Túlnépesedett ország
Bátorság kell, erős és megingathatatlan, amolyan félelemnélküli, belülről motivált bátorság, aminek vállalása szégyen, már-már hivalkodás: halálmegvető bátorság, olyan, amit a harctéren hátrahagyottak éreznek, szemüket le nem véve a célkeresztről, olyan bátorság, ami már nem bátorság, egyszerűen feladat; mert el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor már zsigerből nem félünk, a zsigerből félelemnélküliség pillanatának, amikor nem aggaszt mélység, pátosz, nevetségessé válás, tudatlanság, amikor már nem akarunk erősnek, okosnak, szépnek sem hősnek látszani, amikor nem zavar a félre csúszott nyakkendő és a sáros cipő, amikor már nem érdekesek a szép mondatok, amikor a nyállal, vérrel együtt fröccsenő szavak is szépek, csak a szép nem szép, amikor a szép szépelgés; mert egyszer végre ki kell mondani, hogy ez egy túlnépesedett ország, ahonnan a hárommillió kifosztottnak, a hajléktalanoknak, koldusoknak, munka nélküli éhezőknek, rokkantaknak, a fűtetlen szobában vacogó cipőnélkülieknek, az ezerhektáros birtokokkal körbezárt falvak lakóinak, az „árok szélén hagyottaknak” vagy a néhánytízezer kifosztónak el kell tűnnie!
Halálmegvető bátorság ay egykori NYC-ben
Epilógus
„… hol vannak a fővárosi hajléktalanok?”
Szukits Rezső
Author: Szukits Rezső
Rossz tanulmányi eredményei miatt protekcióval veszik fel villanyszerelő tanulónak, elsőre nem engedik szakmunkásvizsgára, magyar nyelv és irodalomból megbuktatják, majd még egyszer, harmadszorra vizsgaelnöki dicsérettel sikeresen szakmunkás lesz. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerez műszaki oktatói diplomát. Spulni hordó, villanyszerelő, művezető, műszaki oktató, saját vállalkozásában ügyvezető, nyugdíjas. A KMH Ellenszék rovat egyetlen írástudatlan szerzője, a kardió sportok, szépirodalom és a filozófia kedvelője. Érzelmeiben panel proli.
12:19 de.
Szukits Rezső
Éppen egy cikkel korábban van szó hajléktalanokról, így átléptek a cikk felett. Noha a cikk nem csak róluk szól.
Igen, az elesetteket el akarják tüntetni szem elől, nem tesz jót a propagandának. De az emberek még a letargia stádiumában vannak. Ez a stádium elhúzódhat mivel még nem ülepedett meg a dolog annyira, hogy végleg reményt veszítsenek. A három négy év még nem elegendő ahhoz, hogy összeálljanak. Egyenlőre kivárnak, mondván új kormány, új lehetőségek jöhetnek. A robbanáshoz több kell.
11:07 de.
Azt akartàtok,hogy robbanàs legyen utànatok,Gyurcsàny:”Orbàn megfogja még ezerszer bànni,
hogy miniszterelnök akart lenni”.Ezt készitettétek elö az IMF
kölcsönnel is-2012-töl vissza fizetni- és az orszàg gödörbe vezetésével is. Igy lehetett 2/3-ot elérni.
11:09 de.
nade móricka! még mindig itt tart? még mindig nem esett le magának, hogy nem a fidesz mellett, hanem az mszp ellen szavaztak a megvezetettek? tudja, ezt úgy hívják: protestszavazat 🙂
12:13 du.
Kedves internacionalista ille!
Mikor kellett volna irodni ennek a cikknek? Amikor „nem kormànyoztunk,elkurtuk nemis kicsit,nincs még egy orszàg,amelyik ekkora hibàt követett volna el,hazudoztunk…”,vagy 2008-ban,amikor az IMF hitel kellett és 2009-ben,amikor az uj lehetöséggel sem lett semmi megoldva,hanem 6,8 % minusz „eredményt”ért el a következö „szakértö”.
12:24 du.
nem unja még, kedves erős, hogy a témától függetlenül minderre ugyanezt szajkózza? nincs véletlenül egy önálló gondolata?
vagy a memóriachipjét kellene újra programozni?
nem akarom megbántani, de tényleg nagyon mórickás már a figurája!