„Haláluk után ismerik el a festőművészeket”?–Exkluzív interjú Maléth J. Zsolt festő és fotóművésszel
Maléth J. Zsolt festőművész nemes célokkal hozta létre az internetes „Alkotó Portált”, mely már több mint tíz éve segíti helyzetbe hozni a művészeket, és így vált a portál „Világ és Európai” központúvá. Feltett célja az alkotónak, hogy a honlapot olyan intézményi szintre emelje, amely be tud épülni a köztudatba úgy, hogy mindenki ismerje, és támogassa az érdemes művészeket mindamellett, hogy nagy hangsúlyt fektessen a fiatal tehetségek képzésére és a kultúra, e műfajának minél szélesebb rétegekbe való eljuttatására, terjesztésére.A kezdeti lépéseket a művész saját pénztárcájából finanszírozta, és ugyan kapott támogatási biztatást, de ez napjainkig csak ígéret maradt. Az oldal működése töretlen, magas igényes színvonalához semmi kétség nem fér. Zsolt továbbra is várja a portálhoz csatlakozni kívánó művészeket, mint, ahogyan a művészetet kedvelő, barátokat szerte a nagyvilágból. Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzőjének exkluzív interjúját olvashatják a festő és fotóművésszel.
– Valóban igaz, hogy csak a haláluk után ismerik el a festőművészeket?
– Ezen a kérdésen már olyannyira meg sem, ütközik senki sem. Szinte nem is értékeli kérdésként a tényt, sem a szakma, sem pedig a kortárs művészek, de gondolom te magad is így vagy ezzel, mint a kérdés feltevője. A kérdésed azonban többszörösen is jogos. Révész Géza szavai csengnek a fülembe, amikor így fogalmazott: „a tehetségek elhanyagolása a nemzet gazdaságának lelkiismeretlen eltékozlása.”
– Milyen lehetősége van egy művészportálnak, esetleg egy festőművésznek az állami támogatásokra, vagy Európai Unió-s pályázatokra?
– Nos igen. Ezt a kérdést megint odatetted. Valóban az illetékeseknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie művészeinek elismerésére. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy a művészek zsebeit pénzzel kell tömni, pusztán lehetőségeket adni számukra az érvényesülésre, illetve, hogy kereshesse meg a festészettel a művész a betevő falatot, ne pedig egy tucat-számba menő közhely legyen az, hogy valaki festőművész. Ne a fejét csóválja és legyintsen az utca embere, ha meghallja egy bemutatkozótól, hogy ő bizony festőművész.
– Te magad, hol látod a megoldást?
– Eddig országosan nem sok elmozdulást tapasztaltam, mintahogyan annak az EU – s felhívásnak sem, mely szerint a művészeinek külföldi munkavállalását az EU – ban működő kultúrával foglalkozó szerveknek kell segítenie, létre kell hoznia egy olyan online felületet, melyen bemutatkozhatnak művészeik, és népszerűbbé válhatnak az ország határain túl is, illetve ahol számos segítséget kaphatnak mind a pályázatok, mind a külföldi munkavállaláshoz szükséges iránymutatások terén. Igaz ez a felhívás több évvel ezelőtt történt, most várakozó állásponton vagyok…
– Mennyire költséges ma festőművésznek lenni?
– Amíg a művészkellékek ára az egekben van, és egy kis tubus olajfesték ára is több ezer forint, addig hogyan lehetne festményt értékesíteni egy szélesebb réteg számára? Festmény? Óóó az drága… – mondja a gyárban dolgozó munkás, és mondom én is. Megvenné ő, mert szereti a festményeket, de első a kenyér. Ezt magad is beláthatod. Viszont nem kellene tenni valamit? – kérdezz vissza. Valamit tenni kellene, ami felemeli a művészt nyomorából (tisztelet a kivételnek), illetve valamit, ami beviszi a kultúrát és a művészetet az egyszerű emberek otthonaiba is. Jártunk jó pár településen, és sok gyerek még festményt sem látott. Festőművészt munka közben meg pláne nem. Ez viszont már igen csak elgondolkoztató.
– Miért viseled ennyire a szíveden a művészek sorsát és mi inspirált a portál létrehozására?
– Nos a fentiek tükrében nemes célokkal hoztam létre az Alkotó Portált már több, mint tíz éve. Feltett célom, mint művésznek, hogy a portált olyan intézményi szintre emeljem, amely be tud épülni a köztudatba úgy, hogy mindenki ismerje, és támogassa az érdemes művészeket. Természetesen, mindamellett, hogy nagy hangsúlyt fektessen a fiatal tehetségek képzésére és a kultúra, e műfajának minél szélesebb rétegekbe való eljuttatására is.A kezdeti lépéseket a saját pénzemből finanszíroztam. Kaptam biztatást az illetékesektől, de ez sajnos máig még csak ígéret szintjén maradt.
– A portál viszont szépül és bővül, hogyan tudod mégis működtetni?
– Igen. Az oldal működése valóban töretlen és továbbra is várja a rendszerhez csatlakozni kívánó művészeket, mint ahogyan a művészetet kedvelő, vásárlókat is.Igaz a csatlakozás a művészek számára nem teljesen költségmentes, de ez érthető is, hiszen – ha figyelembe veszed az üzemeltetési, szállítási, reklám és egyéb költségeket, akkor megérted ezt. A hosszú távú cél természetesen az ingyenesség, és persze a lehetőségek megteremtése. Mindettől függetlenül a portál így is számos olyan lehetőséget biztosít a művészek számára, amely bőven megéri a csatlakozási költséget.
– Megosztanál egy – két lehetőséget az olvasókkal is?
– Természetesen, hiszen azért beszélgetünk. Több lehetőség is van: festményvásárok, kiállítások, pályázatok, folyamatos értékesítési lehetőségek, országos kedvezményrendszer, olcsóbb festőszerek és művészkellékek, bemutatkozó művészriportok is segítik a művészek népszerűsítését, és alkotásaik értékesítését. A vásárlók pedig jóval egy galériás ár alatt juthatnak hozzá művészeti alkotásokhoz. A Portál lehetősége meglehetősen sokoldalú, hiszen egy festménylicittel (közreműködésben a Magyar Vöröskereszttel) segítettük az árvízkárosultakon is, mely a Duna Palotában került megrendezésre, és melyhez Bodrogi Gyula a nemzet színésze is nevét adta. A fővédnökséget pedig nem kisebb személy, mint Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke vállalta. Továbbá jelen volt a portál az Újbudai Dísznövény Vásáron illetve a Húsvéti Pálinkafesztiválon is mintegy 32 művész 150 alkotásával. Tehát itt valóban lehetőségük van a művészeknek az egyéb kedvezmények és lehetőségek mellett a konkrét értékesítésre is.
– Mik a terveid a közeljövőre nézve?
– A www.alkotoportal.hu hamarosan több nyelven is elérhető lesz, megcélozva ezzel az EU tagállamait és egyéb Eu-n kívüli felvevőpiacot is, ahol valóban értéke van a kultúrának. Ilyen többek között az USA, Kanada és a Távol-Keletet.
Tamás István
Comments are closed