Döntött a többség: Nem épülhet többé templom Montreál egyik kerületében
Montreál Outremont nevű kerületében a napokban népszavazást tartották arról, hogy épülhet-e többé templom, zsinagóga vagy bármilyen más vallási intézmény a városrész főútvonalain, illetve a mellékutcákban. Évek óta heves viták folynak a számottevű haszid zsidó kisebbség és a többségi lakosság között. A népszavazás végeredménye: 56 százaléknyian támogatják azt hogy, vallási intézmény kizárólag a kerület északkeleti határában, vasúti sínek mellett épülhessen ezentúl.
Outremont lakosságának 25 százaléka tartozik a haszid zsidó közösséghez és egyre inkább mondta a francia többségű kerületi polgármester–Marie Cinq-Mars–hogy a helyi zsidóság nem akart integrálódni, hanem külön, párhuzamos közösségeket hozott létre a városrészben. „Nem arról kéne szólnia a békés együttélésnek, hogy közös értékeink vannak?”–kérdezte minap Cinq-Mars.
(Fotó: Haszid család Outremont-ban. / Lucia’s Travels)
A vita azonban csak részben szól az integrációról, illetve a többség-kisebbség közti feszült kapcsolatokról. Van az ügynek egy másik, gazdasági oldala is. Outremont fő utcája — Avenue Bernard — egykoron egy pezsgő hely volt, sok-sok lokál bolttal, helyi vállalkozásokkal és kávézókkal. Mára egyre nehezebben élnek meg a helyi vállalkozók és az a félelem van sokakban, hogy amennyiben az Avenue Bernard-on egy új zsinagóga nyithatna — mint ahogy azt szeretné a haszidim — méginkább elveszik a fő útca kommersziális jellege.
Julius Grey, egy ember jogi ügyvéd Montreálban, aki a haszid közösséget is képviselte hangsúlyozta: pusztán azért mert a többség valami mellett foglalt állást nem jelenti azt, hogy a döntés demokratikus volt.
„Nem számítanak a többségek, ha egy olyan kérdésről van szó, amely az emberi jogi chartát érinti. A nyugati liberális demokrácia nem feltétlenül jelenti a többség uralmát. A nyugati demokrácia azt jelenti, hogy tiszteljük az alapjogokat.”–mondta Grey.
Grey szerint veszélybe került a haszid zsidóság azon joga, hogy szabadon gyakorolhassa vallását.
A helyi közösség két tagja – Alex Werzberger és Jacob Karmel – bírósági eljárást kezdeményez az önkormányzat döntése ellen.
„Amikor a zsidóságot üldözik, elsőként mindig a zsinagógákat próbálják ellehetetleníteni”–mondta Werzberger és hozzátette: könnyen lehet, hogy az egész haszid közösséget akarják elzavarni Outremontból.
Outremont lakossága jelenleg 24 ezer fő, ebből 66 százalék francia, 17 százalék pedig angol anyanyelvű. Egy további 17 százalék egy nemhivatalos kisebbségi nyelvet beszél. Outremont harmadik leghasználtabb nyelve a Jiddish. A kerület lakosságának körülbelül 10 százaláka elsősorban jiddish-ül kommunikál.
Author: Christopher Adam
A Kanadai Magyar Hírlap alapítója és főszerkesztője. A montreáli Concordia Egyetemen diplomázott történelemből. Master of Arts fokú képzését a Carleton Egyetemen, PhD-jét az Ottawai Egyetemen szerezte, szintén történelemből. A KMH-n kívül a Hungarian Free Press című angol nyelvű lap főszerkesztője. 2015-ben Szabad Sajtó díjjal tüntették ki a Kanadai Magyar Hírlapot. A díjat Christopher Adam vette át Budapesten a Szabad Sajtó Alapítványtól.
1:57 du.
Nagyon sok érdekes és a liberálisok számára nehéz kérdéseket vet fel az outremonti yiddish közösség dinamikus növekedése, terjeszkedése egy olyan közösségen belűl, melynek mély gyökerei vannak a montreáli, a quebeci történelemben. (A magyar olvasók számára fontos tudnivaló, hogy a montreáli haszid közösség zömében a szatmári és munkácsi yiddish közösségek leszármazottjaiból áll. Sokan közűllük még kotyognak valamit magyarul.)
