Miért nem lehetek jó – konzervatív?
Folytatjuk minisorozatunkat. Ebben a részben a konzervatívokról esik szó.
Ha konzervativizmusról hallok konzervatív embereket, akkor olyasmit, hogy az nem világnézet, nem ideológia – inkább egyfajta mentalitás, gondolkodásmód. Előéletem miatt is, bevallom, előítéletes vagyok, mert számomra az „Isten, Haza, Család” ugrik be elsőre. Mert a hívőkkel semmi bajom – de azzal igen, ha egyházi, vallási alapú államot akar valaki, lenyomva a többi ideológiát. Hazafinak tartom magam – de károsnak az egymásnak feszülő nacionalizmusokat.
Talán közelebb jutunk a megoldáshoz, ha az alakuló Polgári Konzervatív Párt kérdéseire válaszolok.
Egyetértesz ezek többségével?
1. A szabadságot inkább az értékteremtésre való lehetőségként éled meg, nem a másokkal szembeni jogodként arra, hogy ne szóljanak bele az életedbe. Ezzel a baloldaliak, és a republikánusok is egyetértenek. S lényegében én is, vagyis IGEN
2. A közösségeid sorsa legalább olyan fontos számodra, mint a sajátodé. Egy ember sokfajta közösségnek a tagja – vallom, hogy az egyének sorsa elválaszthatatlan a társadalomtól. Ez alapján: IGEN.
3. Az államtól inkább megvédenéd, mint rábíznád magad. Ma egyértelmű, hogy a védelem a fontosabb. De vannak olyan területek, ahol az állam, mint az állampolgárok közösségére kell bíznom magam: ilyen a honvédelem, egészségvédelem, az oktatás, kultúra, közrend, esélyegyenlőség feltételeinek a biztosítása. IGEN.
4. A jól és hatékonyan működtetett államot ennek ellenére fontosnak tartod a nemzet összboldogságának emelésében. Az előzőek alapján: IGEN.
5. A hagyományok fontosabbak neked, mint a beláthatatlan fejlődés. Épp azért, mert a fejlődés kevésbé belátható, sokkal fontosabb, hiszen az iránya rajtunk is múlik. NEM.
6. A technológiai fejlődésben csak akkor bízol, ha az átlátható, az eredményei pedig megfoghatók, de legalábbis megérthetők számodra. NEM – mindent nem ismerhetek/tudhatok, ugyanakkor fontos, hogy legyenek hiteles értékelők, akikben megbízhatok.
7. Az emberi felelősséget fontosabbnak tartod az intézmények, a vállalatok, az állam stb. üzemeltetésében, mint ezeknek a nagy szervezeteknek a „belső logikáját”. IGEN – bár a „belső logika” az az emberi viszonyok összessége.
8. Kicsit tartasz a technológia és robotok eluralkodásától, és az emberiesség visszaszorulásától. Egyértelműen IGEN – ld. 6. pont. Elsősorban attól tartok, hogy a társadalom nem tud időben felkészülni erre.
9. Ha nem is vagy vallásos, nem tekinted hülyének a vallásos embereket. IGEN. A vallásról nem szoktam (ma már) vitatkozni – ennél sokkal fontosabb kérdések vannak. Ezért agnosztikusnak mondom magam.
10. A pénzedről azt gondolod, hogy magad tudod a legjobban beosztani, ezért halál pontosan szeretnéd tudni, mire megy el az adód. IGEN.
11. Az ország védelmét az életformád védelmeként éled meg, ezért erősítenéd a NATO-t és a magyar fegyveres erőket. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak az euro-atlanti világrendben van a helye – de ezen belül mégis fontosnak tartanám, hogy az EU markánsabb erő legyen.
12. Más emberek és más népek hiteit kész vagy tisztelni (noha nem automatikusan), de nem szeretnéd őket megerősödve látni a saját hiteid kárára. A relativizmusnak (hogy minden ugyanannyit ér, ugyanannyi tisztelet érdemel tőled) ellensége vagy. IGEN.
13. Az országon és az Európán belüli multikulturalizmust kiszámítható mederben tartanád, biztosítva, hogy Európa és Magyarország antik-keresztény, nemzetállami és liberális (mindösszesen konzervatív) vonásait ne fenyegesse veszély. Ha a kiszámíthatóság a különböző fundamentalizmusok elleni fellépést szolgálja, akkor IGEN.
