Több kávét isznak Kanadában, mint szinte bárhol a világon
Amikor nagymamám 1963-ban Kanadába érkezett Magyarországról, egyenesen kétségbeejtőnek találta a kanadai kávét. Fekete lötty. Körülbelül így ismerték az ujonnan érkezett magyarok a Kanadában felszolgált kávékat. Bár az is igaz, hogy a hatvanas évekre – hála a montreáli magyar és olasz kávézóknak – már a kanadai fogyasztók is megismerkedhettek igazi presszóval és capuccinóval. Ekkor még Montreál volt Kanada nyüzsgő metropolisza, Torontó pedig egy visszafogott, szürke angolszász kisváros.
Kiderült, hogy mára több kávét fogyasztanak Kanadában mint a világ bármely másik országában, legalábbis az Euromonitor felmérése szerint. A kutató cég összesen nyolcvan országban vizsgálta a kávézási szokásokat és ebből derült ki, hogy a kanadaiak több kávét fogyasztanak kávézókban és éttermekben mint bármelyik másik nemzet. Amikor az otthon és a kávézókban fogyasztott kávét nézzük, akkor Kanada harmadik helyen áll Hollandia (fejenként 260 liter) és Finnország (fejenként 185 liter) mögött. Egy átlag kanadai 154 liter kávét fogyaszt évente.
De vajon miért fogyasztanak ennyi kávét Kanadában? Kutatók szerint a rideg és hosszú tél lehet ennek az egyik oka. De az is szerepet játszik, hogy a 3.692 étteremből álló Tim Hortons lánc jelenléte (minden 9 ezer kanadaira jut egy Tim Hortons gyorsétterem) olcsó és nagy mennyiségű kávét nyújt a kanadai fogyasztóknak.
Margaret Coward egy Tim Hortons kávéval. Fotó: CTV
Az Egyesült Államokban sokkal kevesebb kávét fogyasztanak mint Kanadában. Ott fejenként 115 liter kávé fogy évente. Az amerikaiak az üdítőket kedvelik jobban mint északi szomszédaik.
„Onnan tudod Kanadában, hogy egy amerikaival találkozol, amikor látod, hogy egy Cola lightot iszik reggelire”–mondta Robert Carter, a torontói NPD Group kutatója.
2010 és 2015 között 3,3 százalékkal növekedett a kávé fogyasztás Kanadában. A kutatók szerint az olcsó, otthoni kávéfőző gépek elterjedése állhat a növekedés mögött.
De ami a gyorséttermeket illeti, még mindig a Tim Hortons van vezető szerepben. Míg minden 9 ezer kanadaira jut egy Tim Hortons, a második helyen lévő McDonald’s még korántsem olyan elterjedt. Az amerikai gyorsétteremből minden 25 ezer kanadaira jut egy.
De esetleg azzal is magyarázhatjuk az akút kanadai kávé fogyasztást, hogy a legtöbb étteremben még mindig inkább fekete löttyöt szolgálnak fel – az Európában megszokott kávékhoz képest – és ebből eleve liternyit kell inni, hogy annak valami hatása legyen…
[poll id=”5″]
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
8:45 de.
Ez a hosszú kávénak nevezett ital tényleg nem egy nagy találmány.
Mi a Nespresso mellett tettük le a voksunkat, azt szeretjük mindenféle ízben és ízesítéssel. Ma ír kávé lesz a menü, már megvettem a tejszínt. De vetekszik jelentőségével a (igazi) tea.
A hosszú kávé olyan találmány, amire nincs szüksége az emberiségnek. A rideg hosszú tél ellen a teázás sokkal emberibb, és hasznosabb. Főleg ha kandalló is van hozzá. 🙂
8:50 de.
Maximálisan egyetértek, Llanfair. Én is inkább a leveles tea mellett voksolok. Van is egy elég decens teagyűjteményem otthon. Mondjuk amikor tavaly Kubában voltam, ott azért a szálloda lobbyjában elképesztően finom kávé volt kapható – azt szívesen ittam minden reggel.
Amúgy egy kolleganőm minden reggel Diet Coke-kal kezdi a napot. Már a gondolattól is borsódzik a hátam. 🙂
9:10 de.
