A ketless fijjugg a bányában dolgoznak.
Az ember nem győzi kapkodni a fejét. Ami tegnap volt, arról majd csak holnap fogunk valamit megtudni. Ilyen időket élünk.
Orbán Viktor az idei országgyűlési választások ürügyén Ózdra látogatott és a helyi televízió Apropó című műsorban emlékeztetett: Magyarországon kultúrája volt a bányászatnak, nemzetközileg elismert szakemberek és jól képzett vájárok dolgoztak egykor, húsz éve azonban kitalálták, hogy a bányászatnak nincs jövője, mára pedig a képzésük is megszűnt. „Már szinte szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni” – fogalmazott, beteges dolognak titulálva mindezt. Ugyanakkor megjegyezte: ˝A kormány dolgozik azon, hogy újraindítsa a vájárképzést és egy modern bányászatot hozzon létre.˝
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító dokumentumának aláírása előtt úgy fogalmazott: a kormány szorgalmazza a több száz éves magyar szénbányászat újraélesztését, a szénvagyonra mint stratégiai tartalékra tekint.
˝A Farkaslyuki Bányaüzem zászlóshajónak tekinthető a nehézipari szakma újraindítása terén. Három esztendővel ezelőtt még sokan kételkedve, hitetlenül, olykor megmosolyogva fogadták a Gyürky – tárnával kapcsolatos terveket. Az már a múlt, most már egyre többen vesznek komolyan minket.- A kutató fázisban szépen haladnak előre, ismét egyre többen keresik a kenyerüket a föld alatt. A japánok érdeklődése továbbra is töretlen, a távol-keleti országban meglévő technológiát a mi szénvagyonunkkal ötvözve gondolkodnak a jövőben. A farkaslyuki tervek nyomán elindult a bányász-képzés is, amit óriási túljelentkezés előzött meg. Ez is mutatja, hogy van igény, nekünk pedig az a dolgunk, hogy az emberek számára megteremtsük a lehetőséget. Az Ózdi Szénbányák Zrt. már eddig is bizonyította az elhivatottságát, a cég valóban élen jár a megyei bányászat újraindításában. Az itteni példa a többi településnek is hitet ad, így most már a megye több pontján kezdenek ismét hinni az újrainduló földalatti életben.” – fogalmazott a Riz Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője. Megemlítette még, hogy a beindult vájárképzésnek köszönhetően minden évben elegendő szakmunkást tudnak képezni a szakiskolában. A fő kérdés a továbbiakban, megéri-e a bányák újraindtása? Fürjes Pál, Ózd polgármestere szerint mindenképp. Egyrészt a széntermeléssel kiváltható lenne a külföldről hozott drága földgáz, másrészt egy bányászmunkahely több, akár 4-5 másikat hozna létre. Az ózdi kistérségben ez jelentős gazdasági élénkítő hatást váltana ki. Elég, ha csak a bányászathoz szükséges gépek gyártására, vagy akár a szállítóiparra gondolunk. A valódi termelőmunkával pedig nő az ország valódi GDP-je.
A bányászat újraindítását a Mecsekben is meg szeretnék valósítani. E célnak a megvalósításáért Komló város kezdeményezésére 18 baranyai és régióbeli vállalkozás és öt önkormányzat, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével 2013. végén megalakították a Mecsek Bányászati Klasztert. A klaszter alapvető célja a mecseki szénbányászat újraindításának előkészítése, valamennyi bányászati tevékenység fejlesztésének előkészítése, a szakmunkaerő és felsőfokú szakember-utánpótlás fejlesztése, a közös technológiai fejlesztések elősegítése és a közös piaci aktivitás erősítése, áll a közleményben. A közlemény a jövő útjait is tartalmazza, miszerint Komló városa jelentős erőfeszítéssel a városi szakiskola bevonásával menedzseli a vájár és kapcsolódó szakképzés újraindítását. A klaszteralapító rendezvényen Kasó Attila miniszterelnöki megbízott tájékoztatta a kormányzati szándékokról az alapítókat, majd Polics József komlói polgármester mutatta be a bányák újranyitásához eddig végzett munkát és a további feladatokat. A közlemény szerint a mecseki bányászat fejlesztése igen komoly gazdasági és társadalmi hatást fog kifejteni Baranya megyére, hozzájárulhat a megye gazdasági mélyrepülésének megállításához.
