Rózsa, titok, jelkép
Múzeumok, galériák termeihez szokott látogató számára felettébb különleges helyszínen nyílt meg egy szemléletében és tartalmában is érdekes gondolatokat kínáló kiállítás. Budapesten, a IX. kerületi Bakáts tér 1. szám alatt – szó szerint alatta – megbújó „Bakáts bunker” nyolcvan évvel ezelőtt talán légópince lehetett, bár a mostani látogatói között már alig lesz valaki, aki tudja, mit is jelent ez a szó. Nem baj! Aki oda leérkezett, nem ezen fogja törni a fejét, lefoglalja majd ismerkedés az alkotásokból kiáradó szellemiséggel. Megfejteni nem kell, mert bizonyára minden nézőnek, minden egyes kép, mást és mást fog jelenteni.
A tárlat központi témája a rózsa, melyről a művész, Hollai Krisztina is elgondolkodott már: milyen rétegezett jelentéseket hordoz és hogyan alakultak ezek az idők folyamán? E szimbólum teljes felfejtése szinte lehetetlen, hiszen folyamatosan változott és idomult az egyes korok kulturális és társadalmi eszméihez. Őt különösen a virág női minőségének mitikus dimenziója érdekli. Számára a rózsa nem csupán a szépség, a szerelem, hanem a modern nő új identitásának kifejezési eszköze, amit már nem a férfiak határoznak meg, noha ez a virág az ókori, mediterrán társadalmakban a férfiasság, a katonai erény jelképévé is vált. Később, a forradalmak, szabadságharcok során a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméinek is megtestesítője volt, hiszen a kokárda is egyfajta rózsa! 
A kiállítás munkái közelről komolyabban is megvizsgálandó installációk. A több képen is látható fekete-fehér kockás padló egyféle dualista világkép, amit a középkori misztika igencsak kedvelt. Kora-középkori festményeken gyakran megjelenik, sok esetben felülnézetben, fittyet hányva a perspektívára. Más helyen a művész a sziromszőnyeg hagyományt szerette volna (és szereti is) megidézni, képei több irányú asszociációra alkalmasak. Itt-ott felfénylik az abszurditásba oltott nyitottság, a fellélegzés, a befogadás óhajtása! Megjelenik az ókori eredetű hagyományt tisztelő, rituális étkekből összeállított asztal-teríték is. A motívumok persze változhatnak, az évezredes szimbólum gránátalma mellett megfér a szódásszifon is. 
A kiállítást megnyitó Nagy Zopán, fotóművész, költő elmondta: a művésznő, ezen összetett tárlatra és témára készülve esszét is írt a rózsa szimbolikáról. Emlékeztetett arra, hogy a képeket szemlélve például Seikh Szádi Muszlih-ad-dín (XIII-ik századi) perzsa költő Rózsáskert-je is eszünkbe juthat. Szádi, korának legnagyobb keleti moralistája volt. Kíváncsisága és tudásszomja mintegy 30 éves utazásra sarkallta. Ezután, igazi szufistához méltóan visszavonult és átadta magát a szemlélődésnek. Hiszen a hermetikus tradícióban a bölcsek, az avatottak számára elegendő egy utalás, mert a mélyebb igazságot jól ismerik. A piros zászló például akár a vérrel átitatott rózsa újjászületés-jelenése vagy az alkímiai transzmutáció illusztrációja is lehet.
Felbukkannak visszatérő kérdések: A Fehér királynő trónjába beülni ki merne? Ebben a jelképben a fehér és vörös rózsa a király és a királynő egyesül. Máskor viszont az összetartozás szimbólumaként egy lombikban ábrázolják a két, eltérő színű rózsát. A „sub rosa” kifejezés fogalomtitkokra és intim szituációkra utal. A rózsamisztika másik, képzőművészetileg is izgalmas aspektusa a memento mori, a középkori szerzetesek egyik jelmondata, amely az élet mulandóságára emlékeztet. A virág szépsége rövid, hamar elhervad, de a rózsa egyben az újjászületés optimista üzenete is. Az ugyancsak szimbolikus „Nem rozé fröccs” című kiállítás október 12-ig látogatható a Bakáts tér 1-ben, a Bakáts bunkerben.
Author: Révay András
Dr. Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28.) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99.), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Érdeklődési területe: egészségügy, utazás, gasztronómia, borászat, kultúra. Ma már nyugdíjas.
6:39 de.
A késő-román, illetve a gótikus keresztboltozatok csúcsán
elhelyezett, az egyébként statikai célt szolgáló zárókövön
igengyakran alkalmazott faragott növényi díszítések közül is a
leggyakoríbb növényi elem a stilizált rózsa motívum volt, mely
alatt gyakran tartottak titkos, vagy titkokat tartalmazó
rituálékat. Ugyanezen a fölszentelt „rózsa alatti” – sub rosa –
helyeken helyezik el az oltárt tekintve, hogy ez a szimbolikus
székhelye az oltári titoknak, közte az eucharistiának is.
Ugyanakkor már a korai középkorban is ez (ezek a helyek) volt
minden titkok székhelye a kresztesek és a Templomos Rend
idejében is.
Eskűk, esküvők s minden „titkos” fogadalmak helyéül ezt a
teret, a „rózsa alatt” választották ki.
12:47 du.
Semmi mas nem leheto ezen a lapon mint a Ludas Matyi borasza alatali jelentesek a Pesti kiallitasoknak?
Mit jelent ez a KMH jovojere vonatkozoan?
7:23 du.
Az elozo cikk hozzaszolasaihoz:
Ródeo11
2024 szeptember 21
2:36 du.
