A Lovegun zenekar 2006 tavaszán alakult, mely az óta ezerrel pörög a Rock’n’Roll hazai és külföldi világában. A bombaformában lévő Noa Rock (Laczkó Noémi) énekesnő mellett, két fiú bűvöli a húrokat, míg a harmadik a dobokból hozza ki a maximumot a közönség nem kis örömére. Napjainkra a magyar Rock élet egyik legdinamikusabb, legütősebb profi zenekarává vált a Lovegun formáció, de már meghódították Németországot is. A rockzene szinte minden műfajával találkozhatunk albumjaikban, de fellépéseik alkalmával a koncertjeiken jelen van a punk, metál és hard rock is. A színpadi zeneihatást fokozza a látvány, amit a négytagú banda produkál előadásaik közben. Videó klipjeik, lemezeik rendkívül jók és profi válogatások, melyekkel jól célozzák meg a rajongóik és nagyközönségük népes táborát. Ha valakire, akkor Noára illik a mondás:”született művész”, hiszen a zene mellett fest, tetovál, verset és meséket ír. Pályájáról, életéről Tamás István a Kanadai Magyar Hírlap magyarországi szerzője beszélgetett a szép és örökké mosolygós kreatívművésszel.

– Már az oviban és kisiskolás korodban is szerettél szerepelni, énekelni, egyáltalán mikor kezdődött nálad a zenéhez, énekléshez való kötődés?

– Az éneklés sokkal később költözött az életembe, mint a festészet, ami valóban már óvodás korom óta szenvedélyem. A zene iránti érdeklődésem általános iskola felső tagozatában kezdődött, amikor a tévékben sugárzott különböző zenei stílusokból. Mint műfajba, én azonnal a rock zenébe szerettem bele.

– Megosztanál az olvasókkal pár nevet, akik inspiráltak a zenére?

– Nem is tudom, hol kezdjem neked, hiszen annyi nagy kedvencem van: Billy Idol, Guns’, Ac/Dc, Alice Cooper, Möltey Crüe; középiskolában hozzáadódtak a régi nagyok, Led Zeppelin,Deep Purple, Doors. Aztán egészen más irányt vettem, jött a Dark, Death és Trash metál,Amorphis, Moonspell, Slayer, Iron Maiden és még sorolhatnám. A Hard rock és a metál széles palettáját hallgatom.

– Visszaemlékszel még az első fellépésedre?

– Nos, igen. Két dalt is énekeltem egy tribute zenekarban, ahol azonnal olyan zenészekkel játszhattam, mint Donászy Tibor, aki azon a nagysikerű koncerten mögöttem, ütötte a bőrt. Gondolhatod, milyen felemelő érzés volt ez számomra. Ma is szívesen emlékszem vissza arra a koncertre.

– Már hat éve, hogy a Lovegun énekesnője vagy. Elmondanád, hol és mikor alakultatok?

– Lovestreet néven kezdtük ZZ – vel és két másik taggal 2004-ben, de 2006 óta teljes a zenekar, akkor került a bandába Szityó és Pisti, és akkor adták ki az első nagylemezünket, immár Lovegun néven.

– Milyen lemezekkel, videó klipekkel leptétek meg eddig a közönséget?

– Az első nagylemezünk a Love& Roll, a második, ami közelebb áll a szívemhez a Halleluja. Videó klipjeink sorrendben: Megint 1, még 1 nyár, Eső mossa el, Az élet szép, Ha valami fáj, Halleluja, és a legújabb a „Megtenném”, ami elkészült, de még titkoljuk. Ígérem, erről majd beszélek neked legközelebb…

– Hazánk egyik legvagányabb, és leghosszabb hajú énekesnőjének tart a közvélemény. Van az a pénz, amiért megválnál a hajadtól?

– Jó kérdés, már többen megkérdezték ezt tőlem. Egy gazdag német rajongóm egy koncert után 10-ezer eurót kínált a hajamért, ha levágom, és nekiadom. Ezt természetesen nem tettem meg. Ha majd megöregszem, és ciki lesz, pénz nélkül is levágatom, valami vagány, punk frizurára, addig viszont éljen a headbangelés, és a hosszú haj, mondja nevetve.

– Van már kész forgatókönyve a zenekarnak, és mi az, amit meg szeretnétek valósítani?

– Most rengeteg időmet lefoglalja a tetoválás, ezért valahol időt kellene szakítani azoknak a daloknak a felvételére, amik már kifolynak a fejemből. Nagyon sok új dalötletem van. Van, ami gyakorlatilag teljes egészében az elejétől a végéig összeállt a fejemben. Szöveggel együtt, és már csak arra vár, hogy felvegyük. Szerintem ennek is eljön az ideje hamarosan.

– Beszéljünk kicsit rólad is, mint egyéb művészeteket is művelő alkotóról. Mióta írsz verseket, meséket, és mi az az irányzat, amit a festészetben képviselsz?

– Öt éves korom óta rajzolok. Általános iskolától középiskola végéig két művész is foglalkozott velem. Sorki Dala Andor költő,- és festőművész, és Szabó Gábor szobrászművész kezei alatt formálódtam. Mellette művészeti szakirányú középiskolai osztályba jártam, aztán elszakadva Magyarországtól, Münchenben, több művészkörben is tevékenykedtem három éven keresztül. Barátaim ösztönzésére az ecsetet tűre cseréltem, és az óta a festészet mellett tetoválok is, ami igazi szenvedélyemmé vált. Érdekes, amikor tetoválok, teljesen azonosulok a fejemben kigondolt alkotással. Ilyenkor annyira magával ragad a tetoválás, hogy sok esetben az alany kér pihenő időt. Verseket általános iskolás korom óta írok. Azóta összegyűlt egy egész verses kötetnyi anyag, amit egyszer jó lenne kiadni, saját illusztrációkkal. Meséket azóta írok, amióta megszülettek a keresztlányaim, és mindig mesélnem kellett nekik. Sok mesét kitaláltam, és ha tetszett nekik valamelyik, újra el kellett mesélnem. Inkább leírtam őket. Sok – sok gyerekmondóka is született ebben az időben.

– A férfiszíveket megdobogtatod, nemcsak a fellépéseid alkalmával, hanem az utcán is megfordulnak utánad. Hogyan tudod kezelni a rajongóid ostromát?

– Sosem felejtem el, hogy semmi nem lennék azok nélkül az emberek nélkül, akik szeretnek, és szeretik a munkáimat, legyen vers, dal, festmény vagy tetoválás, vagy éppen a zene. Ezért mindig nyitott vagyok az érdeklődőkre, szívesen beszélgetek mindenkivel.

– Van olyan terved, vagy álmod, amit szeretnél megvalósítani életed során?

– Boldog családi élet, gyerekek, egészség, rengeteg zenével, művészettel, tetoválással, barátokkal és bulikkal megfűszerezve.

– Tamás István –