Az outremontban élő franciák, és más nemzetiségű etnikumok most nagyjából úgy érzik magukat, mint az eredeti bennszülöttek, az indiánok, akiknek a kultúráját, megélhetésük helyszínét, közkedvelt közösségi helyszíneiket elárasztották a fehér telepesek, és ellehetetlenítették ottlétüket.
A montreáli zsidók nagy többsége területileg szétszórtan él a városban, hitközségekbe tömöródve ápolják tradícióikat, megbecsült, sikeres, jól integrálódott és aktív tagjai montreál multikulturális életének. Egyenjogú tagjai a montreáli társadalomnak. Bizonyítják, mindenki számára, hogy a kanada által válalt multikulturális útvonal helyes és működik.
Mint a kanadai zsidók legtöbbje, ugyan ezt bizonyítják a muzulmánok több milliós kanadai közösségei is – pedig manapság, a muzulmánokról világszerte azt híresztelik hogy képtelenek integrálódni, alkalmazkodni a judeó-keresztény, a fehér, liberális értékrendekhez szokott emberek közösségeibe. Akik a muzulmánokat utálják – pl a mai magyarok nagy többsége – azt hiresztelik róluk, hogy ahová beteszik a lábukat, ott kő kövön nem marad, a sharia törvényüket akarják ráerőszakolni a befogadó népségre, és ayatollákat szeretnének beültetni a politikai élet élére. Tessék szépen idejönni Kanadába és megnézni, hogy mekkora hülyeség ez a duma. Tessék idejönni és megtanulni, hogyan lehet békésen együt élni a muzulmánokkal, hogyan lehet a muzulmánokat is réávenni arra, hogy ne a teokrácia, hanem a demokrácia, a szekularizáció, a progresszió, a mutikulturalizmus hívó szavára hallgassanak.
A tragédia az, hogy a szatmári, munkácsi haszidok másként viselkednek mint legtöbb montreáli zsidó testvérük, mint a legtöbb kanadai muzulmán. Kerülik a kapcsolatokat a helyi közösségek sokszínű lakosságával. Nem járnak a másik ethnikumok szórakozó helyeire, boltjaiba, vendéglőibe, nem kereskednek egymással, nem törekednek arra, hogy az összközösségi életben aktív szerepet vállaljanak, nem érdekli őket, hogy ezzel a magatartásukkal, a befogadó közösség iránti nemtörődömségükkel mekkora kárt okoznak nem csak a többségnek, hanem maguknak is.
Szomorú helyzet, élesen bizonyítja, hová fajlik az a fajta fejlődés amely az identitásőrzés nevében leragad egy évszázadokkal ezelőtti korban, kerüli a szekularizációt, szektákba tömörülve, kizárólag vallási vezetőkre, doktrínákra figyelve, kerüli a felebarátok közti kölcsönös érdeklődést, empátiát, együtélést, és nem utolsósorban, a kölcsönös tisztelet útvonalát.
4:51 du.
A Munkácsról ill. Ungvárról kiszármazott haszidokat nem érdekli a kozmopolita multikultura. Őket nem bűvöli el a gender-elmélet, „melegedni” sem akarnak, – egyszerűen csak ragaszkodnak vallásuk előírásaihoz. Meg a család szentségéhez !
Vannak barátaim Montreálban , nem egy, több….!
6:31 du.
Otvenhatos Tudod, szazalekban minden nepcsoportban egyforman „melegednek”. Legfeljebb titkolni kenytelenek. Erdekes modon bizonyos emberekben ez kejes oromot okoz. Igazan azok berzenkednek ellene a legjobban, akik erintettek. Vicces, nem?
Azt is tudod, hogy a brexit miatt feltamadt gyulolet Angliaban miert a lengyelek ellen csucsosodik ki? Mert nem hajlandok beolvadni, kis lengyelorszagot akarnak Angliaban (is). Ezt viselik legnehezebben egy befogado orszagban.
