A Torontói Nemzetközi Film Fesztivál (TIFF) egyik legnyűgöző filmje a kanadai Corbo című alkotás. Mai világunk híreit és konfliktusait tekintve, egy különösen releváns témát vizsgál a film: hogyan lesz egy „átlag” kanadai teenagerből radikális aktivista, végül pedig terrorista? Mathieu Denis rendező filmje a hatvanas és hetvenes évekbeli québeci robbantásokat, terrorcselekményeket és politikai indítékú emberrablásait vizsgálja. A Front de Libération du Québec (FLQ) nevű terrorszervezet éveken keresztül tartotta félelemben Montreál lakosságát, különösen a nem francia anyanyelvű kisebbségeket. Egy független, szocialista Québecről álmodtak az FLQ terroristái, de vérfürdő lett az álomból.

Képkocka a Corbo c. filmből.

A film egy harmadik generációs kanadai olasz-francia fiatalembert mutat be, akinek édesapja egy közismert liberális ügyvéd Montreálban. A fiatal Jean-t éppen apja liberális politizálása, bátyjának szeparatista kapcsolatai, valamint az akkori montreáli angol közösség franciaellenessége mozdítja el a baloldali radikalizmus irányába. Végül azonban Jean szerelmes lesz Julie-ba, aki különösen jártas az FLQ világában és így már teljes a szélsőséges mozgalomba való belépése.

A 37 éves Mathieu Denis szerint a québeci identitás kérdése egy „ketyegő időzített bomba” és örül annak, hogy az angol torontóiaknak is bemutathat egy olyan világot, mely még annak ellenére is távol áll tőlük, hogy saját országuk, a mellettük lévő tartomány kulturáját tükrözi. A film egyik fontos üzenete, hogy a terrorizmust és az erőszakot általában az elnyomás és az egyenlőtlenség szokta szülni. Denis szerint ez ellen harcolt sok ezer fiatal québeci a hatvanas és hetvenes években.

„A québeci nép végül a függetlenség, saját államuk megalapítása ellen szavazott. Ugyanakkor a québeci nép ma se tudja igazán felvállalni a kanadai identitást”–mondta Denis a Postmedia News-nak.

1970 októberében Pierre Trudeau kanadai liberális miniszterelnök felfüggesztette a szabadságjogokat és behívta Québecbe a kanadai hadsereget.

Bár Denis bevallja, hogy sokan úgy értelmezték a filmjét, hogy az FLQ-t és annak terrorcselekményeit szerecsenmosdatja, a rendező szerint nem erről volt szó és nem ez lenne az üzenete. Denis szerint a film kizárólag egyetlen fiatalember portréja, aki úgy döntött, hogy cselekednie kell a szerinte imperialista és elnyomó kanadai politika ellen.

1963 és 1970 között az FLQ több mint 200 robbantást hajtott végre Québec tartományban és első sorban Montreálban. 1969-ben az FLQ terroristái felrobbantották a montreáli tőzsdét és 1970-ig összesen nyolcan vesztették el életüket, többszázan pedig megsérültek a folyamatos merényletekben. Az FLQ Québec liberális kormányát igyekezett megbuktatni egy szocialista forradalom révén. De míg a Szovjetuniótól várták volna a morális támogatást, Moszkva elítélte az FLQ módszereit.

FLQ-s zászló a vörös csillaggal.

1970 október 5-én az FLQ egyik szárnya elrabolja James Cross-t, Nagy-Britannia montreáli konzulját, október 10-én pedig elrabolták Pierre Laporte québeci liberális munkaügyi minisztert. Október 12-én Pierre Trudeau, Kanada liberális miniszterelnöke kanadai katonákat rendel ki Montreál utcáira. A québeci liberális kormány kérésének eleget téve, Trudeau felfüggeszti a szabadságjogokat, mely lehetőséget ad arra, hogy szinte bárkit letartóztassanak és rendőri fogságban tartsanak. Összesen 497 embert tartóztatnak le Québec tartományban, csaknem 90 százalékuk később ártatlannak bizonyult.

Október 17-én az FLQ „Chenier” nevű terrorcsoportja kivégzi Pierre Laporte minisztert, holttestét egy autó csomagtartójába zárják. Az FLQ bejelenti, hogy azért „végezték ki” a liberális minisztert, mert hazaáruló volt. James Cross-t azonban nem ölik meg, viszont az emberrablók egészen december 3-ig fogságban tartják. Az emberrablásért felelős terroristák Kubába menekülnek. Laporte gyilkosait viszont december 28-án letartóztatják.

Pierre Laporte.

A Chenier csoport vezetője – Paul Rose – 11 évet töltött börtönben a gyilkosságért és tettét soha sem bánta meg. Sőt, bejelentette, hogy ha megint lehetősége lenne rá, ugyan úgy járna el, mint ahogy tette 1970-ben.

Paul Rose. Fotó: The Gazette.

1992-ben általános döbbenetet okozott a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) azon döntése, miszerint Rose-t képviselő-jelöltként indítja a szövetségi választáson. Rose elbukta a választást, de 1996-tól az NDP québeci szárnyának lett a pártelnöke, később pedig szakszervezeti vezető.

1971 januárjában vonult ki a hadsereg Montreálból. Laporte brutális kivégzése, a szabadságjogok felfüggesztése és a katonai jelenlét végérvényesen békés irányba mozdítja el a québeci politikát. Innentől kezdve a québeci szeparatista mozgalom is elítéli az erőszakot.

A Corbo-t legközelebb szeptember 14-én, 12.15-perckor játszák a torontói Scotiabank Theatre-ben, a TIFF keretein belül. A film francia és olasz nyelvű, viszont angol felirattal van ellátva.