Stephen Harper, Stéphane Dion, Jack Layton, Gilles Duceppe, Elizabeth May

Az ellenzéki pártok heves támadásokat intéztek Stephen Harper konzervatív miniszterelnök ellen az angol nyelvű választási vitában. Csak egyszer fordult elő, hogy Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője oda fordult a mellette ülő Stephen Dion liberális miniszterelnök-jelölthez, hogy megkérdőjelezze azt a liberális szokást, mely verbálisan ugyan támadja a jobboldali kisebbségi kormányt, de végén szinte mindig támogatja Harper parlamenti törvény-javaslatait. Stephen Harper végig nyugodtan és higgadtan viselte a négy oldalról érkező össztűzt és ritkán támadta az ellenzéki pártokat. Szereplése langyos volt. Nem hibázott, olyat nem mondott ami árthatna pártjának, de egyben nem aratott kiütéses győzelmet Dion ellen.

Kanadai választási vita

Layton többször megemlítette, hogy a Konzervativ Párt még most sem hozta nyilvánosságra kampányprogramját, annak ellenére hogy a választási hadjárat utolsó szakaszában vagyunk. „Hol van a programja? Esetleg pulovere alatt?”–kérdezte Layton cinikusan, utalva a miniszterelnök kékszinű pulovereire, melyet állítólag azért hord, hogy „kedvesebbnek” és „melegebbnek” tünjön az amúgy nem túl karizmatikusnak tartott kanadai kormányfÅ‘. Harper azonban késöbb visszavágott amikor az államilag szubvencionált egészségügyre került a sor. Layton, Dion, Gilles Duceppe (a szeparatista Bloc Québécois vezetÅ‘je) és Elizabeth May (a Zöld Párt jelöltje) mind egyetértettek abban, hogy a konzervatívok nem tesznek eleget súlyos orvoshiány enyhítésére és nem védik meg az egészségügyet a privatizációtól. Erre Harper azzal válaszolt, hogy ő még soha nem járt magánklinikába és kizárólag az állami rendszert használja. Ezzel a baloldali Laytonra utalt, akirÅ‘l kiderült, hogy egyszer egy magánklinika szolgáltatásait vette igénybe.

A vita legfontosabb témája a gazdaság volt. Layton és Dion szerint Harper nem veszi a recesszió veszélyét elég komolyan és jobboldali politikája inkább a laissez-faire stratégiára koncentrál, mely szerint az államnak nincsen szerepe a gazdaságban és a magánszférában. „A gazdaság nincsen rendben és bárki Kanadában ezt elmondja Önnek. Önt vagy nem érdekli az egész, vagy teljesen inkompetens,”–mondta Layton.

Kanadai választási vita

Amikor a gazdaságról volt szó, Dion középpártinak akarta beállitani a liberálisokat. Szerinte a kanadaiak nem szeretik sem az NDP szocialista politikáját, sem pedig Harper jobboldaliságát. „A Liberális Párt már Harper elött csökkentette a cégek és vállalkozások által fizetett adót. Ez nem jobboldali politika. Ez nem baloldali politika. Ez egyszerűen józan politika,”–mondta Dion. De még a vita elején Harper azt állította, hogy Dion „pánikba esett” a számára nem elÅ‘nyös közvéleménykutatások miatt és ezzel lehet magyarázni azt, hogy az elÅ‘zÅ‘ esti francia vitán elöjött egy teljsen új gazdasági tervvel. A terv szerint a kormányfÅ‘ 30 napig konzultálna a tartományi vezetÅ‘kkel és gazdasági szakértÅ‘k a pénzügyi helyzetrÅ‘l.

A művészekrÅ‘l is vitatkoztak a pártvezetÅ‘k és miniszterelnök-jelöltek, miután a Harper kormány 45 millió dollárnyi állami támogatást vont el a művészektÅ‘l. Elizabeth May különösen hevesen támadta Harper a „gazdag” gálákra járó művészek elleni kirohanásait. „Az konzervativ tanácsadók úgy gondoltak, hogy szavazatokat lehet nyerni a rosszindulató megszoritásokkal. Ézért jöttek ezek a hülye megszoritások,”–mondta May.

Afganisztánnal kapcsolatban, Harper elmondta hogy Å‘ mindenképpen támogatja a kanadai katonák kivonását 2011-ben. „Ha igazi békét és fejlÅ‘dést akarunk elérni Afganisztánban, be kell tanitanunk az afgán rendÅ‘röket és hadsereget annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják megvédeni a közbiztonságot. Ezt a célt nem érhetjük el, ha nincsen egy határidÅ‘”–mondta Harper. Dion többnyire egyetértett Harperrel ezen a dátumon. Mint ismert: éppen Jean Chrétien ex-miniszterelnök liberális kormánya küldött elÅ‘ször kanadai katonákat Afganisztánba 2002 elején. „Ha csak egy percig is azt gondoltam volna, hogy itt invázióról van szó, azonnal kivontam volna a katonákat. A kanadaiak mindig csak azért küldjük katonáinkat más országokba, mert a békét, a demokráciát és a közbiztonságot akaruk elÅ‘segiteni,”–magyarázta Dion. Ezzel ellentétben, az NDP, a Bloc Québécois és a Zöldek már 2009 elején kivonták volna a csapatokat és nagyobb hangsúlyt fektettek volna a segélyre.

Egy Ipsos Reid felmérés szerint, a kanadaiak 31 százaléka gondolta azt, hogy Harper győzött a vitán, mig második helyen találta magát Layton 25 szálalékéval. A választók 17 százaléka találta May-t a leghatékonyabbnak és csak 15 százalék gondolta azt, hogy Dion volt a legerősebb szereplő. Október 14-én kerül sor a federális választásokra.

Kanadai Magyar Hírlap