200 évvel ezelőtt született Jubál Károly mérnök-tanár, Kossuth gyerekeinek tanítója
Jubál Károly (sok forrásban „Juhbál”) Székesfehérváron született, 1817. augusztus 3-án. A ciszterciták vezetésével működő királyi főgimnáziumban tanult és szerzett érettségit. Ennek az iskolának híres tanulói közül csak néhányat említünk: Goldziher Ignác, a világhírű keletkutató; Jancsó Miklós, filmrendező; Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter; Lánczos Kornél – világhírű fizikus, matematikus, a relativitáselmélet és a kvantummechanika tudósa, Einstein matematikai asszisztense az 1928/29 tanévben Berlinben; Lázár Ervin – író, elbeszélő, meseíró; Semmelweis Ignác – orvos, „az anyák megmentője”; Szekfű Gyula – történész; Wekerle Sándor – politikus, miniszterelnök; Ybl Miklós – építész; Zichy Jenő – szakíró, politikus, Ázsia-kutató.)
Rövid ideig „becsületbeli (ingyenes) íróházi járulnokként” dolgozott a városi tanácsnál, majd 1840-től 1844-ig a bécsi műegyetemen tanult és mérnöki oklevelet szerzett. (Tanulótársa volt a pesti műegyetem későbbi neves professzora, Kruspér István.) A műegyetemen másodasszisztens lett és már bécsi évei alatt kapcsolatba került Kossuth Lajossal. A vallások egyesüléséről a nevelés dolgában című dolgozatát el is küldte a Pesti Hírlapnak, jeléül annak, hogy már bécsi asszisztensi évei alatt is élénken érdekelték a nevelés elméleti kérdései is.
Jubál Károly
1846 októberében, még a tényleges oktató munkája előtt, elkészítette A Josef-Ipartanodák rajztanárának tanítása modoráróli rövid nyilatkozat-át, ezt a korai – ha nem az első – módszertani levelet. (Mindmáig kiadatlanul rejtőzik a BME Levéltárában.) Ebben szakmai ismereteinek birtokában és kiváló nevelői tehetségének megfelelően elemezte az ún. előkészítő év és a további tanévek műszakirajz oktatásának „kezelési” és „kiviteli” módszereit, mindenkor a fokozatosság elvét hangsúlyozva. A „legnagyobb tanári ügyekezettel” összeállított módszertanának szellemében fejlesztette a „célszerű rajzpéldányok” beszerzésével gyűjteményét, majd újabb „előterjesztés”-t állított össze az ábrázoló (leíró) mértan és műszaki rajz oktatására, megteremtve e tárgyak magyar nyelvű terminológiáját is. Az előterjesztés második részében „Az Építészet Elemei” című tárgy tantervét is megalkotta.
Hazafias érzelmű ember volt, figyelemmel kísérte a reformkor eseményeit, részt vett a Kossuth által szervezett Iparegyesület munkájában is, amelynek célja a hazai ipar szinvonalának emelése, s ezáltal az ország fejlesztése volt. Itt találkozhatott a szintén hazafias érzelmeket tápláló Irinyi Jánossal – a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálójával – is, aki Kossuth személyes ismerőjeként aktívan részt vett az Iparegyesület munkájában, illetve Kossuth személyes kérésére az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a nyaváradi lőporgyár felállításában és irányításában. Korábban maga Kossuth támogatta Irinyit abban, hogy Pesten megalapítsa saját „gyújtófa” gyárát.
Karácson Mihály, az 1846-ban alapított, tanári testületét fokozatosan kiépítő József ipartanoda igazgatója 1846-ban hívta meg a bécsi Politechnisches Institut tehetséges adjunktusát, a székesfehérvári születésű, magát mindenkor magyarnak valló Jubál Károly mérnök-rajztanárt, hogy a fiatal magyar műszaki felsőoktatási intézményben rajztanárként és helyettes tanárként (akkor „pótlárnak” nevezték) alkalmazza. Ekkor a következők tartoztak a tantárgyba: diszitményi, építészeti, gépi-, és tájtervezési rajzolás. Pesti ipartanodai működését azzal kezdte, hogy bécsi barátai és ausztriai kapcsolatai révén ún. „előrajzolatok” beszerzésével előkészítette a korszerű hazai műszaki rajzoktatást. Vallotta: „rajzolás nélkül a technikai Intézet nem létezhetik, mivel ez a technikának nyelve, a melly érthetőlég s nyilvánosan beszél.” Elemezte a korabeli műszaki rajz-oktatást is, azt a technikai képzés egyik sarkalatos pontjának tekintette, többek között a pontos mintarajzok beszerzését, és egy műegyetemi rajztár felállítását. Gyakorlatilag ő alkotta meg az ábrázoló geometria és a műszaki rajz magyar terminológiáját.
