71 éve történt – 4.
1944. május 25. A zár alá vett zsidó műtárgyak számbavételére kormánybiztost neveztek ki. Elindult a III.transzport Sátoraljaújhelyről, a IV. Felsővisóról, Kolozsvárról az I. Auschwitz-Birkenauba. A marosvásárhelyi állami kórházban munkaszolgálatot teljesítő zsidó orvosokat – Sófalvi László, Fodor Károly, Mandl József, Réder Zoltán, Hajós László és Farkas Endre – is bevitték a helyi gettóba és deportálták, Fodor Károly és felesége öngyilkosak lettek
Edmund Veesenmayer tájékoztatta a német külügyminisztériumot, hogy az új magyar kormány elejtette azt a kívánságot, hogy a magyar nemzetiségű zsidók hazatérhessenek Vichy-Franciaországból.
A Belügyminisztériumban Baky László elnökletével az érintett megyék főispánjai, csendőr- és rendőrfőnökei, a Sonderkommando vezetői, köztük Adolf Eichmann részvételével értekezletet tartottak a III. zsidótlanítási övezet – II. és VII. csendőrkerület – zsidó közösségének összegyűjtéséről és bevagonírozásáról. Döntés született, hogy az eredetileg 65.000 főre becsült zsidóság koncentrálása június 5-én kezdődjön, a deportálásokat június 11. és 16. között hajtsák végre.
Felsővisóról újabb transzport indult Auschwitz-Birkenauba. Áthaladt Kassán az első transzport, 3.130 fő, Kolozsvárról, melyben például Nagyiklód zsidó közösségét, továbbá a szamosújvári gettó egykori lakóit is szállították.
A Nagyváradról indult II. transzport, 3.148 fő, áthaladt Kassán. Elindult a III. transzport Sátoraljaújhelyről Auschwitz-Birkenauba. Ezzel a transzporttal vitték el, többek között, a bodrogkeresztúri zsidók többségét, Erdőbénye, Mád, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva zsidó közösségének megmaradt tagjait.
1944. május 26. A budapesti Zsidó Tanács beadványban kérte Jaross Andor belügyminisztertől a deportálások leállítását. Az irat hátoldalára Endre László a következőket írta: „… Ezek a zsidók nem asszimilálódnak, sok a beszivárgott elem, tehát ideiglenes eltávolításuk a hazai derék zsidóság érdeke. Ha a többi jól viselkedik, a kiszállítások lezárulnak.”. Elindult a II. transzport Técsőről, a II. Nagyszőllősről, a május 24-én Beregszászról indult transzport megérkezett Auschwitz-Birkenauba, legtöbbjüket aznap megölték.
Eberhard von Thadden követségi tanácsos jelentésében arról számolt be, hogy, miközben a kárpátaljai, északkelet-magyarországi, észak-erdélyi zsidók deportálása már folyt, az ország többi részén lakó zsidók nyugodtak voltak.
1944. május 27. A kisvárdai gettóban kihirdették, hogy két napra való élelmet készítsen el mindenki – ez a gettó közelgő felszámolását jelezte. Áthaladt Kassán az I. Marosvásárhelyről indult transzport, 3.183 fő. Ebben a transzportban utazott Udvarhely vármegye zsidó közösségének jelentős része.
Nagynyíres mellett letartóztatták azt a 33 fős csoportot – Brach Simont és Fischer Miklóst családjaikkal -, mely Nagybányáról röviddel a gettóba gyűjtés előtt szökött meg, és az erdőkben próbált elrejtőzni. A csoport tagjait visszavitték Nagybányára, a férfiakat a „pénzverdében” brutálisan megkínozták.
1944. május 28. Az Eichmann-féle Sonderkommando jelentése szerint a deportáltak száma elérte a 204.312 főt.
1944. május 28. Áthaladt Kassán az I.transzport Désből, és a II. Nagyváradról.
1944. május 29. Beregszászról elindult az utolsó, Bereg vármegyei IV. transzport, 860 fő, a betegek, Auschwitz-Birkenauba. Megkezdték a kisvárdai gettó a Csillag, a Petőfi és a Posta utcai, illetve az ezek közti részének felszámolását. Áthaladtak Kassán a mátészalkai II., a Kolozsvári II.( 3.417 fő), a szatmárnémeti III.,IV. (3.306 fő), a nagyváradi III.,IV. (3.166 fő) transzportok.
Elindult a III. transzport Mátészalkáról, melybe Mátészalka és környékének, például Nyírcsaholy, zsidó lakosai, 3.299 fő, tartoztak.
1944. május.30. Áthaladt Kassán a II. Marosvásárhelyről (3.203 fő), a IV.,V.( 3.187 fő) Nagyváradról, a IV.,V. (3.300 fő) Szatmárnémetiből indult transzport, az előző napon Kisvárdáról elindult I. szerelvény, 3.475 fővel. Ugyanekkor a kisvárdai gettóban maradottakkal elpróbáltatták a deportálást. A belügyminisztérium XXI/b. osztályának, mely a zsidókérdés megoldásában fontos szerepet játszott, élén Endre László közeli munkatársát, Székely-Molnár Zsigmond miniszteri államtitkár helyettest Ajtay Gábor miniszteri osztálytanácsos váltotta fel.
1944. május 31. Befejeződött a kisvárdai gettó felszámolása. Két transzportban 6.935 zsidót vittek el. Néhány embernek sikerült elbújnia, majd Pestre szöknie. Áthaladt Kassán az ungvári V., kolozsvári III., Nagybányáról az I., Szilágysomlyóról az I.transzport.
1944. május 31. Véget ért Kréta szigetén a khaniai zsidók római idők óta tartó története: a lakosságot a Danai hajóra terelték, majd a nyílt tengeren elsüllyesztenek.
1944. május 31. Rendeletet hoztak a külföldi és hontalan zsidók internálásáról.(999/1944M.E.r)
Kiplakátolták az 1896-tól 1926-ig született zsidó hadkötelesek számára a bevonulási felhívást kisegítő katonai szolgálatra. Az A-L betűvel kezdődő nevűek június 4-én, míg az M-Z betűvel kezdődő nevűek a következő napon kellett, hogy a felhívásnak eleget tegyenek.
Ricsóy-Uhlarik Béla kormánybiztos rendeletet adott ki a tiszántúli törvényhatóságok vezetői számára a német alakulatoknak elhagyott zsidó lakásokban való elhelyezése tárgyában. A rendelet szerint, a helyi hatóságok ezt a „hátrahagyott zsidó vagyontárgyak leltározása” miatt halogatják, ezért az igények gyors kiszolgálására sürgetett, a hátrahagyott bútorzat elzárásával, az üres lakrészeknek az igénylők rendelkezésére való bocsátásával.
Az Eichmann-féle Sonderkommando jelentése szerint a deportáltak száma elérte a 217.236főt.
1944. május 31. Kiskunhalason a város polgári és rendőri, csendőri vezetői, illetve Dr. Práger József, a helyi zsidó tanács elnökének részvételével egy bizottság vizsgálta meg a gettó területéül kijelölt városrészeket. A jelentés rendészeti, közegészségügyi, állategészségügyi, tűzrendészeti és közellátási szempontok alapján vizsgálta a helyszínt, melyet, kisebb változtatásokkal, alkalmasnak találtak. A szemlén tapasztaltakat, és a szükséges teendőket a Dr. Kathona Mihály polgármester elnökletével tartott értekezleten tárgyalták meg.