Lehet ezen vitatkozni mennyire jo, de ez van.
1:11 du.
Valóban, engem is , ha arra jártam meglepett a vallásos zsidók ÖSSZETARTÁSA és a hagyományok őrizete. Én ezt helyesnek találom.
2:41 du.
Én úgy tapasztaltam, az ember kisközösségekben érzi jól magát. És mindegy, hogy mire irányul ez a közösség, sportra, vallásra, családra, iskolára, vagy épp valamiféle közös hobbira. Gondolom, nem ez a baj, hanem az, ha ezek a kis közösségek merevek és bezárulnak a kívülállók előtt. Mindig úgy képzeltem, a világ akkor működne a legjobban, ha nem az egyes emberek, hanem ezek a kis közösségek képeznék a társadalom alapját. Egy ember akár több kisközösségnek is tagja lehet, szerintem ez így volna egészséges.
7:33 du.
Az eredeti, XIX. századi polgári konzervativizmus talán éppen erről szól, vagyis számos, többé-kevésbé nyitott, egymással együttműködő kisközösség társadalmáról (igy, csoportszinten volt elrejtve benne a liberalizmus :D). De ha így volt is, mára már a nagy, bezárkózott közösségek érdekeit preferálja. Ez pedig egyenesen vezetett a „nemzet” és a „vallás”, mint hatalmas, mindenki mást kirekesztő nagy csoportok kialakulásához. Esetleg fordítva, – ezt nem látom tisztán – a nagy csoportok kialakulása módosította a „polgári értékrendet”. Akárhogy is, de én emiatt a módosulás miatt nem kedvelem a mai konzervativizmust. (Micsoda ellentmondás: ÚJMÓDI konzervativ gondolkodásról beszélni!) Akkor már sokkal inkább felvállalom az egyén szabadságát képviselő neoliberalizmust.
7:36 du.
Bocs. Nem vagyok én ide most túl komoly? 😕
8:34 du.
Almási Alma
2016 november 26
7:36 du.
Te nem túl komoly, hanem túlságosan is okos vagy.
Turbóéknak az ilyesmi megbocsáthatatlan.. 😀
4:20 du.
Kedves Alma, ezt írja: ” az a baj, ha ezek a kis közösségek merevek és bezárulnak a kívülállók előtt.”
Milyen kívülállók előtt? Akik a bomlasztással vagy a a közösség birtokbavételének céljával közelednek? Erre van válaszként a közösség immunrendszere, ha működik túlél, ha nem, akkor szétesik vagy behódol.
……..
„…inkább felvállalom az egyén szabadságát képviselő neoliberalizmust.”
Na, ki is bújt a szög a zsákból, tehát nálad az egyéni érdekek felülírják a közösségiét. Én ezt elfogadom, ahogy neked tetszik, élj vele boldogan, de tapasztalatom szerint a neoliberálisok erőszakosan támadják az őket kizáró közösségeket.
12:40 de.
Hát, kedves charlie, nálad aztán tényleg kibújt a szög a zsákból! Ott, ni, a paranoia! „Milyen kívülállók előtt? Akik a bomlasztással vagy a a közösség birtokbavételének céljával közelednek?”
Igen, tudjuk, a szélsőjobb retteg minden embertől, minden egyéb csoporttól, aki másmilyen, félnek, mert azok szerintük mind az ő romlásukra törekszenek…
Így gondolkodnak a zsidókkal, cigányokkal, migránsokkal, homoszexuálisokkal, liberálisokkal, baloldaliakkal szemben is, és ki tudja, mi jön még? Hát ez, mint tudjuk, könnyen macbethi félelemmé lesz, és éppen ezért veszélyes…
Ezért én például nem kedvelem az efféle paranoiás eszmeiséget. Az első alapszabály ugyanis az emberi kapcsolatokban MINDEN EGYES EMBER és minden csoport felé a nyitottság és a bizalom. Egész életemben eszerint viselkedtem, és szinte sohasem csalódtam.
