Nyelvtudás: tényleg a papíron múlik?
Júniusban az volt a hír, hogy Magyarország lakóinak idegennyelv-ismerete a bányászbéka alatti szinten mozog. A legújabb hír az, hogy a diploma megszerzéséhez nyelvtanulási diákhitelt javasolna a Nemzeti (mi más?) Versenyképességi Tanács. Amely javaslat arra remeknek tűnik, hogy a pályakezdő diplomásokat még kedvezőtlenebb helyzetbe sodorják. A többi következményén hosszabban el lehetne gondolkodni.
Azon is, hogy a diploma megszerzésének elég régóta feltétele a nyelvismeret. Egy idő óta nem csak informálisan, hanem formálisan is. Bent is ragadnak azóta a diplomák. Ami óhatatlanul a papíralapú társadalomképre irányíthatja a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy idegenül kell tudni, vagy papírral kell róla rendelkezni? Itt egy röpke gondolat erejéig pár évtizednyit visszaugranék az időben. Az 1980-as évek közepére kezdett kibontakozni az, hogy a „Rigóban” szerzett nyelvvizsga egyfajta fétis-értékkel kezdett bírni. A vizsga pedig vizsgadíjhoz volt kötve. A két hatás eredőjeként elég sokszor merült fel az informális kétség a vizsgabizottságok elfogulatlanságát illetően. Tekintve, hogy minden vizsgaközpont, amely pénzért vizsgáztatott érdekeltté vált a buktatásban. Minden olyan esetben, amikor tudható volt: a vizsgázó kénytelen elmenni legközelebb is. A különböző nyelvtanfolyamok keresettségére gyakorolt hatásról nem is szólva.
Amiért ezt a régmúltból maradt gondolat aktuális lehet, az a papír iránti kereslet mesterséges felhajtása a diplomák, illetve az egyetemi beiskolázások kapcsán. Annak idején számos tudományterületen egyszerűen nem lehetett minőségi diplomadolgozatot leadni akkor, ha valaki nem volt tájékozott a szakterület külföldi szakirodalmában. A diák szakmai nyelvismerete tehát akár ezzel lemérhető lett volna. Minden külön papír nélkül. Ahogy azzal is, ha a védés egy, a szakterülethez kötődő idegen nyelven megtörténhet. Mely utóbbi megoldás egyébként ma is működhetne. A diplomadolgozat valószínűleg minden külön flepni nélkül kiadható lenne, ha a diák megvédhetné a dolgozatát egy idegen nyelven. Úgy, hogy a szakmai kérdéseket sem magyarul kapja, és akár a teljes szakdolgozat-védés idegen nyelven zajlik. Akár úgy, hogy a beiskolázáskor, az egyetemi felvételinél, szakválasztásnál közlik, hogy egy-egy szak milyen nyelv ismeretéhez kötött. De lássuk be, hogy ennek a lehetőségnek a megteremtése nem lehetne egyoldalú. Tekintve, hogy a teljes vizsgabizottságnak bírnia kellene az adott, előre kommunikált nyelvet. Amikor tehát nem a valós, az „életvitelszerű” szakmagyakorláshoz, hanem a papírhoz kötöttség, a gyakorlati követelményszintet felváltó adminisztratív, bürokratikus kipipálás jelenik meg, akkor ez egyfajta szegénységi bizonyítvány is lehet. Annak az informális elismerése, hogy a felsőoktatásban ténykedőket percek alatt lehetne eladni rabszolgának „külföldiül”.
Amikor pedig az egyetem „bemeneti” oldalán, mintegy előre kérik a papírokat, akkor elkezdhetünk nyugodtan kutakodni, hogy kinek hoz hasznot a vizsgáztatás, illetve a nyelvtanfolyamok sora. Mert a középiskolás diák satuba kerülhet. Ha sikerül a felvételihez megszereznie egy papírt, akkor nő az esélye az egyetemre, míg ellenkező esetben csökken. Így szinte tetszőleges számban buktatható egy pár éven keresztül, mert szinte biztosan meg fog jelenni legközelebb is. Különösen, ha egy szakmai ismereteket nem közvetítő iskolából, szakma, alternatív megélhetési út nélkül küldik ki deszantosként az „életbe”. Miközben a középiskolai nyelvoktatás színvonalát is bebetonozza a rendszer. Lehet kifele mutogatni. Azzal, hogy az állam hitellel támogatja a különórákat, -tanfolyamokat. Nem kell kérem a középiskolai nyelvtanár esetleges tehetségtelensége miatt zajongani. Nincs ott kérem semmi látnivaló.
Az, hogy a középfokú képzés egy adott iskolában olyan-amilyen, az ettől kezdve a kutyát sem fogja érdemben érdekelni a döntéshozatali szinteken. Valószínűleg más sem. A valós nyelvtudás, és papírral igazolt nyelvismeret közti olló sem. Legfeljebb az, aki megteheti már csak ezért is távozni fog talán az országból. Egy német, angol, francia, vagy bármely más, idegen nyelvi környezetet preferáló munkahelyen ugyanis aligha a papírt fogják kérni a nyelvtudásról. Vagy tud kommunikálni a munkavégzéshez szükséges szinten, vagy nem. Ha nem, akkor vagy nagyon gyorsan megtanulja a mindennapi nyelvet, vagy igen könnyűnek fog találtatni. Azért persze jó dolog ez a nyelvtanulási diákhitel-ötlet. Az oktatás felelősségét rátolja a diákra és a szüleire. Ráadásul úgy, hogy sokan még majd tapsolnak is hozzá, hogy milyen rendes dolog az államtól.
Azért nehéz szabadulni attól a kérdéstől, hogy milyen hatása lenne, ha a diplomás nyelvtudást idegen nyelvű szakdolgozat-védéssel, valós élethelyzeti kommunikációval mérnék fel, ha minden nyelvvizsga, és esetleg a felkészítő tanfolyam is, ingyenes lenne. Nem visszaigényelhető, hanem valósan ingyenes.
Author: Endre István Simay
Az írások, gondolatok nem elfogulatlanok, mivel rajtuk a szerző árnyéka. az enyéimen is.Kár elvárni azt, hogy egy hír alapján alkotott vélemény steril, minden elfogultságtól mentes legyen. Még azt sem lehet mondani, hogy aki ezt várja el, az a cenzúra híve, vagy akár az öncenzúráé. Azon egyszerű okból, hogy a cenzúra sem steril, és az sem mentes az elfogultságtól. Az öncenzúra pedig a gondolatok önigazoló darálója csupán, melynek eredménye a hatalom hintőpora. Hogy jobban csússzon, és a szerző jobban csússzon-másszon. Miközben a legkisebb szellő is felkavarhatja a hatalom hintőporát, torkára forrasztva a szót a szerzőnek, és a betakarva, a múlt homályába taszítva azt. A vitának, véleménynek szerintem szabadnak kell maradnia. A szabadságot és a szabadosságot, személyeskedést azonban nem szeretném hagyni, hogy összekeveredjen.
12:26 de.
többször is vizsgáztam a Rigóban nem emlékszem semmilyen díjra…az a kapitalizmus megjelenése amikor mindenért fizetni kell és ha buktat a szerencsétlen visszatér, ez így igaz máshol ezt sok árnyalatban végzik (autovezetői jogsi 15 éves élő gyakorlat után más országban szerzett jogsival el kezdtek megbuktatni és akkor kapott észbe a „vizsgáztató” amikor mondtam neki, hogy ha most is megbuktat akkor már nem ismételhetek …átengedett) a gyakorlati nyelv az lényeges, azaz vizsgázzon és tanuljon több nyelven párhuzamosan az iskoláknak lehet nagy gondjuk tanerő nincs ennyi (angol nyelvterületen a sovinizmus megy ott nem kell másik) állás keresés esetén már az idegen nyelven ment a köszönés is és könnyű volt bejutni a többi nem hiányzott hozzá
dehát a papírtigrisekkel nem lehet dolgozni és ha az a gyakorlat akkor az egész fölösleges
1:01 de.