14. Nem látod és szkeptikus vagy azzal szemben, hogy lehetséges volna jobb társadalmi rendszer, mint a tudásalapú, a minden ember számára nyitott piaci kapitalizmuson alapuló liberális vagy polgári demokrácia, amelyben az államot fékek és ellensúlyok, erős önkormányzatiság, erős polgári részvétel és plurális nyilvánosság ellenőrzik. IGEN. Jelenleg nem látok más, reális alternatívát. Ha a robotika, a mesterséges intelligencia képes arra, hogy minden valós emberi szükséglet kielégíthető legyen – akkor újra kell gondolni a dolgot.
15. Szereted és fontosnak tartod az életed megélésében a hagyományaidat, a szokásaidat, fontosnak tartod a családot, a vallásos vagy szekuláris hiteidet, az önazonosságodat — és a szabadságot. IGEN.
16. Az érdem-, érték-, és piacelvű társadalom híve vagy, mindenféle újraelosztás előtt ezeknek az elveknek akarsz érvényt szerezni a társadalom működtetésében, de az újraelosztást sem zárod ki az előbbi korrekciójának (nem elsilányításának) érdekében. Ma egyértelműen: IGEN.
17. Nem hiszel bennük vagy erkölcsi fenntartásaid vannak az ún. szociális jogokkal szemben. Ilyen jogok nincsenek, közösségi és társadalmi szolidaritás van. Ma megválaszolhatatlan. Ma nagyobb szükség van a szolidaritásra, mint a szociális jogok deklarálására. Ezért inkább: IGEN.
18. A szabadság szerinted elválaszthatatlan az életeddel és a másokkal szembeni felelősségtől. IGEN – a szabadság, egyenlőség, testvériség együttes érvényesülésében hiszek.
19. A föld és és a föld méhének kincsei inkább maradjanak a nemzet vagy magyar magánszemélyek tulajdonában (átlátható magánosítás mellett). NEM. A földet nem lehet kivinni az országból, a természeti kincsek kiaknázását pedig a járadékok szabályozzák.
20. A melegházasságot, a gyerekek (melegek általi) adoptálásának kérdését, az abortuszt, az eutanáziát és egy-két további „forró krumplit” alapvetően kulturális és nem „magától értetődő” emberjogi kérdésnek tartod, az egyiket inkább annak, mint a másikat, az egyiket inkább problematikusabbnak, mint a másikat. Ha magad nem is pártolod ezeket, megadod a jogot a képviselőiknek, hogy harcoljanak a nyilvánosságban az elismertetésükért, nem zárod ki a kérdéseket dogmatikusan a nyilvánosságból. NEM az első mondatra, IGEN a másodikra.
21. Nem vagy ellensége az EU-nak, de szerinted sokkal jobban is lehetne működtetni, a jelenlegi formájában sokkal kevésbé szolgálja Európa érdekeit, mint tehetné. IGEN.
22. Ha lehetne mérni (bár kitapintani talán lehet), az egyes embereknek és az ország népének boldogsága fontosabb mércéje lenne a konzervatív politikának, mint a GDP-növekedés. Egy boldog országban szeretnél élni. IGEN.
23. Fontosabb kérdésnek tartod a konzervativizmus szempontjából a felelősségteljes szabadságot, mint a nacionalizmust. Ugyanakkor egyértelműen patrióta vagy. IGEN.
+1 A mai ún. bal és jobboldal egyaránt kudarcot vallott Magyarországon. Jöjjön a Polgári Konzervatív Párt a fenti értékrenddel! Sok sikert kívánok – nagy szükség van egy hiteles, modern konzervatív erőre Magyarországon. Ez alapján mondhatnék IGEN-t, is, de mégis csak baloldali-liberálisnak gondolom magam.
Hát, minél több az igen, annál biztosabb a konzervativizmusod. 10 igen fölött már bizony elég konzervatív vagy politikai értelemben, talán jobban is, mint hitted volna.
„A konzervatív a jövendő nemzedékek életlehetőségét őrzi, közelebbről azt a tudásteljességet, amelyen a jövő megteremthetősége múlik. A konzervatív nem a múltba, hanem a jövőbe tekint, miközben azonban – szükségképpen – más-más korszakokban másmás módon törekszik a jövő megőrzésére.”
