Meséld el fiadnak! Széder-est a Bét Orimban
2015. április 4-én, szombat este sokan gyűltünk össze a budapesti Stefánia Palota Regiment éttermében – a Bét Orim (1) égisze alatt – hogy köszöntsük az 5775. évi Pészach széder második napjának előestéjét. A nyolc napig tartó Pészah előestéjét Széder-estnek nevezik. Az Izraelben élő zsidóság egy, a diaszpórában élő zsidóság két Széder-estet tart. Ezen a napon többek között maceszt eszünk, a „sanyarúság kenyerét”, amely az egyiptomi rabszolgaság egyik szimbóluma. Széder a kovásztalankenyér (macesz) ünnepe. A Szabadság Ünnepének is nevezzük, mivel az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadulást ünnepeljük, de a nevelés és a zsidó egység ünnepe is. A Széder szó rendet jelent. Az ünnepi szertartás rendjét a Biblián és a hagyományon alapuló egyiptomi kivonulás (Haggáda) története adja.
Gyertyagyújtás. A képen: Garai-Édler Eszter. Fotó: Lengyel Juli.
A Haggádában négy fiú szerepel
A széder-esti pészachi történet és annak tanítását a „Meséld el fiadnak” bibliai parancs adja. A zsidó rendtartás szerint Széder estén az Egyiptomból való kivonulásról szóló történetet négy különböző típusú gyermek lelki alkatához alkalmazzák. Az egyik – okos, a másik – szemtelen, a harmadik – jámbor, a negyedik – „olyan, hogy még kérdezni sem tud”. És mindegyiknek sorban válaszolni kell.
Szédertál. Fotó: Garai-Édler Eszter.
A Pészách történetének átadása minden nemzedék számára elengedhetetlen. Emlékezz a múltra, hogy becsülni tudd a szabadság szépségét és átérezd a vele járó felelősséget.
Közösségünk alapító rabbija Dr. Raj Ferenc mint mindig, két nyelven, magyarul és angolul vezette le a kivonulás történetét, amelynek alapjául az 1936-os, Ézsajás vallásos társaság által kiadott Kner-Haggáda alapján saját kiadású „szertartáskönyvének”, a Haggádának szövege szolgáltatta. A Haggáda egy-egy példányából mindenkinek jutott, így követhette a felolvasást.
Dr. Raj Ferenc és Colleen Bell. Fotó: Gróf Tamás.
A Bét Orim Reform Zsidó Közösség Széder-estéjét személyes jelenlétével az Egyesült Államok 2015. január 21-én kinevezett nagykövete, Colleen Bell is megtisztelte.
Klein Judit énekes, az imák, a klezmer és a jiddis dalok fantasztikus tolmácsolása, valamint Neumark Zoltán kiváló zongoraművész játéka különösen megragadó erejű volt.
Széder-est a Bet Orimban. Fotó: Gróf Tamás.
A kivonulás történetének elbeszélése, a szimbolikus ételek elfogyasztása, a finom vacsora és a közös éneklés igazán bensőségesen és meghitt hangulatban zajlott le.
Lesáná hábáá Birusálájim! Jövő évben Jeruzsálemben!
Chag Sameach
Garai-Édler Eszter
*
Bét Orim
(1) A Bét Orim 2006-ban alakult meg, Magyarország második reform zsidó közösségeként. 2007-ben bekerült a magyarországi egyházak nyilvántartásába. 2011-ben az egyházi státusától és ennek minden anyagi és erkölcsi vonzatától megfosztották. A közösség az 1848-ban alapított és 1852-ben feloszlatott Pesti Középponti Reform Zsidó Egylet jogutójának tekinti magát, vagyis az egykori magyar zsidó progresszió hagyományait követve újra kívánja éleszteni a modern vallási életet. Bét Orim Reform Zsidó Közösség magyarországi tagszervezete a legnagyobb nemzetközi zsidó vallási szervezetnek, a Progresszív Zsidó Világszövetségnek (World Union for Progressive Judaism (WUPJ). A közösség alapító rabbija Dr. Raj Ferenc. A Bét Orim szavak azt jelentik, hogy a Fények Háza. Az „orim” szó fény a „bét” szó jelentése ház. Bét Orim/Fények Háza név arra utal, hogy a világosság, a jóság, a haladás otthona kíván lenni.