1944. május 31. Bevagonírozták a negyedik transzportot Mátészalkáról, melybe a Fehérgyarmati járás, például Cégénydányád, Csaholc, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpös, Jánk, Kisszekeres, Majtis, Matolcs, Mánd, Tiszakóród, Túrricse – zsidó lakossága, 3.299 fő, tartozott. A Nagyváradról indult VI. transzport, 3.073 fő, Kolozsvárról a III. 3.270 fő, Nagybányáról 3.073 fő, és Szilágysomlyóról az első transzport 3.106 fő áthaladt Kassán.
1944. május 31. Újvidék törvényhatósági bizottsága beiktatta az új főispánt, dr. apatini Fernbach Pétert, aki a következőket mondta: „A zsidókérdésről szólva hangoztatta, hogyha az utolsó zsidó el is hagyta Magyarország területét, akkor még mindig hátra van a zsidó szellemiség kiirtása. A kormány szociális téren egy tollvonással nem pótolhatja az elmúlt évek mulasztásait, de a magyar munkás nem kizsákmányolási tárgy többé, hanem munkája ellenszolgáltatásaképp megkapja a megérdemelt ellenértéket a nemzeti jövedelem igazságosabb elosztása révén.”A ceremónián megjelent Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter is.
1944. június 1. Áthaladt Kassán a mátészalkai II., nagyváradi V.VI, VII (3.059 fő), szatmárnémeti V. és a VI., utolsó transzport (2.615 fő). Besztercéről elindult az első transzport. A Sonderkommando jelentette: a deportáltak száma elérte a 236.414 főt.
Az 1939. évi II. tc. 87. § alapján kiadott rendelet értelmében a kötelező női honvédelmi munkaszolgálatra behívott, és nem jelentkezők büntetése 2-6 hónap elzárás, vagy 8.000 pengőig terjedő pénzbírság lehet.
Megkezdték működésüket a Pesti Izraelita Hitközség szükségkórházai: az „illetékes hatóságok igénybe vették a Szentegylet 200 ágyas Szeretet-kórházát és a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs-utcai 740 ágyas kórházát”, melyek pótlására a hitközség „a Wesselényi-utcai 44. sz. iskolaépületben, a Bethlen-tér 2. szám alatt a Pártfogó Iroda székházában és a Vilma királynő-út 25. sz. alatti Fiúárvaházban” szükségkórházakat létesített.
A rendőrkapitányság őrizetbe vette ifj. Németh Gyula „szombathelyi keresztény gyermekkocsi készítőt”, aki Holczer Dezső „zsidó kereskedő” áruit rejtegette lakásán. A „kihágási büntetőbíró” mindkettőjüket 12-12.000 pengő pénzbüntetésre ítélte, internáltatta, a lefoglalt árut elkobozta. Boch László „szombathelyi zsidó motorszerelőt” 20 napi elzárásra és internálásra ítélték a sárga csillag nem viselése miatt.
Részlet a minisztertanács jegyzőkönyvéből: „A miniszterelnök úr bizalmas közlést tesz a minisztertanácsnak arról, hogy június 6-án megkezdődik a zsidók deportálása a miskolci és a székesfehérvári hadtestek területéről. Amidőn ez befejeződik, kerül sor a zsidók elszállítására Szeged, Debrecen, majd a szombathelyi és a pécsi hadtest területéről. Azután kerül sor a budapesti hadtest területére, legutoljára pedig Budapest területéről szállítják ki a zsidókat.”
1944. június 2. Áthaladt Kassán a huszti III., a kisvárdái II., ( 3.421 fő), a besztercei I. (3.106 fő), a kolozsvári IV. ( 3.100 fő), nagyszöllősi III., utolsó transzport (Akli, Batár, Batarcs, Csedreg, Csepe, Csomafalva, Fertősalmás, Forgolány, Hömlőc, Kisbábony, Kisgérce, Kökényesd, Nagygérce, Nevetlenfalu, Szőllősgyula, Tamásváralja, Tiszabökény, Tiszafarkasfalva, Tiszahetény, Tiszapéterfalva, Tiszaszászfalu, Tivadarfalva, Túrterebes zsidó közössége) Auschwitz-Birkenauba.
Csenger és a Csengeri járás – Ura, Komlódtótfalu, Csengerújfalu, Csengersima, Nagygéc, Porcsalma, Szamosbecs, Szamosdara, továbbá a Szilágysomlyóról érkezett transzportban Szilágynagyfalu zsidó közösségét szállító transzport megérkezett Auschwitz-Birkenauba. A Sonderkommando jelentette: a deportáltak száma elérte a 247.856 főt.
Bombázták Kassát, a gettóból néhányan megszöktek. Nagyobb angolszász légitámadás volt Szeged, Szolnok, Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár és Miskolc térségében. Miskolcnál több mint 200 ember meghalt, 420 megsebesült, számos köz- és magánépület rongálódott meg.
„Zoli bohóc” – Hirsch Zoltán – a Mosonyi utcai toloncházba került, mert a sárga csillag nem viselése miatt internálták. A megszabottnál kisebb csillagot viselt, amit az engedély nélkül árusított önéletrajzát tartalmazó aktatáskával takart el.
Özv. Rosenberg Józsefné „zsidó gabonakereskedő” lakásán be nem jelentett árut találtak, akárcsak „Szántó Józsefné zsidó fuvaros feleségénél”. Holitzer Károly hentes és mészárost árdrágításon kapták, akárcsak Setéth Alfonz fa- és bornagykereskedőt, illetve alkalmazottját, Weisz Jenő „zsidó magántisztviselőt”, illetve Weingarten Márton „zsidó fehérnemű készítőt”.
A képviselőház ülésén bejelentették a Kárpátaljai Ruszinok Autonóm Népi Egység Pártja, Bródy András vezetésével, és a német országgyűlési képviselőket tömörítő, Hamm Ferenc vezette Német Nemzetiszocialista Törvényhozók Blokkja létrejöttét.
1944. június 3. Elindult a kassai V., áthaladt Kassán a nagyváradi VI., VIII (2.972 fő) és szilágysomlyói II.(3.161 fő), elindult a IV. transzport Sátoraljaújhelyről. A Sonderkommando jelentése szerint a deportáltak száma elérte a 253.389 főt.
A III. zsidótlanítási övezetben végrehajtandó műveletek irányítására a zsidótlanító különítmények Hatvanban állították fel főhadiszállásukat.
Dr. Borbély Sándor, Szabolcs vármegye alispánja a vármegye főszolgabíróinak és polgármestereinek továbbította a belügyminiszter 31.453/1944. XXI. res. számú rendeletét, mely az elhagyott zsinagógákkal kapcsolatos tervekre – kultúrházzá, mozivá, könyvtárrá stb. kívánták több helyütt alakítani – vonatkozott. Részlet a szövegből: „A zsinagógáknak, mint vallás gyakorlására szánt helyiségnek, a fenti célokra történő felhasználását valláserkölcsi szempontokból is megengedhetetlennek tartom, …az elsőfokú építésrendőri hatóság rendelje el lebontásukat,…nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a zsinagógákból kikerülő bontási anyag egyfelől szoros zár alá tartozó zsidóvagyon, másfelől pedig a mai viszonyok között anyaggazdálkodási szempontból értékes építési anyag…”
Feljelentések, panaszok miatt a szegedi rendőrség jelentést tett a szegedi zsidók kikeresztelkedése kapcsán a Csongrád megyei főispánnak. 1944. március 19-e óta római katolikussá megkereszteltek 162 zsidót, protestánssá pedig 20-at.