Inkább csak kérdéskén;
Sok országban, Skandináviában, Ázsiában, Indiában a tudományokhoz kötött egyetemi tananygokat Angolul tanítják csak. Orvosi diplomát pl. nem lehet Angol nyelvtudás nélkül megszerezni, mert csak ezen a nyelven tanítják az egyetemeken.
Ázsia nagy részén, a nővérképzés is Angolul folyik, mert a nővérek egy része eleve az USA-ban kap munkát, szerződést ajánlanak a kórházak, már beiratkozáskor.
Nem lenne ésszerűbb, ha Magyarországon is Angol nyelven tanítanának az egyetemeken és így a diplomát is Angolul szereznék meg a tanul´øk végzéskor?
2:54 de.
Idegen nyelv eredményes elsajátítása csak anyanyelvi környezetben lehetséges – szerintem.
A lexikális ismeretek (nyelvtani szabályok, szókincs, frázisok, stb) megtanulhatók úgy ahogy, de ennél sokkal többre van szükség. Angol esetében találó: itthon csak „hunglish-ul” lehet megtanulni.
ps: Úgy látom, a fentiek felismerése már megtörtént mert egyre többen igyekeznek tanulni a anyanyelvi tanártól.
3:32 de.
Sehol sem kertek papirt. Interju van, ott lemerik mit tud. Ha megfelel, probaido. Mar irtam, angol nyelvet tanito holgy volt nalunk latogatoban. Par nap mulva elismerte, szinte semmit sem ert a donegali tajszolasbol, hiaba a felsofoku vizsga.
Ingyenes? Az egyetemen elvettek a nyelvpotlekot, az indok, az orvosi szakmahoz tartozik, miert fizetnek? Ez az EÜ szerencseje, a rossz nyelvtudas miatt nem tudnak sokan elmenni. Sajnos most is kikosaraztak egy kedves magyar lanyt e miatt, pedig nagy szukseg lett volna a munkajara.
7:00 de.
Rodeo36-11
2018 július 13
12:26 de.
„dehát a papírtigrisekkel nem lehet dolgozni és ha az a gyakorlat akkor az egész fölösleges”
1997-ben ugyanilyen szinten volt a(z angol) tudása a diákoknak, csak ugye akkor a Magyar Bálint vót a miniszter vagy a Hiller, hát akkor bezzeg minden jobb volt … (a cikkíró szerint)
Itt nem arról van szó, hogy a papírt követelik a csúnya állami intézmények. Itt arról van szó, hogy bizony sok diáknak nincs meg a nyelvtudása ahhoz, hogy szakmai írásokat olvasson vagy éppen magas szintű idegen nyelvet használjon a munkájában.
Ez többek között azért van, mert gimnáziumban két nyelvet kell tanulni, ezért egyiket se tanulja meg a diákok egy része. Ugyanis gimnáziumba fölveszik a kettes tanulókat is.
A szakgimnáziumban (leánykori nevén szakközépiskola) csak egy nyelvet kell tanulni. Ami egyrészt jó, de a továbbtanulást megnehezíti, ha valaki diplomát akar szerezni. Ha jól emlékszem, még a ballib kormányok vezették be, hogy diplomához két középfokú nyelvvizsga kell.
7:01 de.
Kenny
2018 július 13
3:32 de.
„Par nap mulva elismerte, szinte semmit sem ert a donegali tajszolasbol, hiaba a felsofoku vizsga.”
Akkor te hogy érted meg?
7:07 de.
Gyula Bognar
2018 július 13
1:01 de.
„Nem lenne ésszerűbb, ha Magyarországon is Angol nyelven tanítanának az egyetemeken és így a diplomát is Angolul szereznék meg ”
Volt már ilyen, úgy hívták, hogy latin. A 19. századig az egyetemeken latin nyelven folyt az oktatás, és a tudósok latinul leveleztek egymással.
A nyelvújítás korában fejlesztették a többi nyelvet olyan szintre, hogy tudományos értekezést lehessen rajta folytatni. Ennek az az előnye, hogy az alsóbb néposztályokból is sikerrel indulhat valaki a diploma vagy a tudás megszerzése felé, nem csak egy zárt kör kiváltsága a tudomány.
7:25 de.
A cikkhez annyit, hogy a szerző talán egy fővárosi, gimnáziumba járó, középosztálybeli fiatal életét vette példának?
Aki a szüleivel több hétig külföldön nyaral, van kábeltévéjük és a szülők is beszélnek egy vagy több idegen nyelvet? Ajánlanám pl. a Nyomor széle blogot, ahol a gettó faluban élő tehetséges diákok életútját elemzi a szerző. Pl. az internetes videók elindítását úgy mondják az ottani gyerekek, hogy „plajtolni kell”.
De vehetünk egy alsó középosztálybeli munkás gyereket is, ahol a szülők csak oroszul, esetleg németül is tanultak a suliban, pl. 1992-ben végezte el az apa a szakmunkásképzőt. Anno sok nyelvtani szabályt megtanultak a diákok, de beszélni senki nem tanította őket az idegen nyelven.
7:35 de.
Több ismerősöm vizsgázott úgy a Rigóban, hogy elsőre átment. A Rigós nyelvvizsga biztos nem olyan, mint külföldiekkel beszélgetni egy nagy, nemzetközi multicégnél, de ettől még valós képességeket (vagy éppen hiányokat) mér.
Biztos unalmas az időjárásról beszélgetni, de aki még azt sem érti, az vajon képes lesz bonyolult szövegeket megérteni? Mégha a szakmáján belüli is az a szöveg? Ráadásul az írásbeli résznél még elfogultságra se lehet hivatkozni, mert ott írásban felel a vizsgázó.
A nyelvtanfolyamokat nem a nyelvvizsga-rendszer hívta életre a kilencvenes években! Egyszerűen nem bírnak annyi idegen nyelvi órát tartani az iskolában, hogy ott a tanár 15-20, esetleg több gyerekkel, érdemben foglalkozzon!
Nálunk annak volt sikeres nyelvvizsgája, akinek a szülei valamilyen kiegészítést meg tudtak fizetni, ez legtöbbször magán nyelvtanárt jelent. De lehet nyelvtanfolyam vagy idegen nyelvi tábor, külföldi nyelviskola. Egy időben a cserediák programok is nagy népszerűségnek örvendtek, ez talán az internet korában visszaszorulóban van.
8:55 de.
Rodeo36-11
2018 július 13
12:26 de.
Volt vizsgadíj a Rigóban….
Nem őriztem meg a valamikori befizetések papírjait, de volt.
8:59 de.
hazai lámpa
2018 július 13
7:00 de.
„akkor a Magyar Bálint vót a miniszter vagy a Hiller, hát akkor bezzeg minden jobb volt … (a cikkíró szerint)”
Idézd a szövegből….
Már megint a fantáziád mozog a szemed helyett
„A cikkhez annyit, hogy a szerző talán egy fővárosi, gimnáziumba járó, középosztálybeli fiatal életét vette példának?”
Miért is? Gondolom ehhez pont annyi szövegkörnyezetes idézetet tudsz adni, mint eddig bármi máshoz….
10:35 de.
Ebben a kérdésben az a probléma, hogy miért kell „idegen nyelven” tudni/beszélni a saját hazámban.
