A Görög eljött Budapestre
Domenikosz Theotokopulosz 1541-ben született Kréta szigetén. A világ ma úgy ismeri a nevét: El Greco, A Görög. Ő lett az európai képzőművészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere. A magyar közönség korábban még soha nem láthatott az ő életművét ennyire átfogóan bemutató kiállítást. A budapesti Szépművészeti Múzeumban 2023 február 19-ig látogatható tárlaton megismerhetjük a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen mintegy hetven művet felsorakoztató kiállításon több mint félszáz alkotást ismerhetünk meg a spanyol-krétai mestertől.
A magyar Szépművészeti Múzeum őrzi az európai kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét. Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festmény található nálunk. A Szépművészetiben látható művek mellett a tárlatra most több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art kölcsönzött alkotásokat. A nagyszabású bemutatóra olyan kiemelkedő művek érkeznek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Laokoón a washingtoni National Gallery of Artból. El Greco ma a múzeumi világ egyik állócsillaga. Nem mindig volt így, mert ezt a fantasztikus mestert élete végén szinte elfelejtették és később újra fel kellett fedezni – mondta el róla dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Volt ebben szerepe az egyik legjelentősebb magyar műgyűjtőnek, Nemes Marcellnek is, az ő gyűjteményében Rembrandt és mások mellett 12 El Greco kép is helyet kapott. Amikor 1914-ben pénzügyi zavarba került, felajánlotta megvételre a magyar államnak – nem éltek a lehetőséggel. A gyűjteményt Párizsban árverezték el közülük egy most – állandó letétben – visszakerült a Szépművészeti Múzeumba, Így az itteni képek száma már hatra emelkedett. Ez a kiállítás áttekinti az életmű egészét. A kezdetben még bizánci hatást mutató művektől, a késői főművekig, minden teremben fantasztikus alkotásokat láthatunk. Köszönhető ez elsősorban dr. Leticia Ruiz Gomez asszonynak, aki a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjtemények igazgatója és ennek a budapesti kiállításnak a kurátora, az El Greco életmű katalógus szerzője. Az ő véleménye szerint Greco az egész művészettörténet egyik legmeglepőbb pályaívét mutatta be és bontakoztatta ki a pályafutása alatt. Több mint ötven éven keresztül volt jelen a bizánci, a velencei, a római és a spanyol festészeti iskolákban. Bejárta egész Itáliát, hogy a reneszánsz nyugati festészettel megismerkedjen. Nagy utazása végül Spanyolországban ért véget. Itt nem sikerült II. Fülöp kegyeit elnyernie, Greco legfőbb megrendelője az egyház lett.
Nem véletlen, hogy a kiállítást idősebb Szent Jakab zarándok apostol ábrázolása nyitja meg. Nagyon jól bemutatja, hogy Greco egész Európát átszelő utazásai és a spanyol kötődése milyen szimbiózisban állnak művészetével. Bátran elmondhatjuk, hogy minden idők egyik legzavarbaejtőbb és legrendkívülibb pályafutásának tanúi lehetünk. Személyisége lebilincselő. Azt mondják róla: Picassót leszámítva nem létezik más olyan művész a világon, aki képes lett volna egy festészeti nyelvezetből kiindulva, oly mértékig elsajátítani annak minden jellegzetességét, hogy átalakítsa és végül egy teljesen egyedi, sajátos, új stílust hozzon létre. A tárlat időrendben vezeti végig a nézőt azokon a földrajzi helyeken, művészeti központokon, ahol a mester megfordult. Hét, tematikus és kronologikus fonalat követő szekcióban mutatja be a kiállított műveket, azzal a szándékkal, hogy általuk, valamint a fal- és szekciószövegek, képfeliratok, audiovizuális eszközök segítségével a látogatók behatóan megismerkedhessenek a spanyol-krétai mester egyedülálló munkásságával. Életművének egy fontos fejezete a világi portrék készítése, melyek a kor toledói társadalmát mutatják most be számunkra. Élethűen és nagyon közeli ábrázolásokon láthatjuk a szenteket is, őket mindig sajátos, egyéni vonásokkal ruházza fel. Ezt leginkább az apostolok ábrázolásában figyelhetjük meg. Szent Pált például az egyik képén tudósként jelenítette meg, a szent attribútumát pedig – a kardot – a háttérben helyezte el. Az arc ábrázolása annyira karakteres, eleven, hogy több kutató is felvetette: lehetséges, hogy önarcképről van szó! A