Ez a fiatal közönség pont ugyanazt mondja, mint eddig az öregedő liberálisok: politika nem érdekel, az ellenzék fogjon össze akármilyen áron, és tüntesse el helyettem Orbán Viktort. Ezt halljuk nyolc éve a néniktől és bácsiktól, a mostani protesztnek csak a dallama más – ezt nyilatkozta a többi között Tamás Gáspár Miklós filozófus Bódis Gábornak, a Független Hírügynökségnek. Szó volt még orbánista és antiorbánista magyarokról, nemzetpolitikáról, baloldalról…TGM ajánlásával osztjuk meg az interjút a Kanadai Magyar Hírlap olvasóival. A választási kampányban a végsőkig kiéleződött az anyaországi és a határon túli magyarok közötti feszültség. Viszont az eredmény nem igazolta ezt a nagy „felhajtást”. […]

Frank Tibor lapunkban megjelent írása szenvedélyes, feldúlt reakciót váltott ki a nem titkoltan Fidesz-párti Torontói Független Magyar Rádió adásában. Bede-Fazekas Zsolt műsorvezető a program elején hosszasan idézte a KMH-t és véleményezte ingerülten a cikket. (A szegmensre rögtön a nyitó zenei szám után kerül sor, itt hallgathatják meg.) A műsorvezetőt felkereste Maros Zoltán, a Kanadai Magyar Televízió producere és nyílt, minden kérdésre kitérő higgadt vitát javasolt, amelyre akár a televízióban, akár a rádióban is sor kerülhetett volna. A vita ötletét támogatta Frank Tibor, Bede-Fazekas Zsolt azonban úgy döntött, hogy nem él a lehetőséggel. Maros Zoltán beleegyezésével közöljük Bede Fazekas Zsolthoz intézett levelét. Sajnos […]

Tamás Gáspár Miklós elemzése eredetileg a Magyar Narancs című hetilapban jelent meg 2018. január 11-én. A szerző engedélyével közöljük az írást a KMH hasábjain is. A magyar országgyűlési választások után különösen relevánsnak és előrelátónak bizonyult. * Föltételezzük, hogy a soron következő országgyűlési választásokat 2018 tavaszán a jelenlegi esélyes, Orbán Viktor miniszterelnök (államvezető) és apparátusa (a szociológiai­lag tévesen „pártnak” nevezett, ún. Fidesz–KDNP) nyeri meg. Hipotézisünk értelmében alkotmányozó (kétharmados vagy nagyobb) többséggel. Mi lesz akkor Magyarországgal? És mi lesz az utódállami magyar kisebbségekkel, amelyeknek a jelenlegi politikai helyzetét a legjobban az egyetlen vajdasági magyar napilap impresszuma jelzi, ahol – büszke nyíltsággal – […]

Imádom, hogy a budapesti, belvárosi, köldöknéző értelmiség és sajtó, miután éveken át mindent megtett, hogy komolytalanná, nevetségessé és hiteltelenné tegye a teljes ellenzéki palettát, lényegében semmilyen értékelhető segítséget nem nyújtva számukra ahhoz, hogy megerősödve méltó ellenfelei lehessenek a hatalomnak, most darabra azt szajkózzák, hogy miféle ellenzék az, amelyik még pártdelegáltakat se tud mindenhova állítani. A 2010-es választások után VALAMENNYI ellenzéki párt a földre került, elsősorban anyagilag, de morálisan és ideológiailag is. A belvárosi értelmiség, amely egyébként a 2010-et megelőző amortizációban is kiemelt szerepet játszott, a vereség után még bele is rúgott a földön fekvőbe, a felemelkedni akarót pedig pártfüggően bősz […]

Helyi idő szerint szombaton délután fél háromkor szavaztam a torontói főkonzulátuson, egyéni szavazatomat a Budapest 1. számú szavazókörre adva le. A szavazólapon láttam, hogy nincs kihúzva a szerdán visszalépett MSZP-P jelölt. Ezt jeleztem a helyi választási bizottságnak is. Először kicsit értetlenül álltak a helyzet előtt, az egyikük azt mondta, hogy „folyamatosan figyeljük a híreket”. Szóltak a választási bizottság vezetőjének (Barbara), aki nem tudott a visszalépésről, de telefonján megnézett egy táblázatot, mely alapján megerősítette, hogy valóban visszalépett a jelölt, majd ezt követően kihúzták a nevet. Megjegyeztem, hogy az elég aggályos, hogy olyan szavazólapot adtak ki, amin egy visszalépett képviselőjelölt neve is […]