2013. novemberében Egerszalókon, az Országos Bányászati Konferencián Kasó Attila miniszterelnöki megbízott felvázolta a hazai bányászat, és abban a szénbányászat jövőjét. Elmondása szerint az „Energiastratégia 2030” főbb elemeinek megvalósítása alapvetően a hazai bányászat fejlesztésén múlik. Ennek egyik fontos eleme a szénbányászat újraindítása, a szén vegyipari felhasználásának megteremtése. Az egyik nagyon fontos cselekvésnek nevezte a Nemzeti Nyersanyag Ügynökség létrehozását, amely a bányászattal kapcsolatos nemzeti vagyonelemek szakmai felügyeletét hivatott ellátni. Kifejezte reményét a Márkushegyi bánya minél hosszabb működéséről akkor, amikor már mindenki tudta, hogy a bánya már 2014-ben bezárásra kerül.
Mindezek után térjünk vissza a kőkemény valóságba. A Márkushegyi bánya bezárásával az utolsó mélyművelési bánya szűnt meg Magyarországon. A bánya főleg a Vértesi Erőművet látta el szénnel. Ezzel kapcsolatban Kovács András Zoltán vezerérigazgató is megszólalt. „Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet.” Kérdéseimre elmondta, hogy gyakorlatilag 2010. óta nem folyattak vágatfeltárást, aminek következtében a kitermelt szén mennyisége évről évre csökkent. A bánya éves költsége 2011 óta nagyjából állandó kb. 8 milliárd Ft. Az éves széntermelés változik, fűtőértékben kifejezve 2012 8 PJ, 2013 7 PJ, 2014 6 PJ. A tonnánkénti ár függ a termelvény minőségétől 10-11 MJ/kg. Az erőmű és a bánya egy vállalat két üzeme, tehát az összes bánya költség egy cégen belül jelentkezik. Ugyanakkor a lengyel bányákból származó szén árának másfélszerese az önköltség.
Itt érnek véget a mesék és kezdődnek a valós események. Láthattuk a Márkushegyi bánya példáján a mai globális valóságot. Egy mélyművelésű bánya nyitása hatalmas költségekkel jár. Egy felhagyott régi vagy új bánya beindításához több tízmilliárd forintos kiadással és nem egy-két, hanem hat-hét év előkészülettel illik számolni. Egy felhagyott bánya nem azt jelenti, hogy a bejárat be lett falazva, hanem a bezárásakor amit csak lehetett a felszínre hozták és a vájatokat visszatömedékelték, a vágatrendszereket vízzel elárasztották, és több helyen el is iszapolták. Szembe kell nézni azzal a szomorú ténnyel, hogy a régi vágatrendszerek ezzel, illetve karbantartás hiányában tönkrementek. Riz Gábor a Fidesz képviselője szerint a farkaslyuki bánya elsősorban a lakossági ellátásra termelne. Sajnos régi úttörővezetőként nem tudhatja, mert honnan is tudná, a modern maróhengerrel termelt, „jövesztett” szeneknél nagyon sok porszén keletkezik. A porszén frakció a kitermelt szén 80-85 százaléka is lehet, amelyet kályhákban, kazánokban nem, csak erőműben lehet eltüzelni. A modern kitermelési technológiával tehát nem is lehet olyan bányát építeni, amely csak lakossági célra termel, szükség van az erőművi felhasználásra vagy a szénpor brikettálására. Ez a többletberuházási igény viszont még reménytelenebbé teszi a magyar bányák beindítását, nyereséges működését. Persze nem szükséges modern maróhengerekkel fejteni a szenet, a vájárok hagyományosan, csákánnyal is dolgozhatnak, mert a kormányzó pártkoalíció a munkaalapú társadalmat akarja építeni, ami számukra a fizikai munkát jelenti. Erről az egyik nagy fizikai munkás, Kövér László az Országgyűlés elnöke a Parlament Felsőházi Termében a VII. Szakma Sztár Fesztivál országos díjátadó ünnepségen megemlítette, ˝Munkára, jól végzett fizikai munkára szüksége van az országnak.