Az, meg teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon kevés ember tud „papírral igazolt” nyelven beszélni. Egy idegen nyelvet ott lehet megtanulni, ahol azt beszélik. Sőt! Először az anyanyelvet próbáljuk megtanulni, annak táj-szólásaival.
Azaz, mi a különbség szöged és szeged városa között stb.? Utána meg próbáljuk leírni,lefordítani kínaira.
Régebben, velem/ünk az orosszal próbálkoztak.
10:42 de.
hazai lámpa Értem a kérdés élét. Ha a nagyműveltségű tanár nem érti meg, én aki a papucsállatka színtjén vagyok, hogy érthetem? Értem én. 🙂
Nehezen. Segít ebben, hogy már hat éve élek Donegal megyében, és nap mint nap általában ugyanazokkal az emberekkel érintkezem. Tudják rólam, hogy nem vagyok Higgins professzor, és így állnak hozzám. Aki akarja, hogy megértsem, azt megértem.
Miután negyven éve járom Európát, így nagyon jól kommunikálok testbeszéddel. A rutin is jól megy, hiszen boltban, szomszédokkal, idegenforgalmi helyeken az ember tudja mit mondanak, ha nem is érti pontosan. Tudjuk, hogy ingyenélő vagyok, ezért nekem nincs szükségem a munkámhoz nyelvtudásra, így ez is kipipálva (sajnos azóta az ingyenélő státuszom megszűnt, mert hat év késéssel, de megkaptam a nekem járó nyugdíjat. Állítólag szép összeg, majdnem eléri feleségem egy napi keresetét). A telefonon való ügyíntézéssel van csak gond, de azt feleségem intézi, mível 20 éven át tanított az egyetemen mindenféle nemzetiségű diákot angol nyelven, így mindenekit megért, sőt, megmondja melyik országból, nálunk itt melyik tájegységről jött. Erről én csak álmodhatok, és valószínűleg időm sincs már, hogy ide eljussak. Már a donegálit is szépen beszéli, és az ír nyelvet is tanulja kiejteni. Így köszönöm jól megvagyok, feleségem válaszából jól tudok következtetni „ellenfelünk” mondanivalójára (a tanárnő is ezt csinálta). Fantáziája még egy papucsállatkának is lehet. 🙂 De köszönöm az aggódásodat.
12:26 du.
Amikor giminkben személyesen szóvá-tettem az igazgatónknak a kifogásomat az angol tanárunk szakmai „elhivatottsága” tekintetében, csak bölcsen annyi válasza volt erre:
Tudod, hogy minden területen a legjobbak közül kerül a tanári gárdánk, kell hogy legyen egy-egy olyan is aki „nem üti meg ezt a mércét”
Most inkább nem írnám ide a Gimi nevét, közismert volt nemcsak abban a korban, hanem azelőtt is és ma is.
Akkor még nem gondoltam ilyesmire, de ma már tudom, hogy kellettek abban az időben „beépített személyeknek” is lenniük. (Kádár kor sűrűje)
12:44 du.
Petro!
Hát talán azért nem utolsó idegen nyelven beszélni, mert a nagyvilágban nem sokan „beszélni kicsi madjar” bár tudjuk, hogy valamikor nemcsak a Mu-kontinensen, hanem a Sziriuszon ez volt a mindennapok nyelve, és Bábelben lett összezavarva az egész.
Aztán ebből kifolyólag (is) elég kevés irodalmat, szakirodalmat, és egyéb ismeretet lehet az ősinél is ősibb nyelvünkön elérni.
Nyilván egy diplomás esetén feltételezhető hogy szart se ér az az ismerete, amit ezen a tősgyökeresen ősi nyelven hozott össze.
Aztán ha meg kereskedésre adja a fejét, kivel fog üzletet csinálni? A sarki fűszeressel?
Nincs egy igazi magyar vallalatunk.
Más kérdés, hogy a Rigó-utcai nyelvvizsga mit ér.
1:09 du.
Vannak ma nemzetközi nyelvi intézetek, ahol gond nélkül lehet nyelvvizsgát tenni online (élőben az interneten keresztül) amiről teljes-értékű papírt kapsz.
Ezek az intézetek nemzetközi szinten elismertek, vagyis mondjuk egy oxfordi vagy madridi, berni egyetem is elismeri. Míg a másik esetben sehol a nagyvilágban.
Es azonkívül ráadásul bárki által is megfizethető.
Nem értem innentől a rigó-utca szerepét, mivel még egy sima üzleti dokumentumot se képesek normálisan mondjuk portugálra fordítani. Még a gyerekeim papírjait is (személyi és iskolai bizonyítványok) én fordítottam le mindig oda-vissza és az illetékes konzulátus pecsétjéért fizettem. Olcsóbb és hiteles.
Mivel a Rigo utca ma nem állami tulajdonú intézmény, hanem privát, nyilván itt is a korrupció bűzlik kilométeres távolságokból.
1:18 du.
Gyula Bognar
2018 július 13 1:01 de.
A lányomat az ELTE régészszakára fizetős tanulóként átvették, azzal a kitétellel, hogy angolul kap órákat és vizsgázik.
Gondolhatod, hogy hány professzor volt képes angolul(!) beszélni!
A Bölcsészkar történelem intézetéről beszélünk!
De mindegyik bocskaiban járt!
2:47 du.
petro
2018 július 13
10:35 de.
Csakmert ami számít az angolul van.
A műszaki életben legalábbis, nekem meg a többi nemszámít.
3:50 du.
Gabriel:
„Vannak ma nemzetközi nyelvi intézetek, ahol gond nélkül lehet nyelvvizsgát tenni online (élőben az interneten keresztül) amiről teljes-értékű papírt kapsz. Ezek az intézetek nemzetközi szinten elismertek, vagyis mondjuk egy oxfordi vagy madridi, berni egyetem is elismeri.”
Sok egyéb mellett ez sem jutott az eszembe.(Nem nekem, a gyereknek kellene 2-3 év múlva.) Kösz az ötletet, utánanézek!
5:18 du.
Belzebub
2018 július 13
3:50 du.
A fiam tavaly tett így vizsgát, a lányom 3 éve
5:50 du.
Idegen nyelvet , abban az orszagban tudja valaki megtanulni, amit minden nap hasznalnia kell! Nyelvtanfolamra en is jartam! Sot „intenziv” nyelvtanfolyamra. Semmit nem segitett, talan az irasban. A tarsalgas mindennap kenyszeriti az embert a nyelv tudasara!
5:59 du.
gabriel
2018 július 13
1:18 du.
Anno, igaz annak már vagy húsz éve, miután rigóul nem tudtam papírt szerezni elsőre, megkértem, hogy a védésemnél
a/ tekintsenek el a nyelvvizsgától (erre akkor még volt lehetőség)
b/ védhessek angolul.
Az egyetem tekintetes tanácsa azt írta vissza, hogy az előbbi lehetőséget a szakma nagy öregjeinek tartják fenn, az utóbbihoz pedig nem tudnak megfelelő vizsgabizottságot biztosítani, és az egyetemi vizsgaszabályzat sem teszi lehetővé.
7:48 du.
Az én időmben még elég volt a szigorlat 🙂
4:09 de.
Figyelő:
„Idegen nyelvet , abban az orszagban tudja valaki megtanulni, amit minden nap hasznalnia kell! … A tarsalgas mindennap kenyszeriti az embert a nyelv tudasara!”
Ez igaz. Ezért próbálkoztam magam is hosszabb időre munkát vállalni valamalyik ógörög polisban vagy az Augustus korabeli Rómában; ám sajnos, az én szakmámban valamilyen, nekem értheteten okból nen sikerült. Nem is megy nekem rendesen se az ógörög, se a klasszikus latin. 🙂 🙂
4:48 de.
gabriel
2018 július 13
7:48 du.
