Száz év magyar
„Az, hogy magyar irodalom, azt jelenti, hogy magyar szerző úgy ír, hogy a horizontján magyar olvasó virtuális képe lebeg, és azt szeretné, száz év múlva szintén magyar olvasók, ítészek, kánonalkotók helyezzék el az ő életművét a magyar irodalom egészében. Aki így gondolkodik, az magyar író. Aki nem, az magyar író és még valami. Mert van egy másik ág, aki világhírű író szeretne lenni, de nem bír annyira idegen nyelvet, hogy azon a nyelven írjon, hanem magyarul írja, de gyakorlatilag egy németországi vagy franciaországi, amerikai olvasó képe lebeg az ő szeme előtt. Azt szeretné, hogy lefordítsák a művét, és azokon a piacokon fusson be. Ő az én alapállásom alapján nem tekintendő ebbe a körbe tartozónak. Nem azt mondom, hogy nem magyar író, csak azt, hogy ez egy üzleti vállalkozás az ő részéről, hogy világhírű akar lenni.”
A szükségesnél talán hosszabban idéztük Demeter Szilárd szavait. Nem akárki e veretes mondatok megfogalmazója, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum, ismert rövidítéssel a PIM nemrégiben kinevezett igazgatója.
Nem mosolyogni kell, hanem beleborzongani. Mert aki idáig abban a tudatban élt, hogy kétféle magyar író van, úgymint, jó és rossz, mostantól lássa be, hogy tévedett. Számszakilag nem változott semmi, továbbra is kétféle magyar író van, de a felosztás más lett: az egyik típusú magyar író szimplán csak magyar, míg a másik, szintén magyar, de emellett még valami más is. Az utóbbit a jelen kurzus nem szereti. Nem tiltja be őket, börtönbe sem küldené a képviselőiket, csak nem akarja nekik megbocsátani, hogy írás közben nem a magyar olvasó képe lebeg a virtuális horizontjukon. Pedig ez még írói képnek is szép volna, de ők erre sem figyelnek, mert egyedül az élteti őket, hogy külföldön is befussanak.
Parti Nagy, Spiró, Nádas és néhai Esterházy számára az írás üzleti vállalkozás. Demeter Szilárd nyilván hosszasan beszélgetett velük, onnan tudja ezt. Miközben kikandikált a farzsebükből a számlakönyv, elmondták neki, hogy azért írnak, mert ki szeretnének jutni a világpiacra. Azért lettek írók annak idején, már a középiskolában is azért írták első zsengéiket, egyetemistaként pedig a többit, hogy majd befussanak az ottani piacokon. És nagyon bántja őket, hogy be vannak szorítva a magyar nyelvbe, mert bár a magyar nyelv szép és gazdag, lélekben legföljebb, ha 15 millióan beszélik, miközben az angolt sokkal többen.
Azért van bíztató is abban, hogy Demeter Szilárd nem kötné az irodalom támogatását hűségnyilatkozathoz. Nem lesz muszáj (négy felmenőig igazolt) két tanú előtt kijelenteni, hogy írás közben a magyar olvasó képe fog virtuálisan az író szeme előtt lebegni. Legföljebb közpénzt nem adna ilyenre Demeter Szilárd, de a magánpénz felhasználását egyelőre nem tiltaná be.
Végezetül, nem tanulságként, inkább csak azért, mert szép, jó és sikeres, idéznénk Gabriel Garcia Márquez: Száz év magány című könyvének első mondatait.
„Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aurelano Buendia ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkor húsz vályog- és bambuszházból álló falu volt egy folyó partján, melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölgyött. Annyira új volt a világ, hogy sok minden még nevet se kapott, s ha meg akarták említeni, ujjal mutattak rá.”
Kolumbiai író volt-e Gabriel Garcia Márquez vagy csak kolumbiai és még valami más?
Föld S. Péter
Author: Föld S. Péter
Föld S. Péter 1951 október 4-én született újságíró, író, humorista. A budapesti Metropol munkatársa. 1980-1990 között a Lúdas Matyi újságírója. 1991-1998 között a Kurír rovatszerkesztője volt. Művei: A téma az ágyban hever (1987), Jó játék a rajzfilm (1988), Röhög a belosztály (1988), Adócsalók kézikönyve (1988), A kutyafáját (1988), Autós szextúrák (1988), Ahogy azt Móricka elképzeli (1989), Disznó viccek gyűjteménye (1989), Miért nem bírjuk az ügynököket? (2004), Bolsik, ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz! (2005).