˝ Ebben Kövér László házelnök nagy tapasztalatokat szerzett az egyetem elvégzése után, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozva, mint tudományos segédmunkatárs. Felmerült még a tisztaszén technológia megvalósíthatósága is. 2013. novemberében Csontos László, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat sajtóreferensének tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban több alkalommal jártak hazánkban a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) energiapolitikai célkitűzéseit támogató Japán Energiagazdasági Intézet (IEEJ), valamint a Chiyoda vállalat képviselői a tiszta szén technológiával (CCT) kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében. A japán Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) forrásokat különített el az IEEJ számára, hogy elkészítse a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Az eddigi látogatások célja: pontos adatokat szerezzenek a magyar partnerintézmények bevonásával arról, hogy a tisztaszén-technológiát milyen formában lehetne a Borsodi-medence szénvagyonára alapozva alkalmazni, azaz milyen típusú szénelgázosító létesítményt lehetne üzletileg is életképesen megvalósítani. A jövő februárig elkészülő előzetes megvalósíthatósági tanulmány (EMT) erre ad majd választ, amelyet a NEDO fog össze, de elkészítéséhez az IEEJ, a Mitsubishi Corporation és a Chiyoda Corporation munkatársai is hozzájárulnak. Riz Gábor véleménye szerint, amennyiben a számítások visszaigazolják a koncepció életképességét 2014. márciusa után kezdetét veheti a projektet előkészítő kutatás és az erre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a térségnek mintegy kétszáz évre való szénkészlete van még. Mint mondta, az elmúlt 20 évben valamennyi mélyművelésű szénbánya bezárt már, külszíni bányákból van két állandó és két ideiglenes a megyében. A japán technológiával nagyjából évente egymillió tonna szénre lesz szükség, hogy abból különféle alapanyagot, nyersanyagot állítsanak elő. Jelenleg júniust írunk és még semmilyen hírt sem sikerült megtudnunk. Molnár György az Ózdi Szénbányák Zrt tulajdonosa és vezérérigazgatója elérhetetlen, az ózdi iroda zárva, a megadott mobilszámon pedig senki sem jelentkezik be. Gábor Dezső Farkaslyuk polgármestere egyelőre örül a bányanyitást megelőző munkálatoknak és a próbatermelésnek.. A település az adókat megkapja, a nagy munkanélküliségen enyhít a helyiek egy részének bányászati foglalkoztatottsága.
A magyar bányászat helyzetét tovább rontja a külfüldi konkurencia. Jelenleg a lengyel szénbányák 5 millió tonna kibányászott, jó minőségű feketeszenet nem tudnak eladni. A piac könyörtelen. Ez nem jelenti azt, hogy Lengyelországban nincsennek napirenden új bányanyitási kísérletek, vagy a felhagyott, régi bányák újraindítása. A lengyel szénbányák gyakorlatilag 2012-től érzik a megújuló energia leheletét a nyakukon. A szénfelhasználás az idei enyhe tél miatt is csökkent, innen a nagy, fel nem használt készletek. Ennek ellenére a csehek egymás után vásárolják fel a lengyel bányákat. Tomas Novotny, a PG Silesia elnökhelyettese elmondta, hogy a most vásárolt bányába 70 milliárd forintot fektettek be a termelés újraindításáért. ˝Tudomásul kell venni, ha egy bánya nem nyereséges, be kell zárni.˝ A németek más utat választottak. A csehekkel ellentétben, akik a működő, vagy felhagyott, de nyereséggel kecsegtető bányákat vásárolnak, németek új bányanyitásban gondolkoznak. A HMS Bergbau AG az új bányából évi 3 millió tonna szenet szeretne kihozni. Mindezt 1500 fővel. A bányát 2017-től működtetni szeretné a Silesian Coal, amelynek az elnöke Jerzy Markowski megemlítette, hogy a fő átvevő a közeli erőmű lesz, majd hozzátette, ˝a lengyel bányászat alternatívája a modern lengyel bányászat, és az közömbös, kinek a pénzéből.˝ Sok igazság van a szavaiban, mert jelenleg a legmodernebb orosz külszíni bányákban a kiváló minőségő fekete szenet tonnánként 25-30 dollárért bányásszák ki. Egyedül a 4,5 ezer kilométeres távolság és a vele járó 45-47 dolláros szállítási költség a hátránya a versenyképességnek. A mostani súlyos gazdasági problémákkal küzdő ukrán kormányzatot is lépésre kényszerítette a válság. Kb. 80 bányát szeretnének privatizálni, mert az ukrán kormány már képtelen a veszteséggel működő bányákat pénzügyileg támogatni.
