1944. december 11. Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „Anarchia az utcán, nyilasok fegyverrel vásárolnak. Német katonák éjjel újból betörtek. Magyar tiszti ruhás emberek is, valószínű, hogy tolvajok, egyenruhát bitorolva.”

1944. december 12. A Zsidó Tanács halogató taktikája ellenére, a Szinyei-Merse és Koppány parancsnokok által vezetett rendőri egység bevitte az első, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló 500 gyermekből álló kontingenst a budapesti gettóba, akiket a Klauzál téren lévő, nem működő vásárcsarnokban helyeztek el. Egy másik csoportot a Síp utca 23-ban, miután a belföldi illetékhivatal helyi kirendeltségét a Zsidó Tanács költségén máshová költöztették. Debrecenbe érkeztek a Moszkvában tárgyalásokat folytató magyar küldöttek, és a velük Magyarországra jövő szovjet tisztviselők.

1944. december 13. A Magyar Kommunista Párt tagjai Szegedről Debrecenbe költöztek.
Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon: „Hadik gr. itt volt, németek Seregélyesen a kastélyát sok heti vendéglátás után felgyújtották és kirabolták. Szörnyűség.”

1944. december 14. Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága. Mivel a szárnyak felzárkózása nem történt meg, a II. ejtőernyős zászlóalj este kénytelen volt feladni
Fótot. A magyar hadsereg harcoló alakulatainak élelmezési létszáma 318.000 fő volt. Shvoy Kálmán naplóbejegyzése ezen a napon:”Fehér ezr.-nél voltam… Mutatta a térképen a helyzetet. Fehérvártól cca. 5 km-re egy újabb ho.-támpont lett kiépítve. Németek a kiürítést azért követelik, mert azt a városrészt alá akarják aknázni, és ha már az oroszok benn vannak, felrobbantani. Aljas, ördögi terv… Lakosság nem akarja kiüríteni a városrészt. Vér fog folyni. Pesten rettenetes állapotok, nyilasok ölik a zsidókat, kommunisták a nyilasokat, németek fosztogatnak, oroszok lövik a város belsejét. Isaszeg, Kisalag elesett, vízvezeték oroszok kezében. Mi lesz ennek a vége? Orosznak 3 támadási sávja van: 1. Balatontól délre, 2. Balaton és B.pest között, 3. Dunától északra, Nyugat felé- Kis magyar Alföld. Fehérvárnál nincs lényeges változás. Kiürítés miatt nagy a lelkesedés. Este hír, hogy csak a vasúttól keletre és délre lévő rész ürítendő ki, úgy látszik, Fehér ezr. eredménnyel interveniált.”

1944. december 15. Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindították a rablott kincseket szállító „Aranyvonatot”. Német ellentámadás során ideiglenesen visszafoglalták Isaszeget.

1944. december 16. Nagyszabású német hadművelet (Wacht am Rhein) vette kezdetét az amerikai csapatok által gyengén védett Ardennek hegységben. Az offenzíva azonban súlyos katasztrófának bizonyult, és gyakorlatilag karácsonyig kifulladt. A Harc e napon megjelent számában „A nagy elkülönítés” címmel közöltek cikket, mely azt hangsúlyozta, hogy a zsidók elégedettek az ellenük hozott intézkedésekkel. Egyes források szerint az írás dr. Berend Béla sugalmazására született.
Sztálin elrendelte Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Szlovákia területéről a „német származású” állampolgárok kényszermunkára deportálását. A gyakorlatban mindez a 17-45 év közötti férfiakat és a 18-30 év közötti nőket érintette, akiknek németes hangzású neve volt, vagy akiket berendezkedő hatóságok németnek minősítettek. Miskolcon és Hajdúböszörményben is gyűlést tartottak, melynek a célja a nemzeti bizottság létrehozása, Megjelent az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának felhívása: „…Horthy kormányzót elhurcolták a németek… Az országnak nincs törvényes szuverén képviseleti szerve, nincsen kormánya. A hazánkra szakadt nagy nemzeti szerencsétlenség indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy kezünkbe vegyük a kezdeményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, amely megalakítja Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát…Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületeit, a nemzeti bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válasszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.”

1944. december 17. Makón délelőtt „a városi képviselőtestületet ideiglenesen pótló bizottság” rendkívüli ülést tartott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő személyek kijelölése céljából. Csongrád vármegye alispánjának levele Békés vármegye közigazgatásának vezetőjéhez:”Igen tisztelt Kartárs Úr! Nagy örömmel vettem körlevelét és az ottani viszonyokról, eddig végzett munkájáról s annak eredményeiről szóló közléseit, mert azokból hasonlóan súlyos helyzetbe került vármegyénk lakosságának igazgatására és legfontosabb teendőire nézve több hasznos útmutatást nyertem.”