másik nagyon fontos szekció a Szent Ferenc ábrázolások bemutatása. Miután Greco letelepedett Toledóban, felismerte a hódolatra, tiszteletadásra alkalmas képek iránti keresletet és megpróbálta ezt az igényt kielégíteni. Az általa megteremtett új Szent Ferenc ikonográfia kiválóan alkalmas volt az imádság és a bűnbánat gyakorlására. Az 1595-ben festett képén Ferencet erőteljes megvilágításban, sötét háttér előtt látjuk, a szent előtt a meditációhoz szükséges két tárgyat, a koponyát és a keresztet helyezte el. A koponya éles rajzolatú és aprólékosan kidolgozott. Bár a feszület ugyanaz, amit már több festményén is láthatunk, Krisztus alakja másként jelenik meg rajta. El Greco egyéni leleménye, hogy ezúttal realista módon, színekkel ábrázolta a Megváltó szobrocskáját. Fontos részét képezik az életműnek a Jézus ábrázolások. A kiállításon sok nagyszerű kép látható ebben a témában. Jól mutatja a budapesti kiállítás nemzetközi rangját és külön figyelmet érdemel az 1577-79 között festett Krisztus feltámadása. Greco Toledóba érkezésének kezdetén az első megbízások egyike volt a Santo Domingo el Antiguo rendház új templomába kért oltárkép. Ezt a művet mindmáig az eredeti rendeltetési helyén, a rendház templomában őrzik és soha korábban el nem hagyhatta Toledó városát. Ez az első alkalom, hogy bárhol máshol is látható! A képmező felső részét Krisztus nyugodt és méltóságteljes alakja uralja. El Greco belekomponálta a festménybe a fehér ruhát viselő ismert helyi szent, Ildefonzt alakját is. A kiállításnak talán mégis a leginkább megkerülhetetlen műve az állandóan idehaza látható Bűnbánó Magdolna. Ez a múzeum legkeresettebb festménye, azt is tanúsítja, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum – ha őt kérik – hasonlóan nagylelkűen fogadja a külföldi múzeumok megkereséseit. Elmondhatjuk róla, hogy Mária Magdolna alakja itt az egyik legtökéletesebb megtestesítője a keresztény ikonográfiának. Ábrázolása a tridenti zsinatot követően vált különösen kedveltté. Greco számos Magdolna képe közül ez kötődik legszorosabban a velencei festészethez és Tiziano művészetéhez. A fedetlen keblű alak beállítása, jobb kezének – sokak által megmagyarázhatatlannak tartott – jellegzetesen összeillesztett ujjai tizianói mintát követnek. A fény és a felhők mintha formai párbeszédet folytatnának a figurával, ezt a fogást Greco a későbbiekben is gyakran alkalmazta.
Élete legutolsó szakaszában a görög festő mindinkább befelé fordult. Ekkor alkotta meg élete legszemélyesebb, leglíraibb és legnyugtalanítóbb műveit, melyeket a következő századokban teljes értetlenség övezett. Az őrület termékeinek, egy bizarr különc eltévelyedésének vélték őket, melyek majd a 19. század végétől a modern művészetet átformáló avantgárd mozgalmak előképeivé váltak. Az életműben egyedülálló alkotása a görög mitológia nevezetes témáját, Laokoón és két fia halálát dolgozza fel. Az emberi testeket az anatómiai ismeretek birtokában, mégis víziószerűen jelenítette meg. Az alakok egymást kiegészítő beállításai a klasszikus szobrászatból származnak, de mégis jelentősen eltérnek a Vatikáni Múzeumban látható Laokoón-szoborcsoportétól. Az i.e. 2. században keletkezett eredeti művet 1506-ba találták meg Rómában, El Greco az utazása során láthatta.
4:46 du.
Köszönjük, András ! -g-
3:03 de.
˙
„…ezt a fantasztikus mestert élete végén szinte elfelejtették és újra fel kellett fedezni…”
Na persze nem úgy magaskapcsolatú Baán László igazgató és Vár-ligetprojekt menedzser urat, mert szervilis cikkírónk egy-egy szép(m)ívű nyelvcsapással bármikor megillet, ahogy csak teheti.
Biztosan így éri meg neki…
Tegyük hozzá, hogy ez a tudósítás amúgy egészen jóra sikeredett.
-G-
2:09 du.
Gorogszarmazasu volt azert a nev ragasztva lett ra.
De a Spanyol muveszet egyik leg-kiemelkedobb muvesze.
Mindharmuk muveiknek ismertetese kivallo cikk lehetne itten, s persze neheny muveik bemutatasa is.
How about egy cikk az El Prado-rol?
11:38 de.
A volt Spanyol Birodalom nagy mesterei voltak; El Greco, Velaquez es Goya, a modern-idok spanyol muveszei; Dali es Picasso.
Aki valaha Madridban utazna, javaslom NE feledje el meglatogatni az El Prado-t.
Egyeni velemenyem hogy igen vetelkedik, ha nem felulmulja a Louvre-t.
11:48 de.