1944. június 4. Rómát Hitler „nyílt várossá” nyilvánította, a szövetséges csapatok elfoglalták.
1944. június 4. Munkaszolgálatra hívták be az 1896-1926-ban született zsidó hadköteleseket.
1944. június 4. Áthaladt Kassán a sátoraljaújhelyi IV. (2.567 fő) és a szászrégeni (3.149 fő) transzport (Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós és Borszék zsidó közössége is). Besztercéről elindult a II. transzport Auschwitz-Birkenauba.
A megmaradt zsidókat elvitték Nyírjes-tanyáról. Hajnali 4 órakor a Gestapo teherautója érkezett Kisvárdán Práger Jenő „kivételezett” gimnáziumi tanárért.
Kormányrendelet szerint a zsidók csak napi 2 órát vásárolhattak. Rendelet jelent meg az egykor zsidó tulajdonban lévő gyógyszertárak átvételének módjáról, anyagi vonzatairól.
Wilhelm Höttl a Nyilaskeresztes Párt személyi követelései iránt érdeklődött Szálasinál, aki a belügyi és az új munkaügyi csúcsminisztérium vezetéséhez ragaszkodott.
1944. június 5. A felszabadított Rómában előjöttek búvóhelyeikről a zsidók. A Vatikán több tízezer zsidót bújtatott. Ismét megnyílt a római Nagy Zsinagóga.
1944. június 5. Áthaladt Kassán a nagyváradi VIII., IX. ( 2.527 fő), a mátészalkai IV., a nyíregyházi V.,és a nagybányai II. transzport (2.844 fő. Elindult az utolsó transzport Mátészalkáról, melybe a gettóban még hátramaradt 3.100 fő tartozott.
Ózdról és Mezőkövesdről a járásszékhelyeken létrehozott gettókban összegyűjtötteket Miskolcra szállították, hogy onnan deportálják őket. Miskolcon a keleti városnegyedet a Vörösmarty utcától lezárták, és Kisfalvi Bertalan csendőr főtörzsőrmester irányításával a gettó lakóit a Tatár utcai téglagyárba és a vele szomszédos helyiségekbe hajtották. Koós Béla főszolgabíró utasítására a vidéki gettó lakóin kívül a Miskolci járásból ide koncentrálták Alsózsolca, Arnót, Belsőbőcs, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Diósgyőr, Felsőzsolca, Görömböly, Hámor, Harsány, Hejőcsaba, Kisgyőr, Kistokaj, Külsőbőcs, Mályi, Nyékládháza, Ónod, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajópetri, Sajósenye, Sajóvámos, Szirma, Szirmabesenyő zsidó közösségét. Sajószentpéterről Miskolcra vitték a helyi, és – Alacska, Bánfalva, Bánhorvát, Bántapolcsány, Barcika, Bélapátfalva, Berente, Dédes, Dubicsány, Kondó, Mályinka, Mónosbél, Nagybarca, Nagyvisnyó, Parasznya, Radostyán, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókazinc, Sajólászlófalva, Szilvásvárad, Tardona, Vadna, Varbó – zsidó közösségét a helyi gettóból. A gettósítási rendeletet Négyesi Szepessy Gyula főszolgabíró adta ki májusban. Az akció során, a brutális fellépés miatt, többen meghaltak. Néhány nappal ezután megtörtént a leventeotthon, az iskola, a jegyző-, a tanító- és az orvosi lakások céljára felhasználandó ingatlanok számbavétele. Több mint 600 lakásigénylés érkezett a hatóságokhoz, ami később emelkedett. Elsősorban a bombakárosultak számára kívánták ezt teljesíteni. A miskolci pályaudvaron Vesza Ambrus rendőr igazoltatta a gettóból megszökött Schwarcz Salamont, feleségét és három gyermekét, s a szolgálatot teljesítő rendőr őrtisztnek őket átadta. A háború után Vesza Ambrust népbíróság elé állították, azonban felmentették, egyrészt az igazoltatás körülményei miatt, másrészt, mert, tanúvallomások alapján, máskor jóindulatúan járt el hasonló esetekben.
Hajnali öt órakor megkezdődött a zsidók koncentrálása a III. zsidótlanítási műveleti zónában. Szálasi találkozott dr. Kurt Hallerral és kifakadt egyes német körök „kapitalisztikus és imperialisztikus” magaviselete miatt, utalva a Weiss Manfréd Művek ügyére.
A kolozsvári gettóban összeházasodott Markovits Béla gyógyszerész és Weisz Katalin. A deportálást mindketten túlélték, és a háború után visszatértek Kolozsvárra.
A főispán kijelentette, hogy Szabolcs vármegye „zsidómentes”.
Vas vármegye törvényhatósága Szombathelyen rendkívüli közgyűlésen iktatta be dr. Mesterházy Ferenc főispánt. A közgyűlésen részt vett és beszédet mondott Jaross Andor belügyminiszter. Részletek a beszédből: „… Meg akarták barátkoztatni a nemzetet azzal a gondolattal, hogy a zsidóság, ez az egészségtelen elem újra belekerüljön a nemzet vérkeringésébe. Magyarország teljes zsidótalanítása nem program, hanem tény, a végleges megoldás már csak idő kérdése. (Nagy éljenzés)…”
1944. június 5-én kellett volna Stern Jenő labdarúgóedzőnek munkaszolgálatra jelentkeznie, azonban, ehelyett, kerékpáron, Kosik László papírjaival, melyeket a tulajdonostól vett meg, Horvátország felé indult. A határon csurgói csendőrök gyanúsnak találták, feltartóztatták, Budapestről kértek információt. Stern Jenőt Budapestre szállították, és letartóztatták. Kosik László, és az iratok eladásában közvetítő Dabis János ellen eljárás indult. Sztójay Döme magánlevélben válaszolt Serédi Jusztinián hercegprímásnak a zsidókérdés rendezésével kapcsolatos levelére. A Hánoár Hácioni földalatti mozgalom hét aktivistája hamis keresztény igazolványokkal elindult Budapestről a román határ felé. A csendőrségi vonatellenőrzéseken átcsúsztak, végül a román határ előtti utolsó állomáson Mezőtelegden szálltak le. Itt fizetség ellenében átvitték őket a határon. Később elfogták őket, a temesvári, majd az aradi börtönbe kerültek, azonban, végül, Bukaresten keresztül valamennyien kijutottak Palesztinába.
1944. június 6. A kassai vasútállomáson áthaladtak Huszt IV., Dés II., Beszterce II., és Szilágysomlyó III., zsidókat Auschwitz-Birkenauba deportáló vonatszerelvények.
Megkezdődött az angol és amerikai fegyveres erők partraszállási hadművelete Normandiában (D-nap).
A szombathelyi III. hadtest vezérkari főnöke, Újvárossy Dezső ezredes szigorúan bizalmas utasítást küldött a körmendi főszolgabírónak, hogy menjen be a gettóba, és ott hirdesse ki a honvédelmi minisztérium felhívását a 18-48 éves korú zsidó férfiaknak munkaszolgálatra való bevonulásáról. Felkérte a zsidó tanácsokat, hogy az érintetteket június 12-én küldjék az általa megjelölt helyre, és a sorozóbizottságot is vezessék oda, továbbá utasította a körmendi parancsnokot, hogy mozgósíttasson rendőröket és orvosokat, akik segítenek a bizottságoknak.
