A szürkegazdagokat célozza az új pénzmosoda.

Fotó: Azénpénzem

2013. június 21. Mától nyugodtabbá válhatnak, akiknek az adóhivatal elől eltitkolt jövedelmük van. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy egy tanulmány szerint az a szűk réteg, amely ma képes komolyabban vagyonosodni, szinte kizárólag az államhoz köthető.

Ma szavazza meg a parlament – manapság teljesen értelmetlennek látjuk a korábban szokásos feltételes módot, hiszen a kormánypárti képviselők mindent engedelmesen elfogadnak – az állami pénzmosodás törvényt (a konstrukció részleteiről lásd keretes írásunkat). Az utolsó pillanatban persze szokás szerint a már megszavazott módosítóhoz érkezett változtatás, de ebben nincs semmi érdemi alakítás. Paragrafusszámokat és hivatkozásokat, valamint ragokat tettek rendbe (kapkodni kellett, nyilván sürgős a dolog a sok-sok fekete, vagy szürke pénzt felhalmozóknak). Az indoklásban mindez „a jogszabály belső összhangját biztosító észrevételek”-nek minősítették. Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki területen szakértőnek számító vezetője az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: úgy véli, sokat alakul majd még ez a jogszabály.

Az SMSZ

A magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. Közteherfizetést többé nem firtatnak.  Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat. Az adókulcsok idősávosak.

*a mostani kulcs  alapján alighanem így lesz, hiszen a mai végszavazás után még hátravan a végrehajtási utasítás. Ki kell dolgozni a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) vezetésének, a kiállítandó igazolásoknak, a banki adatszolgáltatásoknak a részletes szabályait. Persze mindez akár egyetlen nap alatt is elkészülhet.

Az országot is leértékelhetik

Karagich hangsúlyozta: az alapcélok ugyan jók, de ez egyáltalán nem mondható el az alkalmazott eszközökről. A korábbi adóamnesztiában szereplő 10 százalékos adóteher elég vonzó volt, nem azért nem érkeztek haza tehát nagyobb vagyonok, mert jobb feltételeket vártak volna el a befektetők. A bizalom és a befektetéseket érintő pillérek kikezdhetetlensége lenne ilyen szempontból a legfontosabb. Vigyázni kell – nyomatékosította –, mert az adóamnesztia formája, módja, időzítése és gyakorisága visszafelé is elsülhet, leértékelve az országot. (A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban már több forrásból hallottuk, hogy „nagyon olcsón adjuk magunkat”, másutt ugyanis ilyesmiért nem csak befektetni, hanem fizetni is kell.)

A szakember szerint rosszul látjuk, amikor úgy gondoljuk, hogy az SMSZ üzenete, hogy bátran csaljon mindenki adót. Szerinte a háttérben az a gondolat állhat, hogy annak, aki az államot finanszírozza valamilyen formában, hajlandóak szemet hunyni még efelett is.  A jelenlegi javaslat ugyanis elsősorban az országon belüli szürke pénzek becsatornázását célozza.

A politikusok saját körei lehetnek a nyertesek

Néhány pénzügyes igen szkeptikusan tekint a SMSZ várható sikerére, nem biztos ugyanis, hogy a megcélzott kör eléggé bízik majd a magyar állampapírokban (külföldi kötvényt pedig csak akkor lehet a számlára helyezni, ha azt forintban bocsátották ki, ilyen pedig egyelőre nincs).  Mint többen felhívták ugyanis a figyelmünket, ha az önkormányzati adósságnál (az állampapír is az állam adósságlevele) a kormányzat azt mondja, hogy ennek csak a 93 százalékát fizeti vissza, ezt a „módszert” másutt is bevetheti. Zdeborsky György közgazdász, volt bankvezér az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy semmi sem akadályozza a jelenlegi kormányt abban, hogy az állampapírok kifizetésére 30 százalékos adót vessen ki.