„Az én időmben még elég volt a szigorlat 🙂”
Mihez? Nem tudom melyik volt a „te időd” de a szigorlat az még az „én időmben” is létezett – ma már úgy tudom megszűnt, vagy nem minden egyetemen létezik még – de ez független volt a „védéstől”. Szigorlatozni egy – egy kiemelt tárgyból történő vizsga folyamán kellett, míg a „védés” nélkül nem lehetett államvizsgázni – felteszem, a szakdolgozat (leánykori nevén diploma munka) védésére gondoltál? Miután az adott féléveket sikeresen teljesítetted(abszolutórium) és a szakdolidat is sikeresen védted, azután jelentkezhettél csak államvizsgára (záróvizsga) A két fogalom tehát egymástól függetlenül létezett/zik. Persze kérdés, hogy melyik országban gondolkodsz, hol tanultál, Magyaro. vagy Kanada, mert úgy tudom ott élsz?
5:25 de.
gabriel,
’84 őszén változott a doktori szabályzat. Visszamenőlegesen. A folyamatban levő ügyekre is érvényesen
8:40 de.
Besancon! Igen, Andrew nyilván a doktorijára utalt.
Azelőtt csak a nagydoktori, vagy akadémiai doktorihoz kellett nyelv-vizsga a Rigóból.
Én a nyelvvizsga vonatkozásában csak a „sima diploma” esetéről beszéltem, ami az esetem volt.
Ahhoz, nyilván a védésen túl, vagyis azelőtt a szigorlatok megléte kellett a kiemelt a tárgyakból – szakmai és általános. Ilyen volt a nyelv. Amelybe az orosz beletartozott, mint szigorlati tárgy.
BME.
Az építészeknek amúgy a doktori ma sem fontos, „elég” a mesterkurzus, és a gyakorlati idő a kamarai „jogosultságokhoz”.
(Ja, természetes a BME-n tanultam)
Amúgy volt fogalmam a dolgokról, mert bent dolgoztam az egyik fizika tanszéken, és a főnököm „szívességből bevállalt” néhány doktori értekezést, elsősorban akadémiai értekezést, amelyből énrám nyilván a „kulimunkát” (vagyis a szöveg végleges összevagdosása, javítgatása, papírok intézése) osztották ki.
Akkor még nem volt M.Oficce.
Jhah, abban az időben ez valóban így ment.
4:30 du.
gabriel,
Igen. Annak idején a lektorátusi záróvizsga/szigorlat elég volt a doktorihoz, és egyes esetekben a „kandi”-hoz is. ’84-ben változott.
5:18 de.
Jó sok évvel ezelőtt hallottam – ha jól emlékszem a 168 óra rádióadásában – hogy egy „hazánkban állomásozó,” születetten angol állampolgár kíváncsiságból jelentkezett a Rigó utcába nyelv vizsga céljából, miután nem sok biztatót hallott a kemény követelményekről. Gondolom nem lesz meglepő, hogy nem sikerült neki, valószínű nem beszélt és írt elég „rigóul” a saját anyanyelvén! Hozzáteszem, hogy az elhangzott riport szerint a pasi kifejezetten valami nyelvvel foglalkozó hivatást töltött be, mint pl tanár, vagy nyelvész vagy nyelvkutató stb ezért nem tudta mire vélni az „eredményét” ő sem meg a vele együtt vizsgázó magyar ismerőse sem! -:)))
2:24 du.
Az angolt az angliai szarmazasu ugy ismeri mint ahogy a helyi dialektusban tanulta. Ebben is sok fele van,.
5:04 de.
Kenny
2018 július 13
10:42 de.
Arra céloztam a kérdésemmel, hogy mi a bajod az irodalmi angollal?
Nyilván a tanárnő is beletanult volna az ottani tájszólásba, ha elég időt tölt nálatok, és van nyelvérzéke.
Egy tudományos konferencián pont az az előny, ha ismered az irodalmi angolt, mert megérti a kínai meg a brazíliai tudós is a mondókádat (majd Géza kijavít, ha nem így van).
Egy magyar iskolában talán nem az angol tájszólásokat kéne megtanulni, hanem az irodalmi angolt. Lehet, hogy majd Új-Zélandra vagy Dél-Afrikába kerül később az utazgató diák. De lehet, hogy Magyarországon éli le az életét, pl. mint repülőmérnök, és akkor nem sokra menne egy tájszólási angol ismeretével.
A cikk témája szerintem a hazai gimnáziumokról szóló vita: hány gyerek menjen gimnáziumba, és etikus-e a gyerekek kiszűrése innen?
Nekem tapasztalatom, hogy az átlagos gimnáziumok felveszik a kettes-hármas tanulókat is, mert gyerekhiány van. Aztán a gyereknek kudarcos a diákélete, cserébe kikerül úgy, hogy nincs nyelvtudása vagy gyakorlati ismerete. Évekig a mamahotelben élnek az ilyen fiatalok, de munka nélkül! Ez a gyereknek is rontja az önbecsülését.
Vagy elvégeznek egy büfé főiskolát, de aztán olyan munkát végeznek, amit érettségivel is el tudnak látni. Kinek jó ez, a fizetős büfé iskolákon kívül?
3:41 de.
hazai lámpa. A tájszólást a papír értelmetlenségére hoztam fel. Arra, hogy senkit nem érdekel errefelé a papír, interjú van, ahol elbeszélgetnek a munkavállalóval. Ha megérti és megértik, jó. Ha nem, akkor nem jó. Mint sajnos esetünkben ez a magyar kislány nem felelt meg, pedig nagy szükség lenne a munkájára.
Három üres állás is van, azonnali belépéssel.
A diplomákat az elején félévente elkérték, nyelvizsgáról egyszer sem kérdeztek. Ettől a kislánytól sem kérték el.
Az angol irodalmi nyelvvel nem nekem van bajom, hanem az angol anyanyelvűeknek. Egyszerűen nem beszélik. Ilyen egyszerű. Már nincs angol, van ausztrál, amerikai, ír, skót, walesi és valami angolra hasonlító Angliában, és a donegáli. Ez nem vicc, megnyerte a legnehezebben érthető tájszólás címet Írországban. Ezeket külön-külön meg kell tanulni. A Rigó utca tudomásom szerint nem angol nyelvvizsgát csinált, hanem Rigó utcai vizsgát. Erről írtam, semmi másról.
Megfigyelőként több tucat kongresszuson voltam, és tényleg néha nyomokban tartalmaz angolt az előadók nyelvezete. Persze ez is természetes. Csodálatosan gazdag tapasztalatokat lehet szerezni egy ilyen kongresszuson. Például az angolokról, akiknek nincs annyi intelligenciájuk, hogy szépen tagoltan beszéljenek, hogy megértsék Őket. Hadarnak, nyelik a szavakat, szinte érthetetlenül beszélnek. Szándékosan? Ki tudja? Vagy a franciákat, akik nem tudni milyen nyelven beszélnek. A németül beszélt angol is jól hangzik. 🙂 Ott azután mutogathatod a rigó papírodat, semmire sem mész vele. Nem véletlen, hogy nyomtatott formában megkapod az egészet.
Persze, bele lehet jönni (nem mindenkinek), de ahhoz nem kell tudni rigóul. Van aki híres lesz a rossz kiejtéssétől (Dick Van Dyke), de ez azért ritkaság pozitív irányban.
Van feleségemnek egy kedves kolléganője, aki többször volt itt kint dolgozni. Sok év után sem mert állandó állást vállalni, mert egyszerűe nem tudott annyira ír-angolul, hogy merje vállalni. Végül feladta. Nehezíti a dolgot, hogy itt nem tanulnak latint az orvosok. Angliában sok botrány is van az angolul nem tudó orvosok hibáiból, éppen szigorítani akartak, de jött a Brexit. Persze egy buszvezető vagy könyvelő könnyebb helyzetben van, legfeljebb háromszor visszakérdez.