Az újságírói etika része az olvasó véleményének tiszteletben tartása. Eddig sem reagáltam egyetlen véleményre sem, ezután sem fogok, most – kivételesen megteszem, egy mondattöredék miatt:
„szervilis cikkírónk egy-egy szép(m)ívű nyelvcsapással bármikor megillet, ahogy csak teheti.”
A tudósítás képet közöl egy eseményről. Ha egy igazgató az általa vezetett intézmény várhatóan kiemelkedően sikeres rendezvényének megnyitóján – a témához tartozóan – szól, annak egy pontos tudósításban szerepelnie kell. Szervilitásról és egyebekről tehát nem beszélhetünk.
Egyébként pedig fizetek egy stampedli gulyásszaftot annak, aki „Vár-ligetprojekt menedzser”-ről bármelyik cikkemben egyetlen szót talál!
2:15 du.
Révay András
2022 november 5
11:48 de.
Kedves Uram, szerintem szamárság volt erre a vélt politikai elvakultságról árulkodó, személyeskedő provokálásra reagálnia, mert nincs oka mentegetőzni, viszont szerintem a hálás köszöneteket megérdemli nagyon szinvonalas és szándékosan apolitikus ismereterjesztéseiért!!
4:41 du.
Révai Professor úr
Ugyan nem sokat nyom a latba még egy személy hálás köszönete valamennyi itt megjelent munkájáért.
Talán csak annyi, hogy azt gondolom bejegyzéseimet tekintve nem szükséges elfogultságom mentességét bizonygatnom, … hiszem ….
Életem folyamán okszor, igen sokszor inkább választottam magam megkárositását is inkább, mint hogy feladjam – NA NEM VALAMILYEN ELVEIMET – hanem igenis, hogy elismerjem azt ami elismerésre méltó, és megvessem azt ami megvetésre méltó
A megvetésre méltókba még inkább beletartoznak azok a személyek, akik valamilyen önös érdekekböl kifolyólag alamuszi módon kevernek bele másokat olyasmibe, amitöl az illetö személye, cselekedetei mesze távol állnak,
De, nekik szükségük van arra hogy a kis „házi konspirációjukat” valamivel mindig alátámaszthassák
Ilyen személyekre mindig bizton számithattak az éppen hatalmon lévö csoportok, vagy éppen az ellenükre törö konkurrens csoportjaik
Ezeknek magánvéleménye nincs – pusztán ezen hatalmi marakodóknak a véleményeit terjesztök, azoknak a „fegyverhordozói”, amugy nem kicsit aljasul önzö szándékból
Ugyhogy Professor Úr én is nagyon-nagyon sok örömet és égeszséget kérek önnek a Jó Istentöl – kicsit hazabeszélve – arra is, hogy nekik is itt ezekböl az elhulajtott magvakból még sok-sok virágot hozó, gyümölcsöt termö fa nöhessen
Ezeknek a fáknak az árnyéka hüsölést is hoz
Az ezekre acsorkodóknak az árnyéka viszont nehogy az égig nem ér, hanem a olyanok mint a pusztai kaktuszok:
Sem hüsölést, sem megpihenést nem adnak
Árnyékuk nincs, de tüskéjük az böven
10:50 de.
GABRIEL fejen utotte a szeget hozzaszollasaval, habar eltert a szerzo megjegyzesetol es cikkenek alanyatol.
De a kerdesem , inkabb megjegyzesem lenne, hogy az utobbiakban csupan Pesti kulturalis esemneyekrol, bemutatsokrol es kiallaitasokrol jelenik meg ismertetes, ami remesen tavol esik a KMH eredeti celjaitol , tehat nem csoda hogy a hozzaszollok tovabba csak az altaluk gyakori alanyokon teszik tovabbi meglatasaikat.
De vajon miert tortenik az???
Nem lenne senki sem tobbe irni cikkeket a magyarorszagi politikai, gazdasagi esemneyeken????
Mert valaojaban azt tukrozi a KMH cikkek alanyai.
S az nem erdekeleseket-gerjeszto am, kulonosen a kulfoldiek-szamara!!!!
10:56 de.
ELEMER;
Talan inkabb vartad volna hogy a szerzo inkabb az El Prado vagy a Louvre kiallitasain is kozolt volna nemi ismertetseket.
Velenem, hogy kepes lenne FODOR vilagszerte legismertebb utikonyvet is versenybe venni.
De hozzaszollasaban tett allitasat tagadhatalanul megszegte.
Mert „kiveteles” igeretkezes remesen furcsa am.
12:48 du.
BENDEGUZ
2022 november 8
10:56 de.
„ELEMER;
Talan inkabb vartad volna hogy a szerzo inkabb az El Prado vagy a Louvre kiallitasain is kozolt volna nemi ismertetseket.”
Azt is megköszöntem volna, de így sokkal büszkébb lehetek és még benzint is spórolhatok! 😀