12:04 du.
Demeter Szilárdnak, a Petőfi irodalmi múzeum újonan kinevezett igazgatójának igazgatói hitvallásából (pályázatából) vett szemelvény:
”2. A PIM legyen a kortárs irodalom kovásza és kapuőre. Meg kell újítani és ki kell egészíteni a PIM eszköztárát. Jelenleg a PIM-nek a kortárs irodalom jelenére, és ami fontosabb: jövőjére vajmi kevés befolyása van. ”
PIM (Ars) Poetica
Írta: Döncike Szöszmösz
Kortárs írók hergelője
Kovásza és kapuőre,
lábtörlője, pőre bőre
Az leszek, az leszek!
Kortárs írót faragok ,
Akiből csak akarok,
Áthágom az igeidőt,
Kortárssá teszem a jövőt!
Azt teszek, azt teszek!
Akárki megnézheti,
Hogy lesz minden Nemzeti,
Szlovák, cigány, sváb és zsidó,
Nem lesz itten többé író,
Kibelezem valamennyit,
Most csak ennyit, most csak ennyit!
12:41 du.
Nagyon szeretem az iro konyveit.
12:44 du.
Pl. A Szaz ev magany c.konyvet olvasva, szinte erzi az ember az ottani hoseget.
12:54 du.
Mikor konyvterjeszto voltam, megvolt Ady Endre es Jozsef Attila versei angokl forditasban NEM h hoztak le a forditasok a koltok verseinek hangulatat’
1:31 du.
A magyar irok es koltok megvoltak atkozva a magyar nyelv altal.
Egy nyelv amit a vilagban alig lenne egy jelentos szamu ember delni vele.
De a kis nemzetbol jottek nehanyan akiknek muvei idegennyelvre elerte a nivot forditani.
Ha valamivel ugyesebbek, szaporabbak es nemi-erofesziteseiket a kozosseg erdekeben veltek volna meg azsiai-eredetuk-idejetol, vilagszerti sikereket erhettek volna el.
Igy, sajnos csak az elszeledes a lehetoseguk.
S a pusztitasiktol soha nem voltak kepesek elmenekulni.
3:15 du.
Fiatalkoromban a laktanyák kapujában kétfelől állt egy-egy ágyú (többnyire makett), mintegy kapuőrként. Az a mondás járta: Miért van két ágyú a laktanyakapuban?
Hogy be ne szökjön az értelem, meg a logika…
7:40 du.
Talalom
A magyar bakaknak nem volt szuksEGUK sok lohikara, kam
nem natorsagra. HANRM BATORSAGRA’
9:13 de.
Figyelő! Nyilván ezért nem nyertek háborút vagy 500 éve…
2:33 du.
Talom
2019 február 8
9:13 de.
Nem hinnem’ Inkabb azt, hogy az ellenseg mindig fölényben volt a magyarokkal’
Kulonben , nem a baka dont a hadaszatoknal, hanem a mindenkori kormany es a hadvezerek’
2:38 du.
AZ n eletemben ket hatalmas orszag veszelyezteyye a beket, a naci nemet es a orosz. A nacik lerohantak es ellfoglaltak Magyarorszagot es az orosszal meg hadi allapotba kerultunk a vezetoink hibaibol’
4:34 de.
Figyelő – Ön szerint a magyar „bakáknak” nincs szükségük sem logikára, sem értelemre, sem katonai hadviseléshez szükséges egyebekre, csupán bátorságra, akkor jogos talalom kérdése, hogy miért vesztették el rendre a háborúikat? Talán nem voltak elég „bátrak?”
Ha pedig – az Ön magyarázata szerint – mindig a „fölény” nyert, nem kellett volna ennek felismeréséhez, és átlátásához némi stratégiai ismeretet is, aminek alapja az értelem és logika?
Csak és pusztán a bátorság okán még nem nyert háborút senki, csak regényekben, vagy ifjúsági kalandfilmekben – kellett oda még egynémely dolog!