Author: Garai-Édler Eszter
A Nyugat-Dunántúlon, Győrben (Győr-Moson-Sopron megye székhelyén) született. 1983 óta Budapesten él. Férje zsidó származású színművész. 1986-ban született lányuk a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és a berlini Freie Egyetemen szerzett diplomát régészetből és egyiptológiából. Eszter 1994 óta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetében dolgozik, mint tipográfus. Polgár jogi aktivizmusáért 2014-ben Radnóti Miklós Antirasszista-díjjal tüntették ki. Magáról így vall: Én a liberális demokráciát nemcsak szépnek, de kifejezetten az egyetlen alkalmas eszköznek tartom, amely az emberhez méltó járó együttélési formát jelenti. Legfontosabb ambícióm: visszaadni a liberális demokráciából kiábrándult társadalom hitét. Szabadidőmet a liberális demokráciáért való küzdelem, a rasszizmus, antiszemitizmus elleni harc, az egyetemes emberi jogokért való kiállás tölti ki. Mélyen hiszek a társadalmi, gazdasági, kulturális és vallási sokszínűség létjogosultságában, és a különböző vélemények, érvek egyeztetése során megszülető megoldásokban. Nevemhez köthető számos antirasszista-antifasiszta és a jogállamot sárba taposó kormányellenes tüntetés megszervezése.
4:21 du.
Római katolikusnak keresztelként nagy tisztelettel és szeretettel gondolok Önökre, vallásukra. Jó egészséget, sok sikert kívánok!
6:03 du.
Kedves Eszter,
Az Izraelben ünnepelt széder első este 2015 április 3.ára péntekre, a diaszpórában ünnepelt második erev Peszach 2015 április 4.ére szombat estére esett.A dátum véletlen szimbólumnak is tekinthető. Mindez az ötezer hétszáz hetven ötödik évben a zsidó naptár számítása szerint.Vagyis: ניסן י”ד-ט”ו תשע”ה. Ezzel párhuzamosan kellemes és boldog pészachot kívánok mindenkinek. (Az ünnep kimenetele április 10én pénteken este van.)
2:49 de.
b’ezrat ‘H az elkovetkezo hetekben megkiserlem raszanni magam leirni az Auschwitz-i seder estet!
3:11 de.
Elnézést kérek a javítgatásokért,de ha a fényekről van szó,hát az ivritül OR.Lévén nőnemű szó,többes számban OROT.Tehát BÉJT OROT. Az ORIM „szó”teljesen ismeretlen a héber nyelvben.
10:25 de.
barlev: kérlek, küldd át privátban!
5:51 de.
Kedves Gyuri! Én ugyan nem tudok héberül, de a lányom anyanyelvi szinten beszéli a Hébert. Ő azt mondja hogy az „OR” nem nőnemű
hanem hímnemű, de többesszámban valóban „OROT”. Nem tudom, hogy miként lett ebből ORIM, de utána nézek! Köszönöm, hogy jelezted!
8:47 de.
Gyuri es Eszter!
Ne haragudjatok,hogy bele kontarkodok a vitaba.
אור – or- valoban himnemu,de rendhagyoan-
אורות-orot- a tobbes szam- fenyek-nonemu vegzodessel.
Lass meg egy hasonlo peldat-תענוג-taanug-elvezet-himnemu
תענוגות-taanugot-elvezetek-nonemu.
Emlekezetem szerint – a himnemben valo tobbes szam
hasznalata az אורים ותומים – Urim vo Tumim- amely
a Jeruzsalemi Templom fopapi כהן גדול -oltozekenek
resze volt.
Exodus-Tecavve{XXXVIII.30}
„Es helyezd a torvenytevo melldiszbe az Urimot
es a Tummimot es legyenek Aron szive folott,
mido az Orokkevalo szine ele lep”.
6:28 du.
Kedves Eszter és Kedves מרים,
gondolom én is mellényúltam.Mindhármunknak igazunk van.Az Or valóban himnemű és a ragozása rendhagyó.Hasonló még az ablak is. חלון-חלונות.Azt hiszem ezen kívül van még jónéhány rendhagyó szó: שולחן-שולחנות=asztal.Van a fordítottja is,amikor a nőnemű szó kap többesszámban himnemű ragot:פנינה-פנינים=gyöngy-gyöngyök stb.+ jönnek a testrészek ahol minden amiből több mint 1 van az nőnemű akkor is ha a formátuma és a többes ragja is himnemű.Pl:A szem,láb, kéz,köröm,térd,stb.A példák sokasága és a nyelvi szabályok nagy mennyisége miatt az ivrit nyelvbe legjobb beleszületni.Sajnos ezt már én is lekéstem,de pótoltam és még a pótlás megy tovább gyerekeim,unokáim,dédunokám és majd az utánuk következő számtalan generáció révén.Mégegyszer sok szeretettel kívánok: .חג שמח לכם ולכל עם ישראל
10:01 de.
Nagyon megörültem ennek a cikknek. Annál inkább is mert a progressiv zsidók alatt manapság a chaszidizmus egy elhajlását gondolják sokan. Márpedig ez téves. A Bejt Orim (és nem orot) egy régi progressziv irányzat. Nagy valószinűséggel a kieggyezés utáni status quvo zsidóság modernizált változata. Soha sem nyert teljes jogot mivel ők inkább tradicionális módon tartják a vallást és nem a betű szerinti ortodox irányzatot.
