Sok ember lenne kíváncsi, mi mehet a szinfalak mögött. Ha egy szinházi előadás „műhelytitkaira” kiváncsi valaki, az többé-kevésbé megoldható az érdeklődő számára. Ám a politikai szinfalak mögé alig kaphat betekíntést, még egy képzett újságíró sem. Sorolhatnám az elmúlt időszak politikai sakkhúzásait, de nem akarom ezzel untatni az olvasót. Csupán csak egyet emelnék ki a sok közül, mivel nagyon sok politikust és üzletembert érintett az ügy. Az elhíresült Panama Map, amely fényt próbált vetitetni a világ nagy adócsalóira. Ám hiába tudunk meg egyre többet erről, radikális változásra nem igen lehet számítani. De nem is ez volna a mondandóm, pusztán azt szeretném […]

Miközben egyre furfangosabb utakat találnak ki, az Európába igyekvő menekültek, az „Unió” döntéshozói nagy kapkodásba kezdtek. Törökország, kihasználva az adott helyzetet, újabb zsarolási hadjáratot hirdetett. A menekültek túlnyomó többsége, először Törökországban talált menedéket, de az ott uralkodó állapotok, és a már Európa úgynevezett „jóléti” államaiba eljutott társaik mende-mondái alapján pénzt és energiát nem kímélve, hamar a hátuk mögött tudták ezeket a menekült táborokat. Az útírány módosult, mert Olaszország és Görögország elérése lett a fő cél. Mind a két ország az Európai Unió tagja. Miért szükséges, hogy ezen országok valamelyikében érjenek partot a menekültek? Ahhoz, hogy az EU más országaiba mehessenek […]

Az utóbbi időben ismét egyre több szó esik arról, hogy az Európai Unióban Görögországnak nem szabadna résztvennie. Nem is olyan régen még a görögök azon „hezitáltak”, hogy maradjunk vagy ne maradjunk az euró zónában, tartozzunk avagy ne tartozzunk. Az EU lehetetlen helyzetbe hozta Görögországot azzal, hogy megtagadta a további hitelek illetve segélycsomagok további folyósítását. Akkor mindenki azt gondolta, hogy pusztán csak pénzről van szó, ám ennél sokkal többről van szó. Már akkor elkezdődött a menekült áradat a Közel-Keletről és Görögországot szemelték ki, hogy ezt képes lesz kezelni. Csakhogy a görögök nem voltak hajlandók olyan könnyen beadni a derekukat, és az […]

Ez a mostani harmadik vagy másnéven „késes intifáda” sokkal kegyetlenebb mint az elmúlt kettő volt. Annó öngyilkos merénylők repítették magukat a levegőbe természetesen úgy, hogy sok ártatlan áldozatot is magukkal ragadjanak. Annó az ilyen „sahíd” terroristák családjának 15-20 ezer dollárt fizettek a terrorszervezetek vezetői. Valami miatt aztán leállt ez a fajta gyilkolás. Vagy a pénz fogyott el, vagy az önkéntesek. Ám előfordulhat az is, hogy az izraeli elhárítás emberei lekapcsolták azokat a sejteket, melyek az anyagi alapot biztosították az ilyen akciókhoz. Egy ideig nem háborgatták az izraeliket és az országba látogató túristákat ilyen akciókkal. Ám ezt az úgynevezett „nyugalmi időszakot” […]

Manapság egyre gyakoribbak lesznek az öngyilkos merényletek a Közel-keleten de szinte az egész világon. Míg régebben az elkövetők nagyrésze hős „sahidnak” akart állni, hogy majd a Paradicsomban nagy jutalmat kaphasson, addig manapság már nem ez az elfogadott. Egyre több az olyan fiatal palesztín vagy arab, aki valamilyen történés miatt (legyen az családi perpatvar, munkaelvesztése avagy szerelmi csalódás) az öngyilkosságnak ezt az újfajta módját találja ki. Míg régebben főleg politikai indíttatás vezette az öngyilkos merénylőket, manapság már ötvöződik benne minden. A kellemes a hasznossal. Egyik oldalon egy nemzeti hőst csinálnak belőle, miközben a másikon politikai tőkét kovácsolnak a dolgokból. Maga az […]