Christopher Adam Szégyellem, de ebédhez nagyon sokszor iszom amerikai „nyúlnyálat”, a Dr Peppert nagyon szeretem (csak a konzervet). Nagyon érdekesen kellemes íze van. De a light termékeknek nem látom értelmét. Olyan, mintha igazi lenne, de nem az. Becsap. Reggelire viszont sosem. Az alkohol mennyiséget szigorúan szabályozom, nem lehet mindig bort inni ebédhez sajnos.
Itt szerencsénk van, minden hol van teázó, a hozzá tartozó teasüteményekkel és forró levesekkel. Kötelezővé tenném a világban, csuda jó.
11:35 de.
bocs, de Tim Horton’s az nem „igazi” kàvé…..
12:04 du.
Érdekes téma!Mi magyarok általában a pressokávét isszuk, vagy a perssogépnek becézett gomba illetve kotyogó kávéfőzőben lefőzőtt kávét favorizáljuk. Emlékszem amikor itt Bécsben a kis termosomban ilyeneket vittem magammal a munkába és megkínáltam vele a kollégákat nem kaptak levegőt. Itt is az a fekete löty volt a kávé amit a mai napig a Mcdönciben árulnak. Volt persze a Bécsi Melange is meg a Kleine braune ezek jók voltak és jók ma is. De az espresso csak hetvenes években kezdett mindemhol elterjedni.
Én is a Nespressot favorizálom a rengeteg ízváltozattal. Na meg a cubai kafissimót. Az utánozhatatlan. Csak egy érdekesség. Tudja valaki hogy hogyan terjedt el a kávé fogyasztás itt Európában? Várom a válaszokat
12:05 du.
Nem igazán jó a szavazásra feltett kérdés, mert a reggelihez ( már ha reggelizem egyáltalán!) én is teát szoktam, de előtte már túl vagyok egy kávén, ami mindenfajta tevékenységem megkezdésének alapfeltétele! Tudom, hogy nem egészséges, igazat is adok a táplálkozástudományi szakembereknek, ezért aztán fogadkozom is rendesen, hogy másként csinálom ezután, de ez rendszerint nem jön össze, mert mindig rohanok és kapkodok reggel, ezért már az is eredmény ha pár kekszet eszem kávé előtt vagy legalább közben!
Viszont a második ha lehet az hosszú kávé – én látok benne fantáziát, mert az időbe telik míg megiszogatjuk,nem lehet csak úgy felhajtani,és mivel fokozatosan szívódik fel, nem kólint fejbe, viszont hosszabb a hatása.
Valószínű az amerikai filmekben látott sok kávét fogyasztó (bögre számra) filmhősök nagyon gyenge, híg kávét fogyaszthatnak – ezzel szemben nálunk többnyire a presszó kávé dívik – nem véletlenül!
Frey Tamásért ugyan nem rajongok, de az érdekeltségébe tartozó kávézókban nagyon finom és különleges kávékat kínálnak! Van pl egy „sziciliai” névre hallgató, ami kb 2-3 kortynyi méregerős eszpresszó kávé, egy csipet reszelt narancshéjjal- mennyei!
A kanadai nagymennyiségű rekordfogyasztás persze érthető, ha abból literszámra kell inni, hogy kb akkora hatása legyen, mint egy igaz európai esp. kávénak!
De a reggeli cola elég borzasztóan hangzik – szerintem!
12:06 du.
Köztudomású, hogy a fekete, espresszó Kanadában 57-ben jött dívatba, a magyarok érkezésével!
12:29 du.
A jó kávé minden mennyiségben jöhet. Nem Tim Hortonsra gondolok:))
12:29 du.
Chris, hol van a víz a listáról? Vagy már azt senki se issza manapság?
12:34 du.
Mellesleg azért isznak itt annyi kávét mert rá vannak szokva a Tim Hortons kávéra. Nem egy olyan munkatársam volt aki e kávé nélkül nem volt képes működni. Szerintem valami szar bele van keverve mert elég függőek tőle az emberek. Én ritkán iszom mert nem tudok tőle aludni meg megfájdul a fejem tőle.
1:13 du.
Besancon Igen. A kávé is egészségtelen. Meg minden ami finom.