Alig vannak Higgins professzorok, Eliza Doolittle-k vannak.
Nem baj, ettől még nagyon kedves és nagyszerű emberek, szeretjük Őket. De nem érdekli Őket a papír.
A szakiskolák megszűntetését én hibának tartom, sokkal nagyobb szükség van egy jó cipészre vagy asztalosra mint egy gimnáziumot végigbukdácsoló valamire. A diploma kergetését sem értem, Magyarországon a diploma felmentés a munka alól. Ha valakit átrúgdosnak a vizsgáin, az már dolgozni nem akar, hiszen Ő túlművelt, de igaza van, még miniszter vagy EP képviselő is lehet. Még lopott diploma is elég a boldoguláshoz, minek tanulni? Évente kiadták régen (most is?), miből hány állás várható. Mégis olyan szakokra jelentkeznek, ahol telített a létszám, utána meg csodálkozik, hogy nem kap állást, és mást nem hajlandó csinálni, hiszen Ő minisztériumban akar dolgozni félmillió nettoért. Riport, láttam, hallottam. Az iskolarendszer rossz, egyre butább gyerekek mennek az egyetemre, ahol persze szenvednek, mert nincs meg az alap, de megalapították a diáktanácsokat, ahol tudnak lázadni a tanulás ellen. Probléma megoldva. Vitathatod, de nekem ez a tapasztalatom. A megoldást pedig ne tőlem kérd, vannak erre fizetett szakemberek. De a szakiskolákban sem csak szakmára kellene tanitani a fiatalokat, jó lenne egy általános műveltség, legalább az igény felkeltése.
Éppen tegnap hallottam egy 19 éves kölyök szájából, fiatal Ő még ahhoz, hogy a megélhetéséért dolgozzon. Az iskolából kivágták, munkahelyéről kirúgták, csak van a világban. A telefonját viszont szereti nyomkodni. Jövőnk reménysége?
Ha feltételeznéd, hogy nincs rosszindulat az írásaimban, akkor könnyebben megértenél szerintem.
12:44 du.
hazai lampa
Tudod en mar regen jartam magyar gimnaziumban es bizony az akkori nyelv leckek es tanarok gyengek voltak! 9 evig volt kotelzo nyelv a nemet. Mikor kikerultem, bizony nem sokat tudtam nemetul! Az angolt sem, amire privat tanar is tanitott. Egyszeruen en NEM hiszek az iskolai nyelvleckek eredmenyebe!
12:49 du.
Belzebub
2018 július 14
4:09 de.
Tudod, az en lanyom itt tanult ogorogul is az egyetemi elokepzoben. Nem sok eredmennyel.
5:52 de.
Kenny
2018 július 19
3:41 de.
Végéről kezdem a választ.
Ha ismered a hazai helyzetet, akkor tudod, hogy a ballib ellenzék kézzel-lábbal ragaszkodik a gimnáziumokhoz (már ha csinál valamit az ellenzék). Meg a büfé főiskolákhoz is. Látszólag a diákok esélyegyenlősége miatt. A gyakorlatban ebből az jön ki, hogy leginkább a saját csemetéik vagy munkahelyeik miatt aggódnak, ezt csak úgy zárójelben mondom.
Másik oldalról a fidesz nagyon az alibi gimnáziumok ellen van, és ez támogatható is lenne. Viszont nem világos, hogy a szegényebb gyerekek hogyan fognak bekerülni az elit gimnáziumokba? Mi lesz a szakképzéssel?
Melyik ujjadat harapjad? Mert ezekből egyik se törődik a választóval!
2. Ha nem volna iskolai angol tanítás, akkor a konferencián hogyan értenék meg egymást a résztvevők? Elhiszem, hogy nem szép a kiejtésük, de ha ők megértik egymást, akkor ez téged miért zavar?
Nem értem, hogy miért kell a nyelvvizsga rendszert támadni? Nem mondom, hogy nem lehet olyan ember, akit érdemtelenül buktattak meg a Rigóban. De azt sem hiszem, hogy ne lehetne átmenni akár többszöri próbálkozásra, ha valakinek értékelhető nyelvtudása van!
Ismétlem, bizony vannak diákok, akiket a hiányos nyelvtudás miatt ejtettek ki a Rigóból! Őket eddig beengedték egyetemre, főiskolára nyelvvizsga nélkül. Nyilván büfé szakra. Mai napig azóta se kapták meg a diplomájukat, mert nincs nyelvvizsgájuk. Vajon ha öt-hat év alatt nem szerzett nyelvvizsgát, akkor van használható nyelvtudása?
Ismerek olyat, aki elvégezte a főiskolát, és nem kapta meg a diplomát. Kidobott pénz, idő volt, és még szerencse, hogy talált munkát.
(Sajnos én se vagyok jó idegennyelvből, bár sok mindent el tudok olvasni. Tehát mélyen átérzem a problémájukat.)
6:05 de.
Figyelő
2018 július 19
12:44 du.
Én is ezt írtam föntebb, hogy nem elég csak az iskolai nyelvóra. Viszont sok alsó-középosztálybeli diák van, aki csak ezt tudja látogatni.
Az én nővérem kicsi korától kitűnő tanuló volt, és angolból meglett a középfokú nyelvvizsgája harmadik gimnáziumban (a Rigóban:).
A családban rajta kívül senki az égvilágon nem beszélt angolul, ő is harmadikos általános iskolai osztályban kezdte az angolt. Heti két órában. A szüleim még annyit se tudtak neki segíteni, hogy kikérdezzék az angol szavakat. Ők oroszul tanultak, és ott nem olyan a kiejtés, mint az angolban. Asztalt mondanak, és széket írnak, ahogy a vicc tartja. A kilencvenes években még nem volt mindenhol kábeltévé, ahonnan a szerencsésebbek ellesték az amerikai klipeket és kiejtést.
Nyelvérzék is kell a tanuláshoz, és valamilyen plusz foglalkozás az iskolai órák mellett. Az én testvérem Finnországba és Dániába jutott el az iskolai cserediák programokkal, és persze a nyelvtudásával.
Manapság sokan dolgoznak Angliában, meg bújják az internetet, de ez szervezett nyelvóra nélkül nem sokat ér szerintem. Ez borzasztó nagy probléma, hogy manapság az iskola által szervezett, iskolán kívüli foglalkozásokra nincs pénz. Persze, ha egyházi iskolába jár a gyereked, akkor sokkal jobbak a lehetőségei.
Csak ugye ez mennyire etikus a kormányzat részéről, hogy csak az egyházi sulikat támogatja?
3:30 du.
hazai lámpa Nekem semmi bajom nem lehet a Rigó utcával, mert nem vizsgáztam ott. Azt írtam, hogy külföldön felesleges volt idáig, kutya se kérte.
Amit hallottam róla az az, hogy nem a lényegre kiváncsiak. Ez általában a magyar iskolarendszer hibája, azt keresik mit nem tud a diák, nem azt, hogy mit tud.
Én is ismerek olyan orvost, aki sokáig nem kapta meg a diplomáját vizsga hiánya miatt.
A gimnáziumoknak van egy nagy előnye, a gyerek nem akar dolgozni amig tanul, nem regisztrálják munkanélkülinek. Imádja a statisztika. A nyelvtudás megkövetelése a szegények ellehetetlenítése, vidéki általánosban nyelvet tanulni alig, magántanárnál pedig drága. A diákhitel már későn jön, de igazából bolond aki felhasználja, mert egy életre eladósodik. Már aki hajlandó viszafizetni. A szakmatanulás jellege is megváltozott, komoly reformra lenne szükség. A régi ipari iskolák már nem működhetnek, de nem lenne szabad szakbarbárokat nevelni, egy ácsnak is kell tudni írni-olvasni. Ha ennél butább gyerekek jönnek ki az iskolából, akkor már sárgarépák lesznek.