Ha ez a modern konzervativizmus, akkor akár az is lehetnék.
Horváth György
Author: KMH Vendégszerzők
3:48 du.
Az egy, alapvetően a kapitalizmus második világháborút követő néhány évtizedes aranykorának betudható illúzió, hogy a demokrácia és a kapitalizmus automatikusan megférnének egymással, sőt hogy kölcsönösen feltételeznék egymást. A tőke érdekeinek akadálytalan érvényesülését korlátozzák a polgári demokrácia választóknak és a törvényességnek elszámoltatható politikai-jogi intézményrendszerei. Elsőre talán sokaknak nem nyilvánvaló de éppen ez a korlátozottság mentette meg a tőkés rendszert saját maga önpusztításától. A ” piac láthatatlan keze”, illetve hogy az önérdekek összessége azaz a „mindenki önmagért” szolgálja az egész társadalom gyarapodását, és hogy a piaci erők alapjában véve ha kingásokkal is, de egyensúlyi állapotra törekednek, szép klasszikus elméleti alaptételek, csakhogy gyakorlatban NEM magyaráznak egy sor a tőkés társadalmakban végbemenő egyre komplexebb – és lefelé gyűrűző spirálként viselkedő – folyamatot. Ez a 2008-as pénzügyi összeomlást követő, a fejlett tőkés országokat még többé kevésbé azóta is sújtó stagnálás következtében ma már a legtöbb magára valamit is adó, szakmailag független elméleti közgazdasági agytröszt ( s itt távolról sem a reakciós magyar ugar gazembereire kell gondolni, mint ahogyan nem is a fejlett országokban a válságért felelős – és a kispénzű, adófizető dolgozók bőrére megmentett – pénzügyi szektor központi bankokban, gazdaságpolitikai döntéshozatali kulcspozíciókban landoló embereire ) számára evidencia. Ami a szociális jogokkal kapcsolatos erkölcsi fenntartást illeti, másoknak esetleg a tőke ma már szinte minden józan korlátot vesztett nyereséghajhászásával vannak erkölcsi alapú – és gyakorlati, hiszen ma már a kapitalizmusnak eddig társadalmi legitimációt biztosító általános fejlődés és stabilitás rovására megy – fenntartásai …
4:25 du.
Amúgy a – országoktól függően meglehetősen sokféle – konzervatív társadalmi elképzeléseknek többé-kevésbé közös eleme, hogy a „hagyományok” ( itt konzervatívja válogatja, hogy ki mennyire arcátlanul használja a különféle vallási, etnikai, nemi előítéleteket ) nevében a létező társadalmi hierarchiák, azaz megint csak országtól függően a feudális vagy tőkés osztálystruktúrák túlzott megváltozását ( alapjában véve a társadalmi mobilitást ) kívánják megelőzni. Ezért általában az egyes egyének osztálytársadalomban elfoglalt pozícióját az egyes egyén természetes, született tulajdonságainak következményeként láttatják amely akár az etnikai, faji előítéletek előtt is megnyithatja az utat.
Szerintem ha kissé általánosítva is de alapvető különbség és választóvonal jobb és baloldal között, hogy míg a jobboldal szerint a társadalmi különbségek, hierarchiák az egyes egyének inherens, született tulajdonságaiból adódnak ezért nem legitim , sőt értelmetlen a hierarchiák, osztálykülöbségek megváltoztatását célul kitűzni; addig a baloldal szerint ezek számos tényező, sokszor véletlenszerű, komplex összjátékának eredményei és akárcsak az egyének, a társadalmak is folyamatosan változnak vagy legalább is változhatnak.
Egyébként a magyar „konzervatív” jobboldal mindig is a legreakciósabb feudális-klerikális viszonyok agresszív védelmezője volt. 1920-45 között pedig, akárcsak a mai rezsim már rég elhagyta a mérsékelt polgári konzervatizmus felségterületét a fasizmus Rubiconjának átlépésével ( erről a témáról kitűnőek Bartus elemzései ). Paradox módon a torz magyar társadalmi fejlődés eredményeként a magukat baloldalinak, balliberálisnak vallók propagálják a nyugati, polgári konzervatizmus alapvetéseit. Az az ország ahol a konzervatívok a baloldal, az mit vár mégis …
1:23 du.
