Mit is ünneplünk aug. 20-án?
Kapcsolták már össze Szt. Istvánnal, az államalapítással, az új kenyérrel, az alkotmánnyal. Valahogy nekem egyik se jön át. Persze, bennem lehet a hiba, mivel ezzel a nappal kapcsolatban engem csak veszteség ért, így joggal lehetek morcos. Elvették ugyanis a névnapomat – habár korántsem voltam szent – és áttették karácsonyra, amikor úgyis ott volt a karácsony a maga ajándékaival, minek is kaptam volna névnapomra akárcsak egy kakasos nyalókát is? Elvették az István-napi búcsút, amikoris Cinkotán a Vidámvásár utcán felállított sátrakban minden kapható volt, ami szem-száj ingere, és a katolikus templom előtti téren ott állt a sergő, meg a céllövölde.
Vegyük először Szt. Istvánt. A helyzet az, hogy augusztus 20-án Szent István életében semmi olyan fontos dolog nem esett meg, amit a történetírók feljegyeztek volna, de azért eleink ügyesen összekapcsolták – legalábbis halálát – aug. 20-al.
Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Ez eddig, gondolom, világos.
Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Bár ez ma se került le a kívánságlistáról, azért ennek apropójából nekem semmi kedvem aug. 20-át megünnepelni.
Az államalapításhoz végképp semmi köze, mert hát, az nem úgy ment, hogy szent királyunk reggel felébredt, és kijelentette, hogy na, ma akkor államot alapítunk (az ilyen reggeli ébredésekből csak Orbán szokott országjobbító törvényeket elindítani). Senkinek halovány fogalma sincs arról, hogy az illetékes – mármint I. István – mikor gondolta úgy, hogy na, most már állam vagyunk…
Az 1949-es Alkotmány
1949. augusztus 20-án kihirdették a Magyar Népköztársaság alkotmányát, a napot pedig az államalapítás, jobban mondva az alkotmány ünnepének nevezték. Egy alkotmány nem azonos az államalapítással. Mondjuk, lehet ezt a dátumot az új – szocialista – állam alapításának nevezni, mivel 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. Most akkor, mégis, melyik? Amúgy jelenleg Alkotmányunk sincs.
Új kenyér ünnepe? Na, ne már! A gabona ugyanis már csak olyan, hogy államformáktól függetlenül nyáron beérik, a gazdák pedig learatják. Emiatt Magyarországon nyaranta évszázadok óta tartanak aratóünnepeket tájegységenként eltérő hagyományokkal, ahol kenyeret is sütnek. Így hát, az új kenyér sokkal korábbi sütésű, mint az aug. 20-i. Igaz, ettől még elnevezik az Ország Kenyerének, és nagy hűhót csapnak körülötte, habár mostanában már a Nemzetünk Kenyerének nevezik – valahogy elfelejtkezve arról, hogy a nemzet milliónyi alkotóelemének nem igazán kerül kenyér (szikkadt, másnapos, nemhogy új) ezen a napon az asztalára.
Nemzetünk Kenyere?
Mi is ma nemzetünk kenyere? Baldauf már sok mindent tett az asztalunkra – legutóbb a vasárnapi boltzárat – most áruházláncában a nemzetünk kenyerét – kovászos, burgonyás, kilója 253,33 ft (ezt a 33 fillért hogy’ a túróban számolták ki, számomra rejtély) – 75dkg-os súlyban teszi asztalunkra, 195 ft-ért. Sikerült nekik a receptúrát úgy kiválasztani, hogy másnapra nemzetünk kenyere már ehetetlen legyen: a burgonyától megnyúlósodik, a kovásztól megsavanyodik.
Tehát mit ünneplünk valójában augusztus 20-án? A rendszerváltás óta Szent Istvánt és az ezer évvel ezelőtti keresztény államalapítást? Mint a fentiekből kiderül, ennek semmi alapja nincs. 1989 óta a Szent Jobb-körmenetet? Aki nem vallásos, mit kezdjen ezzel? 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Már nincs Köztársaság. Új kenyér ünnepe? Frászt.
Akkor, mégis, mit ünneplünk?
Ja, hogy van tűzijáték, katonai díszlépés, zászlófelvonás, állami kitüntetések átadása? Az más. Panem & circenses.
Author: Ille István
Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.
4:40 de.
Az aktuális uralkodó, legyen az király, diktátor vagy demokratikusan választott kormány feje, mindig minden ünnepet a saját képére igyekszik formálni. Nem lesz ez másként most sem. A kormánypárti és ellenzéki, a civil és egyházi és az összes többi szónokok mind megtalálják majd azt a momentumot, amit saját javukra kiemelhetnek a történelemből.