A hosszú kávéban semmivel sincs több kávé, mint a „pressó” kávéban, csak felhígítják vízzel, így ihatatlan lötty lesz. Ha már, akkor inkább tejjel öntöm fel, pedig tudom, az is egészségtelen. A Nespresso már vagy 20 féle ízesítéssel, különböző erősséggel kínál kávékat, nekem nagyon bevált.
Ha hosszú hatást akarsz elérni, akkor a füves tea (nem az a fű 🙂 ). Az igazi tea tejjel, utolérhetetlen.
1:28 du.
Starchild A legtöbb fertőző betegséget a víztől kapták az emberek. Óvatosan azzal a vizes „sztrovacsekkel”, mert még bajod lesz. Sajnos mindent alkoholt tönkre tesz (jégkocka), tehát erős a gyanú, hogy más betegségnek is okozója lehet (cirrhosis), amit a tudatlan orvosok az alkoholnak tulajdonítanak. 🙂
1:43 du.
Llanfair
2016 szeptember 5
1:28 du.
🙂
Tiszta vízről lenne szó…
A pálinkába pedig amúgy se kell jég a többi színes szart meg igya aki szereti, beleértve a vodkát is…..
3:03 du.
Starchild
2016 szeptember 5
1:43 du.
A pálinka is ital. Nincs vele gond. Általában étkezés előtt egy stampedlit étvágygerjesztőnek használták. Ma már visszavették az alkohol fokot, de az volt mindig a gond vele, hogy magas százalékú, 50 % feletti alkoholtartalmú.
A másik gond, a nem megfelelő előkészítés. A lusta emberek maggal együtt érlelték és csak főzés előtt magozták, ami miatt vad, karcos italt hoznak létre. Ritka a jól előkészített sima ital, ezért nem igazán népszerű.
A nacionalizmusodat értem, de először rendesen kellene megcsinálni, utána lehet népszerűsíteni.
5:08 du.
Don Ovuz
2016 szeptember 5
3:03 du.
Délvidéken készül a legjobb pálinka a többi csak p, az is kisbetűvel.
„A nacionalizmusodat értem, de először rendesen kellene megcsinálni, utána lehet népszerűsíteni.”
Miért kell mindent elrontani az ilyen beszólásokkal? Magyar létemre nem lehetek büszke a whiskyre, vodkára, stb. Különben meg volt szerencsém csinálni annak idején pálinkát és tudom nagyon jól, hogy miből áll a rendes pálinka elkészítése. Bármikor nemesebb ital mint a többi tömény. Igen, nem népszerű mert sok helyen nem tudnak inni és nem is becsülik a jó italt, inkább csak az árát vagy a nevét…
5:48 du.
Chris,
elnézést,hogy beleszólok a nagyok dolgába.Én már 1954-ben 17 éves koromban voltam kedvelője az eszpresso kávénak.Egy espresso ára volt 3 forint,de ha jó pressót akart valaki kapni „kemény blokkal”fizetett mindenhol,ami 1 forinttal bélelt blokkot jelentett.A mi társaságunk az Andrássy(Sztalin)út minden pressóját rendszeressen látogatta.A törzshelyünk a Dorottya utcai Paradizó volt.Szép nagy darab mindenttudó broki az,aki azt állítja,hogy Magyarországon az espressó kávé a hetvenes években honosodott meg.
5:54 du.
Starchild A palinka nemesebb volta nehezen vedheto. Tudok egyet s mast a whiskyrol, nehezen lennek meggyozheto a palinka felsobbrendusegerol. De hat ez a kaverol szol, mindenki igyon amit szeret.
8:15 du.
Llanfair
2016 szeptember 5
5:54 du.
„A palinka nemesebb volta nehezen vedheto. Tudok egyet s mast a whiskyrol, nehezen lennek meggyozheto a palinka felsobbrendusegerol.”
Én azt is csináltam kukoricából ami a chivas regal-nak felelne meg. Tölgyfahordó híján pálcikákat használtam, hogy meg legyen az íze és a színe. Annyi, hogy nem füstöltem mert attól lesz okádk ízű. Rohadt sok munka mellesleg, úgyhogy egyszer kipróbálnád akkor meg győződnél nagyon gyorsan, hogy sárga barackból sokkal egyszerűbb csinálni jó piát, habár vannak olyan géniuszok akik még azt is elrontják…. No, de mindegy.