1944. december 18. Egerben 12 órakor a Városházán tartották a Nemzeti Bizottság alakuló ülését. Kiskunfélegyházán szintén gyűlést tartottak. Részlet Fenyő Miksa naplójából:”És ha a soproniak gyűlölik az odamenekülteket, hát ezek még ádázabbul gyűlölik egymást. Nincs két miniszter, aki beszélne egymással. Az országgyűlés tagjai és a nyilas párt már nyíltan szembeszállnak egymással. Egyik a nácikat okolja az ország elvesztéséért….

1944. december 19. Este németek törtek be a marista szerzetesek Hőgyes Endre utcai iskolájába. Nyolc szerzetest és a bújtatottak jelentős részét elvitték. Utóbbiakat megölték, a szerzetesek viszont, bár már döntés volt kivégzésükről, végül szerencsés módon megmenekültek.

1944. december 20. Elhunyt Bródy Imre fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője. Bay Zoltán mentességet szerzett részére, de ő osztozott családja sorsában, hozzájuk csatlakozva önként ment a biztos halálba. Elfogása után családjával együtt a bajorországi Mühldorfba szállították. A szintén fogoly Dr. Bonta János szerint 1944 augusztusában hastífusszal az auschwitzi rabkórházba szállították. Földi maradványait a háború után Lendvai Ferenc, az Egyesült Izzó főkönyvelője temettette el. Eddig a napig 19 teherautóval szállították Debrecenbe a különböző helyi gyűléseken az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe megbízást kapott több, mint kétszáz embert.

1944. december 21. Az Erzsébet körút 13. alatt, hat nagy bőröndből álló felszerelésével, lebukott a zsidó önmentők egy csoportja. A három fiatalt a nyilasok elhurcolták, közülük a húszéves Langer Miklós belehalt a brutális vallatásba. Debrecenben, a református kollégium oratóriumában 14:30-kor összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

1944. december 22. Debrecenben Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

1944. december 23. Reggel a szovjet csapatok elfoglalták Székesfehérvárt és elérték a Bicske-Herceghalom-Bia vonalat. Tolbuhin marsall parancsnoksága alatt harcoló 23. lövészhadtest elfoglalta Érdet. Vajna Gábor belügyminiszter rendeletet adott ki, melyben minden bujkáló zsidót felszólított Budapesten, hogy 24 órán belül jelentkezzen a Zsidó Tanácsnál a gettóba toloncoltatása végett. A nuncius és a nagykövetek 2.-ik jegyzéke a deportálásokról.

1944. december 24. Hajnalban elhagyta Budapestet Adolf Eichmann. A Hasomér Hacáir zsidó ellenállási szervezet foglyokat szabadított ki a Margit körúti börtönből. Rajk Endre készletgazdálkodási kormánybiztos jelentette Szálasi Ferencnek, hogy Budapest élelmiszerkészlete legfeljebb 12 napra elegendő. Eddig a napig megtörtént a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló 6.000 gyermek zömének bevitele a budapesti gettóba, a szervezet vezetőinek és a velük együttműködő Sztehló Gábor evangélikus lelkész erőfeszítései ellenére. Az áthurcolás felfüggesztésének elérésére, és annak engedélyezése céljából, hogy a gyermekek az otthonokban maradhassanak édesanyjukkal, Carl Lutz és Raoul Wallenberg ösztönzésére éles hangú tiltakozó jegyzéket adtak át a magyar vezetésnek. Ezt Angelo Rotta írta alá a Vatikán, Carl Ivan Danielsson a svéd kormány, Harald Feller, a svájci kormány, Jorge (Giorgio) Perlasca a spanyol kormány, gróf Pongrácz Ferenc a portugál kormány nevében. Az áthelyezés azonban lényegében ekkorra már megtörtént, és a magyar hatóságok nem mutattak hajlandóságot a döntés megváltoztatására.
Sopronkőhidán a nyilasok kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endre parlamenti képviselőt és Pesti Barnabás (szül. Getzler József) vegyészmérnököt, aki 1943. augusztus elején pártutasításra hazatért Párizsból és egyik résztvevője volt az antifasiszta ellenállási mozgalomnak. A Govorunyenko vezérőrnagy által vezetett 18. harckocsihadtest páncélosai hátulról rohanták le Bicske védőit, akik nem tudtak szervezett ellenállást kifejteni. Reggel a szovjet páncélosékek a nyugat-budai hegységen átvezető műúton Budakeszire érkeztek, Biától keletre pedig kikerülték az Érd-Törökbálint-Budaörs térségében ellenállást tanúsító szórványos német-magyar egységeket. Ezen a napon foglalták el Érdligetet és Nagytétényt. A Vörös Hadsereg ostromgyűrűje bezárult Budapest körül, megkezdődött a város ostroma. Közben 24-26. között beérkezett a magyarországi hadszíntérre a Pape-hadosztálycsoport: három páncélos- (Panther) osztály maradéka, más német egységeknek kiutalt, de át nem vett harckocsik, valamint néhány riadóegység. Az alakulat nehézségek árán lezárta a Vértes-átjáróit, biztosította a Tata-Tatabánya térséget, gyalogság hiányában azonban alig volt lehetőség ellentámadásra, a birtokolt terület megtartása se volt egyszerű.