Kivéve Orbán Viktort. Ő bölcsen hallgat. Persze, az is lehet, hogy nincs mit mondania. Ez a jobbik helyzet. Marhaságot már mondott éppen eleget.
7:45 de.
Ille,
azt ünnepel, amit akar. Vagy nem.
A többség Szent Istvánra, a magyar keerszténység egy szép ünnepére, a kenyérre, s Magyarországra gondol és ünnepel. Pozitíven.
8:08 de.
enterprise: valóban, azt ünnepelek, amit akarok. Ma pl. a névnapomat. Igaz, hogy én csak levezettem, hogy mennyire nem köthető semmihez, de ez, úgy látszik, magának nem jött át. Ráadásul ennyi mindent ünnepelni, egy napon?
Ja, a magyar kereszténységhez végképp nincs köze aug. 20-nak.
Istvánról nem tudjuk mikor született, de azt igen, hogy augusztus 15-én halt meg. A koronázás időpontja valószínűleg december 24, de lehet, hogy január 1 vagy augusztus 24. Az első országgyűlést – amit akkor még királyi törvénynapnak neveztek – augusztus 15-én tartotta. A római egyház augusztus 16-án avatta szenté. Augusztus 20-a tehát sehogy sem stimmel.
Ami aug. 20-hoz köthető, az a következő:
Mária Terézia – mivel XIV Benedek kivette a sorból Szt. István ünnepét – 1771ben ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.
Elismerem, hogy ha nem is a többség, de pár millióan a mai napon valóban a kenyérre gondolnak – korgó gyomorral. Nomeg, Orbán édesanyjára.
10:43 de.
Mellesleg, a kenyér ünneplés és az Alkotmány napját a bolsi kormány hozta dívatba Magyarországon, mert tagadta St. István érdemeit és valamit kellett ünnepelni ezen a napon, a nép már megszokta. Munkaszünet, szórakozás stb.
St István volt az első keresztény királyunk és ő hozta be Magyarországra a kereszténységet. Akkoriban, ez újításnak számított, azaz haladásnak, hiszen Európa nagy része már az volt. Így kerültünk be nagy nehezen Európa államai közé.
Nem tudom mióta ünnepelnek névnapokat Magyarországon, de végsőfokon ez egy névnapi ünneplés.
Boldog névnapot, Ille István!
12:39 du.
Isten áldd meg a MAGYART ! (Van Isten…. Nézem a DUNÁN a Szent Jobb körmenetet, s Illét véltem felismerni a második sorban a tábla mögött az őrbottyáni Szent Család közösségben !!!!)
1:11 du.
Mogyoród, Che elvtárs, Mogyoród! egy ilyen híresség lakhelyét, mint illő lenne megjegyezni! Amúgy maga tudja, mit ünnepel ma?
2:29 du.
–Ille úr.
Én is megtartottam az Istvánnapot a pingpongos sporttársaimmal és jól éreztük magunkat. Különben is nekem már mindennap ünnep.
Szép napot Önnek is.
3:27 du.
Ille
A keresztény MAGYAR államalapítást ünneplem, büszke vagyok magyarságomra és HAZÁMRA.
4:25 du.
Che, megmondaná, mikor is volt az az államalapítás? De pontosan ám! És délelőttre esett, vagy délutánra?
Meglehet, maga büszke a magyarságára, de én a magáéra nem vagyok büszke.
4:41 du.
Tényekkel megtűzdelt beírásom eltűnt.
Magyarázat?
4:59 du.
charlie: pontosítsunk: elferdített tényekkel megtűzdelt – nevezhetem hazugságoknak is – beírását mentális környezetszennyezése okán spamra tettem.
Tudja, unalmas, hogy mindig takarítani kell maga után. Egyszer már javasoltam, keressen olyan fórumot, ahol elvbarátai vannak. Nem szólok többször.
5:39 du.