Nem szükségesek nagy katonai ismeretek, csupán az elmúlt század történelmét kellene áttanulmányozni. Mióta hadrendbe lettek állítva a repülőgépek, modernizálódott a hadviselés. A hagyományos szárazföldi erőknek még ma is jelentős fontosságuk van. Egyetlen nagyhatalom sem tudott még pusztán légicsapások segítségével győzelmet elérni. Annó a náci hadvezetés szinte naponta mért légitámadást Angliára, mégsem sikerült térdre kényszeríteni. Amerika sem tudott elérni eredményt a mostani új században a Közel Keleti háborúiban. Hiába bombázta tartósan Irakot vagy Afganisztánt. A szárazföldi alakulatok bevetése nélkül képtelenség eredményt elérni bárhol is. Miért nem vetettek eddig be ilyen erőket? Ennek több oka is van. Ha Amerika Oroszország és a […]

Lassan már több hónapja zajlik az Európát elárasztó „menekült” áradat. Hiába ültek már többször is össze az Európai Unió vezetői, eddig még nem sikerült tervet elfogadni. Egyik tagország sem volt képes olyan tervet prezentálni, amely minden tagország számára elfogadható feltételeket szabott volna. Nemrégen tartottak népszavazást Dániában. A kérdés az volt – amire csak kétfajta válaszra lehetett ikszelni – akar-e csatlakozni Dánia az Európolhoz ami a régi Interpol európai megfelelője lenne. A szavazók 53 százaléka szavazott egyértelmű nemmel. Lehetséges, hogy ez az eredmény a párizsi merényletsorozat miatt született, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kicsiny Dánia továbbra sem kér az […]

Talán napjainkban is meg van a fontossága Márai Sándor sorainak. Pedig 1945-ben írta ezeket közvetlen a felszabadulást követően. Ám olyan, mintha ma írta volna, és a mai Magyarországon. Hihetetlen, hogy véleménye, kritikája, mennyire igaz ma is. Csupán csak a szereplők cserélődtek meg a nevek. Úgy gondolom, nem követek el nagy hibát, ha a KMH olvasói elé tárom Márai sorait, különös tekintettel a mai kurzus történelemhamisító törekvésére és Putyinhoz való törleszkedésére. „Az oroszok olyanok, amilyenek, semmit nem ígértek nekünk, semmit nem akartak tőlünk, mi üzentünk hadat nekik, s most a fegyver jogán érkeztek hozzánk, legyőzött országba, mely jogcím nélkül megtámadta hazájukat. […]

Az Európai Közösség országai közül, Németország a legfavorizáltabb ország a szír menekültek között. Németország egyszer már megszenvedte a vendégmunkásokat, amikor török vendégmunkásokat toborzott. Anno az volt a terv, hogy két-három éves foglalkoztatás után, egyik a másikat váltva valamennyi hazatér majd. Nem nagyon számítottak ennek az ellenkezőjére, hogy a vendégmunkások nem két – három éves tartózkodásra rendezkedtek be, hanem véglegesre. Ezt még talán fel is dolgozta volna a német társadalom, ha ez a réteg integrálódik, és megtanulja a német nyelvet, aztán mint német állampolgár, növeli a német ipari termelés kiváló statisztikai mutatóit. Ám sem a nyelvet nem tanulták meg, sem integrálódni […]

A több éve dúló közel- keleti háború lassan eléri a jó öreg Európát is. Amikor Amerika kirobbantotta az iraki háborút, nem gondolta végig, hogy tulajdonképpen ki ellen is kell felvennie a harcot. Nem azt támadta meg aki a közvetlen veszélyt jelentette a világra, hanem a gyengébb, csak ellenségnek kikiáltott Irakot. Nem Irakot kellett volna, hanem a jóval nagyobb veszélyt hordozó Iránt. Amit akkor Amerika elrontott, annak hatásai csapódnak le most a világon. Senki sem gondolta akkor, hogy Amerika beavatkozása a közel keleten majd ekkora bajt zúdít a világra. Kitört az „arab tavasznak” elnevezett- valójában iszlám forradalom, és nem demokratikus változásokat […]