1944. december 25. Hajnalban északi irányban a Hűvösvölgy felé előrenyomuló szovjet egységek körülvették Prónay Pál hungarista harccsoportjának útbiztosító ékét egy, a Hidegkúti út-Nagykovácsi út kereszteződésében álló épületben. Megérkeztek Bicskéhez a szovjet gyalogos erők, és megszállták a települést. 14 óra. A János hegyre kitűzték a szovjet zászlót, aljában ég a Balázs-vendéglő. Folyik Budapest bekerítése. Zuglóban, a Zsabka Kálmán parancsnoksága alatt álló KISKA (Kisegítő Karhatalmi Alakulatok) XIV/2-es százada mentési kísérletet hajtott végre a Thököly út 80. alatt lévő zuglói nyilasházból. Az akció során Boros Mátyás és Fischer István hősi halált haltak.

1944. december 26. Reggelre a Hidegkúti út-Nagykovácsi út kereszteződésében lévő épületben védekező összes nyilas pártszolgálatos elesett. A szovjet 4. gárdahadsereg elfoglalta Esztergomot, a 7. gárdahadsereg Párkányt. Reggel lezárult az utolsó Budapestről kivezető út, mely a Pilis erdőségén keresztül tartott Esztergomba.
A Hasomér Hacáír zsidó ellenállási szervezet újabb foglyokat szabadított ki a Margit körúti börtönből. Éjjel egykor a szovjet csapatok elérték Esztergom-Tábort, reggel már Esztergomot ostromolták.

1944. december 27. A nyilasok a Dunaparton kivégezték Boldog Salkaházi Sárát, a Szociális Testvérek Társasága nővérét, közel száz magyarországi zsidó megmentőjét. Boldog Salkaházi Sára szociális testvérrel együtt a Dunaparton nyilasok kivégezték Bernovits Vilma hitoktatónőt, és négy bújtatottat. Előbbi vezetője, utóbbi édesanyjával együtt lakója volt a Bokréta utcai leányotthonnak. Megszűntek az előadások az összes budapesti moziban és színházban. Szovjet kézre került a ferihegyi repülőtér.

1944. december 28. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti delegációja elindult Moszkvába.
A Bethlen téri kórház betegeinek egy részét nyilasok és SS-ek a Dunaparton kivégezték./ A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak. December 15-20. között a szovjet csapatok által megszállt keleti országrészen ideiglenes nemzetgyűlési választásokat tartottak. December 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, melyben a szövetséges nagyhatalmak hozzájárulásával a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Polgári Demokrata Párt képviselői vettek részt. December 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, mely a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének nyilvánította magát. 1945 tavaszán két volt hadifoglyokból álló hadosztályt szereltek fel a Németország elleni harcra, de bevetésükre nem került sor. Röviddel Palesztinába érkezése után, Eli Paneth Haifában terhelő nyilatkozatot tett dr. Berend Béla tevékenységével kapcsolatban.
A Budapestet védő csapatok parancsnoka, Karl Pfeffer-Wildenbruch, miután megérkezett Adolf Hitler újabb, a kitörést kategorikusan megtiltó parancsa, megmásította erre vonatkozó előző napi döntését. Félixdorfban 38 évesen éhen halt Birnfeld Sámuel dr., tanár és műfordító, grafikus. Gyönyörű hangú, nagy műveltségű, hat nyelven beszélő, zseniális gondolkodású fiatalember volt költői, műfordítói, művészi, zeneszerzői vénával megáldva. Rövidre szabott rabbinikus pályáján állandó rabbi állást mégsem kapott. Ezzel szemben sokat írt, fordított, a János Vitéz héber fordítását 1944-ben fejezte be, a Nemzeti dalt is héber nyelvre ültette át. A numerus clausus alatt kitüntetéssel doktorált. Átfogó műveltségére jellemző, hogy a német, az angol és az olasz nyelven kívül megtanult arabul, arameusul, perzsául, szanszkritül, s otthonos volt a babilóniai ékírásban is. Rajzolni ifjú éveiben az akkor Szegeden letelepedő Heller Ödönnél tanult. Felrobbantották a déli Összekötőt, miután a budai oldalon a szovjet csapatok már a hídfőig jutottak. A budai oldalon a szovjetek elfoglalták a János Kórházat, két kilométerre megközelítették a Dunát és a Vár alagútjában lévő német-magyar főhadiszállást. Szovjet oldalról hangszórókon közölték, hogy másnap parlamenterek érkeznek a védőkhöz. Kistarcsát és Nagytarcsát a román csapatok szabadították fel.