Sztójay Döme miniszterelnök látogatást tett Adolf Hitlernél és tárgyalásokat folytatott Wilhelm Keitellel, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) vezetőjével. –Sztójay Döme megkapta a Hans Geschke által, Otto Winkelmann részére összeállított jegyzőkönyvet, melyben a német megszállás után letartóztatott politikusok, állami tisztviselők (Szentmiklóssy Andor, Szegedy-Maszák Aladár, Újszászy István vezérőrnagy, Kádár Gábor ezredes, Baranyai Lipót, Laky Dezső, báró Bakách-Bessenyei György) nyugati hatalmakkal való kapcsolatait írták le részletesen.
A Besztercéről indult II, 2.875 fő, Szilágysomlyóról a III. transzport (1.584 fő) áthaladt Kassán. A Székely Nép beszámolt a sepsiszentgyörgyi gettóból történt szökési kísérletről.
A „légoltalmi kiürítési kormánybiztos” újabb felhívása: aki teheti, a nagyvárosokból költözzön a légitámadások által kevésbé fenyegetett, kijelölt községekbe.
Dr. Fohn Mihály miskolci orvos a zsidótörvények hatálya alóli kivételezettségére igazolást szerzett arról, hogy az első világháború idején „harctéren szerzett betegsége” miatt egy ideig kórházi kezelés alatt állt. A megkapott okiratból kitörölte a „betegség” szót, a feltételezés szerint azért, hogy azt „sebesülés” szóra cserélhesse.
A pápai rendőrség büntetőbírája Pápai Lajos ny. városi állatorvos feleségét 12.000 pengő, az asszony öccsét, Böhm Jenő volt városi jéggyári gépészt pedig 4000 pengő pénzbüntetésre ítélte, mert kb. 100.000 pengő értékű ékszert elrejtettek. – A soproni rendőrkapitányság Hollós Imre zsidó fogorvost vagyontárgyak eltitkolása miatt 10 napi elzárásra és 5000 pengő pénzbüntetésre ítélte, az eltitkolt 12 arany karkötőt és 4 perzsaszőnyeget elkobozta.
Az I. ker. kapitányság büntetőbírája dr. Hajdu Istvánné, orvos elvált feleségét 10 nap elzárásra ítélte és elrendelte azonnali őrizetbe vételét, mert még a tárgyaláson is csillag nélkül jelent meg. Jankovics Mór 38 éves magánzót 10 nap elzárásra ítélte a sárga csillag nemviselése miatt. Büntetésük kitöltése után internálták őket.
A rendőrség megtudta, hogy a Károly-körúton, a Király-utca környékén, egy ismeretlen férfi a sárga csillagot viselő zsidóknak okmányokat kínál eladásra. Egy detektív a helyszínen tetten érte a férfit, amint éppen egy házasságlevelet kínált 600 pengőért. Az előállított Cseh István 24 éves magántisztviselő volt. Őrizetbe vették és internálási javaslattal a toloncházba vitték át.
Az Ügyvédi Kamarai Közlöny májusi száma hirdetményben tette közhírré az ügyvédek névjegyzékéből jogerősen törölt 1233 zsidó ügyvédnek és kirendelt irodagondnokának, 30 zsidó helyettes ügyvédnek és 92 zsidó ügyvédjelöltnek a nevét.
1944. június 7. Befejeződött Kárpátalja, Északkelet-Magyarország és Észak-Erdély „zsidótlanítása.” 92 vonatszerelvénnyel 275 415 zsidót deportáltak Auschwitz-Birkenauba.
Dr. Bródy László helyettes polgármester megállapította, hogy mely két órában végezhetik a zsidók Budapest területén vásárlásaikat. Élelmiszerrel 11- 13 óráig, egyéb árucikkel 13-tól 15 óráig lehetett őket kiszolgálni. Nagy nemzeti ünnepeken ez mindkét esetben 10-től 12 óráig volt lehetséges. A rendelkezés június 9-én lépett hatályba. Megszegői kettő, háború esetén hat hónapi elzárással voltak büntethetők, illetve internálhatták őket.
A „textilkereskedelem miniszteri biztosa” felállította a bizottságokat a bezárt zsidó üzletek raktárainak felülvizsgálatára.
Forrás: Emberbarát/ Nagyfuvaros u-i Zsinagóga hetilapja
Author: KMH Vendégszerzők
9:27 de.
-es ezt mind-mind MAGYAROK tettek MAGYAROK ellen,csak mert azok annak szulettek aminek!!
9:31 de.
a teljes videki zsidosag deportalasara sor kerult HORTHY parancsara 1944 Marciusa-Juniusa kozt!!a szamuk 467000 fo! ferfiak,nok,oregek,betegek,gyerekek,karonulo csecsemok!!
koztuk a teljes csaladom 40 fo!!
egyedul e jottem vissza elve……………mar ha azt lehet „elet”-nek csufolni!!
11:00 de.
István,
köszönet,hogy megjelentetted ezt a rengeteg borzalmat.
Figyelőnek és társainak mondj egy pár megnyugtató szót.Hiszen
mindent a németek csináltak.A magyarok ugyan úgy szenvedtek a háborúban. Soha nem lesz érvényes,hiteles vagy igaz, hogy „megszenvedte már e-nép
a multat s jövendőt”.
A 44 év orosz megszállás csim-bumm cirkuszos szanatórium volt.
Ezért a sok aljas,soha meg nem bocsájtható,rablógyilkosságért 440 év sem elég büntetés.
1:18 du.
„Mád, Tokaj és Tolcsva zsidói”…(lásd fönt) Jó lesz tudni, hogy bizony Ők teremtették meg a Tokaji bor világhírét is… (!)
1:50 du.
˙
Az egyik kedvenc időtöltésem a FORTEPAN nevű oldal böngészése, ahol több-ezer régi fotó tekinthető meg időrendi szabályozóval is kiegészítve. (Időmetszet)
Az egyik fényképen, 1940-es datálással – talán Marosvásárhelyen(?) – látható a bevonuló magyar haderőt váró, egy irányba feszülten figyelő magyar tömeg, mindenféle irredenta transzparensekkel és feliratokkal körülvéve… A tömegből kiemelkedik egy – talán széken, v. ládán álló – szakállas rabbi, amint ő is boldog tekintettel várja a felszabadítóit…
No comment…
.
4:28 du.
Ismételten nagy köszönet illeti Istvánt ezért az alapos munkáért!
Gyalázat amit tettünk! És nincs bocsánat.
6:17 de.
Tisztelt ILLE ISTVAN Ur!
Levelemben csupan azt kertem ,hogy ha tulajdonaban van
a Szatmarnemeti zsido kozosseg deportalasaval kapcsola-
tos dokumentumok ,ugy sziveskedjen reszemre elkuldeni.
Sajnos az anyaorszag nem hajlando valaszolni ezen kere-
semre.A,,71 EVE TORTENT” CIKSOROZATBOL IS SOK HASZNOS
INFORMACIOT SZEREZTEM. Ezt kellene cselekedniuk az
anyaorszagiaknak is,hogy vegre fenyderuljon a ,,penzverdek
csendoreinek tenykedeseire is.
Tisztelettel Fekete Janos Szatmarnemeti.
A FRISS CIKKEK NAPI KOZLESET MEGKOSZONOM DE MIVEL NEM
ERDEKEL A NAPI POLITIKA ,UGY NEM TARTOK RA IGENYT.
6:42 de.