Eleftheria !
Létezik ma számodra egyáltalán Magyarországon progresszív erő ??
.
1:56 du.
Dubois,
Progresszív beállítottságú egyének lehetnek mindenhol ( ne legyenek illúzióink, Magyarországon elvétve ) , de politikai erővé nyilvánvalóan csak megfelelő társadalmi fejlettségű országokban képesek összeállni.
10:30 de.
Társadalmi fejlettségen nyilván a termelő erők és a termelési viszonyok fejlettségét érted, beleértve a kellően fejlett baloldali gondolkodású dolgozói réteg nélkülözhetetlen jelenlétét…
Azonban már a klasszikusok szerint is minden réteg és osztály (legalább egy fokozattal) egy magasabb szintre, illetve társadalmi régióba törekszik. Ez a társadalmi mozgás, feláramlás jelensége egy egészséges fluktuáció, a minőség belterjességét megelőző biztosíték.
Amikor pl. egy munkás tehetséges fia felsőfokú végzettségre tesz szert. Értelmiségi lesz. Teszem azt, a karrierje során még tulajdonossá is válik. Ezzel a természetes tagozódás, kvázi akaratán kívüli szükségszerűségének tesz eleget. Ezzel a változással természetesen a gondolkodásmódja is az elfoglalt státuszának megfelelően alakul, változik.
Ha jól látom Te a mai baloldaltól inkább azt várnád el, hogy jelenlegi és elemi létététől elszakadva, pusztán öntudatából táplálkozva éljen és cselekedjen…(?) Vagy mit kívánsz.
8:12 de.
Dubois,
no hát a „társadalmi mozgás, feláramlás jelensége”, amely egy ” a minőség belterjességét megelőző biztosíték” ( szép megfogalmazás ), vagyis a társadalmi mobilitás tekintetében az utolsók között vagyunk Európában; a munkások gyerekeként felsőfokú végzettségre szert tevők leginkább a szabályt erősítő kivétel kategóriába tartoznak/tak, s a jövőben pedig lesz ez még így se. A személyes ismeretségek, kapcsolatrendszerek belterjes hálójának útján való kontraszelektív érvényesülés, előrejutás feudális jellegű informális rendszere határozta meg és fogja a belátható jövőben is meghatározni a társadalmi együttélést Magyarországon. Röviden: ez teszi ezt az országot Európa egyik legnepotistább, legkorruptabb, legerkölcstelenebbjévé. Ebből se a demokratikus jogállamiság , se a termelési viszonyok fejlődése nem fog kinőni. Tehát előbb a társadalomnak el kellene jutnia a polgári demokrácia szintjére, majd utána beszélhetünk számottevő baloldal jelenlétéről is. Szóval baloldal ( attól még nem baloldaliak az Orbán-rendszer párttámogatásából élő magukat annak nevezők, hogy a legsötétebb fasiszta, nemzetiszocialista reakciótól retorikailag némileg balra állnak ) nem létezik ( haladó, baloldali beállítottságú egyének elvétve igen, de léteznek mondjuk Egyiptomban, Kínában meg más harmadik világbeli országokban is anélkül, hogy bármi jelentőset változtatnának országaik életén ) a mai Magyarországon; szerény véleményem szerint ami gyengécske baloldal a 19-20. század fordulóján elkezdett kialakulni, a két világháború között kicsinálta magát a Betlehen-Peyer paktummal…
Egyébként sajnos a világpolitikai/gazdasági erőviszonyok utóbbi évekbeli alakulása okán is világméretekben is leginkább defenzívába szorult bármilyen progresszív, humanista, baloldali, de akár csak liberális ( értelemszerűen nem a neoliberális közgazdasági irányzat ) politika is.
8:33 de.
Dubois:
Amúgy a kérdésre válaszolva, hogy mit kívánok…
hát erre cinikusan csak annyit tudnék hirtelen válaszolni, hogy számít ( számított valaha ) az, hogy a hétköznapi, földi halandó mit akar, egyáltalán embernek számított e ( a kérdés persze csak retorikus ) …? Majd a kegyelmes uralkodó osztályok ( hogy pusztulnának ) megmondják mit „kívánnak” tőlünk …