1944. december 29. A XIII. Visegrádi utca 36-ban 81 zsidó ellenállót fogtak el az SS-ek. A nyilasok rajtaütöttek a Radó-Magyari ellenállási csoporton, és a Wesselényi utcai iskola udvarán 87 ellenállót zsidó megöltek. Hősi halált haltak a Budapesten körülzárt erőket megadásra felszólító szovjet parlamenterek: Steinmetz Miklós és Ilja Osztapenko századosok. A Károlyi Mihály által vezetett Angliai Magyar Tanács és a Vámbéry Rusztem által vezetett, Egyesült Államokban működő Új Demokratikus Magyarországért Harcoló Bizottság üdvözölte és támogatásáról biztosította a debreceni kormányt. Budapestre megérkezett az első légiszállítmány az utánpótlás biztosítására, a 4. német légiflottán belül pedig felállították a budapesti légi ellátó csoportot. 29-ről 30-ikára éjszaka véres harc után a román csapatok elfoglalták Cinkotát.

1944. december 30. A szovjet ultimátum előző napi elutasítása után három napon keresztül, napi 7-10 órán át lőtte a szovjet tüzérség Budapestet. A pesti hídfőben a front reggel Rákospalota-Rákosszentmihály-Mátyásföld-Új Köztemető-Pestszentlőrinc-Pestszentimre-Sorosksár keleti szegélye vonalban húzódott. Szovjet kézre került a mátyásföldi repülőtér, Szügyi Zoltán, a Szent László hadosztály parancsnoka a német LXXII. hadtesthez intézett levelében megtagadta a kapott parancsot, mondván, nem hajlandó „kiképzetlen magyar tömegeket vágóhídra vinni”.A magyar I. hadtest karhatalmi zászlóalja e napon már csak 7 tisztből és 40 honvédból állt.Az 1. bolgár hadsereg a Dráván át Magyarország területére lép.

1944. december 31. Nyilasok támadták meg a Vadász utca 29. alatt lévő „Üvegházat”, a svájci nagykövetség irodájában dolgozó magyar tisztviselőt elhurcolták és kivégezték. A Földes László vezette csoport megakadályozta az újpesti víztorony felrobbantását. A nyilasok másokkal együtt a Dunába lőttek Richter Gedeont, a neves gyógyszerészt és feleségét. Budapest zsidó lakosainak száma 144.000 fő volt, ebből zsidó vallású 96.480 fő. Egy német jelentés szerint 95.000 magyar és német katona rekedt Budapesten az ostromgyűrűben. A pesti hídfőben Mátyásföld nyugati részét és a repülőteret német-magyar csapatok egy napra visszafoglalták, majd a szovjet katonák felszabadították Mátyásföldet Sashalom keleti részével egyetemben. Rákosszentmihályon délben megjelentek az első szovjet katonák. A nap végére befejeződött Rákosszentmihály és Sashalom felszabadítása.

1945. január 1. Nyilasok elcsalták Weisz Arthurt, az „Üvegház” tulajdonosát, és az ott folyó mentőakció egyik vezetőjét, ezután nyoma veszett, nagy valószínűséggel megölték. Szintén ezen a napon nyilasok törtek be a Ritz Szállóba, és Komoly Ottó mérnököt, a Zsidó Tanács tagját a Városház utca 14. alatti nyilasházba hurcolták, ahol a Rothmann Kurt, Balogh Mihály, Nidosi Imre vezetése alatt álló csoport meggyilkolta.
A pesti hídfőben továbbfolytatódott a Pestújhely irányában Karácsony után kibontakozott szovjet támadás. A Rákospalota és Pestszentlőrinc között elsősorban a magyar 10. és 12. hadosztály vonalát támadó egységeknek erre a napra egyes helyeken sikerült átjutnia a Körvasút töltésén, egyes páncélosok a Gvadányi útnál elérték a Rákos-patakot is. Szovjet csapatok Sashalomtól nyugatra elfoglalták az első házat Pest akkori közigazgatási határain belül, támadás indult az Új Köztemetőn keresztül, ahol bevetették az addig a második lépcsőben álló 297. lövészhadosztályt.