Itt elértünk a lényeghez, amiről a magyar bányanyitási fideszes propaganda mélyen hallgat. A gazdaságos termelés. A magyar bányászati problémáira a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya a következő választ küldte: ˝A szénvagyon kitermelésének lehetséges módjai a külfejtéses, illetve a mélyműveléses technológia, továbbá a felszín alatti szénelgázosítás (Underground coal gasification, UCG), amely utóbbi — bár ígéretes módszer – széleskörű referenciával még nem rendelkezik.
A bányászati tevékenység megvalósíthatóságát a műszaki és természeti kockázati elemek együttesen befolyásolják, további szempont a gazdaságosság, amelyet a gazdasági, piaci, társadalmi folyamatok, a bányászati technológiák és a felhasználási célok határoznak meg.˝
Mindezeket figyelembe véve tegyük hozzá, 20-30 éves távlatban, legfeljebb egy nagy kapacitású mélyművelésű bánya újranyitása reális, az is csak erőművel egyetemben.
Paks II. bővítését tűzön-vízen átvivő kormányzati szándék egy az egyben lehetelenné teszi még a gondolatát is egy mélyművelésű bánya megnyitásának.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közelednek az önkormányzati választások és a szokásos fideszes hanta elengedhetetlen a választópolgár beetetésére. A bányanyitási küzdelemek másik velejárója az állami pénzek bányanyitási jelszóval történő magáncélú becsatornázása. Ne legyenek legkisebb kétségeink afelől, hogy csak ez az egyetlen cél fog megvalósulni.
Balogh László
Author: KMH Vendégszerzők
5:38 de.
most legalább addig eljutottak, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetnek/készítenek. az más kérdés, hogy figyelembe is veszik annak eredményét, vagy izomból átnyomják, mint paks2-őt.
a gazdaságosság soha nem volt a 2/3-nál feltétel, főleg, ha bombasztikus propagandával lehet hülyíteni a népet.
amin egyáltalán érdemes lenne elgondolkodni, az a mecseki uránbánya…
6:10 de.
Ózd egyik tragédiája volt, mikor a kohászatot ki nem mondott politikai indokokkal megszüntették, a város vezetése hosszú évekik magát és a lakosságot áltatta azzal a hiú ábrnddal, hogy újraindítható lesz a vaskohászat. Aztán már csak kisebb méretekben gondolkodtak és tevékenykedtek, mini kohászat, mini acélmű, és ugye a feldolgozás, hengermű meg ami csak kell. A járulékos üzemek pont azért is mentek csődbe, mert nem volt alapanyag. Hozni kellett, és a bugák, félkész termékek nem mindig voltak olyanok, amiket az aktuálisan beérkező megrendelések kielégítésére lehetett volna használni. Ennek következtében a piaci rugalamtlanság is belejátszódott a hosszan tartó piaci agóniába.
Most pedig jönnek a szenes szélhámosok, a képviselővel és a miniszterelnökkel az élen. Az igazság az, hogy ezek a szélhámosok még talán sosem láttak bányát belülről, nem még bányászattal foglalkoztak volna valamikor is. A cikkben említett cseh Tomáš Novotný az EP Energy Group a.s. menedzsere nem tegnap hallott először a bányaszatról, míg a lengyel Markowski korábban a Budrik bánya igazgatója, majd ipari miniszterhelyettes is volt. Szakmabeliek. Míg Molnár György egy kkv szektorban utazó és mindenütt milliós adósságot maga után hagyó szegedi vállalkozó. Nincs sem mögötte, sem a zsebébe nem hogy milliárd, de még csak több száz millió, mit több száz, szóval kevesebb pénz sem.
Ezerrel megy a parasztvakítás.
7:24 de.
A nemcsak szavakban, de ténylegesen konzervatív Margaret Thatcernek a hosszú pályafutása során nagy – ha nem épp alegnagyobb – próbatéle az összes ráfizetéses állami szénbánya bezárása, illetve az azt követő privatizációja volt, amely akkor gyakorlatilag az egész bányaipart jelentette. Mint kiderült, ez a nem szokványos, mondhatnók, igazán unortodox lépés [reform!] az összeomolni készülő költségvetés (az adófizetők pénze) szempontjából gazdaságosnak bizonyult…
9:02 de.