Augusztus 20. a mindenkori népnyúzó, néphülyítő magyarországi hatalom, üres, öncélú, sekélyes önünneplése; amelyben a hatalom a feudális magyar állam első, ” isten kegyelméből” uralkodó királya – amely úgy nagyjából a Felvilágosodás kora óta egy röhej – örököseként hirdeti magát. Tehát ez az állam teljesen nyíltan az alattvalók fölött álló urak államának, nem pedig az egyenlő polgárok, a NÉP államának tekinti magát. Aki pedig nem az államhatalommal azonosítja a magyarságot, azt pedig a fasiszták hazaárulónak, idegennek stb. kiáltják ki. Ez az Európában példátlan ultrareakciós visszarendeződés az 1945 előtti állapotokhoz sajnos már 1989/90 környékén eldőlt, a magyar társdalom és többségének és a teljes uralkodó osztály elvtelenségének, nemtörődömségének és primitív tudatlanságának, szellemi igénytelenségének is köszönhetően. A felcsúti maffiának öt évvel ezelőtt csak az utolsó simításokat kellett elvégeznie, hogy 1945 előtti szellemi példaképeikhez hasonlóan megkaparintsák a korlátlan hatalmat. Egy sötét középkori agyrém, a mumifikált végtagot imádó, sötét, beteges körmenettel, világviszonylatban is kirívóan abszurd, primitív, bálványimádó hatalomlegitimációs elmélettel ( Szentkorona „tan” ) megspékelve, plusz mindez megpecsételi az állam és a római egyház házasságát. De talán nem is csoda hogy az elmúlt 25 év minden anyagi és szellemi területre jellemző züllését fémjelző, népellenes uralkodó osztályoknak ez a természetes történelmi példaképe. Egy olyan feudális-kasztos attitűdű, a társadalmi viszonyokat elsődlegesen a formális vagy informális személyi függőségek által ( szemben a joggal, azaz a mindenkire egyformán vonatkozó szabályokkal ) meghatározó, elmaradott társadalomban, mint a magyar.
Szerintem egy jövőbeli Magyar Köztársaságban lehetne ez a nap valóban a köztársasági Alkotmány ünnepe, azaz az emberi és polgárjogok, a NÉP jogainak szekuláris ünnepe az olyan ismert külsőségeken túl mint a zászlófelvonás, tisztavatás, tűzijáték stb. az emberi és polgári jogokról, társadalmi kérdésekről szóló oktató célú programokkal, nyilvános vitákkal, workshopokkal, amelyek szervezésében – egy polgári társadalomhoz illően – a civil szféra az államot is lekörözné.
Röviden a lényeg az urak és a nép államáról való elképzelések szembenállása; a nép és emberellenes politikusok, maffiózó oligarchák, uzsorás bankárok, brókerházvezérek stb. és ezeknek „természetfeletti” igazolást nyújtó végtelenül cinikus és aljas, lélekkufár klerikális elit ( „történelmi egyházak” ) által okozott pusztítás és szenvedés „isteni rendként” való beállítása a szinte középkori szintű tudatlanságban és alattvalói sorban tartott tömegek számára, hogy a lázadás, de még a kritika és értelmes gondolkodás csíráját is elfojtsák. Vérivó uralkodó osztálybeliek s fasiszta csicskásaik tobzódjatok csak a mocskotokban, a ti uralmatok sem tart örökké!
6:03 du.
Az évtized képe:
A TGM szösszenetét illusztráló szenzációsan találó fotó mindent
elmond arról, hogy miről is szól augusztus 20., valamint a kortárs és múltbeli magyar állam és társadalom.
http://www.hvg.hu/velemeny/20150330_TGM_Az_evtized_kepe
12:14 de.
Eleftheria: pontos elemzés.
10:28 de.
na, azért van, aki tudta, mit ünneplünk:
„Teljesen alárendelte a kormányoldal az államalapítás ünnepét a menekültellenes központi kommunikációnak. Egyedül talán Schmittné Makray Katalin nem mondott idegengyűlölő beszédet, a bukott államfő felesége ugyanis csak fölvágta az ország tortáját.”
1:58 du.
Augusztus 20. a(z) ……. ünnepe
A’gusztus húsz. Ez az ünnep
rendszeresen mást-mást jelent.
Hogyha máma közénk gyünne P-
-ityuszent, uralna jelent.
Volt itt Alkotmány meg Kenyér,
lózungolt rengeteg szónok
s vastapsolt sok vörös tenyér
egy ütemre, mint a klónok.
Jövőben majd vajon Mi, Ki
lesz a tűzijáték oka?
Horthy, vagy a Móka Miki,
netán Geréb, vagy a Boka?
Mindegy az, csak szünnap legyen:
soká alvás, no meg béke
s nagy hepaj a Gellért hegyen!
Pihenj jövőnk nemzedéke!
Frady Endre
2:21 du.
Megtaláltam egy fotót, amin kellő ünnepélyességgel vonul ez a bunkó egy egyházi főméltóság mellett a bazilikai ünnepségre.
És még derűsen vigyorog is a parasztja hozzá.
Ez Magyarország miniszterelnöke: egy viselkedni nem tudó tahó.