FEKETE JÁNOS: sajnálattal vettem az anyaországi közönyt. Ezen mi nem tudunk segíteni. Azon felül, ha odaát sincsenek hiteles adatok a szatmárnémeti zsidóság sorsáról, alig hiszem, hogy én innen segíteni tudnék, nem vagyok történelem kutató.
Attól tartok, szereptévesztésben van. Ha nem tart igényt a napi aktualitásokra, hát ne olvassa. Remélem, belátja, hogy maga miatt nem fogjuk megváltoztatni a KMH profilját.
9:20 de.
ILLE Ur!
Csak azt kertem ,hogy ne kuldjenek tobb hirt az e-mail
cimemre.Koszonom ,hogy megertet.
Ioan Fekete.
9:32 de.
FEKETE JÁNOS: a rosseb se küld magának ilyesmit! Ez automatikus, maga kérte. Iratkozzon le éppúgy, ahogy feliratkozott!
Külön díjazom, hogy Jánosból egyszerre Ioan lett. Másban is ilyen könnyen alakul át? Talán még az előbőre is visszanőtt?
2:21 du.
Nem gondoltam ,hogy Kanadaba is ilyen sok a bigot marha
paraszt.Mivel en nem oriztem magaval a juhokat ,es igy
levelemben tisztelettel kozeledtem onhoz, ugy elvarom
hogy maga is igy viselkedjen.Ami a nevemet illeti a
szemelyazonossagi igazolvanyomban Fekete Ioan kent szere-
pelek.Az apam reszerol egy erdelyi roman nemes csaladbol
szarmazok.A DEDAPAM DR VANCEA IOAN ERDELY MITROPOITAJA
/ERSEKE/1820-1892.Mig az osom Stefanus Vancsa MAGYARORSZAG
KARDINALISA IV Bela kiraly idejebol.
Idos korom miatt nem tudtam, hogy kell leiratkozni ezert fordultam onhoz de sajnos midhiaba.
2:35 du.
FEKETE JANOS: attól tartok, nincs tisztában a „bigott” szó jelentésével. Ráadásul én Mogyoródon élek. Paraszt, jóember, az éppenséggel maga, méghozzá a butábbik fajtából. A tiltakozását meg ugyancsak rosszul dekorálta: nem juhról, hanem disznóról szól a tétel, ráadásul a kéretlen tegeződésre mondják.
Hogy mit vár el, és mit nem, hidegen hagy.
Igazán dicséretre méltó az ősi vérvonal, legyen büszke rá, főleg, románként. Csak azt nem értem, hogy’ a bánatba’ eshetett az a rohadt alma ilyen messze a fájától?
Maga nem a leiratkozás okán fordult hozzám, hanem merő agresszivitásból. Gondolom, idős kora csalta meg akkor is, amikor heveny érdeklődést tanúsított – kékvérű románként – a szatmárnémeti zsidók eliminálási száma utáni érdeklődésével. Csak nem igényt tart valamelyikük ingatlanjára?
Nem késett el ezzel egy kicsit?
3:04 du.
Nem a most élők követték el azokat a cselekményeket.
Nekem az őseim sem, ezért mi pl. nem vagyunk bűnösek, és sokan mások sem…
3:10 du.
Fenyvesi Glória: úgy véli, ez felmenti magát? Vagy a nemzetet? Észrevette, hogy a németek nem hivatkoztak erre, hanem bocsánatot kértek, méghozzá az utódok, és, úgy egyáltalán, a nemzet nevében? És maguk akarják ezt az országot vezetni, ezzel a mentalitással?
4:37 du.
ILLE ELVTARS! NEM ARTANA ELVEGEZNI EGY NEURO -PSIHIATRIAI KIVIZSGALAST.
CSODALATOS HOGY ILYEN EMBERIK A SAJTOT KEPVISELIK.
6:42 du.
István,
elnézést,hogy bírállak,de van benned egy kevés szado-mazo,hogy belemész egy komitebe az ilyen előkelő lipiszökevényekkel és szóba állsz velük.Rakd a nyakába a Glóriát és élvezkedjenek együtt.
1:45 de.
Aki nem bűnös,annak nem kell bűnhődnie, pláne a gyerekei, unokái, és kollektíve…
Csak, akik elkövették…
Magukra vennének az engem bírálók, bármely bűnt, amit el sem követtek?
1:47 de.
Mindamellett, tényleg nagy tragédia volt ez a hozzátartozóknak és ezzel együtt lehet, és kell is érezni…
3:50 de.
T. Fekete János!
Ha felhatalmazza Ille Istvánt, hogy részemre elküldje a maga e-mail címét, megpróbálok anyagot küldeni a Szatmár vármegyei zsidóságról a honfoglalástól kezdve, a középkoron át a holokausztig. Vannak részek, amelyek Szatmárnémetivel foglalkoznak. Bogarássza ki amire magának szüksége van, feltéve, ha benne van.
8:37 de.
ILLE ISTVAN UR!
Sziveskedjek a Jani nevu hozzaszolo reszere kozolni az
en e-mail cimemet,adatkozles celjabol.
Megkoszonve faradozasait
Fekete Janos
8:50 de.
jani
2015 március 24
3:50 de.
Talán hitelt érdemlően ellenőrizni kellene Fekete Ioan úr érdeklődésének mibenlétét. Ugyanis nem csak Magyarországon, hanem Romániában is vannak levéltárak, ahol hozzáférhetőek az anyagok. Természetesen, nem küldenek, és nem engedélyeznek minden ember számára hozzáférést. Annyit tudunk, hogy mind a román, mind a magyar hatóságok elutasították.
9:27 de.
ILLE ISTVAN UR!
Sziveskedjek a Jani nevu hozzaszolo reszere kozolni az
en e-mail cimemet,adatkozles celjabol.
Megkoszonve faradozasait. Szeretnek Fenyvesi Gloriaval
es a hozaszolokkal megosztani egy nehany gondolatot;
-Nagy szegyen ,hogy 70 ev eleltevel ,es kimondottan a 2014-
es holokauszt emlekev alkalmaval a magyar kormany semmit nem
tett, hogy tortenesz bizottsagok letrehozasaval a zsido kozosseg reszvetelevel feltarja az 1944-i esemenyek teljes
igazsagat. PELDAUL;- miert nem vontak felelosegre a gettok
,,penzverdeinek ” ertekeikert megkinzott zsido aldozatok
csendor pribekjeit.Hisz sokan az ongyilkossagba menekul-
tek a megkinzasok elol.
-a gazember Edmund Weesenmayer 20 ev szabadsagvesztesbol
miert csak 2evet toltott le!!!!
-vagy Abert Speer miert csak 20 ev buntetest kapott, hisz
o kerte a zsido kenyszermunkasokat a hadi uzemekbe /kiehe-
ztetve megkinozva azokat.
-Vagy szatmari viszonylatban 4ooo szatmari onkentes svab
harcolt a Waffen ss ben,a Nurnbergi perben az haborus bun-
osoknek iteltek oket, majd Nemetorszag 1952 -ben rehabili
talta oket, nyugdijat es karpotlast kaptak a Nemetallam- tol,annak ellenere ,hogy kozismert a zsidosag ellen elkovetett gaztetjeik.
-Nem merte fell senki azt sem ,hogy az allamrendorseg a
deportalas alatt katonasitva volt, a szemelyzet a honved hadbirosagnak volt alarendelve.
Meg sorolhalnam a fell nem dolgozottak hosszu sorat.
Mindnyajunk szent kotelessege ,hogy az utanunk kovetkezo
nemzedekek szamara hiteles leirasat hadjuk a mult tort-
eseirol, hisz csak illyen modon tudjuk elerni ,hogy a
zsidosag genocidiuma soha ne ismetlodjon meg.