Az arab tavasz már lefutotta a magáét és nem nagyon foglalkoztatja a világsajtót. Minden évszázadnak megvannak a maga szerencsés, avagy szerencsétlen diktátorai. A valamikori „sivatagi király”, aki Maohoz hasonlóan megírta a maga „zöld könyvét” , Moammer Kadhafi már a múlté. Ám mesés vagyona még mindig a család még életben levő tagjainak a titkos számláin fial. Kadhafi a semmiből emelkedett fel egy olajtermelő arab állam első emberévé. Egy vérnélküli forradalom után ő lett Libia korlátlan ura. Idrisz király elűzése után 1969-től ő lett Libia elnöke. A megszólítás így helytelen, mivel soha sem használta ezt a titulust. A libiai forradalom vezére megszólítást […]

Ismét sikerült felfedeznem az interneten egy gyöngyszemét az antiszemitizmusnak, illetve annak támogatására irányuló írást. A cikkben szereplő könyv, amire írója hivatkozik, lehetséges, sőt egészen bizonyosan létezik. Vegyünk sorra egy pár dolgot, amiknek „átalakított” formában sajnos mai napig is léteznek. Tehát: ez az írás kifacsarva, de azt elemezi, hogy azok a zsidók, akik valamilyen mentőszervezet segítségével jutottak ki Izraelbe pontosabban Palesztinába, milyen szisztéma alapján lettek kiszűrve. Sőt! Az is igaz sajnos, hogy a Zsidó Kongresszus jóváhagyása megvolt ehhez. Magyarán szólva óhatatlan felmerül a gyanú, hogy akik megmenekültek, valóban olyan tehetős zsidók voltak, akik ki tudták fizetni a németek által szabott „taksát” […]

Még valamikor a múlt hónapban a Pázmány Péter Katolikus egyetem rektora egy olyan határozatot hozott, miszerint a Holokausztot mint kötelező tantárgyat kívánják bevezetni az egyetemi oktatásban. Az utolsó éves hallgatóknak, független szaktól, kötelező lesz résztvenni ezeken az előadásokon. Diplomát nem szerezhet egyetlen egy hallgató sem, aki nem vett részt ilyen oktatáson. A hírt hamar „felpörgette” a sajtó pró és kontra. Maga a hír nem is lett volna annyira feltünést keltő, ha ezt nem a Pázmány rektora teszi, hanem más egyetem (sajnos még nem talált kovetőre a kezdeményezés). A Pázmány egyetem nem csupán arról híres, hogy magasfokú  képzés folyik a falai […]

Egy szimbolista krapek sirámai az EU-ban avagy Orbán Viktor, mint az Európai Néppárt fenegyereke. Brüsszelben manapság Orbán Viktor egyfajta nemkívánatos személynek van minősítve. Már többször is felvetették azt a lehetőséget, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppárt soraiból. Ám ez sosem fog valóra válni, mivel a 12 fidesznyik a szavazások alkalmával jól fog jönni a néppártiaknak. Viktorunk ezúttal a halálbüntetés bevezetéséről tartott kiselőadást. Többen is lehurrogták, főleg a luxemburgi EU-s küldöttség vezetője, Frank Engel. A német CSU vezetője, Markus Ferber már kissé finomabban fogalmazott. Szerinte Orbán pusztán csak azt próbálja, hogy meddig mehet el, hol van az EU tűrőképességének a […]

Manapság minden megvásárolható. Minden pusztán csak pénz kérdése. Így van ez a médiákkal is. Ám vannak dolgok, amikről hiába tudjuk, hogy szemenszedett hazugság, az igazságot mégsem lehet megírni. Nem csak a cenzúra miatt, hanem mert bizonyos politikai érdekeket sértene, illetve olyan koszos dolgokról szerezhetne információkat az olvasó, melyek a mai akciófilmekben sem igen illeszthetők bele. Nemrégen került a könyvüzletek polcaira egy német újságíró riportkönyve, aki anno ott járt az iráni- iraki háborúban. Udo Ulfkotte a Frankfurter Algemeine Zeitung (vagy röviden FAZ) tudósítója. 1988-ban maga is tanúja volt, sőt szenvedő alanya, amikor az irakiak mérges gázt vetettek be a harctéren. 1988-ban […]