A kiejtéssel nekem nincs sok bajom, de ha nem turista vagy, fontos az értés. Ha egy interjún többször visszakérdezel, akkor köszönik szépen. Ezért nem ér semmit a papír. Az otthon a nyelvpótlékhoz szükséges. Idáig azt tapasztaltam, hogy angolul „tudó” ismerőseim itt mind kapituláltak. Persze ettől nem halnak éhen, tudnak belépőt venni, de ehhez elég egy hónap nyevtanulás.
Nem tartanám rossznak egy szakiskolarendszer alapítását, ahol a gyerekek megtanulják a szakma alapjait, megtanulnak írni-olvasni, szöveget értelmezni, és némi késztetést a kultura befogadására. A szakmát élőben kellene elsajátítani, de ehhez hol találnak szakembert aki érti is, meg hajlandó is, nem tudom. De először is vissza kellene adni a kétkezi munka becsületét, mert az most nincs, így ki akar munkásnak állni? Nem a hülyegyerekeket kell szakmára kényszeríteni, hanem az ügyeseket. Nem szavakban, mert az nagyon megy, tettekben és gondolkodásban.
Már számtalanszor írtam, nem vagyok „ballib” fan. Ők úgy gondolták, de olyan mindegy mit akartak, nem Ők vannak hatalmon. Most Orbán mondja meg egyszemélyben mi legyen. Olyan mindegy Magyar Bálint miként gondolja, tulajdonképpen az is mindegy, hogy bárki, hogy gondolja. Orbán majd megmondja nektek hogyan lesz. De ha végignézzel a Parlamenten, akkor mennyit is ér a jogászképzésünk? Szükségünk volt erre?
8:47 de.
Kenny
2018 július 21
3:30 du.
„A nyelvtudás megkövetelése a szegények ellehetetlenítése, vidéki általánosban nyelvet tanulni alig,”
Bocs, de szerintem tévedsz. A nyelvtudás megkövetelése a jó és még jobb képességű diákok kiszűrésére lett bevezetve.
A továbbtanulóknak az előző rendszerben is a gimnáziumot ajánlották, ahol két idegen nyelvet tanulnak. Ugyanis már a ballib kormányok idején két nyelvvizsga kellett a diplomához (de csak egy kellett középfokon!). Na most, aki nem szerzett érettségiig legalább egy középfokú nyelvvizsgát, annak később se nagyon sikerült, én erre emlékszem.
Aki nem tud érettségiig egy középfokút megszerezni, az sajnos az egyetemi, főiskolai hajtás mellett még inkább lemarad idegen nyelvből, sőt még felejthet is! Mire a diplomáig ér, már nincs is annyi gyakorlata a nyelvvizsgához (sem). Lehet, hogy átmegy sok vizsgán, de aztán nem tudja a szakmáját idegen nyelven művelni.
Bármennyire nem értek egyet sok mindenben a fidesszel, de sajnos ebben az egyben igazuk van. Ebből következik az az álláspontjuk, hogy a gyengén teljesítő gimnáziumokat be kell zárni.
Hogy mi lesz a gyenge gimnáziumok tanulóival, az más kérdés, nem kevésbé fontos.
8:56 de.
Kenny
2018 július 21
3:30 du.
„Olyan mindegy Magyar Bálint miként gondolja, tulajdonképpen az is mindegy, hogy bárki, hogy gondolja. Orbán majd megmondja nektek hogyan lesz.”
Orbán se tudja a rendszerét hivatalnok és egyéb közszolga sereg kinevelése nélkül fönntartani. Nekik lesz a kevés megmaradt egyetem és gimnázium.
A többieknek marad a szakképzés, aminek még nem látszanak a halvány körvonalai sem.
Magyar Bálinték ezt úgy „oldották meg”, hogy tömegével bocsátották ki a rengeteg tanítói, tanári és egyéb büfé főiskolai diplomával a tanulókat. A munkanélküliségbe. Az adófizetők pénzén.
Ne játszd meg magad, soraid alapján látszik, hogy ezt a kort sírod vissza! De azt már nem köti össze a sok ballib, hogy a Magyar Bálinték ténykedése nyomán tele az ország funkcionális analfabétával, nincs szakmunkás, mesterember.
11:14 de.
hazái lámpa Igen, a szocializmust sirom vissza. Még Kádárt, meg Magyar Bálintot. Rákosit is? Azért lettem ír polgár, mert pont olyannak látszottIrorszag. Most már látom tévedtem, de már maradok Ne haragudj, Te nagyon ostoba vagy. 🙂 A funkcionális analfabetizmusban igazad van, jeles képviselője vagy. De néha mulatságos amit írsz.
11:36 de.
hazai lámpa Most nagyon elkeserítettel. Ülök a tavamnál, nézem a halaimat, a békáimat és a virágaimat, és alig tudom visszatartani a zokogásomat, annyira hiányzik Magyar Bálint. Miért kellett eszembe juttatni Te gonosz nő?
2:37 du.
Figyelő
2018 július 19
12:44 du.
hazai lampa
„Tudod en mar regen jartam magyar gimnaziumban es bizony az akkori nyelv leckek es tanarok gyengek voltak! 9 evig volt kotelzo nyelv a nemet. Mikor kikerultem, bizony nem sokat tudtam nemetul! Az angolt sem, amire privat tanar is tanitott. Egyszeruen en NEM hiszek az iskolai nyelvleckek eredmenyebe!”
Kritikusan megállapítja, hogy gyengék voltak a gimnáziumi nyelvleckék és tanárok – ennek ellenére Önnek nem ment, miként a privát tanár által oktatott angol sem! Hmmm! Nem lehet, hogy esetleg Önben volt a „hiba?” Talán a szorgalmával, nyelvérzékével, fegyelmezettségével stb. Mindenre van példa és ellenpélda is: ma viszont már a megnövekedett követelmények okán sem elegendő úgy általában az iskolai tanórák keretein belüli nyelvtanulás – de szép számmal vannak akiknek csak ez adatott meg és élnek is lehetőséggel, tehát valamilyen szinten eredményes! Valószínű ennek alapján nem tud felsőfokú nyelvvizsgát tenni senki, de egy átlagos társalgási szintig eljut aki akar!
Ma már egyre kevesebb helyen kérik a papírt, igaza van Kennynek, vagy érti valaki vagy nem, ha nem tud/mer megszólalni az adott nyelveb, sokra megy a bizivel!
Persze, ha felsőfokú suliba készül valaki, és a nyelvvizsga feltétel, az más kérdés, akkor nyomni kell/lene, de épp a kevésbé tehetős családok gyermekei vannak kizárva a paradicsomból azáltal, hogy garantáltan nem tudják megfizetni a privát tanárt, különórát stb így eleve az ő lehetőségeik erősen behatároltak a továbbtanulás terén!
10:52 du.
Besancon
2018 július 22
2:37 du.
NeM ERTEM MIROL PANASZKODIK. eN 61 EVE kAN DABAN ELEK ES BESZELEK ANGOLUL. fRANCIALUL KEVESBE, AKKOR JARTAM INTENZIV NYELORAKE]A MIKOR TANULTAM. t.I/ITT JOBB HA MINKET NYELVET TUDJA AZ EMBER.
4:22 de.
Kedves Figyelő, dehogy panaszkodom én – kivált Önnek? – ugyan mi célból is tenném?