De vajon megvan e az akarat ezen feltaro tevekenysegre
mindket fel reszerol vagy marad tovabba is a porhintes.
9:59 de.
Glória !
A holokausztból aktív részt vállaló magyarság akkori bűneiért minimum illene legalább úgy enbloc felelősséget – még pontosabban – megbánást tanúsítaniuk, legalább egy a centrumban elhelyezkedő, frekventált és mindenki számára látható helyen. Példának okáért az Orbán gödör* helyén, itt ugyanis megoldható egy olyan nagy méretű kompozíció, amely a Károly krt, az Andrássy, valamint a Bajcsy Zsilinszky út felől is látható lehetne. Ráadásul, még különös pikantériát kölcsönözne ennek a helynek, hogy a telek annak idején a Horthy család tulajdona volt, akiknek nagy része volt a magyarországi antiszemitizmus és fasizmus ilyen súlyos végkimenetelében…
Mert az nem járja ám kedves Glória, hogy az első és második világháborús hősöknek külön emlékmű jár szinte minden városban és faluban, a meggyilkolt 600’000 minden korú és rangú mártírnak pedig semmi… A megbánást kifelé is kell mutatni, nemcsak belül érezni. A tetteseket és közreműködőket a maiaknak is meg a megszülető nemzedékeknek örökké és folyamatosan el kell ítélni. – Ha a gyilkosok rokonok voltak, még akkor is.
*Orbán-gödör: a kilencvenes években az MSZP-SZDSZ koalició idején pályáztatással(!) megterveztették és elkezdték felépíteni a Nemzeti Színházat. Göncz Árpád köztársasági elnökünk tette le az alapkövet, mikoris Orbanisztán lett a hatalom ura, és úgy ahogy volt gödröstül leállította az építkezést. Ma is ott éktelenkedik az autoritéria eme szégyenletesen undorító emlékműve, a gödör… Mert Orbán Vezér és kancellár úgy látta jónak, hogy a Nemzeti ne a belvárosban legyen, hanem a periférián, mert a pöstiek aztat nem érdemlik mög – Ja. …És a stílus minél giccsesebb legyen, mert az csak úgy lehet elég magyarosch…
11:35 de.
Dubois !
Ráadásul a magyar holokauszt – polgári! – halottainak száma meghaladta az I. Világháború magyar katona áldozatainak számát.
.
11:50 de.
Kedves FEKETE JÁNOS !
Igen, mindnyájunk szent kötelessége az igazság feltárása.
Ámde – éppen itt, ezen a fórumon polemizáltunk azon – van olyan is Magyarországon, hogy egy történelemtanár(!) nyilvánosan (a gyerekek előtt) büntetlenül megtagadja a felső tagozatosok számára a Holokauszt amúgy is rövidke tananyagának a leadását. Az illető jobbikos, v. szimpatizánsa ennek a hugarista (értsd: náci) pártnak, amelynek viszont a legfőbb patrónusa maga Orbán Viktor.
.
11:56 de.
FEKETE JANOS: milyen sajtra gondol? A csodálatos helyett, gondolom, sajnálatost akart írni…
11:58 de.
Fenyvesi Glória: maga tényleg nem ért semmit az egészből 🙁
12:00 du.
jani: lásd Don Ovuz érvelését. Eszem ágában sincs megadni neki bármilyen személyes adatot!
12:51 du.
Dubois
2015 március 24
9:59 de.
Az emlékmű tervvel egyetértek, és a magam részéről támogatnám.
Vértes Ágnes amerikai dokumentumfilm-rendező szavaival élve:
-Az oktatásnak, és a megemlékezésnek alapvető szerepe van a jövő népirtásainak elkerülésében.-
A holokauszt 70. évfordulóján, a tavalyi évben a Magyar ENSZ nagykövet hivatalosan bocsánatot kért New Yorkban.
-„Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz. Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért. Ennek a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak”
Jóvátételről nem igazán beszélhetünk, vagy legalábbis nem úgy, mint a Németek esetében.
A Kádár-rendszerben 300 000 Ft családonként, de csak mintegy 600 családot érintett.
1991-ben hoztak egy törvényt, hogy a háború alatt üldözötteknek + a 45 és 63 között jogtalanul elítélt embereknek a nyugdíját megemelik.
1997ben a párizsi békeszerződésben foglaltak alapján (mely szerint az üldözöttektől elrabolt és gazdátlanul maradt vagyont a túlélők támogatására kell fordítani) a hatvanat betöltött túlélők kaphatnak életjáradékot, ez kb. 25 000 embert érintett azóta, ma kb. 10 000en vannak még életben közülük.
Ugyanebben az évben szavazták meg, hogy az áldozatok leszármazottai is kapjanak egyszeri kártérítést, ennek az összegét a ’99es költségvetési törvény 30 000-ben határozta meg, de ez elég nagy felhördülést keltett itthon és külföldön is, mert ugyanakkor meg kommunizmus áldozatainak leszármazottainak ennek a többszörösét ítélték meg (durván 33-szorosát), emiatt az egyenlőtlenség miatt aztán az Alkotmánybíróság meg is semmisítette ezt a rendelkezést.
Végül ezt az összeget 2003-ban 400 000 forintban határozták meg.
Csepp a tengerben, mivel a meggyilkolt embereket nem hozza vissza, és nem is enyhíti a megnyomorított emberek szenvedését. Szerintem egy-két feleslegesen felépített stadion ára némileg emberibb körülményeket teremthetett volna ennek a cirka 10 000 embernek, és gesztus szintjén is értékelhető lett volna.
1:07 du.
Ille István
2015 március 24
12:00 du.
Ebben a kérdésben külön érdekesnek, vagy figyelemreméltónak tartom, hogy „őskeresztényként” az egész KMH-ból, csak a zsidókkal összefüggő rész érdekli, semmi más.
1:21 du.
kedves Jani!
Szatmarnemetiben 1989 utan gomba modra nottek ki az
onkinevezett kontar torteneszek akik hirtelen kineveztek
magukat holokauszt szaktortenesznek.
A Don Ovuz egyike ezen szemelyeknek.Reszemrol tobb anyag
all a rendelkezesre mint gondolnak, ugy a szekuritate
CNSAS BUKARESTI leveltarabol, ugy a Budapesti Az allambiztonsagi szolgalatok torteneti leveltarabol,
ugy a Nemet leveltarakbol, a Budapesti Magyar orszagos
leveltarbol.Az igazsagszolgaltatas elott fogom kerdore
vonni oket az artatlanul meghurcolt apam emleke gyalazasaert.Vancsa Janos volt bunugyi detektivfelugyelo
emlekeert.Sajnos az elmult evekben anyagi gondjaim merultek fel ,igy nem allt modomba, hogy az igazsagszol-
galtatashoz forduljak.Maskulonben aki bizonyitekok nelkul
ragalmaz es nem meri a nevet adni az EGY MOCSOK PATKANY.
Tehat megkoszonve kezdeti joindulatat nem tartok igenyt
az on dokumentumaira.
2:06 du.
Olvastam keresztényi hangvételű kommentjét.
Érdekes kultúrájú ember! Méltó őseihez, és méltó egy kutatóhoz. Ha annyi dokumentumhoz hozzáfért, nem értem a nyüzsgést. Sánta a történet.
Ja, a hírlevél alján kell lennie egy olyan mondatnak, hogy leiratkozás a hírlevélről.
