Felmerül-e vajon bárkiben, hogy Kubatov kopaszai mit fogyasztottak a minap a Godunov nevű belvárosi kricsmiben? És ha igen, ki állta a cehhet?
Mert ha például vodkáztak volna, noha a fantasztikusan gazdag választék bizonyára még őket is meglepte, talán gazdáik felfrissült ízlésvilágához igazodva a Kremlin vodkába kortyintottak, amiből mindössze 2600 forint egy mai feles (4 cl). Igazán nem túl drága, ráadásul ha palackkal rendeltek volt belőle (0,7 l) 45 ezer forintért, akkor stampedlije alig 2575 forint volt, a hülyének is megéri.
Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az itallapon, igaz, nem kimérve, hanem csakis palackban (0,7 l) kínálnak 89 ezer forintért is orosz vodkát (a Beluga Allue Noble elnevezésűt).
Persze, meglehet, hogy konyakot ittak ezek a pernahajderek.
Franciát.
Abból a jobbfajtát (a Paradis-t) nem szolgálják fel palackban.
Stampedliként 24 ezer forintért adagolják a poharakba.
Ha ilyet ittak, a plusz 12 százalék szervízdíjjal együtt fejenként 26 ezer forintot perkáltak le érte Kubatov kopaszai, akik azonban alighanem nem külön-külön fizettek, hanem, ha voltak durván egy palacknyian (azaz tizenheten), akkor a borravalóval együtt a kortynyi “védőital” megközelítőleg félmillió forintba került nekik.
Illetve nekünk, hiszen a felbérelésük díját is a mi adóforintjainkból kapták kézhez.
Aczél Gábor
Author: Aczél Gábor
Korábbi, már elég régóta nem megszerezhető szakképesítésem betűszedő mester. A gimnáziumot nyomdászként, az egyetemet újságíróként fejeztem be. Ez utóbbi pályáról a pécsi Dunántúli Naplónál gyakornokként végzett másfél évi munka után – rendszerellenes tevékenységért kapott rendőrségi figyelmeztetés okán – 1965-ben “eltanácsoltak”. Nagy szerencsémre – és Nagy Jenő főszerkesztőnek köszönhetően – a Dunaújvárosi Hírlapnál mégiscsak elsajátíthattam ennek a másik mesterségnek az alapjait. Innen már főszerkesztő-helyettesként kerültem vissza a fővárosba 1980-ban, s lettem a Központi Sajtószolgálat egyik szerkesztője. Miután 1988 januárjában, immár főszerkesztő-helyetteseként (talán az ország egyetlen vezető beosztású szerkesztőjeként) az elsők között aláírtam a rendszerellenes Nyilvánosság Klub egyesületalapítási felhívását, s nem sokkal később a Központi Sajtószolgálatot nélkülem olvasztották be az MTI-be, a Települési (akkor Tanácsi) Önkormányzatok Országos Szövetsége 1989-ben általam alapított, ÖNkormányzat című országos havi folyóiratát szerkesztettem (előbb mellékállásban, majd kényszervállalkozó főszerkesztőként) húsz éven át. Voltam még megszűnéséig a Képes Sport olvasószerkesztője, aztán a Vasárnapi Hírek főmunkatársa, a rendszerváltoztatást követően mellékállásban folyóiratszerkesztő a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán, majd a frissen alapított Új Magyarország olvasószerkesztője, az Esti Hírlap napos szerkesztője, a Magyar Hírlap címszerkesztője, majd az Esti Hírlap főszerkesztője is. Később, 2009-ben – országos önkormányzati kapcsolataimat és tapasztalataimat értékesítendő – nyugdíjas vállalkozóként Vince Mátyás, az MTI elnöke szerződtetett a távirati iroda Önkormányzati Sajtószolgálat című online-kiadványának kialakítására és önálló szerkesztésére. E munkakör sikeresnek minősített ellátása ellenére a szerződésemet 2014. január elsejétől – indoklás nélkül – megszüntették. Van két nagyfiam, hat unokám, második feleségemmel, gimnazista lányommal és Fahéj nevű kutyánkkal Budapesten élek.
10:11 de.
Hm. Itten a Stolcsnija van itelve az eggyik legjobb Orosz Vodjanak.
Az ado az alkohol termekeken magas de $15-20-ert mar kaphato jo Vodka 3/4 liter. Bor-fejuek nem igen jol lathatok.
Ma vannak sok ferfiak akik hajukat le-borotvaltatjak,persze megelozni a kopaszodast, amig szalakt novetnek.
No de minden idoszakokban van valami ujjabb fad.
4:31 du.
Na ez megint egy felesleges és idióta cikk……
Senki nem tudja bizonyítani,hogy ki mit is iszik….se a jobboldaliakat ,se a baloldalikat „elemezve” és mennyiért?…de nem is érdekes,mivel tény,hogy a szánalmas baloldaliak a kelleténél is többet isznak
bánatukban,ami talán a helyzetüket illetően érthető!