Tatcher bányabezárási akcióját és a ráadott választ elég hosszú időn át volt alkalmunk szemlélni. Végül a szakszervezettel szemben győzött a bezárás. Mégis a szakszervezet került ki győztesen a konfliktusból. Mai szemmel nézve, természetesen. A legerősebb brit szakszervezet, a Bányaipari Dolgozók Országos Szövetsége (NUM) élén állt a heves, baloldali nézeteiről ismert Arthur Scargill. A csaknem egy évig húzódó sztrájk nem érte el célját, a bányákat bezárták, a szakszervezet megroppant, de a kormány is felismertte, hogy ekkora tömeggel kezdeni kell valamit, amíg nem késő. Gazdasági ösztönzők, adókedvezmények, átképzési programok mind, mind a munkanélküliség negatív hatását csökkentették, tompították és ez a szakszervezetnek volt köszönhető. Nálunk bezárták a bányákat, a kohászatot, az erőműveket és még lehetne folytatni és ennek a gazdasági, emberi terhét még mindig nyögjük. Jelenleg gazdasági élénkítés nulla, munkanélküliség 3 hónap és kényszerközmunkaszolgálatos rabszolgaság. Ez a mai helyzet.
9:34 de.
BL
A miskolci Nehézipari ME-en végeztél…?
10:57 de.
Tisztelt Balogh Úr !
Volt oly kedves reagálni a kommentemre. Csak egyet nem válaszolt meg, pedig az komolyan érdekelne, hogy most, manapság az angol bányák visszakerültek e már ismét állami kézbe, vagy azóta is a agánszektort „gazdagítják”, esetleg netán szegényítik… ?
Megjegyzem tiszában vagyok azzal, hogy ezt eldöntendő nem a szubjektív akarattól, hanem midig is az adott időszak(10-20 év) piaci, sőt világpiaci viszonyaitól függ.
Mellesleg – úgy gondolom – ideig-óráig megvalósíthatók az ilyen autoriter, szociális álomlovaglások, mint az államosítás, azonban ezek a végén mindig csalódásba és társadalmi elégedetlenségbe torkollanak…
Tehát a kérdés az, hogy szakértő szemmel a magánszektor képes e fenntartható gazdaságossággal üzemltetni a (főleg a szén)bányászati ágazatot ?
1:18 du.
„Ne legyenek legkisebb kétségeink afelől, hogy” javulni fog a munkanélküli statisztika, mert a bányákban is közmunkások fognak dolgozni és így tényleg nem lesz munkanélküliség Mo.-on
– De fejlődés sem!
2:45 du.
iván
Miskolcon országos barátom, aki szintén Iván, de a rosszabbik fajtából, végzett. Én külföldön végeztem.
2:53 du.
FORTIMBRAS
A cikkben is leírtam, a magánszektort gyakorlatilag csak egy dolog érdekli. Tomáš Novotný ugye így fogalmazott: ˝Tudomásul kell venni, ha egy bánya nem nyereséges, be kell zárni.˝ Amit nem írtam a cikkben, mert azért ez nem egy disszertáció, a németek Orzeszében évi 3 millió tonnát szeretnének úgy kibányászni, hogy az 1500 fős foglalkoztatottak 90%-a a föld mélyén fog dolgozni. Tehát a valódi kitermeléssel. Akkor nézzük meg egy mai magyar helyzetet. Az állami irányítású cégnél, Csurka óta tudjuk, a szakértelem egy bolsevista trükk.
3:10 du.
Nü, ebbedemágám murvára eggytírtek..
„most már a megye több pontján kezdenek ismét hinni az újrainduló földalatti életben.”
Má’ asszem országossan is.. a szomszídis ekeszte puceványi a leventepuskinnyát..
3:22 du.
Aktuálisabb, mint valaha..
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/11060/voga-turnovszky/nehez-a-szivem-zeneszoveg.html
4:47 du.
falusi: na igen. én is kikotortam a munkásőr bunker bejáratát, már egészen benőtte a gaz.
4:51 du.
falusi: de ez is!
http://youtu.be/iZLslR335ps
1:04 de.
makokriz
Van benne valami. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a versenyszféra bármikor bejelenthesse igényét a kényszerközmunkaszolgáltos rabszolgákra. Lassan beindul szövőnő képzés is, mert sokan szavaztak azokra a pártokra, amelyek a multik otthonában adott bér minimum 80%-t követelik a dolgozóknak. A bangladesi, indiai, kínai cégek már dörzsölik a tenyerüket.
2:54 de.
