Kaptam egy levelet. Márti, aki olvasta néhány korábbi írásomat, és ebből arra következtet, hogy én tudok válaszolni a kérdésére, arról érdeklődik, hogy miért nem vagyunk dühösek. Érteni ugyan én sem értem, de megpróbáltam megmagyarázni. Kedves Péter, elég sűrűn felmerül bennem mostanság, hogy miért nem dühösek az emberek? Miért nem dühösek annyira, hogy összefogjanak? Akárhányszor kint vagyok egy tüntetésen az olyan, mintha én haragudnék egyedül azért, amit az országgal és az emberekkel tesznek. Ott állok a rendőrökkel szemben, az egy ötvenes magasságommal és kiabálok, hogy változást akarunk. De egyre többször érzem azt, hogy szinte egyedül vagyok ezzel. Az ismerőseim között rengeteg […]

Heisler András a Mazsihisz elnöke nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, és a Pócs-féle gyalázat kapcsán elmondta: ne a hitközség legyen az első, amely felemeli szavát az ilyen undorító megnyilvánulások ellen. Ez a mondata, amely a Klubrádióban is elhangzott, megosztotta a közvéleményt, sokan azt mondták, a zsidó szervezeteknek kellene elsőként megszólalniuk ilyen ügyekben. Szerintem igaza van Heisler Andrásnak, amiért nem repültek rá azonnal az ügyre. Az antiszemitizmus ugyanis nem a zsidók ügye. Az antiszemitizmus minden tisztességes, normálisan gondolkodó ember ügye. Meg kellett volna szólalnia, már régen a köztársasági elnöknek, nem is a mostani Pócs-féle gyalázat kapcsán, hanem az egész Soros kampányról kellett […]

„Ott amikor elmondta, kijött a száján a Roszatom, ránéztem, és akkor rájött, hogy hibázott, ezt a mondatot nekem nem mondhatta volna el. Akkor egy darabig néztük egymást. Azt mondtam, hogy végiggondolom az egészet, és üljünk le egy hét múlva. És akkor leültünk, és mondtam, hogy a véleményem nem változott, ebben én nem tudok részt venni. És akkor itt closing”. Ezt mondta Simicska Lajos az RTL Klubon közzé tett interjúban. Képzeljük magunk elé a szituációt. Ül két férfi, egy héttel a Fidesz választási győzelme után. Két férfi, akik mindent tudnak egymásról. Együtt indultak egy egyetemi kollégiumi szobából, ott tervezték, hogy egyszer […]

Lesz még idő, amikor majd nem az lesz, ami most van, hanem, valami egészen más. És akkor ez a nő, aki már a képen sem látszik felhőtlenül boldognak, előáll a történetével. Elmondja, hogy fiatal volt, kellett a pénz. Nem tehetett mást, parancsra tette. Megmondták neki, hogy mit mondjon. Ha nem ő mondja, mondja helyette más. És mi még mindig jobban jártunk, hogy ő mondta, mert mások még nála is rosszabbul mondták volna. Értsük meg a helyzetét, mondja majd ez a nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát. Kiadásai vannak, költségei. És a megélhetés is egyre drágább. Menjünk csak ki […]

„Érdekes döntések születnek a Kúrián a taóval kapcsolatban” – jelentette ki Lázár János a csütörtöki kormányinfón. Ez az érdekes döntés valójában azt jelenti, hogy a Kúria határozata értelmében a kluboknak el kell számolniuk a társadalmi adó alól felszabadított pénzekkel, vagyis nem lehet eltitkolniuk, hogy mire költötték a támogatásokat. Lázár János szerint tehát az lenne a nem érdekes döntés, ha a Kúria, – és az azt megelőző összes bírói szint – azt mondta volna ki, hogy nem kell elszámolni ezekkel a pénzekkel. Költsétek csak rendületlenül drága barátaim, használjátok kedvetek szerint, vegyetek rajta, amit a szemetek, szátok megkíván! Ez lenne a nem […]

„Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.” Ezt mondta Orbán Viktor a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Mindez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy új szakaszba lépett a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mostantól istent is hadba küldték. Voltak már erre utaló jelek, hiszen a papság korábban is bőszen matatott Orbán hatalmának kiteljesítése érdekében, de most úgy látszik, bajban a haza, istent is bevetették, mint csodafegyvert. Isten kegyelme tehát megnyilvánult. Sejthettük volna, ha nem lettünk ennyire gyarlók és hitetlenek. Mert mi másnak tulajdonítsuk, ha nem isteni csodatevésnek, hogy a Nemzet Veje, Tiborcz István, 29 évesen 369 millió […]

És akkor mi van? 41 százaléknak nincs gyereke, a többinek meg van. Mit tetszenek ezzel üzenni a magyar nőknek? Hogy tessék feljebb tolni a szülési százalékot? Molyoljatok a konyhában, főzzetek, mosogassatok, aztán, ha mindez megvan, szüljetek. Netán a férfiaknak szól a szöveg? Merthogy közülük sincs mindenkinek gyereke. Közöd? Nullaszázalékos pártként megint a hálószobákban matattok? Beleütitek az orrotok mindenbe, amibe csak lehet. Vasárnapi pihenőnapnak csúfoltátok, amikor bezárattátok a boltokat vasárnaponként. Úgy hallom, most megint hasonlóban mesterkedtek. „Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség”. Nekem nincs azzal bajom, ha kötelezővé tennétek a nőknek, hogy szüljenek. És az abortuszt is megtilthatnátok, meg a szexet, […]

Szeretném szeretni Magyarországot, de nem mindig hagyja magát. Van, hogy ellenszenves, visszataszító arcát mutatja, gőgös és gyűlölködő. Megmondom őszintén, néha hányni tudnék tőle. Mint például most, amikor Cserdi polgármesterét, Bogdán Lászlót bántották. Azt az embert, aki többet tett a cigányokért – és ily módon Magyarországért – mint az összes cigányvezető együttvéve. Bogdán nem elvett a romáktól, hanem adott nekik. Cserdiben rend van, a cigánygyerekek kivétel nélkül iskolába járnak, akik abban a korban vannak, gimnáziumban tanulnak. Bogdán László legutóbb felajánlotta, hogy a falujában, Cserdiben nyaralhat az a néhány menekült, akiket Őcsényből, mielőtt még megérkezhettek volna, elüldöztek. Emlékszünk arra a történetre, Magyarország […]

Állok a villamosmegállóban, gyanútlanul, kit sem sejtve. És akkor hirtelen rám mosolyog egy magyar származású milliárdos. Ismerem ezt az arcot, naponta ezerszer tolják a képembe a fizimiskáját, még a nevét is odaírják, annyira hülyének néznek, hogy azt hiszik, ha egyszer mondják, nem tudom megjegyezni. Naná, ő a Soros! A híres, nevezetes. Akitől rettegni kell, mert rosszat akar nekünk. Terve van a Sorosnak, és most azt kéri tőlem a kormány, plakáton, konzultációs levelekben, és mindenütt, ahol módjában áll elkölteni a adófizetők milliárdjait, hogy ezt a tervet, ami a Sorosé, ne hagyjam szó nélkül. Mit is mondhatnék. Káromkodni nincs már kedvem, akit […]

Nagyon mélyen tisztelt őcsényi honfitársaim! Tisztelet a kivételnek, mert nyilván ilyenek is vannak köztetek. Nem nagy számban, mert az látszana, de biztosan vannak normálisak is. Akik megmaradtak köztetek normálisnak, minden tiszteletet megérdemelnek. Tehát, még egyszer: nagyon mélyen tisztelt őcsényiek! Egyszer még nagyon fogjátok szégyellni magatokat! Azért, hogy ennyire szar emberek vagytok. Szégyent hoztatok a hazánkra, Magyarországra. Ne mondjátok, hoy megtévesztettek benneteket. Hogy félre vagytok tájékoztatva. Bedőltetek a propagandának, mert csak a közmédiának csúfolt hazugsággyárat látjátok, halljátok, olvassátok. Felnőtt emberek vagytok nagyon mélyen tisztelt őcsényiek, felelősek a gondolataitokért és a tetteitekért. Ti a gyereketeket is így nevelitek? Hogy rúgjanak bele abba, […]