Igen! Nekem ez a jó. A zavarosban horgászni. Ha valami kell, csak odaböfögöm, hogy Orbán vejének rokona vagyok. Sőt! Minél arrogánsabban, közönségesebben, lenézve a világot, annál hatásosabb. Igaz, hogy rokonságunk csak ideológiai és csak részemről elismert, de ezt soha senki sem tudja és nem is firtatják, csak ritkán méregetnek kétkedőn hümmögve. Azaz hatásos. Ha azt mondanám, hogy Karácsony Gergely, vagy Szél Bernadett unokatestvére lennék, vagy Hadházy Ákos nagybátyja, akkor nemcsak mindenki, hanem én is kiröhögném magam. Ha egy jókis üzlethelyiséget, földet, vagy egy kúriát akarnék, plusz államilag támogatott fedezet nélküli hitelből- ki a jobb nekem? Ha a szabályozás ellenére túlépíteném […]

Kedves Barátom! Sok éve panaszkodtok nekem (is), legfőképp az otthoni állapotokról. És engem sürgettek már vagy négy éve, hogy írjam már le a véleményem. Merthogy négy évvel ezelőttig írtam gyakran, mindenféle újságban, azóta nem. Hát azért nem írok négy éve, mert akkor is falra hányt borsó volt. Akkor, a legutóbbi cikkemben azt írtam, hogy fogjatok össze, ha le akarjátok váltani ezt a bandát, mert négy év múlva (most) sokkal nehezebb lesz, ha éppen nem lehetetlen. Merthogy az ingát felakasztották, az nem tud visszalengeni. Akkor azt mondtam, háááát, ha nektek ez így jó, (mert mégiscsak megválasztódtak megint, mert nem akartatok együttműködni), […]

A választások előtt naponta különböző közvélemény-kutatási adatok érkeznek. A pártok pedig egymásnak ellentmondó közleményeket adnak ki. Választó legyen a talpán, aki jól átlátja a helyzetet. Ebben szeretnék segíteni azzal, hogy leírom, szerintem mik a pártok választástechnikai érdekei, hogy világosabb legyen, miért mondanak valamit a politikusok, hogy mit tarthatunk igaznak és miben akarnak megvezetni minket. A Fidesz hatalmon maradása érdekében kialakított választási rendszerben az ellenzék nehéz helyzetben van. Egyrészt az egyfordulós választásokon nyilvánvalóan kénytelenek együttműködni, másrészt igyekeznek a pártérdekeiket szem előtt tartani. A pártok érdeke sok szempontból a helyzetüktől/támogatottságuktól függ. A választóknak azonban másféle érdeke van. Egy részük Orbán győzelmében érdekelt, […]

Orbán, és végrehajtója Szijjártó nyolc éves teljesítménye a külpolitikában alig mérhető, mert amit teljesítménynek nevezhetünk az csak belpolitikai mércével értékelhető. Az úgynevezett külpolitika Orbán kormányzása alatt a belpolitika kiszolgálójává torzult, aminek súlyos hatásait az előttünk álló években kell elszenvednünk, az április 8-i eredményektől függetlenül is. Magyarország ma rosszhírű szövetséges, amely nagyrészt elhagyta az európai politikai kultúra tradícióit, és folyamatosan csúszik valamifajta köztes állapot felé Nyugat és Kelet között. Kevés olyan ország van Európában, amely annyira kiszolgáltatott a nemzetközi politikai és gazdasági hullámveréseknek, mint Magyarország. Ehhez képest a magyar külpolitikát súlyos működési zavarok jellemzik, az elmúlt nyolc évben az ország érdekérvényesítő […]

Itt van a mindig várt tavasz és vele Peszách, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja, nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka. Több hetes készülődés előzi meg e jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Peszáchig, hogy annál ízletesebb legyen a „nyomorúság kenyere”, amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk. Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a […]