To whom….
Ha már ekkora szakemberek vagyunk,legalább a neveket irjuk helyesen: „Thatcher” Margitka…
10:57 de.
iván
2014 június 10
2:54 de.
To whom…
Ha már ekkora nyelvészek vagyunk, hogy egy angol név helyesírásába is belekötünk, az a minimum, hogy a magyar szavakat ÍRJUK helyesen… Csak mert ez így nagyon cink!
2:38 du.
Köszönöm az alapos írást. De egy szempont kimaradt. Nem vagyok sötétzöld, de úgy emlékszem, hogy pl. a lakossági szénfűtést azért is kellett kiváltani más móddal,mert rettentő nagy a CO2 kibocsátása. De még a széntüzelésű hőerőművek is erőteljesen szennyezik a levegőt. Arról nem is beszélve, hogy a kémény nélküli panelházakban hogyan használná a lakosság. Talán ésszerűbb lenne vájárok helyett pl. a szemét erjesztette biogáz kitermeléséhez szakembereket képezni. Úgy tudom, éppen Miskolc környékén működik egy ilyen. Az is drága beruházás, de talán nem mindegy, mire költünk. Ja, két évig kályhával fűtöttünk – egy házból próbálunk immár 15 éve lakást csinálni. 15 évvel ezelőtt egyetlen fagyos hétvége alatt elfűtöttem egy mázsa szenet, egyetlen kályhában, egy szoba-konyhát melegítve – jó, a leves is felforrt a kályha tetején – de akkor volt a „németbrikett” mázsája 3000 forint. Tessék számolni!
3:41 du.
Fuser
Mi az , hogy „nagyon cink!” ?
Ha a két polemizáló (külföldön végzett ?) bányaművelő közül az egyik se képes helyesen leírni Margitka nevét, az a nagyon ciki…
3:00 de.
talalom: mogyoródon, a kő-sóder-murva-dunakavics stb. lerakaton megjelent a lignit is, pedig mogyoródon van vezetékes gáz – legalábbis a gerincvezeték mentén.
jelentem, az a vezetékes gáz kb. kétszer annyi idő alatt főz meg egy fazék levest, mint az én palackos gázom. azt ugyanis nem lehet hamisítani – értsd: az originál, megfelelő fűtőértékű, jó ruszki gázba bekeverni a szar algyőit.
4:57 de.
az elmeroggyant burkusnak üzenem: ne küzdjél, agyilag lúdtalpas, nem a mail címed szerint tiltunk, hanem az IP-címed szerint 🙂
eddig volt öt, és? amíg magyarországon vagy, mindegyiket letiltjuk, bármilyet ad neked a T.Mobile. az akismet okosabb, mint te 😀
nem jön ez össze neked, kicsi burkus 😛
azon kívül akad egy kisbetűs pont a T-COM általános szolgáltatási szerződésében, aminek alapján kezdeményezzük a szolgáltatás megvonását – és kurvára nem érdekes, kinek az előfizetését használod, legfeljebb az unokatesód majd megköszöni neked:
Általános szerződési feltételek
Törzsrész
…
10.4. A szerződés felmondásának szabályai a szolgáltató részéről
…
10.4.2.1.
…
f)ha az előfizető a szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja.
nos, picinyem, a becsületsértés és a közösség elleni izgatás, bizony, az! szarban vagy burkus kutya!
a kisimisi porfészekbeli előfizetésedről később történik intézkedés. az még ráér, hiszen csak télire vonulsz vissza a szeretetotthonba.
6:24 de.
vau vau
7:52 de.
hahó, burkus kutya! most real time vagyunk, nyugodtan bele ugathatsz a komment folyamba! mi a véleményed, meddig fogsz még kitartani?
most mondd meg, dakota, kanadai elvtársad is mélyen kussol, mióta állásfoglalást kértem tőle, ugyan, állítaná már szembe az én elmeállapotomat a tiéddel?
pedig fölöttébb ágált miattam christophernél, de valahogy vagy a gerincével, vagy a jellemével lehet a baj, mert nagyon hallgat a minősítésedet illetően!