Azért szólok, hátha elcsúszik végre a bal féltekén. Tudja, a színházban ott a kijárat!
Tahósága inkább szórakoztat, de javaslom menjünk át mondjuk a legfrissebb cikhez. Tisztelje meg az áldozatokat annyival, hogy nem ennél a cikknél fröcsög.
2:19 du.
Valaki valamelyik résznél felvetette a cigány holokauszt kérdést.
Az elhurcolt cigányságról nincs pontos számadat. Ami dokumentumban fellelhető, az, hogy mintegy 5000 magyarországi cigányon végeztek ember-kísérleteket. Ezeket a kísérleteket dokumentálták, a deportálásokat csak nagyon hiányosan.
3:00 du.
FEKETE JANOS: csak maga tud leiratkozni, mi nem tehetjük meg. Technikailag nincs módunkban. A levélben küldött cikkekben mindig van egy „unsubscribe” (vagy leiratkozásra hivatott) link.
3:04 du.
Tisztelt Fekete János!
Nem értem Ille István és Don Ovuz aggodalmát. Egy levéltári kutató programot kívántam küldeni, ami teljesen nyilvános dokumentumokhoz ad számítógépes
hozzáférést. Hogy lássák, nincs semmi titok benne, leírom miről van szó. A program neve:
LEVÉLTÁRAK KÖZÖS KERESŐJE
Ezt a három szót kell beírni a komputer szövegdobozába. Aztán a megjelenő oldal szövegdobozába beírja, amit keres. Ez esetben, hogy :
SZATMÁRNÉMETI ZSIDÓSÁG
Ekkor megjelenik egy újabb oldal számozott fejezetcímekkel és szövegrészletekkel. A sorok elején lévő számokra kell rákattintani és megjelennek a hozzájuk tartozó dokumentumok. Ezután lehet jobbra-balra lapozgatni a két szélen lévő nyilakra kattintva. Ki kell tapasztalni. Sajnos nem mindenkinek sikerül. Eddig egy idős családfa-kutatónak és egy szintén idős helytörténésznek küldtem el a programot más segítő programokkal együtt, de nem értették, nem tudták használni. Végül, kénytelen voltam kinyomtatva elküldeni nekik az anyagot. A maga esetében is kalkuláltam ezzel, ezért kértem az e-mail címét.
Ha nehézségei vannak javaslom, ha a környezetében van számítógéphez jól értő fiatal ismerőse vagy rokona, kérje a segítségét.
Sikeres kutatást! Jani.
3:50 du.
jani: dicséretes a naivitása. Csakhogy, a felismerő képességével is lehet egy kis baj. Nem ismeri fel a báránybőrbe bújt farkast…
4:33 du.
jani
2015 március 24
3:04 du.
Kutató, aki egy egyszerű hírlevéllel sem boldogul?
Kért egy konkrét anyagot, nevek, címek, leszármazottak, és így tovább. Elutasíttatott. Erre agresszív támadásba ment át. Pedig nem is durva elutasítást kapott,de azonnal trágárságba váltott. Nyelvezete, fogalmazásmódja, messze nem olvasott ember.
Általános levéltári anyaghoz hozzáférhet, de az nem tartalmaz személyes adatokat. Mint mondotta, próbálkozott ezzel is. Neki nem a te általános keresőd kellett. Ősi származás hangsúlyozása, úgy hogy témába sem került. Magyarság túlhangsúlyozása, majd hirtelen váltás…
Csak pár dolog. Kikre jellemző mindezek a sajátosságok?
Jó szándékod dicséretes. De ez nem arról szólt.
Kutató, ha valóban érdekli a dolog, két dolgot tehet. Az intézménye megkéri a levéltári engedélyt, vagy megfelelő referenciák kíséretében megkeresi az illetékes zsidó hitközösséget. Hivatalos formában, és nem a mostanihoz hasonló partizán akcióval. Nem tudom a célját, de nem tűnik egyenes embernek.
2:48 de.
DAN OVUZ!
Jo ilyen sokaig ragozni a semmit?
Nem vagyok tortenesz kutato nyugalmazott okl.gepeszmer
nok a foglalkozasom. Nem kertem olyan anyagot ami tartalmaz
neveket, cimeket,leszarmazottak neveit.Ami valoszinuleg
onoknek sincs meg.Csupan azt ellenoriztem le, hogy ismerik
e a szatmarrol deportaltak szamat a kovetkezok miatt;
13.343/1944.ke.sze. Targy;Taborban levo zsiodok letszamanak
jelentese,A szatmari Rendorkapitanysag jelentese szerint
1944 MAJUS 2O an a szatmarnemeti zsido tabor letszama
15.108.fo./kozolve a Hetek hetilap 2014.04.25.szamaban
Nem volt bennuk megbanas cimu cikkben./
Ezt a szamot konfirmalja Ferency csendor alezredes jelen
tesei is a deportalas meneterol.
71 eve tortent-3 1944. majus 14 18000 ember.
1944 majus 22. a szatmarnemeti elso transport Auscwitzba.Vajon melyik szam a helyes?
Ha lenne onokbe egy csepnyi hozzaertes kozolnek reszlete
sen a felsorolt esemenyek leirasat,mint peldaul az
1944.marcius 31.Eichmann es a zsido tanacs kuldottsegenek
talalkozasa a svab hegyi Majestic szalloban.
-Randolph L. Braham ,,A MAGYAR HOLOCAUST”/Bp.1988 –
3:42 de.
Fekete János: „Ha lenne onokbe egy csepnyi hozzaertes” na, itt volt elég. Megértem, hogy Ioanként nem megy a magyar helyesírás, mi több, ékezetes code page-ra se telik, de azt már nem, hogy nagyképűen kioktat minket. Amúgy a felsorolásban még a cikk nem érte el május 20-át, de úgy tűnik, az időrendiség magát nem zavarja.
4:39 de.
Tisztelt Fekete Úr!
Szerintem, a keresett adatok benne vannak a dokumentumokba. Kimásoltam néhány részletet, de ennél sokkal bővebb információkhoz jut, ha ügyesen kezeli a programot.
„A kampány csúcsidőszakában 18863 zsidó volt a gettóban, köztük azok is, akik az erdődi,a
nagykárolyi és a szatmárnémeti
járásból kerültek ide.
A Magyar Holokauszt című tanulmány szerint a szállítmányok
az alábbiak szerint indultak:
1944. május 19-én 3006, 1944. május 22-én 3300, 1944.május 26-án 3336, 1944. május 29-én 3306, 1944. május 30-án 3300,
1944. június l-jén 2615 személy.
Összesen:18863 személy”
4:47 de.
1944-ben Szatmárnémeti zsidó lakosainak a száma:12960 fő
4:50 de.
Barmokkal es tortenelem hamisitokkal nehez szot erteni .
5:06 de.
Ioan!
Utoljára nekifutok, utána lepottyantom magát!
Nagyapja részt vett a zsidók begyűjtésében, deportálásában, és a deportálásra várók átválogatásában.
Volt aki elmenekült, így távollétében hoztak ítéletet. A nagyapja ügyében nem.
Vancea Ioan (Váncsa János) rendőrnyomozó – jelenlétében – 20 év kényszermunka. Ez volt az ítélet. Megértem a törekvését, hogy a családi foltot le szeretné mosni, de nem fog menni, bármeddig kutakodik is. Természetesen irritálja, hogy mások esetleg hamarabb szabadultak, és ez ellen a zsidók nem léptek fel. A nagyapja viszont nem kapott kegyelmet.
