A keresztény lelkiség egyik fontos eleme az a gondolat, hogy személyes kapcsolatban állunk Jézussal. A személyiség, az individualizmus és a racionális lény nagyra becsült paradigma a nyugati világban és ennek kialakításában fontos szerepet játszott az egyház.

De van egy ennél elterjedtebb alternatív értelmezés, mely sokkal egybevágóbb az emberiség fejlődésének történetével. Ez a gondolat leginkább a következő mondatban található: én az emberi kapcsolataim összege vagyok, ezek a kapcsolatok képezik személyemet.” Ezt a gondolatot „relációs felfogásnak” hívhatjuk, szemben az „autonóm felfogással.” Az autonóm felfogásban a hangsúly leginkább az emberi egyediségen van és így az emberek az egész teremtés felett állnak. Az autónom felfogás szerint az emberiség felsőbbrendű.

A keresztény apologéták mindig azt feltételezték, hogy Jézus is az autónom személyiségek világához tartozott. Éppen ezért az apostolok a trónra akarták emelni Jézust, mint valamilyen királyi alakot. De az Evengélium szerint ezt Jézus mindig elutasította. Jézus nem adott egyértelmű választ Kereszelő Szent Jánosnak amikor az identitásáról kérdezte. Egyszerűen azt mondta, hogy nézze meg, hogy mi történik körülötte. Szerintem Jézus azt mondta az apostoloknak, hogy inkább a relációs mátrixát vizsgálják, nézzék meg, hogy miként éli földi életét, illetve vegyék észre, hogy mennyire felszabadító az emberi kapcsolatrendszere és kulturájával való összekapcsolása. Hiszen mind ebből építette fel Jézus személyes identitását.

Jézus sohasem magára mutatott, hanem arra az isteni birodalomra, mely relációs mátrixára épül.

Robert W. Funk a következőket írta: „Jézus Isten országáról beszélt, melyet nem ő teremtett és amelyet nem ő kontrollált. Ki akarom deríteni, hogy pontosan mi volt az amit Jézus látott, hallott vagy érzett, mely oly annyira varázslatos, megigéző és kihívó volt, hogy még Jézust is elkápráztatta. És nem akarom azt sem, hogy félrevezessenek Jézus követői, hiszen ők nem azt nézték, amire Jézus mutatott, hanem inkább a mutatóujjára figyeltek. Jézus önmagában nem lehet a hit objektuma.”

A konvergencia a relációs mátrix egyik legfontosabb vonása és ezt gyönyörűen írta le Simon Conroy Morris. „Teológiai nyelvezetben a szent háromságról beszélünk és nem pedig a keresztény ‘három személy egyben’-ről. A háromság egyik alapvető vonása, hogy együttesen teremt és együttesen nyújt felhatalmazást. Az emberiség is ebből a mátrixból született, hiszen az a föld, mely életet ad is pontosan ebből született.”

Emberi kapcsolataink révén vállunk azzá amivé Isten akarja, hogy legyünk. Diarmuid O’Murchu egy remek irodalmi technikát használ, melynek köszönhetően Jézus az olvasóihoz szól. Jézus a következőket mondja:

„Isten Birodalma nem más mint saját relációs mátrixomnak a bemerítése, mely mind annak az elismerése, amelyet hat millió évnyi inkarnációs és földi fejlődés során elértettek. Ez egy radikálisan újszerű gondolkodásmód, mely a földdel és az egekkel való kölcsönösen egymástól függő kapcsolatatokról szól. Én egy általános mintát ajánlottam, melyet követhettek e kapcsolatok felépítésében, ugyanakkor radikálisan nyitottnak hagytam ezt, mely az innovációt, a kreatívitást és az emberi képzeletet ösztönözheti. Mindezt emberi történeteken keresztül próbáltam elmesélni, melyet a teológusok ‘példabeszédeknek’ neveztek. És sohasem mondtam el, vagy zárta le a történet végét, hanem nyitva hagytam a könyvet és arra vártam, hogy majd általatok elkészül az utolsó fejezet. Igy ti is hozzájárultok a körülöttetek lévő isteni birodalom felépítéséhez.

Sohasem gondoltam azt, hogy Isten Birodalma kizárólag a keresztények előtt nyított. Ezt mindenki számára felajánlom és talán nem okoz meglepetést ha azt mondom, hogy akik ezt a birodalmat teljes szívvel várják azok leginkább a szegény, marginalizált és a társadalomból kirekesztett emberek. Ők mindent feláldoztak, mert szívükben tudták, hogy megéri kockáztatni.

Amikor azt mondtam nekik, hogy üljünk le együtt egy asztalhoz, beszélgessünk és osztozzunk meg a kenyeren, nem hitték el, hogy ilyen messzire viszem őket. Oly annyira le voltak súlytva azzal a hittel, hogy nem méltók és nem elég tiszták. Annyira fárasztó volt az, hogy végre megértsék üzenetemet, hogy a hegyekbe szoktam menekülni néhány napra és így tudtam rendbe jönni.

Egy valamit szeretnék tisztázni: a vallásisták mindenféle falakat állíthatnak és törvényeket írhatnak és ezt megtehetik addig ameddig be nem fagy az állcsontjuk. De az én világomból senki sincs kizárva. Az én gondolkodásmódom az egész teremtést felkarolja.”

Andy Boyer az ottawai Szent József Egyházközség plébánosa, az Oblátus római katolikus szerzetesrend kanadai rendtartományának egykori provinciálisa. A belvárosi Szent József Egyházközségben misét mond: szombatonként délután 5 órakor, vasárnap reggel 9.30-kor és 11.30-kor. Ifjúsági misét tart az egyházközség minden vasárnap este 7.30-kor.