Semmi mást nem tettem, mint hogy válaszoltam az Ön pársoros hsz.-ra, sőt a könnyebb megértés érdekében még be is másoltam azt előzményként. Olyannyira nem bonyolult sem az ön írása, sem az én arra adott válaszom, hogy komolyan meglep a „nemértése” – de hát így jártam! -:)))
De, ha már a nem értésnél tartunk, én pl nem értem az Ön folyamatos nagybetűit és akkor a mondat értelméről, ragozásokról stb szót sem ejtek!
12:04 du.
Besancon
2018 július 23
4:22 de. Szereny velemenyem sxerint, ismet kotozkodni akar. Van egy javaslatom, felejtsen el engem, hogy vagyok, masokkal diskuraljon.
Elore is koszonom!
2:14 du.
Kenny
2018 július 22
11:36 de.
A brekkencsek nagyon aranyosak tudnak lenni.
Az enyém meg még ráadásul szemtelen is.
Mostmár elég öreg, ritkán látom,de 10 évekkel ezelőtt sűrön lejött a garázsajtómhoz.
Mikor kijöttem valamiért, olyan hülyén nézett rám én meg megvakargattam a hátát neki.
2008.-ban az a hülye ötlete támadt hogy beköltözik a laboromba, ami a garázsból nyílik.
Mikor kinyitottam a garázsajtót, ott ült szokás szerint szemben de mellettem hirtelen bevágódott és elkezdett a linóleumon ugrálni befelé.
Olyan idiótikus hangja volt, ahogy minden ugrásnál megcsúszott neki a hátsó tappancsa DDDDDD
Persze utolértem és kitessékeltem.
De nem akart kimenni a kis hülye .
Rátapadt a kijáratnál a falra mintegy érzékeltetve hogy ő már nincs is itt, mit akarok én ?
Úgy kellett leszedni a falról heheehehee…
Ha nem felejtem el töltök fel képet a kis dögről.
4:43 du.
geyza. Az enyéim már szaporodtak, most tele van a tó körüli sziklakert 1-2 centis kis békával. Tündérek. Csak sajnos ezek néma békák, nem adnak hangot. De szépen benépesült a tó, halak, békák, molnárkák, óriáscsiborok és szitakötők élik az életüket.
Élvezem a parton üldögélést (Nem tudtam, hogy ezt Magyar Bálint hiánya okozza). Már reggelizni is ott szoktam.
Sajnos ezek a békák nem barátkoznak, igaz a nagyok nem is menekülnek. Azt hiszem én jobban szeretem Őket, mint Ők engem. 🙁
7:14 de.
Besancon
2018 július 22
2:37 du.
„ha felsőfokú suliba készül valaki, és a nyelvvizsga feltétel, az más kérdés, akkor nyomni kell/lene,”
Igazából feleslegesen vitatkozunk. A nyelvvizsgát meg lehet szerezni.
Az igazi kérdés az lenne, hogy szakgimnáziumból érdemes-e tovább tanulni?
Ugyanis csak gimnáziumban tanulnak két idegen nyelvet a mostani szabályozás szerint. Diplomához meg két nyelvvizsga kell. Aki középiskolában csak egy nyelvet tanul, az hogyan fogja a második nyelvből letenni a középfokút?
1:05 du.
Kemnny . Mar nagyon unom a volt hazaja feketitest. En is eljottem onnan, sokkal korabban, es nem kulfoldi meghivasra, mint a felesege..azaz nem karrierbol. Egyszeruen a draga baloldal szelleme nem ment nekem.
Viszomt, szeritem, neked honvagyad van ma is a oreg haza utan.
Lehetsz ir allampolgar, akkor is magar maradsz.
DE NINCS jogod kritizalni a mai magyarokat, vagy a kormanyt. Nekem eszzembe sem jut hiszen NEM elek mar ott!
12:41 du.
Figyelő. Kedves Figyelo Nem kértem, hogy olvasd el amit írtam. Senkit sem kertem ra. Ne sértődj a levegőbe, cáfolj. Nincs honvágyam, felejtsd el. Ha lenne, holnap hazamehetnenk, mindkettonknek lenne munkaja másnap. Meg mindkettonk allasa ures. Nem vagyunk „visszasiros” fajta. Tudom miért mentél ki, bár a több változatból nehéz pontosan tudni az igazi okot. De hol is feketitettem „volt” hazamat? Mert igazat irok mindig? Idáig csak annyi volt a cáfolat, hogy nem igaz amit írok. Lássuk be, ez kevés cafolatnak. De látom hiába unod amit írok, meg mindig nem fogod fel miért jöttünk el. Igaz, nem is várom el Tőled, olyan nagy a korkülönbség köztünk, és Te meg mindig az ötvenes években élsz. Meg azt sem erted, hogy a hazammal semmi bajom, a polgarai nagy reszevel nem vagyok hajlando egyutt elni. Pedig ez olyan egyszeru. Tehát rajtad áll, ugord át a kommentjeimet, senkinek sem kötelező olvasni. Igen, magyar maradok, nem tudok és nem akarok ellene tenni. De azért nem kell elfogadni a sok disznóságot, ami „volt” széphazámban történik? Resztvenni sem akarok benne. Azert mert Neked bántja a szemet az igazság ne irjam meg? Ne már!
3:03 de.
Figyelő Egy észrevétel. Azok a nők, akik nem tudnak kitörni a ferfiak altal behatarolt eletukbol, azok mindig megvetően beszelnek azokrol a nőkről, akik tehetsegukkel, eszukkel es akaratukkal sokra viszik. Ez csunya magyaros irigység, semmi más. Örülni kellene, hogy vannak nők akik bizonyítják, többek vagytok, mint játékszerek az agyban, és szaporodást szolgáló nőstény egyedek. Igen, rengeteg lehetoseg van a nők agyában, de Ti rontjátok a legtöbbet saját helyzeteteken. Te feleségem szemére veted, hogy „karrierbol” munkát vállal külföldön, közben eszedbe sem jut, miért nem becsültek meg hazájában? Igen, én is egy kicsit irigy vagyok, hogy az egész világról állásajánlatokkal bombázzák, most éppen Szaud-arábiából, mesebeli szerződéssel. De inkább büszke vagyok rá, mert ez Nekem is dicsőség. Nektek nőknek meg főleg, mert Ti most Magyarországon csak a delfinek és a kutyák után jöttök. Jo ez Nektek? De ha annyira zavar a nők karrierje, gyogyitson Teged a Kasler, vagy Orban fia imaval a színpadról. Atgondoltad? Biztos jó az?
A jogomat pedig ne merd megkérdőjelezni, minden okom, jogom és tudásom megvan a kritikára Magyarország polgárai és kormányainak viselt dolgai után. Nincs alapod párhuzamot vonni kettőnk kapcsolata között szülőhazajaval, én nem fordítottam hátat Neki mint Te. Te csak szavakban „szereted”, de Nekem életem része.
8:05 de.
Figyelő
2018 július 24
1:05 du.
Kemnny .
„Lehetsz ir allampolgar, akkor is magar maradsz.
DE NINCS jogod kritizalni a mai magyarokat, vagy a kormanyt. Nekem eszzembe sem jut hiszen NEM elek mar ott!”
