Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszéde a Hanuka alkalmából tartott menóragyújtáson. Brüsszel, 2021. december 2. Nagyon szépen köszönöm, kedves Nehama, Tawil rabbi, Margolin rabbi, Kedves polgármester úr! Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim! Megtiszteltetés számomra, hogy gyertyát gyújthatok ezen a hanukán, amely ma este az európai negyedre vetíti fényét. Csodálatos ez az ötlet. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, köszönöm szépen, hogy meghívtak. Csodálatos, hogy itt lehetek egy ősi zsidó hagyományon, egy több mint kétezer évvel ezelőtti csodát ünnepelve. De azt hiszem, mindannyiunknak – a mai európaiaknak – van mit tanulnunk ebből a zsidó ünnepből. A Hanuka az ellenálló […]

A katolikus egyház papsága mindig is egyfajta misztikummal élt, talán részben a cölibátus életforma miatt. Amikor a szexuális molesztálással kapcsolatos válság kialakult, ez a misztikum beárnyékolódott, vagy akár meg is szűnt. A hívek már nem emelik piedesztálra a papokat, és ebben van valami nagyon jó. Folyton emlékeztetem magam arra, hogy arra kaptunk meghívást, hogy az emberekkel együtt járjunk, nem pedig arra, hogy a magasból vezessük őket. Ennek az lett az eredménye, hogy eszembe jutott, miért is lettem pap. A legtöbb katolikus pap akit én ismerek, nem tartja magát szentnek és biztosan nem szentebb, mint azok az emberek, akiket minden vasárnap […]

 Különleges ünnepség színhelye volt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom. Altemplomában mutatták be azokat a képeket, melyekkel a budapesti Lengyel Intézet, szent II. János Pál pápa születésének centenáriuma alkalmából, rendhagyó módon, a metróban állít emléket a Szentatya személyének és tanításának. A Metró Galériában a lengyel pápa tíz gondolatával találkozhat az utazóközönség. A pápától származó idézetek a róla készült ritka felvételeken olvashatóak. Valójában hármas ünnepségre került sor október 22-én a templomban. A pápa 1920. május 18-án született, idén tehát százéves. Utóda, XVI. Benedek, 2011-ben boldoggá avatta és ennek emléknapját október 22-ben jelölte meg. Ez tehát a „liturgikus emléknapja”, hozzá igazították a képek megjelenítését […]

Az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy feloldja a vallások közötti konfliktusokat. Zhihe Wang filozófiaprofesszor szerint létrejöhet egy olyan világ, amelyben a vallások nyitottak egymásra, és gazdagítják egymást. Ennek megvalósításához azt a hozzáállást ajánlja, amelyet a kínai harmonizmus alakított ki, ami a legkülönbözőbb felekezetek számára is segítséget nyújt abban, hogy képesek legyenek elfogadni és becsülni a sokféle vallás értékeit.   Aki csak egy kicsit is tájékozott az emberiség elmúlt párezer évének történelmében biztosan felfigyelt a tényre: a háborúkban a vallások mindig nagy szerepet játszottak. Már Nabukadonozor (I.e. 634. – I.e. 562.) is kötelességének tartotta Salamon templomának lerombolását és a II. Világháborúban […]

ELÖLJÁRÓ BESZÉD Ez a cikksorozat, amelyet most elindítok, nem tudományos mû, csupán néhány hajmeresztõ ötletem kifejtése az emberiség legutólsó 3500 éves történetérõl. A mondanivalóm sokaknak nem fog tetszeni, de úgy vettem észre, egyre több hozzászólás torkollik vallási és hitbeli kérdésekbe, olyan témák is, amelyek egészen másról szólnak. Gondoltam, akkor beszéljük meg ezt másképpen… Mindenkinek találkoznia kell néha olyan felkavaró eszmével, amelyen eltûnõdhet. Ezeket az elmélkedéseket már több, mint egy éve írogatom magamnak. A számítógépem tele van ilyen, és ehhez hasonló konkrét, vagy szimbolikus írásokkal, némelyiket közzé is tettem már a KMH-n. Ezt az írást azonban eddig nemigen mertem volna közre […]

Idén egybeesik a Húsvét és a Pészách — két vallás és hagyomány kimagasló ünnepe, amely sok szempontból a magyar kultúra és történelem alakítója volt. Számomra a római katolikus liturgikus év legszebb és talán legmélyebb napja a Nagypéntek. Erre idén is az ottawai Szent József Egyházközségben emlékeztem. Népek sokasága töltötte meg a belvárosi neogótikus templom padsorait, ahol a II. Vatikáni Zsinat hagyományát követve a hívők a csonka mise minden árnyalatában aktívan és tudatosan résztvettek. (Nagypéntek Ottawában. Fotó: C. Adam) (Nagypéntek Ottawában. Fotó: C. Adam) Nagypéntek középpontjában áll a csendes és józan reflexió, ráadásul számos olyan téma és kérdés kapcsán, amely napjainkban […]