A kávé a közhiedelemmel ellentétben egy nagyon jó itóka, persze ha rendes kávéból van meg nem víz helyett isszák. Aki otthon készíti a csöpögős kávét annak ajánlom a dominikai kávét. Presszóban nem vagyok jártas mert nekem túl tömény de amúgy szeretem ha más nincs.
12:32 de.
gyuri10
2016 szeptember 5
5:48 du.
Avinak részigazsága vagyon.
A kávéivás a törökökkel került az országba. A török kávé, vagyis a kávé többszöri felforralása és leszűréses módszere az 1600-évektől.
Az eszpresszó vagy más néven olasz kávé Illyi Ferenc találmánya, a harmincas évekből. A hetvenes évek elején jelentek meg az otthoni kávéfőzésre alkalmas kis gépek, ami Magyarországon is általánossá tette az eszpresszó kávé fogyasztást. Vagyis a török kávé kiszorulását a víz és a kávé külön kezelésével.
4:02 de.
Starchild Nem kötekedés, ne haragudj. A Chivas, skót blended whisky, amit 20 féle skót whiskyből kevernek ki. Kukorica nincs benne. Kukoricából csak amerikai whiskey-t csinálhatsz, de annak előállítási módja egészen más. A Coffey üstnek semmi köze az igazi whiskey-hez. Az érlelési folyamat nélkül, nem is nevezhetjük whiskey-nek (whisky). Az érleletlen whiskey-t Poitinnek hívják, van két féle a gyűjteményemben, az egyik házi. Ember legyen a talpán, aki megissza. Íze felejthető, a hatása miatt isszák. A Te kukorica próbálkozásod inkább a Georgia Moon elnevezésű amerikai 30 napig érlelt „whiskey” gyenge megfelelője, amit csavaros befőttes üvegben árulnak, Enyhe sárga színezete van, és szinte édes. Egyébként finom. Gyakorlatilag az italodnak semmi köze a whiskey-hez, de a próbálkozásod tiszteletet érdemel. Tényleg nagyon bonyolult folyamat, véletlenül ismerem személyesen egy új svéd lepárló résztulajdonosát, iszonyú sok munka egy új lepárló megépítése, és egy új whisky „legyártása”. A több száz éves szakértelmet nem lehet egy sufniban leutánozni. A nemességhez még, tanulmányoztam a Calvados gyártását is, annyi szakértelem és gondoskodás ami azzal jár, az se semmi. A konyak szintén. Ezek mind nemes italok, ha gondosan járnak el az előállításuknál.
A tőzegfüst pedig nagyon jó kiegészítője lehet a whisky-nek, ízlés dolga. Ott, ahol a tőzeg a mindennapok társa, egészen másképpen állnak hozzá. A világ inkább a füstős skótokat utánozza. Már az ír whiskey-ben is feltűnt, és hát az amerikaiak is kiégetik a hordójukat. És igen, ahogy írod, az emberek nem tudnak nemes italokat inni. A whisky-t is gyalázzák meg nap mint nap. Szódával, jéggel, tisztán, colával (brrrr) isszák, amivel csak az ízvilágát teszik tönkre. Vesznek drágán egy jó italt, azután tönkreteszik ívás előtt. Ők tudják.
4:25 de.
Starchild
2016 szeptember 5
5:08 du.
Az, hogy a magyar terméket helyezed előtérbe, megértem. De ha nemes italként versenyképes terméknek akarod, a fent említett kritériumok mérvadóak.
Ma már államilag szabályozott, hogy maximum 52 % lehet az alkohol foka. Ez a rész rendben van. De amíg a főzőüst előtti ráccsal magoznak nem kézzel, mondván hogy úgyis leforr a magról, nem lesz versenytársa a többi italnak. Ez most úgy 80 % így működik. A maradék 20 % emiatt nem igazán piacképes. A mag utóízt ad az italhoz, és csípős kaparó érzést annak aki issza.
Meg kell fordítani az arányt, utána újra tárgyalható a minőség.
4:38 de.