A műszaki tervezés-kivitelezés igényel olyan közvetítő „nyelvet”, amelynek segítségével a tervező közölheti szándékait a kivitelezővel, aki e leírás alapján pontosan el tudja készíteni a munkadarabot. Feladata a térben elhelyezkedő objektumok (geometriai alakzatok) helyzetének, méretes viszonyainak síkban való ábrázolása, az ábrázolt alakzatok rekonstruálása. Megalkotója Gaspard Monge, francia matematikus, aki kiemelkedő szerepet játszott a francia forradalomban, részt vett a méterrendszer és az École Politechnique létrehozásában is. A mérnöki tudományok, a műszaki tervezés egyik legfontosabb eszköze.
1848-ban az első független minisztérium a Ludoviceum egyik tanári székére hivta meg. A kormánynak Debrecenbe költözése és Windischgrätznek a fővárosba való bevonulása következtében a Ludoviceumot feloszlatták, Jubál is fegyvert ragadott.
Gyakorlati oktató munkájára azonban már nem kerülhetett sor, mivel a szabadságharc lelkes híve, így az 1848-49. évi forradalom őt is a harcosok sorába szólította. A szabadságharc bukása után elsők között bocsátották el állásából. A világosi fegyverletétel után Kossuth anyjával és három nővérével és ezek gyermekeivel együtt került orosz fogságba. Kiszabadulása után Pestre jött, és ismét a szabadon bocsátott családhoz csatlakozott. A Kossuth családban házitanítóként működött. Kossuth édesanyja és testvére megélhetés végett diákkosztosok tartására, később reáliskola nyitására engedélyt nyertek, így Jubál állott mint tanár és igazgató az intézet élére. Gyakran megfordult Kossuth édesanyja és Kossuth Zsuzsanna budai házában, ahol kapcsolatba került olyan hazafiakkal, akik cselekedni akartak az önkényuralom ellen. Rövidesen arra az elhatározásra jutott, hogy ezeket a hazafias erőket egységbe kell fogni és meg kell kezdeni egy fegyveres felkelés előkészítését. Megkezdte egy szervezet kiépítését amely a terv szerint egy Pesten működő központi bizottságból és az ország meghatározott részein működő területi vezetőkből állt volna. A létrehozott központi bizottság tagjai csak részben ismertek, a vezető szerep bizonyosan Jubál Károlyé és Kossuth Zsuzsannáé volt. Kapcsolatot tartott fenn az emigrációban élő Kossuthtal, nővéreivel, nevelte Kossuth gyermekeit. 1850-ben bekapcsolódott a Mack József volt honvédezredes vezette Habsburg-ellenes összeesküvésbe. A bizottság összeköttetésben állott Noszlopy Gáspárral és Gasparich Kilittel, továbbá az erdélyi szervezkedést vezető Mack Józseffel és a bécsi szervezkedést vezető Johann Mayjel is. Jubál Károly 1851 októberében személyesen is találkozott Johann May-jel.
Ekkor dolgozták ki A honmentés tervezete címet viselő tanulmányát, mely szerint a nagyobb magyarországi várakat egy összehangolt akció keretében rajtaütéssel elfoglalják és ezzel teremtik meg a tervezett felkelés bázisát.
Kossuth 1851 novemberében kapott tájékoztatást a hazai szervezkedésekről és a magyarországi helyzet felmérésére Londonból Magyarországra küldte személyes megbizottját, Piringer Mihályt. Piringert azonban út közben az osztrák rendőrség elfogta, és a nála lévő íratokból, illetve vallomásából megtudta a szervezkedés vezetőinek nevét. Később vált ismertté, hogy a központi bizottság egyik tagja, Wargha István – Pulszky Ferenc volt titkára – a rendőrség besúgója volt, így a Piringertől és Warghától kapott értesülések alapján az osztrák rendőrség még a tervezett akciók megindulása előtt tudomást szerzett a szervezkedés részleteiről. Ennek alapján 1851 decemberében Kossuth két nővérével Ruttkaynéval és Meszlényinével együtt letartóztatták, és az Újépületben, később Bécsben a Criminal-Gebäudeban elzárták. Jubál Károly mindent magára vállalt, és ennek valószínűleg szerepe volt abban, hogy a Kossuth család tagjainak a hatóságok engedélyezték a kivándorlást.