Kilenc olasz, egy brazíliai, egy elefántcsontparti és egy marokkói rabnak mosta és csókolta meg a lábát az utolsó vacsorára (coena Domini) emlékező szertartáson Ferenc pápa a Róma közeli Velletri börtönében csütörtökön. A lábmosás szertartására kiválasztott elítéltek között volt keresztény és muzulmán, fiatalabb és idősebb is. 2013-as pápává választása óta Ferenc pápa ötödik alkalommal végzi a lábmosás szertartását börtönben: 2013-ban egy Róma közeli fiatalkorúak börtönébe ment Casal del Marmóba, majd 2015-ben a római Rebibbia börtönébe, 2016-ban a Róma közeli Pallianóba, tavaly a Róma központjában levő Regina Coeli-börtönbe. Míg elődei templomban, paptársaik lábát mosták meg nagycsütörtökön, Ferenc pápa rabokkal, betegekkel, menedékkérőkkel, férfiakkal […]

Mártírhalált halt a 86 éves franciaországi Jacques Hamel atya, akit kedden a reggeli mise celebrálása közben térdre kényszerített a 19 éves Adel Kermiche – az Iszlám Állam egyik szimpatizánsa. A térdre kényszerített idős pap torkát átvágta a terrorista. A szörnyű látványnak tanúja volt öt apáca és hívő a St Etienne-du-Rouvray templomban. Azok akik Hamel atyát ismerték megjegyezték, hogy különösen szerény, csendes természetével és intellektuális tevékenységével a békesség és a megértés támogatója volt. A La Croix című római katolikus napilap néhány gondolatát fordítom le franciáról magyarra, a Kanadai Magyar Hírlap olvasóinak számára. Úgy érzem érdemes lenne Magyarországon– ahol sokan kereszténységre hivatkoznak, miközben Jézus és […]

Idén 2015. december 6 és december 14 között ünneplik a Hanukát – a fény ünnepét – zsidó honfitársaink. A héber naptár szerinti Kislev hónap huszonötödik napján veszi kezdetét a hanuka és nyolc napon keresztül tart. A második jeruzsálemi szentély újraavatására emlékeznek meg a hívők, amelyre i.e. 165-ben került sor. Ekkor diadalmaskodtak a Makkabeusok a szíriai görögök felett és ekkor távolították el Zeusz szobrát – amit a hellenizmus terjesztése céljából helyeztek oda – a szentélyből. IV. Antiokhosz – Judea uralkodója – arra kényszerítette i.e. 165 előtt a zsidókat, hogy a hellenizmus különféle szobra és bálványa előtt térdeljenek, ezzel szégyenlítve meg az ábrahámi vallást és […]

Az Örökkévaló szerint az istentelenek nem lehetnek örökéletűek, következésképpen olyan pokol nincsen, amelynek tüzében örök szenvedésre ítéltethetnének. Ha jól tudom a bibliai gyehenna valójában egy (hasonló nevű) völgy volt Jeruzsálemtől délre, amelyben Izrael egyik (pogány) királya Baál-t istenítette, bálványimádást és más gonoszságokat cselekedett, még a saját fiait is tűzre vettette itt, amiért is később ez a völgy Jeruzsálem szemétégetője lett. Ahol tehát elhamvasztották a szemetet, amiként Sodomát és Gomorrát elhamvasztotta az Isten. Ami és aki elég, az megsemmisül, annak vége van. A halott nem érez többé. Az örökké való szenvedés még az egyistenhívők vallása szerint is babona, mert az ilyesféle […]

Erre a kérdésre keresve válaszom előtt kijelentem nem célom megbántani az igaz hívő keresztény embert ,legyen az bármilyen származású ember akár cigány vagy gádzsó. Gondolatmenetem célzottan a magyarországi cigányságra apellál. Sokszor úgy gondolom ,hogy Isten a cigányt nem szereti ,hiszen Magyarországon és sok más helyen kirekesztett,megvetett behumanizált állati lényként kezelt alanyként tudatosul. A magyarok istene ,Szűz Mária országában egyértelműen nem szereti a cigányt. Istent,s hitet kreáltak, maguknak saját érdekük képére,melyet „nemzetinek „neveznek. Eme nemzeti mély-magyar isten kirekeszt és elhatárolja magát más nemzetektől. Ellenséget gyárt mert gyáva félelme önvédelmet kiált beteges vízióival szemben. Ebből következik az is,hogy ez az isten nem […]