7:57 de.
nem tudom pista , bevallom toredelmesen en SZORAKOZNI jarok ide , a felet se gondolom komolyan amit irok , mert buta ven ember vagyok
9:06 de.
burkus: már késő. az, hogy buta vén ember vagy, nem mentesít semmitől. amúgy engem is szórakoztat, ahogy beidézlek ide, ugyanis ténylegesen bohócot csinálok belőled.
ha nem vennéd észre, enyém a hatalom, úgy, és azt szerkesztek be ide – anyag van bőségesen – amit, és ahogy akarok.
te, kicsi kutyám, ugyan azt írsz,amit akarsz, de ÉN döntöm el, mi jelenhet meg belőle.
eddig 50 spam-nak minősített, Btk-ba ütköző, válogatott hozzászólásod figyel a tárolóban. jó melléklet lesz az eljárás során. mert ne legyen kétséged felőle, a magyar állampolgárságú feled büntethető!
12:34 du.
iván
Azt is bevallom, hogy a cikkben Tomáš Novotný nevét is helytelenül írtam le. Most elolvashatja a helyes leírást.
Ha már ilyen kiváló megfigyelő, talán szólna a leírtakhoz is, mert ugye nem nagymamám miatt írtam mindezt.
12:45 du.
balogh lászló: ne terheld túl. az érdemi hozzászólás meghaladja képességét.
3:36 du.
Balogh László
No problem, sőt az Arthur Scargill körül minden teljesen rendben van…! Komolyra fordítva: Írása ha nem is disszertáció, nem is annak szánta, de egy szép összeszedett munka. Egyetlen hibája, hogy egy politikai célnak próbálja alárendelni, ami csak nyögve-nyelve sikerül, – de így legalább megőrzi értékét. Sajnos tényleg a nagymamájának írt, mert itt a beírókat egészen más érdekli… Érdemes elolvasni kissé feljebb az Ille-Burkus jegyzékváltást, kiemelt figyelmet fordítva Moderátorunk öntömjénére és hihetetlen demokratikus „hatalmi” gőgjére. Hozzá képest a diktátorrá tett OV egy nyeretlen kétéves. Egyébként a (rég)múltban meghívott előadó is voltam a NME-en,- s máshol, más körülmények között akár (szakmai) véleményt is cserélhetnénk !
4:07 du.
iván
2014 június 10
3:41 du.
Iván! A „cink” vagy „cinkes” az én szűkebb hazám a nyócker flaszterén használt szleng, ugyanazt jelenti mint a ciki. Biztos egy budai úrifiú vagy, azért nem ismered! 🙂
4:16 du.
Ja! Nem összekeverendő a „cinkelt” kifejezéssel, az a kártya, bár annyiban hasonló a két fogalom, hogy mifelénk mind kettő felmerülésének többnyire pofozkodás lett a vége… 🙂
4:42 du.
Fuser
Kedvelem és értékelem stílusodat (csak időnként indulatból lejjebb szállsz,- ne tedd)! Tévedsz: Nem Budán „nevelkedtem”, rendes zalai falusi őseim voltak, akiknek emlékét rendszeresen ápolom. Ami pedig a „cinkelt” ügyet illeti, az Ille barátod által odatett névjegy… Hi!
6:20 de.
Ti ott, Kanadában élő magyarok, mind agyrothadásban szenvedtek, vagy csak azok, akik itt a „kanadai magyar hírlapon” jeleskedtek?
10:15 de.
iván
A 10 éves egyetemi kutató, oktató tevékenységem tán mégsem írok abban a stílusban. Azt nem értem milyen politikai célnak próbáltam írni? Ha a baloldalt nézi, akkor az új munkahelyeknek, a foglalkoztatás növelésének talán örülnének is. Ha a jobboldalt nézi, akkor a beruházások, a tőke munkhahelyteremtésének is lehet értékelni. Ellenben az új uralkodóréteg egy büdös vasat sem kockáztat a sajátjából, az állanmi csecsen szerzik a milliárdos osztalékokat, amelyek nem forognak vissza a gazdaságba. Mindeki az államból, tehát az adófizetőkből nyeri a milliárdjait, míg az adófizető már annyira legatyásodott, hogy nincs semmije sem. Ha megnézi a legújabb, 2013-as jelentést, Magyarországon van a legtöbb szegény. Tudom felhorkan, hogy ez így nem igaz, mert az Unióban Bulgáriában még több van és csak ennyi az igazság, mert már Románia is leelőzött. Lassacskán ukrán viszonyok lesznek nálunk is. A milliárdos oligarchák mellé a koldusok tömege, akik még a nagy Szovjetunió idején is jobban éltek.