Díszítésként ma is itt áll a komódomon gyermekkorom, az ötvenes évek futurisztikusnak tűnő, úgynevezett „lombik” kávéfőzője.
Abban az időben óriási kávéfogyasztás volt a jellemző.
Először mindenki mindenki nemcsak főzte, de maga pörkölte és darálta is… Különféle kézi pörkölők és kávédarálók voltak kaphatók, aztán megjelentek a villanydarálók stb.
4:47 de.
A lombik kávéfőző (két gömb, 1 alul, 1 fölül) alsó részébe kellett a vizet tölteni. A két üveggömb közti derék-szűkületben volt a kávé darálék egy szűrő tokban. Az elektromos fűtőtest hatására a víz felforrt, illetve felemelkedett a felső gömbbe, s közben átfutott a drált kávén, majd lassan lehülve, és megint átfutva rajta, tehát ezt megismételve tökéletesen kilúgozta a kávét, azaz remek minőségű főzetet produkált. Mindezzel együtt isteni illat árasztotta el a lakást… Hhhhhhm… 🙂
7:04 de.
Kedves Mindenki,
aki egyszer kipróbálja az olasz LAVAZZA ORO-t az megtanulhatja milyen az igazi kávé.Soha nem fog mosogatóleveket inni.Espressó vagy leforrázott,úgy nevezett török kávéként ez az igazi kávé.Az elmúlt 70 évben majd minden egyebet kipróbáltam.Olaszországban a kávéházakban,pressókban kizárólag a lavazzaból főzik a kávét. Ezért a világ legjobb kávéját ihatjátok Olaszban.Egészségetekre!
9:02 de.
Llanfair
2016 szeptember 6
4:02 de.
„Starchild Nem kötekedés, ne haragudj”
Nem haragszok mert a whisky soha nem érdekelt, hogy ennyit tudjak róla. Annyira érdekelt csak, hogy egyszer ki akartam próbálni a kukoricából készült italt. Tisztában vagyok vele, hogy sok különböző módja van ahogy készítik, meg amiből. Legyen ez az ő gondjuk. A Calvados meg nem más mint elkomplikált alma pálinka, megint csak nagy név úgy ahogy a cognac/brandy bor párlat. Kinek a pap kinek a lánya. Ezen nem veszünk össze.
Don Ovuz
2016 szeptember 6
4:25 de.
Hát igen. Mivel szőlőből lehet legjobb bort csinálni így relatív magas cukortartalmú gyümölcsből lehet igazán jó töményt gyártani. Az igaz,hogy a rendes házi pálinka 50-55%-os mivel ha alacsonyabb az alkohol tartalma akkor megszürkül. Mivel manapság már vannak jobb technológiák így le lehet venni 40-45%-ra mert így jobban kiadja az aromáját. A többi az már EU bs, hogy mi a pálinka meg mi nem. A kemény maghéjú gyümölcsöknél alap, hogy kimagozzák vagy leszűrjék a cefrét főzés előtt. Van akik szeretik a mag ízét a barackban de nem egy jó dolog mert lehet benne cián. A másik nagyon fontos dolog a jó pálinkánál, hogy rendes lepárló üsttel kell dolgozni és fontos a hűtő rendszer. Ezek nélkül nincs rendes pálinka. MO-on jellemzően lusták az emberek, hogy időt áldozzanak a pálinka készítésre azért nem sikeres. Délvidéken azért jobban odafigyelnek a pálinka készítésre csak a világon Délvidék nem ismert meg hát az emberek inkább csak saját részükre főznek.
10:16 de.
Don Ovuz! Talált! Mármint az, hogy a kávéfogyasztás európai meghonosítása tőlük, a töröktől ered.Majd rövidesen felteszi Chris azt a történelmi kis „mesét” amiben megírtam a részleteket is.