Volt itt nekünk egy kisgazda politikusunk (nemrégiben halt meg) aki azáltal, hogy a honvédelmi bizottság elnöke lett „nagy hadászati szakértővé vált” és elhíresült mondása szerint ” egy magyar katona egy szál szuronnyal többet ér, mint egy amerikai katona ötezer rakétával” – nos, az Ön elképzelése igen csak hajaz erre az enyhén szólva is gyermeteg meglátásra!
8:33 de.
talalom
2019 február 7
3:15 du.
Nálunk a zalaegerszegi Petőfi Laktanyában az a mondás járta (a humorérzékkel megáldott tisztek körében is) hogy a kapu-örség van azért..
8:34 de.
Kerekes Sandor
2019 február 7
12:04 du.
DDDDDDDDDDDD
DDDDDDDDDDDDDD
DDDDDDDDDDDDDDDD
8:37 de.
Sírva röhögök a cikkben idézett „ars-poeticán” vagy mifenén
2:35 du.
Geyza, pedig inkább sírhatnál. Mert ez a mi emberminiszterünk,Kásler, akit egyre inkább hatalmába kerít a dementia senilis, az ifjúgárdista Gajdics lapjában alkalmazott kultúrkampf-komisszár egyetlen intésére leváltotta a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját, a kulturált és művelt, három nyelven beszélő Pröhle Gergelyt, aki még a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője tisztét is betöltötte, és kinevezte a helyére ezt a határontúli perverz idiótát, aki a Tökös püspök sajtófőnöke volt, de túl sok köze nincs a magyar irodalomhoz, hogy „rendet csináljon” a magyar irodalom és kultúra vonalán.
Jellemző, hogy ilyen pályamunkával nyerhetett, amin te sírva röhögsz. de el lehet olvasni, ez mit hordott össze a pályázatában, amire kinevezték: https://pim.hu/sites/default/files/news/attachments/pim-dsz-palyazat-20190116.pdf
2:45 du.
Bendegúz, maga már megint eltalálta szarva közt a tőgyét. A magyar irodalmat egy körülhatárolt területen, az ott használt nyelven, elsősorban az ott lakók számára íródott művek alkotják. Nem okvetlenül a világhír a célja, hanem az ott élők életének bemutatása, szebbé tétele, bár ebből természetesen a tágabb világnak sem kell kimaradnia.
A japán haikukat sem csak a japánok ismerik, bár a nyelvük és az írásmódjuk speciális.
2:55 du.
Tüske Zsófia
2019 február 11
2:35 du.
Van egy határ amin túl már minden mindegy.
8:58 du.
Milyen szép az én hazám és az én népem nyelve:
https://www.youtube.com/watch?v=jmwkVMsx0Dk
És érdemes elolvasni a kommenteket is.
Minden ott van.
12:04 du.
a bendegizinek adni, hogy fordítsa angolra
Vajon ezt melyik más élő nyelven lehetne így elmesélni?
A Falu végén kurta kocsma:
Telepszegleten szeszelde
csermely mellett elhelyezve,
benne kedve tetszelegne,
teszem fel, nem esteledne.
Egek rendre estelednek,
erek, berkek csendesednek.
Dereglye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.
Szeszelde bezzeg nem csendes,
zeng-peng benne zene rendes.
Szesz ereje szerteterjed,
embereknek kedve gerjed.
Hej, menyecske, kedves lelkem,
erjedt hegylevet kell nyelnem!
Legyen hetven esztendeje,
de meg heves szesz ereje!
Zenemester, sebesebben!
Kerekedett fene kedvem.
Keresetem szerteverem,
lelkemet meg eltemetem.
Megjelennek rendelettel:
csendesebben kedvetekkel!
Telep feje heveredne,
esetleg elszenderedne!
Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zengjen, szedte-vedte,
pendelyemnek lehet veszte!
Esmeg mennek, reteszt vernek:
Legyenek csendesek kendtek!
Szentek lelke legyen velek,
kedves egyetlenem beteg.
Feleletet egy meg nem tett,
berekesztnek szesznyeletet.
Zene menten befejezve,
s szertemennek csendesedve
budzsuhaha