, amelynek mi magunk is részesei és folytatói vagyunk. De egy ország történetét nemcsak a nagy történelmi események és a nagy történelmi alakok írják, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap létrehoznak valamit, akik továbbadják a tudást, a mintát, a mesterséget, és ezzel gazdagítják a kultúránkat. Az Egyesült Államok mellett számos más nemzet – többek között Dél-Korea, Lengyelország, Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Törökország – elismert alkotói is elhozták mesterségbeli örökségüket Budapestre. Mert így születik meg a valódi kulturális kapcsolat, amely megmutatja, hogy a hagyományaink különbözősége mellett mennyi mindenben hasonlóan gondolkodunk – például az alkotásról és arról, hogy mit érdemes továbbadni. És talán ezért is különleges ez a Mesterségek Ünnepe: egyszerre ünnepeljük a saját hagyományainkat, és közben nyitottan fordulunk más kultúrák felé. Hiszen a kultúra mindannyiunké, élő része a mindennapjainknak: kérdéseket tesz fel, gondolkodásra ösztönöz, vigaszt ad, inspirál, és újra meg újra emlékeztet minket arra, hogy sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszt. És minél többen kapcsolódunk hozzá, annál erősebbek lesznek a közösségeink. Hiszen minden közösség ismeri az alkotás örömét; minden közösség ismeri azt az érzést, amikor a szülő vagy a mester továbbadja a tudását. Rendszeres vendége ennek a rendezvénynek Üzbegisztánból az UNESCO-díjat is elnyert késmanufaktúra tulajdonosa, Sayfullo Ikramov kovácsmester. Minden évben, augusztus 20-án, a Budai várban tartott „Mesterségek Ünnepe” kiállítói között találkozhatunk vele és vásárolni is lehet a valóban különleges készítményeiből. A kiállítóhelyét könnyű megtalálni, igen sokan állnak ott és válogatnak a felkínált termékeiből. Nála minden darab a híres damaszkuszi módszerrel készül, 20-25 vasréteget, köztük titánt is kovácsol egybe. A konyhaitól kezdve, a vadászcélokra is alkalmas pengék még látványnak sem utolsók, a titántartalmúakat köszörülni sem kell – önélezők – de valóban borotva élesek, még az ollók is.

A hivatalos köszöntők sora Kolozsvári Istvánnak, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnökének szavaival zárult, aki szintén üdvözölte az egybegyűlteket és a mestereket. A Budai Vár a következő napokban így az élő hagyományok, a mesterségbeli tudás és a kultúrák közötti találkozások nyüzsgő központjává válik.