A széder estén a négy férfi akik a Hagadát „recitálják” egymást kérdezgetik. Egyik kérdez a másik válaszol és közben cserélgetik a szerepeket. A nyitó „dal” illetve a kezdő szöveg a következő: Ha histané ba lejla ha zeh mi kol ha lajlot. vagyis mi a kölönbbség a mai este és többi este közt. Ezzel veszi kezdetét a Széder este melynek során felovasásra kerül az összes részlete az egyiptomi kivonulásnak. Nekem nagy érdekesség volt idén a széder második napja. Még soha sem vettem részt ilyenen. Nagyjából megfelel az első széder estének. Sok különbbséget nem észleltem. Pusztán annyit, hogy mig az első széder estén a szúk családi kör vett részt(még „szűken is voltunk vagy 15-en) a második nap meg az egész khila(közösség) együtt ünnepelt. Ráadásul két országban is voltam. Az elsőt az a szerbiai Szabadkán ünnepeltük mig a másodikat Hódmezővásárhelyen. hag szoméach ló kulam!(kellemes ünnepeket mindenkinek)
10:04 de.
Bocsánat de elütöttem: Ma histané bö lajla ha zeh mi kol ha lajlot
10:18 de.
Avi ben: elég perverz lehetett annak a baromarcúnak -Lázár- a városában ünnepelni…
5:10 du.
Kedves Avi ben Giora,előfordul,hogy néha beleolvasok az Új Kelet- ben megjelenő cikkeidbe.Úgy látom még magyarul jobban tudsz írni. Az ivrit szöveg nem a Te asztalod,de még a diaszpórában használt imák sem.Igyekezz nem engem javítgatni.Meg se próbáld a héber nyelv tanulását,mert mint az előbbiekben megírtam:Ezt a nyelvet ha lehet kis gyerek korban kell megtanulni.Mindenesetre ambiciódat akkor is értékelem,ha a 17 leírt szóból csak 2 névelő és két szó van majdnem hibátlanul leírva.Az utólagos javítás sem hiba mentes.Legközelebbi ivrit szövegedet lektoráltasd K.Gyuri barátommal az Új Keletnél. Megteszi,ha rám hivatkozol.חג שמח לך ולכל עם ישראל.
7:58 du.
Kedves Gyuri! Szerintem nincs helye itt és most a nyelvi csatározásnak. Én ugyan nem tudom megítélni a héber írásmód helyességét, de abban nem értek veled egyet, hogy héberül egészen kicsiny korban lehet csak igazán megtanulni! A lányom az élő példa arra, hogy ez nem így van! Dóra lányom 18 éves korában érettségi után ment el a Jeruzsálemi Héber Egyetemre tanulni, szinte nulla héber tudással. Az egy éves mechina alatt felsőfokú nyelvvizsgát csinált, szükség is volt rá, mert hiába csinált fantasztikus egyetemi felvételi vizsgát (pszichometriai teszt) a régészetet csak héber nyelven kezdhette el. Tehát a következő évben régész hallgatóként csak és kizárólag héberül vehette fel az óráit (assziriológia, egyiptológia, biblikus- és klasszikus régészet)! Egyébként bármely szakon angolul tanulhatott volna, amiben szintén perfekt, de a régészet ez alól kivétel. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen, BA diplomát szerzett 4 szakon és elment Berlinbe MA diplomát csinálni, és PhD-t! Elmondhatom, hogy mindössze négy évet töltött Izraelben, és irodalmi héber nyelven egyaránt szépen beszél, magas színvonalon ír. Annyira, hogy nem hiszi el senki róla, hogy nem sábre! 🙂 Készített vele egy riportot Reshet B Radio, amikor hazajött Budapestre, mielőtt még Berlinbe ment.
Hallgassátok meg! 🙂
https://soundcloud.com/eszter-edler/dora-goldsmith-reshet-b-radio-interview
12:06 du.
Kedves Gyurio!
Ezután kérek elnését a sok melléütésért amit elkövettem. A héber nyelvet 20 évesen sajátítottam el. Később a hadseregben tökéletesítettem. Sajnos lassan harminc éve hogy csak olvasásra futja, mivel nem élek kint Izraelben.K. Gyuri hivatkozás nélkül is megtenné ezt, de Halmos Laci kicsivel magasabb hébertidással rendelkezik és jobbban is tudja a nyelvtant. Ha nézegeted az Új Keletet akkor láthatod, hogy héber alapfokú nyelvleckéket is közzétesz az újságban. Megjegyezném, hogy már ő is irt nekem ezügyben. Mégegyszer elnézésedet kérem a hibákért Avi
1:14 du.
Kedves Avi ben Giora,
Amit írsz el is fogadom,hiszen nem ellenem szól semmi.Azért írtam csak,amit írtam,mert szúrta a szemem.Elnézésedet kérem.Ezen kívül megigérem,hogy soha nem foglak úgy megszólítani,hogy Avio beno Giorao.Fordított esetben én is ezt várom el.Üdv:Gyuri o-nélkül.