Az egész konstrukcióval kapcsolatban erősen elgondolkodtató viszont az, amit éppen a Blochamps Capital korábbi tanulmányában olvashatunk. E szerint: „jelenleg a vagyonosodó szűk réteg – kevés kivételtől eltekintve – a privátbanki üzletágak beszámolói szerint jellemzően az állammal megbízási viszonyban lévőkhöz köthető”. Elképzelhető tehát, hogy az SMSZ-t is a saját köreiknek hozzák létre a politikusok. Ebben az esetben pedig – legalábbis ez a kormány – aligha hoz kedvezőtlen szabályokat a jövőben.

 Ha valaki túl avíttnak gondolná, íme:

 Megnyílt az állami pénzmosoda.

Fotó: Azénpénzem

2013. december 19. – Hiába gondolta több szakértő, hogy a sok állampapírt vásárlókat nem meri a kormány mentesíteni az adóeltitkolás minden következményétől, mégis elindulhat a konstrukció. Megjelent ugyanis a végrehajtási rendelet.

Már júniusban elfogadta a parlament az állami pénzmosodának „becézett” törvényt. Érzékelhetően sürgős volt a jogalkotás, de ahhoz, hogy a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) működhessen, még ki kellett dolgozni a végrehajtási utasítást. (A konstrukcióról a „Fontos kifejezések” között olvashat).  A Crystal World Wide (ez a társaság a nemzetközi adótervezés szakértőjének is tekinthető) ügyvezetője, Mihály Péter korábban arról beszélt, hogy nagyon sok az SMSZ körüli kérdőjel. Például azzal kapcsolatban, hogy mennyire felel meg az uniós szabályoknak. A kormányt láthatóan nem aggasztják az ilyen apróságok. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete, ami az államilag legalizált pénzmosás részleteit is szabályozza. Egy meglehetősen egyszerű igazolással már szabad a vásár.

Az igazolást (lásd képünkön!) a banknak nyolc napon belül kell kiállítania. Az eredeti példányt azonban tíz évig olvasható formában meg kell őriznie.  Azért kell tehát bátorság ahhoz, hogy valaki (különösen a magyar változékony politikai helyzetet figyelembe véve) éljen ezzel a lehetőséggel. Különösen elgondolkodtató, amit a vagyonosokat kiszolgáló szektor független szakértője, a Blochamps Capital korábbi tanulmányában olvashattunk. E szerint: „jelenleg a vagyonosodó szűk réteg – kevés kivételtől eltekintve – a privátbanki üzletágak beszámolói szerint jellemzően az állammal megbízási viszonyban lévőkhöz köthető”. Elképzelhető tehát, hogy az SMSZ-t is a saját köreiknek hozzák létre a politikusok. Kérdés, hogy ők a következő tíz évben is nyugodtan alhatnak-e majd.

A legnagyobb bank kínálatában már szerepel

A bankoknak negyedévente kell jelentést tenniük az adóhivatalnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a náluk megnyitott SMSZ-ek számáról, és az azokra együttesen befizetett összegekről. Az első ilyen jelentést 2014. január 31-ig kell benyújtani.

A részletes szabályok szerint előfordulhat, hogy a „befektető” nem juthat hozzá pénzéhez. A rendeletben ugyanis leírják: „a­ magánszemély számlatulajdonos számla feletti rendelkezése nem teljesíthető, ha a­ Stabilitás Megtakarítási Számla értékpapír számlájáról más értékpapír-számlára történő átvezetéséről rendelkezik, és az­ adó levonásának, megfizetésének forrását nem biztosítja”.
A legnagyobb magyar bank, mint arról korábban írtunk, már mintha ugrásra készen várta volna az SMSZ elindulását. Az OTP számlakínálatában már szerepel a konstrukció. A pénzszámla (amihez szorosan hozzátartozik egy értékpapírszámla is) megnyitásának feltétele, hogy a számlatulajdonos a számlanyitással egyidejűleg a mindenkori vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeget (a minimum ötmillió forintot), valamint a privát banki üzletágban alkalmazott számlanyitási díjat befizesse. A befizetés bármely OTP-fiókban készpénzben is lehetséges. A zárlati napot is meghatározzák: minden évben március 25-én készítenek kivonatot. Eddig persze még nem lehetett ilyen számlát nyitni.

Ezek az írások az azenpenzem. hu oldalán jelentek meg.