Furcsa, de ha tényleg megmutatod az emberi oldaladat, akkor sok mindenben egyet tudunk érteni. (Ez a franya zsidógyűlölet és marxizmus dolog megöli a lelkedet, talán át kéne gondolnod, és akkor lehetnél szalonkepes.
Egyébként én is rájöttem, hogy akik Magyarországról kommentelnek, azokat általában semmi más nem foglalkoztatja, csak a magyar belügyek, és a legtöbbjük annyira szűklátókörű, hogy nem is vesződnék velük vitatkozni. Nekik a Zorban olyan, mint neked a zsidók és a burzsuj.
Ródeo11
2024 szeptember 22
1:00 du.
Hát, én is ugyanígy éreztem a Bibliával kapcsolatban, mint te, gyerekkoromban. De én időközben felnőttem, és nem mondok véleményt olyasmiről, amiről nem tudok. Annak idején, kezdeményezően, elolvastam a Bibliát, aztán több biblia apologetikust és bibliakritikust is. Előtte bizonyos természettudományokról is tanultam.
Te viszont elég bátor vagy ahhoz, hogy előadásokat tarts valamiről, amiről fogalmad sincs.
Azt hiszem, már említettem, hogy veled ellentétben én nem kapok orgazmust, ha látok egy híradást az emberek öldökléséről. Nem szeretem azt se ha arabokat, és azt se ha zsidókat gyilkolnak – ami biztos vagyok benne, hogy neked újdonság. Megvárom, amíg a háború véget ér, és akkor talán mondok valamit.
Mondtam én valaha, hogy pszichiáterhez kellene menned?
Ródeo11
2024 szeptember 23
11:43 de.
„tengerméj és őszinte tiszteletem szuperkarakterizált kiemelésével meg szeretném tőled kérdezni, miért kell a zsidókkal foglalkozni?”
Bugyutacska, te vagy az, aki hétről hétre újraindítod a szokásos zsidózást. Miért nem teszed fel ugyanezt a kérdést magadnak?
7:27 du.
Geyza
2024 szeptember 22
5:30 de.
„Beirtok valamit, pl „a sárga bableves jobb volt a NER előtt”mire ez vagy ezek a bértollnokok széjjel nyomják a topicot. A hülye baromságaikkal.”
Nos, ez kapcsolódik ahhoz, amit Rodeónak írtam: Először is, ha lenne valami érdemi cikk a KMH-n, nem bánnám, ha megbeszélnénk. De hála a világ legkiválóbb demokráciájának és Kanada legfényességesebb szabadságpolitikájának , ma már csak arról a sárgabablevesről tudunk cikket írni, amit te nagyon jól leírtál. De – akár hiszed, akár nem – ez a sárgabableves a baromság, nem az, amit mi írunk.
Másodszor pedig, Rodeo és én Kanadában élünk. Törődnénk a sanyarú helyzeteddel, hogy vakon kiszolgálnád a globalista elvtársakat, amíg minden magyart el nem űznek Magyarországról, abban a reményben, hogy egyfajta ázsiai-afrikai vegyes Londonban vagy Párizsban mosogassanak, de jelenleg az elvtársaid nem tudják elpusztítani Magyarországot, úgyhogy bocsánat, de leszarjuk a te és elvtársaid gyerekes hazugságait.
„tisztelthölgyeimésuraim”
2024 szeptember 23
2:14 de.
Nem akarlak megbántani, de a logikád valahogy így néz ki:
Nem tudod, mi történt tegnap Lebrijában (Bucaramangától kicsit nyugatra), tehát felületes vagy, azaz el sem olvasod az anyagot, amiről vitatkozol, vagy csak átfutod, ahelyett, hogy értelmeznéd.
És hadd világosítsalak fel, attól, hogy valaki nem hallott egy hírről, még nem jelenti azt, hogy értelmezte is azt. Tehát két hamis előfeltevésből indulsz ki, és ítélkezel felettem. Bocsáss meg, ha nevetnem kell.
Még egy részlet: Sajnos az általad említett elvtársak általában totális baromságokat kommentálnak Magyarországról, ami minden normális emberből ezen a bolygón automatikus reakciót vált ki, nevezetesen egyszerűen átugorja a kommentet.
7:28 du.
BENDEGUZ
2024 szeptember 23
12:38 du.
Bendi, be kell vallanom, hogy már unom a retardált „érveidet”. Ne is beszéljünk a „tényeidről”, amelyeket még egy 3 éves gyerek is nagyon könnyen meg tud cáfolni. Csak szaporítani akarod a szavakat minden ok nélkül.
De mondok neked valami forradalmi dolgot, amit biztos vagyok benne, hogy még sosem hallottál: A régészeti leletek nagyon érzékenyek az értelmezésre. Én persze nem vagyok régész, de annyit tudok, hogy 2 régész 3 különböző módon fog értelmezni egy kovakődarabot.
Ráadásul megpróbálsz velem vitatkozni, miközben én egyetértek veled. Tudom, hogy a 2Mózes 23:27-30-ban:
„Az én rémületemet küldöm eléd, és megölöm mind a népet, amely közé jössz, és minden ellenséged nyakát neked adom. És elküldöm előtted a darazsat, és kiűzi eléd a hivitát, a kánaánitát és a hettitát; nem űzöm ki őket eléd egy esztendő alatt, hogy ne legyen pusztaság a föld, és a mezei vadállat elszaporodjék ellened; apránként űzöm ki őket eléd, amíg gyümölcsöző nem leszel, és nem örökölted a földet.„”
És aztán a Bírák 3.1-ben: „És ezek azok a népek, amelyeket az Úr elhagyott, hogy Izráelt próbára tegye általuk…”.
Tehát ekkor már Jehova próbára teszi az izraelitákat. Érdekes, nem igaz?