Ami a pálinkát és a wiskyt illeti, egyik sem hasonlítható a kávéhoz. Más a hatása és az igazi „házi pálinka” kiveszőben van. A házi pálinka főzéséhez is sok szakértelem kell. Én még emlékszem azokra az időkre amikor titokban valami pince mélyén erjesztették a gyümölcsöt, aztán vagy ugyanott, vagy valami titkos helyen kifőzték és lepárolták. Az edények és a segédeszközök nem minden esetben voltak megfelelők. Voltak olyanok akik kuktafazékban fözték le a pálinkát, és valami egészen egyedi ízt hoztak ami nem minden esetben volt élvezhető. Ezekből készítették a házi készítésű pancsokat likörőket. Egy érdekesség ezzel kapcsolatban. Hivatalból tilos volt otthon pálinkát főzni, ám az akkori rendszer szemet hunyt felette ha nem kereskedelmi célokra gyártották. Az üzletekben legális úton lehetett venni a különféle essenciákat amit a szeszhez keverve lehetett különféle ízvilágokat kikeverni. Akik már akkor rézüstöket használtak a főzésre azok voltak az igazi szakemberek. A rézüstben lefőzött pálinka íze olyan egyedi mint a jó wiskyé. Manapság egy jóminőségű szilva vagy barackpálinka ára tízezer forint körül mozog. Ám az valóban olyan is. Az igazi jó pálinkához magozott gyümölcscefre kell. Amiben benne van a mag az keserű torokkaparó lesz.
Skóciában Pitlockriben voltam egy wiskyfőzdében, ahol a mai napig manuálisan megy minden folyamat. Nem egy könnyű munka és igen fáradságos. Viszont az eredmény magáért beszél. Nem hiába kerül egy hétdecis hétéves érlelésű wisky több mint hetven fontba. Sőt van olyan is ami még ennél is többe.
11:39 de.
Avi Ben Giora
2016 szeptember 6
10:16 de.
A paprika, dohány, alkohol mindig is állami monopólium volt, jövedéki termék. A házi főzést büntették, de állami főzdében kifőzött adózott terméket már lehetett aromásítani. Gondolom erről írt a likőrök pancsolásával. Igen, hallottam róla. Érdekes lehetett.
Várom a kávé történeti leírását, akkor nem kommentelek a cikk elé róla, megvárom a leírást.
12:04 du.
Don Ovuz,
én is remegve,izgulva várom már a soros blablát.
12:17 du.
Avi Ben Giora Termeszetesen szinte koze sincs a whiskey-nek a kavehoz, de az ir kave alapanyaga az ir whiskey a kave mellett. Igy osszetalalkoztak. A Baileys is az ir whiskey es a kave talalkozasa. Elmondhatjuk, hogy a kave es a whiskey hazassaga, mindig jol sul el. 🙂
12:39 du.
gyuri10
2016 szeptember 6
12:04 du.
Nekem nincs problémám Avi Ben Gioraval Az önök ellentéte az önök problémája, majd lerendezik egymás között.
Számomra ő is ugyanolyan ember mint a többi itt kommentelő. Van amiben egyetértünk, van amiben nem.
12:42 du.
Kösz szépen az infót. Én eddig úgy tudtam (ki is próbáltam de az eredmény az a közelében sem járt a valódi Baleynek)hogy az ír wiskey és a csokoládé megfelelő keverésének az eredménye a Baley likör. Szóval kávé is van benne. Minden esetre egy jó Baley az több mint jó
1:08 du.
Avi Ben Giora Négy féle van, az original, a mentás, a karamellás és a kávés.
Az ír kávé egy presso kávé, cukor, ízlés szerint ír whiskey (nem érdemes drágát, mert a tejszín és a kávé elrontja az aromáját), olcsó Jameson, vagy hasonló nem füstös italt. Majd egy kanál domború feléről rácsorgatni a sűrű tejszínt. Ha ügyes vagy, réteges lesz.
5:06 de.
Kösz a receptet. Ki fogom próbálni
3:17 du.
en inkabb az elfogyasztott cseszek szamat mernem mint literre a kavet
vagy a kave magok sulyat
ossze kene hasonlitani mennyi kavet foznek literre a hollandok es pl a napolyiak ugyanabbol a kave orlemenybol, maris kiderul a statisztika felemas volta
😉
3:46 de.
chouette,
ha jól értettem,te is arra gondolsz,hogy az olasz kávé egy csészényi adagjából,máshol 2-3 adagot is főznek.Tehát a kávé nem literekben mérendő,mert van KÁVÉ és van kávé ízre hasonlító lötty