A császárellenes forradalmi szervezkedésben vállalt vezető szerepét bátran vállalta, emiatt a bécsi haditörvényszék halálra ítélte, és Noszlopy Gáspár gerillavezérrel, Sárközy Sándor földbirtokossal együtt 1853. március 3-án a pesti Újépületben kivégezték. A kivégzettek szinte nem is ismerhették egymást. Bennük csupán az a nemzeti ügy volt közös, amelyért készek voltak meghalni. Emléküket a Ludovika udvarának burkolatában elhelyezett, a bitófák helyét jelképező keresztbetét örökíti meg.
Most a Kerepesi-úti temetőben az un. vértanúk sírjában nyugosznak díszes emlék alatt porai. Tevékenységének és mártíromságának emlékére a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában 1982-ben helyezték el emléktábláját. Székesfehérváron, a Jókai utca 16. számú ház falán örökíti meg szülőházának helyét a fenti emléktábla.
Szülőházának helyét megörökítő emléktábla, Jókai u. 16.
A mai vagyonharácsolók, a modern földbirtokosok, bárók, a politikai és/vagy gazdasági beosztásukkal visszaélők, az állami megrendeléseket jogtalanul elhappoló vállalkozók, strómanok (szalmabábok), a saját vagyonuk gyarapodását a nemzet gazdagodása elé helyezők elfelejtik, hogy Jubál Károly fekete márványba vésett neve még akkor is ott fog csillogni a Jókai u. 16. sz. ház falán, amikor az övéké már rég a feledés homályába fog merülni, akiknek nemzetgyarapító munkáját ehhez hasonló írások soha sem fogják méltatni, akik soha nem válnak a felnövekvő nemzedékek tagjai számára példa.
Varga János
*
Varga János Debrecenben a Mechwart András Gépipari Technikum tanulójaként végzett, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen (NME) (ma Miskolci Egyetem) diplomázott. Mérnöktanári képesítését a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi karán szerezte majd közép- és főiskolai tanárként dolgozott. Rendszeresen publikál és gyakran szerepel ismeretterjesztő tudományos rádióműsorokban.
Author: KMH Vendégszerzők
10:45 de.
K0sz0net, Varga Janosnak erdekes ismerteteseert, amit mai napig nem tudtam. Valoszinu, sok mas magyar sem, hiszn ezt nem tanultuk az iskolakban.
11:23 de.
Az 1848 Marcius 15-i sikereket Kossuth szurta el onzo karierjenek uldozesevel.
O meglepett, de sokakat hatra hagyott. Sot meg egy ismetelt es teljesen ongyilkossagnak velheto utan-mozgalmat ohajtott.
Nem is emlitve hogy nagyon erossen ellenezte az 1967-es kieggyezeset.
Szerencsetlen Juhbal Karoly esete a Manfred Peter-enek a parhuzamara emlekzteto.
3:37 du.
Köszönet Varga János ezért az nagyszerű írásért, mely Pál Apostol nyelvén, az értelem és az érzelem nyelvébn beszél hozzánk.
Utolsó bekezdésére reflektálnék röviden: („A mai.. bárók, a politikai és/vagy gazdasági beosztásukkal visszaélők, az állami megrendeléseket jogtalanul elhappoló vállalkozók, strómanok (szalmabábok), a saját vagyonuk gyarapodását a nemzet gazdagodása elé helyezők elfelejtik, hogy Jubál Károly fekete márványba vésett neve még akkor is ott fog csillogni a Jókai u. 16. sz. ház falán, amikor az övéké már rég a feledés homályába fog merülni.”)
Kedves Varga János ! Én megígérem magának, és biztos vagyok benne, hogy jön még egy nemzedék amelyik ezt szintén megfogja tenni: Nem fogjuk hagyni, hogy a mai bárók, szalmabábok, az Orbánok, a Mészárosok, a Vajna Andy-k, a Habonyok, megússzák az elszámoltatást azért, hogy kirabolták ezt a népet nemcsak a vagyonából, hanem a becsületéből, és elherdálták azt a nemzetközi tiszteletet, amelyet ’48 és ’56 hőseinek, illetve a Goldzichereknek, ‘s a többi Székesfehérvári gimnazistának köszönhetünk. Kötelező tantárgy lesz minden magyar iskolába, hogyan kerüljük azt a fajta gerincferdítést, amit a szeretet és összefogás álneve alatt végrehajtott népünkön az a társaság akire írásának végén, és nagyon helyesen, rámutatott. Írjon nekünk máskor is.
10:53 du.
https://www.youtube.com/embed/5S4Jwsj-sw8?rel=0
8:41 du.
Kedves Figyelő!
Köszönet az alábbi linkért:
https://www.youtube.com/embed/5S4Jwsj-sw8?rel=0
(Márai Sándor: Mennyből az angyal.)
Nagyon jók a megjelenőfotók, melyek szinkronban vannak a szöveg mondandójával.
Varga János