– Halló, Zavargásügyi Államtitkárság? – Igen. Utcai Zavargások és Állampuccs Főosztály. – Kubatov urat keresem. – Üdvözlöm, én vagyok. Milyen ügyben? – A 666. hu portáltól vagyok. A tervezett őszi zavargásokról szeretném kérdezni. – Mi érdekli? – Mikor kezdődnek, hány ezer emberrel számolnak, hol lesznek a csomópontok? – A részletes programot még csak most véglegesítjük. – Itt az ősz, és maguknak még nincs kialakult programjuk? – Valóban úgy tűnhet, hogy késésben vagyunk. De biztosíthatom, hogy időre elkészülünk mindennel. És azt is megígérhetem, hogy a költségeket sem lépjük túl. – Hallhatnánk azért részleteket? – Már szeptemberre is tervezünk kisebb csetepatékat, de […]

Azt mondja a választott vezető, hogy zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen, és megvédi zsidó honfitársait. A zsidó honfitársak egyetértenek a zérő toleranciával, de nem szeretnék, ha megvédenék őket. A zsidó honfitársaknak rossz emlékeik vannak a megvédésükkel kapcsolatban. A zsidó honfitársak azt szeretik, ha nincs szükség arra, hogy megvédjék őket. Azt szeretik, ha nincsenek veszélyben. A zsidó honfitársak ugyanis ugyanazt szeretik, mint bárki más: békében, nyugodtan élni. Gyerekeiket nevelni, szeretteiket szeretni, dolgozni, pihenni, szórakozni. Mindehhez persze az is kellene, legalábbis a zsidó honfitársak szerint, hogy a kormány, élén a választott vezetővel, ne hergelje azokat, akik a kormány legújabb Soros György […]

Most Habony Árpádra jött rá a helikopterezés, róla derítették ki, hogy helikopterrel lógott meg az újságírók elől a Liszt Ferenc zeneszerző nevét viselő ferihegyi repülőtéren. Az történt, hogy a miniszterelnök nagyon titkos tanácsadója, aki nem szerepel semmilyen fizetési listán, ezzel szemben Andrew Vajna nagylelkű kölcsöneinek köszönhetően fényűző életet él, drága festményeket aggat szobája falára és Ibizán mozgatja az orrát, mint egy bekokainozott tengeri malac, szóval Habony Árpád nemrégiben ugyanarról a magángépről szállt le, mint Demján Sándor, valamint Demján és Csányi Sándor közös cégének alelnöke. Hongkongban jártak az urak, hogy mi célból, azt nem kötötték az orrunkra. Amiért persze nem kell […]

A Nemzet Szurkolója hallgat az Andorrától elszenvedett vereség után. Eltűnt, mintha köze sem lenne az egészhez. A Vezénylő Tábornok veszni hagyja pusztulása ítélt hadait. Nem meglepő ez, és nem is mulatságos. Megszoktuk, hogy neki csak a győzelem a gyereke, a vereség mindig mások fattya. Állítsuk meg Brüsszelt, üzente Orbán a plakátjaival. Ha mégsem jön össze, akkor a magyarázkodást kiszignálja valamelyik alkutyájának. Lázárnak, Rogánnak, Kósának. Utasítja Pintért. A Nemzet Szurkolójának csak a sikerekhez van köze. Ezekhez adja az arcát. Ha nincsenek sikerek, akkor kreál néhányat. Magyarország erősödik. Magyarország jobban tekljesít. És a legújabb: Magyarország erős és büszke európai ország. Ezekkel a […]

„Mi a győzelemről megtanultuk, hogy a részvétel a fontosabb, a vereség is fizet szépen, és a győztes sokkal fáradtabb” Zorán Sztevanovity: Így is jó Egy évvel ezelőtt ezrek ünnepeltek a körúton a belgáktól elszenvedett 4-0-s vereség után. Eufórikus volt a hangulat, még a villamosokat is leállították a boldog szurkolók: Volt ok az örömre: a mi csapatunk kapott ki. Néhány nappal ezelőtt az oroszoktól szenvedett vereséget a válogatott, 3 gólt kaptunk, úgy, hogy egyet sem rúgtunk. Akkor nem volt nagy ünneplés, de a himnuszt elénekelték a játékosok a közönséggel együtt, mert mindenki tudta, hogy a mi csapatunkat győzték le. Ez egy […]