A mai ember InterCityvel utazik, gyorsvonattal, gyorsan. Esetleg autóbusszal. De leginkább gépkocsival. Minden faluban és tanyán ott vannak erre a trabantok, zsigulik, kimustrált keleti és nyugati veteránok. Ez mind vagy suhan, vagy mellette suhannak, mindenképpen a modern idõk versengõ légkörét illuzionálják. A szárnyvonal az egészen más. Sín, amin csak ritkán közlekedik vonat, az is megáll minden kilométerkõnél, bár mégis kilométerekre a kívánatos úticéloktól; felesleges kurfnikat tesz valami hajdani tervezési bolondéria következtében; hosszasan várakozik szembejövõ viszonylatokra, tyúkokat hessegetõ vasutasokra, Józsibára a szomszédból, és még ki tudja miféle reményteljes momentumokra. Vicinális. Reménytelenül régimódi intézmény. Huszárokelõre pusztáról Franciavágásra például erdei vasút járt, igazi […]

Véleményünk szerint kivételes érdeklődésre tarthatna számot a világ bármelyik nyelvén megjelent azon igényesen megírt irodalmi mű, amely újabb évezredünk kezdetén szembesít az emberiség önpusztító vétkei sokaságával – a történelem során mind a mai napig elkövetett háborúskodásainkkal, az öldöklésekkel, népirtásokkal, környezet-pusztításainkkal –, átfogóan felmérni törekszik embersorsunk viszontagságait, tovább élésünk esélyeit. Valamint irányt keres számunkra az emberi populáció túléléséhez, a végső kataklizma elkerüléséhez. Egy ilyen mű magyar nyelven az „Égi kupolánk” című – e napjainkban Budapesten megjelent – lírai eposz. Szerzője Búzás Huba magyar költő, a Kanadai Magyar Hírlap szerzője. Művének olvasása közben rádöbbenünk: a lét abszurdum és monumentalitás. Hogy hangja (figyelmeztető […]

Az alábbi levelet és fotót a KMH egyik ismert hozzászólójától — Geyzától — kaptuk… * Küldök Neked egy képet, melynek története a következő: A faterom hadtörténész volt a Néphadseregben, mig le nem szerelték a származása miatt, 1954-ben Fő kutatási területe Hunyadi János és kora, de főleg az 1848-49-es Polgári Demokratikus Forradalom és Szabadságharc volt. Ő csinálta a Feltámadott a Tenger c. film történelmi megalpozását és a korhű egyenruhák meg fegyverek terén is sokat dolgozott. A Hadtörténelmi Múzeum, ahol dolgozott anno, rendelt egy képet egy –emlékeim szerint– katonai , azt hiszem ezredesi rangban lévő csatakép-festőtől, hogy a faterom instrukciói alapján fesse […]

Arcvesztés nélkül összefoghatna a Jobbik és a baloldal, együttműködve a zöldekkel és a kispártokkal, ha egyetlen cél érdekében tennék ezt: megszerezni a szavazatok kétharmadát, új alkotmányt és választási törvényt létrehozni majd új választásokat kiírni és feloszlani. Nem akarnék a magyar ellenzék megmondóembere lenni, főleg, mert szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki napról napra jobban csodálkozik azon, hogy egy viszonylag kézenfekvő dologról nem nagyon esik szó. Ez pedig a kétharmad megszerzése, alkotmányozó nemzetgyűlés keretében a NER totális lebontása új alkotmánnyal, választási törvénnyel, majd önfeloszlatással és új választás megtartásával. Természetesen a gondolat nem az én fejemből pattant ki, korábban, mint lehetséges […]

A Fidesz-kormányzat választási kampánya középponjába egy Kölcsey-idézetet helyezett: „A haza minden előtt.” Bár ezzel az idézettel elviekben mindenki azonosulni tud, de az értelmezéssel, amit a mai kormány ad neki, sokan nem. Ráadásul nem sok köze van a reformkorhoz és a 48-as forradalomhoz. A jelenlegi hatalom számára ugyanis a haza embereknek etnikailag, nyelvileg, vallásilag, kulturálisan, sőt, hovatovább politikai világnézet szerint is homogén tömbjét jelképezi, amelyet meg kell védelmezni a sokszínűséggel, a multikulturalizmussal, a migrációval, a haladással stb. szemben. Egy virág, amit védőbúra alá teszünk és elzárunk a külvilágtól. A „minden előtt” ebben az értelmezésben nem csak azt jelenti, hogy a hazát […]