Neuromancer 30
A Facebook és általában, a szinte mindenhova beszivárgó világháló korában, nem egyszer megfeledkezünk arról, hogy a gyökereket nem egy esetben valahol a fantasztikus irodalom kertjében keresgéljük. Ahogy a távközlési műholdakat is adottságnak tekintjük. Holott azok ötlete sem kisebb sci-fi szerző érdeme, mint Arthur C. Clark. A valamikor egyetemi kísérletként indult csomagkapcsolt hálózatok kiscsoportos korának megvoltak a maguk irodalmi vizionistái.
Szinte alig hihető, hogy az egyik, mára alapművé vált alkotás, a Neuromancer immár harminc éves. William Gibson műve 1984-ben jelent meg. S szinte biztosan hatott a szerzőre a hippi-kultúra éppen úgy, mint az azzal közel egy idős egyetemi hálózatok. Mert arról is gyakran megfeledkezünk, hogy a mai internet gyökerei is valahova az 1960-as évek végéig nyúlnak vissza. Azért valószínűleg még az ARPANET indulását követő tíz évben is kellhetett némi kristálygömb-nézés ahhoz, hogy valaki teljes személyiségek „benyeléséről” fantáziáljon. Bedobva a köztudatba például az azóta is többször értelmezett, át-, és újraértelmezett „cyberspace” fogalmát is. Nem mellesleg egy olyan, korábban nem is volt műfaj megszületésénél is bábáskodva, mint a cyberpunk. Annyira, hogy nem egyszer a műfaj „nyitódarabjának” tekintik a már említett művet.
Ami annyiban téves, hogy a cyberpunk műfaja sokkal inkább köthető egy másik, és korábban írt alkotáshoz. Pontosabban az abból készült filmhez. Az „Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?)”1968-ban jelent meg. Philip K. Dick tollából. A belőle készült filmet 1982-ben mutatták be. Hazánkban „Szárnyas fejvadász” címen vetítették. Azonban kétségtelen, hogy a Neuromancer személyiségeket leképező szoftveres rendszere, és a számítógépes alternatív világ képe igen mély benyomást gyakorolt szinte az egész sci-fi világra. S azon keresztül azokra az olvasókra is, akik később a technológiai fejlesztések mérnökeiként, feltalálóiként váltak ismertté. A hatásvizsgálathoz elég például olyan filmekre gondolni, mint a Johnny Mnemonic, vagy a Mátrix. De az asimovi világ „továbbfejlesztéseiben” megjelenő sim-ekre is asszociálhatunk a számítógépes hálózatban továbbfejlődő személyiségekről.
A műfajteremtés címe talán mégis éppen ezért jár ki William Gibsonnak. Olyan alapvetéseket írt le mindjárt az első könyvében, amelyek folyamatos ihletet adtak a sci-fi írói és olvasói közül több generációnak is. Még akkor is, ha néhány ötlet manifesztációjának csak mérsékelten örülnénk. De ezzel aligha foglalkozik a NAGY RENDSZER. Ahogy egy másik szerző 1984 című munkájának az elemei sem a közöröm-szerzés érdekében épülnek be egyre jobban a mindennapokba.
Andrew_s
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
10:24 de.
A sci-fi mindig is előre mutató műfaj volt. A hátranyilazós köldöknézés nem igazán komapatibilis vele.
10:42 de.
andy mage: de szittya és turulban született magyar!
3:10 de.
A cikkben közöltek, még majdnem őrőmet is okozhanának, ha a fejlődésnek ezekeket a sokszor már evolutív vívmányait nem éppen a leg-retrográdabb történelmi erők hasznosítanák a saját céljaikra, de bizony ezt teszik, legyenek az iszlám, vagy a keresztény fundamentalizmus harcosai, avagy az ufóhívők – ld. sci-fi és „az előre mutatás” képviselete – széles tábora, stb., stb. Kihasználják a „felszabadult” önfeltárás és az önmagunk buta KIadásában rejlő, a maguk önző és sok esetben gonosz lehetőségeit. Ez is egy harc, ha úgy tetszik kiber-harc a lelkekért, amelynek végkimenetelét, reméljük ilyen nem lesz, de egyelőre nem is sejthetjük, hacsak nem rossz álmainkban…
Amikor a Facebook-on és máshol kiadjuk az utánakereshető(!) személyes adatainkat ne tévesszük szem elől ezeket a szempontokat…
3:17 de.
Ui
A ma megosztott véleményünk és a hozzákapcsolt adataink, akár 10, 100 év múlva is visszakereshető adatok lesznek…
3:32 de.
B.Teri !
Amikor Orbanisztán jog felfogását és gyakorlatát elnézem, elsősorban a visszamenőleges(!) a jogalkotás és az ítélkezés tekintetében, akkor a megjegyzéseid mondanivaója és igazságtartalma bizony félelemmel töltenek el, hogy ezek, biza akár 5, 10, de 30 év múlva is bűnt kreálhatnak a mai cselekedeinkből a kiberhálón előhívott magán, vagy közérdekű leveleink tartalmából. 🙁
4:01 du.
DonGolo
2014 szeptember 12
3:32 de.
A hálózatban nincs valós anonimitás.
4:09 de.
Andy Mage !
Na ez aztán tényleg egy igazi emberelles „vívmány”. Nesze nekünk…
És sokan még nem is tudják – miközben ontják a Facebook-ra az egyszer majd „ellenük valló”, ma még nem is törvénytelen szenzitív adatokat…
Orbanistán és a hozzá hasonló junták már előre dörzsölik a mancsukat…
4:51 de.
„Az vagy, amit megeszel.”
A Vlágháló nyújtotta előnyöket, de a hátrányait is, mint delikáteszt, naponta fogysztjuk. Etetik velünk, mint szellemi takarmányt. Már nem is élhetünk nélküle, így aztán önként fogyasztjuk a „Köbüki” által fé nypostán küldött ajándékot…
Ui: A fiatloknak tálalt „ingyenes” játékszenvedélyről már nem is beszélve, amely fölér a kábítószer áldásos hatásval, miközben mégsem járnak kaszinóba…
1:50 du.
Dubois
2014 szeptember 13
4:09 de.
Nem emberellenes. A rendszer adottságából, technikai okokból fakad.
Egy rokon téma. 12 évvel ezelőttről ugy mellesleg…..
http://www.modemido.hu/02marc/szurt.html