A neoliberalizmus pedig – ellentétben a te interpretációddal – az egyéni érdeket egyáltalán nem a közösségi érdekekkel szemben érvényesíti, mindössze az egyén érdekeit is szem előtt tartja. Mindenféle konzervativizmus és szélsőjobb viszont a VEZÉR és a vezérkar egyéni érdekeit helyezi a közösségi érdekek elé. Más egyének érdekeit, beleértve a saját zárt közösségének tagjaiét is – tisztesség ne essék szólván – le se szarja. Ne adja isten, hogy ezt egyszer majd te is megtapasztald a saját közösségedtől, sajátmagaddal szemben (jut eszembe például csak úgy hirtelenében a „hosszú kések” éjszakája)…
Komolyan mondom, azt hittem eddig, hogy tudod, mit beszélsz. De látom már, hogy nemigen. Mindenesetre én örülök, hogy most legalább rákényszerültem pontosan megfogalmazni, mi a baj a szélsőjobb eszmékkel.
12:48 de.
Hozzá kell tennem, a szélsőBAL eszmékkel is körülbelül ugyanez a probléma. Hogy a saját csoporttagjai ellen is fordulhat – lásd a Rákosi rendszer. Érdekes módon azonban van egy igen lényeges különbség is a szélsőbal javára (vagy nem is tudom…) Rajk például egyáltalán nem kapálózott a saját meghurcolása ellen, mert meg volt győződve róla, hogy ő, mint mártír, a kommunizmus győzelméért hal meg. Jól szemlélteti ez a HIT által létrehozott vakságot.
12:36 du.
Kedves Alma: „…Így gondolkodnak a zsidókkal, cigányokkal, migránsokkal, homoszexuálisokkal, liberálisokkal, baloldaliakkal szemben is.”
Nem igaz.
– azzal a zsidóval vagyunk csak így, amelyik a vezetésünkre felkentnek érzi magát, nem érdekli, hogy mi akarjuk-e vezetőnknek.
– azzal a cigánnyal vagyunk csak így, aki sem szeretteinket, sem értékeinket nem tiszteli,
– azzal a migránssal vagyunk csak így, aki meghívó nélkül gondol vendégségben élni nálunk nemzedékeken át, családostól
– azokkal a homoszexuálisokkal vagyunk csak így, akik nem magánügyként kezelik defektjüket,
– azokkal a liberálisokkal vagyunk így, akik hazug módon csak a saját szabadságjogukat tartják evidenciának, és a hozzám hasonlókat törvényekkel üldözi,
– azokkal a baloldaliakkal vagyunk csak így, akik „reggel, délben, este hazudnak” és mindent ellopnak.
……
Aki nincs a fenti csoportokban, azt szeretettel várjuk.
1:31 du.
Almási Alma
2016 november 28
12:48 de.
Ne is haragudj, de ez marhaság amit itt írtál.
HONNAN tudod, hogy Rajk mit érzett, mikor rájött arra, hogy elvtársai kivégzik?!
Mi az „hogy nem kapálozott saját elhurcolása ellen”? Mit tud tenni egy olyan akit a népbíróság kötél általi halálra itélt?
Az a bíróság, amit ő alapított.
2:10 du.
Kedves Figyelő!
Sajnálom, hogy nem tudod túl tenni magad az előítéleteiden. Honnan tudom, mit mondott Rajk? Olvastam a perről készült jegyzőkönyvet. Mégpedig azt, ami még Rákosi alatt megjelent. És amit a rendszerváltás után újra kiadtak.
Furcsa, mi?
2:13 du.
Nem ártana nektek egy kis empátia, rátok férne. Ajánlom például Che Guevara Boliviai Naplóját… ha jól emlékszem a címre… Egy kis betekintés fanatikus kommunisták lélekrajzába…
2:15 du.
charlie, köztünk itt a vége.
Erőltetett ostobaságokkal nem vitatkozom… 🙁
2:35 du.
Almási, én meg hallottam a pert a rádióban. És akkor mi van?
Empátia ide, vagy oda, de megtanultuk AKKOR, hogy a komcsik saját embereiket is kivégzik.
2:36 du.
Nagy Imréről most már nem is beszélve!