1945. január 2. Estétől a Lóversenytérnél kialakított szükségrepülőtér a szovjet aknavetők hatósugarába került,csak néhány pilóta merte megkockáztatni a felszállást. Ekkortól csak a Csepel-sziget északi csücskén berendezett szükségrepülőtér állt rendelkezésre. Szovjet részről a 18. harckocsihadtest is bekapcsolódott a Budapest felmentésére indított német támadás elleni küzdelembe.
Jeruzsálemben született Haraszti Miklós író, újságíró, volt SZDSZ politikus. Apja budapesti órásmester volt, a munkaszolgálatos behívás elől menekült el 1939-ben Palesztinába; anyja Munkácsról származott, szintén a vészkorszak elől menekült a mai Izrael területére, 1941-ben. A család 1948-ban – Izrael Állam megalakulása évében – visszaköltözött Magyarországra.

1945. január 3. A pesti hídfőben a heves támadások felmorzsolták a 12. tartalékhadosztály nagy részét, zászlóaljanként 10-25 főre csökkent a legénység. 307 fő esett román hadifogságba. A Rákos-pataknál a folyamatos német-magyar ellentámadások nem tudták a túloldalra szorítani a szovjet-román csapatokat, azok folyamatosan tágították az áttörés helyét, a siker érdekében még a két nappal korábban kivont 2. román gyaloghadosztályt is bevetették..

1945. január 4. A helyzet jelentős rosszabbodása miatt Raoul Wallenberg ügy döntött, hogy a svédek által védett zsidókat átköltözteti a „nagy gettóba”, ahol esetleg több esélyük lehet a túlélésre, és erről tájékozatták az érintett épületek parancsnokait. Szegeden a helyi Nemzeti Bizottság népbíróságot állított fel. Megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány 13/1945. M. E. sz. rendelete a közbiztonság fokozottabb biztosításáról. Rendeletet adtak ki a közigazgatás működési alapelveinek tisztázására. A közalkalmazottak kötelesek voltak szolgálatra jelentkezni, esküt tenni és igazolási eljárásnak alávetni magukat. A 30. lövészhadtest csapatai a külső Jászberényi úton 2 km-re megközelítették az Éles-sarkot és az Örs vezér teret. A 18. lövészhadtest mélyen betört a Lóversenytér irányában a védelembe, az ott kialakított szükségrepülőtér már csak 500 méterre volt az első vonaltól. A túlerő következtében a német csapatoknak igazából már a területnyereség megtartása is gondot okozott.

1945. január 5. A gettóból hazafelé tartó Szegő Miklóst, a Zsidó Tanács tagját a nyilasok letartóztatták és meggyilkolták. A gyöngyösi Nemzeti Bizottság döntése a Parádi Üveggyár tulajdonjogáról:”A nép szabad akaratának képviselőjeként az alanti határozatot hoztuk.
A Parádi Üveggyár megbízottjainak felkérésére (Kinczel Emil üvegfúvó mester, Haindl György raktárnok) az üveggyárat a Nemzeti Bizottság kezelésébe veszi.

1945. január 5-6. A svédek által védett mintegy 5.000 zsidó a Pozsonyi út páros számú házaiból 5-én átköltözött a „nagy gettó” területére, majd másnap nagyjából ugyanennyi Portugália, Svájc és a Vatikán védelme alatt álló zsidó követte őket. A nyilasok tervezték a „nemzetközi gettó” felszámolását, arra hivatkozva, hogy a semleges államok megszegték ígéretüket a nyilas kormány elismerésével kapcsolatban. December elején, a szovjet csapatok közeledése idején, már százakat hurcoltak a Duna-partra, ahol önkényesen szétválogatták őket, a munkaképesnek nyilvánítottakat útnak indították a Német Birodalom felé, a gyerekek és az idősebbek többségét a „nagy gettó” területére vitték. A januári átköltözés idején Raoul Wallenberg üzletet kötött a nyilasokkal, a védett zsidóknak szánt élelem egy részéért cserében a svédek által védett zsidók a Pozsonyi út páratlan oldalán maradhattak lakásaikban. Az átköltözőktől útközben vagy a „nagy gettóban”, a Klauzál téren minden holmijukat elvették.

Forrás: Nagyfuvaros utcai Zsinagóga által megjelentetett EMBERBARÁT nevű hetilap