Ezért ekkorát lódítani még Ön is ritkán szokott kedves Figyelő! Miért gondolja, hogy a kritika, az ellentmondás, bármifajta kifogás, sőt a lázadás joga egyedül Önt illette meg anno, ill. ma is csak és kizárólag Önt illeti meg? Lehet, hogy már észre sem veszi, de mást sem tesz, mint a magyarokat minősítgeti, a messze élő ember vélt fölényével megpróbálja lekezelni őket, mondván fogalmuk sincs a világról, demokráciáról, itt mindenki a komcsik alatt szocializálódott, félrevezetett, megetetett ember, akik „jól megtanulták a leckét” de Önt aztán nem lehet megtéveszteni, mert átlát a szitán! -:)))) Még a ma 40-50-es korosztályt is beskatulyázza, és mindenkit aki nem az Ön szája íze szerint nyilatkozik egy adott témáról, hajlandó a saját, ötvenes években használatos szemüvegén keresztül megítélni! „A magyarok nem szeretnek szavazni, sőt!- nem tudnak szavazni – a magyarok nem utaznak, a magyaroknál mindenki ateista, miután Rákosi vallásellenes volt stb stb” Még véletlenül sem kapja el, pedig leírták már sokan, hogy bár a magyarok között is van szép számmal ateista, de legalább annyi mélyen hívő ember (is) sőt olyan meg bőven, akinek alapvetően nem Istennel „van baja” hanem a keresztény katolikus egyházzal magával! Hogy jön már ide Rákosi? Kennynek igaza van – ezt már én is írtam nem is egyszer – hogy Önnel megállt az idő, képtelen tudomásul venni, hogy az eltelt 60 év nem múlt el nyomtalanul, még itt sem! Persze mindenki úgy gondolkodik ahogy tud, a bőréből nem bújhat ki senki, ezért aztán Ön is úgy vélekedik egyik másik dologról ahogy jónak látja – a gond csak ott van, amikor épp Ön kezdi el mások ehhez való jogát megvétózni! Most pl Kennyt szólította fel, hogy álljon el hazája további „feketítésétől” pedig, visszaolvasva ennek nyomát sem látni – ám ha így lenne is szíve joga úgy ítélni ahogy ő látja. Napokkal ezelőtt egyik fórumtársát akarta letiltani a „vadkapitalizmus” kifejezés használatától (gondolom azon az alapon, hogy Ön nem érti?) pedig ez egy létező kifejezés! De, előtte még „ex katedra” azt is előírta volna, hogy dicsérheti- e a Kádár kort /rendszert vagy sem! Mert hogy Ön „épp amiatt ment el” mások sem vélekedhetnek másként? Hogy végül is miért ment el, majdnem mindegy – remélhetően legalább Ön tudja – de hogy a Kádár korban érdemi időt nem élt az biztos, miután ’56-ban elment, ezért aztán felesleges azt állítania, hogy „mindent átélt” mert a „Kádár kort” nem élte át! Amit általában így nevezünk, Ön 6 ezer km távolságból aligha érezhette át se így se úgy! Indokolatlan a degradálás, miként az esetleges dicsérete is az lenne, hiszen hiányzik a közvetlen tapasztalás élménye!!
Oké, meleg van, Ön unatkozik, a fórum ami szemmel láthatóan a 24 órás éltetőeleme most egy kissé alszik, ezért kötözködik egy sort, és épp K.-t találta meg. Hát van ez így, Ön (is) szeret másokat ezzel „vádolni”, ha nem ért valamit.
Az pedig, hogy a „mai kormányt nem kritizálja mert nem is ismeri” az csupán abból fakad, hogy meggyőződése a kormány „jobboldalisága” és mint ilyen az csak üdvözítő lehet! Igaza van kedves Figyelő, Ön tényleg nem tud semmit, nem ismer semmit, nem is szándékozik ténylegesen megismerni, csak fújja az ezeréves mantrát! Itt nincs jobb meg bal, itt szabad rablás van – másik oldalon a méla pislogás! Ha egy kicsit is ismerné a hazai viszonyokat, sok butaságot nem írna le, de lehet, hogy igen – a hit ugyanis sok mindenen átsegíti az embert, és amíg az Ön hite töretlen a jelenlegi grémiumot illetően, addig azt hisz és lát amit akar, mindegy, hogy köze van e a valósághoz vagy sem!
Ön tehát lehet kanadai állampolgár, akkor is magyar marad, annak minden jó és rossz sajátosságával, átkával – hiába él és feszít 61 éve „demokráciában” nem alkalmas azt tanítani nekünk, hisz többszörösen elhasalt a vizsgán, amikor megkérdőjelezi bárki jogát a kritikához, mert az nyilvánvalóan csak a „feketítés” szándékával íródott!
4:29 du.
A nyelvtudasrol talan csak ennyit-
Magyarorszagon- kotelezo nyelvkent oroszt tanultam-
valasztott nyelvkent angolt.
Izraelben, ahol vegul erettsegiztem{munka mellett}
eloszor- „suketneman” jartam, mig bekerultem egy
kibuci ulpanra,ahol a tanaromtol,a kornyezetemtol,
es az elettol-tanultam.
Soha nem gondoltam addig-hogy egy uj vilag fog
kinyilni elottem,mikor kezdtem megerteni, hogy mirol
is szol a Biblia,a regi es uj irok muveit- sot,kesobb
mar a gyerekeimnek is felolvastam koltok verseit.
Erdekes dolog volt,hogy a tomeges bevandorlasok idejen-
a munkakozvetitoben- tollbamondassal- megvizsgaltak
nyelvtudasodat. A magyar zsidoknak nehez a torokhangok
kiejtese,amibol tobb van. Szerencsemre- a diktalo
egy iraki zsido volt,akinek nincs problemaja vele.
Igy tortent,hogy hibatlanul irtam.
Az angol is erettsegi tetel volt.
Szerencsemre,jo tanarunk volt- egy ausztraliai zsido,
aki – laboratoriumban dolgozott, de tobbet tanultam
tole,mint regi gimnaziumi tanarnomtol.
Tetelunk – Shakespeare Julius Caesar-ja volt.
Annyira sziven viselte vizsgank sikeret,hogy elhozta
nekunk Richard Burton monologjat,mint Mark Antony,
hogy helyes,szep angolt halljunk.
Ma- az a helyzetem,hogy ertek,irok es olvasok angolul,
de a beszed- mar nehezebben megy.
Erdekel,hogyan viszonyultok az anyanyelvhez-
feltetelezem,hogy magyarul szamoltok,vagy vannak
alapfogalmak,amelyek igy rogzodtek.
En neha probalok forditani- mert ez jo torna az agynak.
5:23 du.
Kenny
2018 július 26
3:03 de.
„Nektek nőknek meg főleg, mert Ti most Magyarországon csak a delfinek és a kutyák után jöttök.”
Kedves Uram! Alázatosan meg kell, hogy cáfoljalak, mert ez az állításod még a magyarországi cigány férfiakat is kiakasztaná!
11:43 de.
Orsós Elemér Miért? Kihagytam a sorból valamit?
1:44 du.
Besancon
2018 július 26
8:05 de.
Megint kaptam egy valodi „predikaciot’
Ivel en 6 km. tavolsagban elek mar 6
11:18 du.
Kenny.
2O eves koromban vegeztem el a Kando Kalman technikumot, finom mechanikai reszlegben Az osztalyban k.b. 😯 ferfi volt. Rajtam kivul egy no volt meg az osztalyban. A diplomam itt van a fiokomban. Igaz, hogy nem akartam orvos lenni, es az akkori korulmenyek kenyszeritettek, hogy feljebb keruljek, a gyarimunkas sztauszombol. Sikerult is, mert mar a masodik evben muszaki ellenor lettem, azaz MEOS! Elfelejtettem meg, hogy 4 eves volt a techbikum, de nekem csak 3 evet kellett vegezni, mert a 7 gimnazimumomat beszamitottak. Mellesleg, esti tanfolyam volt, tehat, NEM volt nagyon sok idom a tarsadalmi eletre.
11:28 du.
A fenti beirasom, valasz a te hozzam irt kedves soraidra.