Pech!
De egy dolgot ne feledjen, az ítéletet bizonyítékok mérlegelésével hozták.
Ioan!
A továbbiakban nem kívánok a megnyilvánulásaival foglalkozni.
5:40 de.
Rosszul írtam, nem a nagyapja, hanem az apja, de a lényegen nem változtat. Népirtásban való tevékeny részvételért elítélték.
Itt a pont.
5:59 de.
Fekete János: na végre, csak kibújt a szög a zsákból! Akkor, picinyem, pá-pá, otthon sértegesse a magával egy gyékényen árulókat, azok talán jól tűrik!
6:01 de.
jani: ez az ócska provokátor maga által tisztelt? Nahát, nahát…az ember mindig jobbat vár…
6:02 de.
kedves Donom neki is itt a pont. Innen kezdve persona non grata a KMH-n. Élvezettel vágom ki a francba. Már az elején büdös volt valami, csak még nem sejtettem, mi. Tehát a fater közreműködő volt. Nahát, nahát. Ha Jani által megadott számokból indulunk ki, csak nem meg akart bizonyosodni arról, hogy a fater jó munkát végzett-e?
7:31 de.
Az elembertelenedésnek is számos példáját jegyezték fel Szatmárnémetiben. Vancea Ioan (Váncsa János) a rendőrnyomozók főnöke volt, és e minőségében részt vett a zsidó vagyon „felderítésében” és elkobzásában, továbbá bujkálókat fedezett fel és küldött a gettóba.
Az embereket kínvallatásnak vetették alá, hogy elrejtett értékeiket beismerjék.
Az embereket kegyetlenül megverték, gyakran a talpukat ütötték gumibottal, majd arra kötelezték őket, hogy újra felvegyék a cipőjüket, és körbeszaladgáljanak a szobában. A férfiaknak megszorították a heréjét. Gerő Sándor gabona-nagykereskedőt annyira megkínozták, hogy amikor másnap visszarendelték a pénzverdébe, az újabb szenvedésektől való félelmében öngyilkos lett. Mások mintegy „felkérezkedtek” a deportáló vonatra, csak hogy mielőbb elhagyhassák a gettót.
7:57 de.
jani
2015 március 25
4:47 de.
Elsiklottál egy részlet felett!
—.Az igazsagszolgaltatas elott fogom kerdore
vonni oket az artatlanul meghurcolt apam emleke gyalazasaert.Vancsa Janos volt bunugyi detektivfelugyelo—-
Ez a lényeg! Nem a történelem érdekli.
8:34 de.
Ille ELVTARS !
EZ A SZOLASSZABADSAG ES A DEMOKRACIA ONOKNEL ES A
TORTENELMI IGAZSAG KIDERITESE ?
9:35 de.
Fekete János: nem, fiacskám, ez csak az ilyen alattomos férgek, mint maga ellen hozott intézkedés!
Hogy értse: SPAM-ra teszem, ami által itteni dicstelen szereplésének vége!
11:17 de.
Don Ovuz
Általában az embereket így-vagy úgy a saját múltjuk érdekli. Ebben nincs szokatlan. Különösen, ha személyesen is érintettek valamilyen esemény kapcsán.
Nekem ’44-45-ben egyik nagybátyám rendőr detektív felügyelő, sőt – ha jól tudom – kapitányság vezető volt. A megszálló szovjetek letartóztatták, fogolytáborba került és csak kicsin múlt, hogy ártatlanul nem hurcolták szovjet munkatáborba. A menyasszonya megkereste azokat a zsidókat, akiket megmentett,aztán vonat tetején utazva ők mentek utána Zalából Bajára és tanúskodtak mellette a szovjet parancsnoknál, aki elengedte. De az ő esetében se foglalkoztak sokat az ítélettel. Ha nincs a rámenős menyasszonya és a tisztességes zsidók, akkor nagybátyámnak „annyi”. De „horthista” múltja miatt így is piszkálták, ezért áthelyezték Budapestre. Soká ő volt Kispest rendőrkapitánya.
Egyébként, úgy tudom Ille nagyapja pedig Cinkota rendőrkapitánya volt, de egy háborús baleset miatt nem érte meg a felszabadulást.
Szóval, nem szeretnék ítélkezni senki felett, főleg egy leszármazott felett, aki apja múltját kutatja.
12:03 du.
jani: pontosítsunk, Cinkota rendőrőrsének parancsnoka volt, csakhogy a rendőrőrsöt megszüntették, nagyapámat nyugdíjazták. Leginkább a felszabadításba halt bele. Meg volt az a rossz szokása, hogy reggelenként sétálni indult, méghozzá kedvenc sétabotja kíséretében. Azon a reggelen egy ideges ruszki járőr az erős ködben nagyapám sétabotját fegyvernek nézte. Ruki verh, szólott, de az öreg – sajna – nem értett oroszul, a továris erre bele eresztett egy sorozatot. Akkoriban előbb lőttek, csak azután kérdeztek. Ezt azért nem igazán nevezném háborús balesetnek, de mondjuk, járulékos veszteségnek elmegy.
Hogy’ van az, hogy Don Ovuz semmi perc alatt rálelt a dicstelenül működő ős viselt dolgaira, amiket Ion Fekete most kutat, ráadásul apját ártatlanul meghurcoltnak minősítve?
Avagy ne ítélj, hogy ne ítéltessél?
12:11 du.
jani
2015 március 25
11:17 de.
Azért vegyük ketté a dolgot, akkor a hozzászólásod felével egyetértek.
Tény, ezt az emberkét benézted, és rosszul mérted fel. Nekem csak valami nagyon zavaró volt benne, és tudtam, hogy tudom, de nem tudtam mit. Ezért olvastam vissza. Ő nem a múltat, és nem a családját kutatja, hanem mindenáron kapaszkodót keres egy ítélet megsemmisítésére. Ez nem fog neki menni.
A dolog másik része igaz, abban az esetben ha felvállaljuk a múltat a jó és rossz oldalával együtt. Elhiszem, és biztos, hogy a saját hozzátartozójával szemben elfogult az ember. De nem úgy jött ide, hogy ez van, és hátha mégsem volt annyira drasztikus. Hanem majd én megmutatom, ami meg ellentmond, hamisítás.
Nem mindegy, ha szimpla végrehajtó vagy túlbuzgó, avagy még ráható, irányító is valaki. Ez utóbbi tényt nem tudja elfogadni, de nem mentséget keres, hanem mindenáron bizonyítani akarja a bizonyíthatatlant. Mert bizony a papa parancsára kínoztak, és néhány esetben önmaga is. Ha nem szolgálod ki, patkány vagy, hamisító vagy, meg minden vagy.
6:53 de.
Koszonet Illenek a rovatert.
Magam is, bar csaladom 2/3-a a Holocaust
aldozata-tanulok belole.
Talan csak ennyit meg.
Bar Levnek, es a tobbieknek- vigaszul-
ha ez lehetseges- alljanak itt Ezekiel profeta
szavai- amelyek a mai nemzedekhez is szolnak.
Meg egy keresem lenne- mint a Holocaust tuleloje-
akik-sajnos-egyre kevesebben vannak-mondja el-
az ifju nemzedeknek,mi tortent csaladjaval,
mert nem volt,aki kialljon ertunk.
Biztosan ismeri a micvat: „והגדת לבנך”-es mondd el fiadnak.
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Ez%C3%A9kiel+37&version=ERV-HU