Drága nemzettestvéreim, ti, akik halált megvető bátorsággal, időt és energiát nem kímélve lementek a határhoz, hogy menedékkérőket vegzáljatok, nőket és gyerekeket köpködjetek, hozzátok intézem a szavaimat! Először is: csomagoljatok magatoknak uzsonnát. Nincs annál kimerítőbb, mint amikor az ember menedekkérőket ver, ebben az időben még valami bajotok lesz, ha nem esztek rendesen. Inni is muszáj! Bár nyilvánvaló, hogy az alkohol hozza meg a csordabátorságot, figyeljetek a helyes hidratálásra, mert nagyon kellemetlen lenne, ha az ilyen hősöket, mint ti, a mentő vinné be a legközelebbi kisvárosba kiszáradással. Jól válasszátok meg az ellenfeleteket! Anyukák gyerekekkel a legjobb célpont. Kerüljétek el a férfiakat. Ezek […]

1944.augusztus 2 -3. Birkenau(Auschwitz). A legyengült, agyon gyötört roma nőket és férfiak, családok nagyobb részét gázkamrákban hajtották.Kisebb részét mély gödrökben gázolajat öntve rájuk, elevenen égették el. A két év alatti járóképtelen csecsemőket – közel 200-at – traktorok által készített szűk árokba fektették és homokkal temették be. Egy kápo visszaemlékezéséből: 3.-án dél tájban egy kisgyerek keze ujja emelkedett ki a szűk és sekély árokból. Végül kutyát engedtek a magatehetetlen, haldokló csecsemőre. 3 ezer roma áldozat egyetlen hajnal alatt. EMLÉKEZZ ! OKULJ ! NE ENGEDJ TERET A RASSZIZMUSNAK ! Gelem, gelem Gipsy international anthem, composed by Jarko Jovanovic and interpreted by Rromano […]

A végtelen hírfolyamban feltűnt egy link és alatta ez a sor. Parti Nagy Lajos: „Szerintem mostanság Aiszkhülosz is Kálmán Olgát nézné.” Elolvasom még egyszer. Ez valami vicc? Rákattintok, hadd lássam, a „tragédia atyja” miért nézné az Egyenes Beszédet. Mert olyan jó? Vagy ellenkezőleg, mert tragédia? Egy interjút olvasok Parti Naggyal, de az egész valahogy furcsa, nem áll össze. Na és az utolsó két sor! „Pár napja Esterházyval beszélgettünk telefonon, azért az szörnyű, mondta magáról, hogy este Aiszkhüloszt kéne olvasnom, de én Kálmán Olgát nézem. Mire Parti Nagy válasza: Szerintem mostanság Aiszkhülosz is Kálmán Olgát nézné. Ezt a szöveget nehezemre esik […]

A fideszes fiúk a szokott módon megforgatták a közpénzt, elvitték határidős devizapiacra, ahol svájci frankra „fogadtak”. (Hja, ez a fajta spekuláció már nem adás-vétel, hanem inkább szerencsejáték!) Ehhez nyújtott segítséget többek között Tarsoly Csaba és a Questor. Az állami pénzeket részben nála helyezték el (a Szíjjártó-féle banda, de mások is játszottak, más ismerősökön keresztül), úgy látszik fiktív kötvényeket használtak, majd ezt a pénzt kivitték valahová… talán Frankfurtba. Aztán január 15-én becsapott a ménkű. A svájci jegybank kedélyes vigyorgás közepette bejelentette, hogy továbbiakban nem interveniálja a svájci frankot, és a sok marha, aki azt hitte, hogy okosabb a svájci bankároknál, teljesen […]

A magyar baloldal – tessék nagyon figyelni, mert itt egy szó szerinti idézet következik valamelyik tudósításból – “”…ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – állapította meg Orbán Viktor. Hozzátette: ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor „egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor””. Elemezzük együtt a teljes idézetet, amelynek lényege (legfontosabb eleme), hogy Orbán megállapított valamit. Egyelőre tekintsünk el attól, hogy ki és miről beszélt. Ha egy közleményben az áll, hogy bárki bármiről megállapított valamit, akkor a közlő […]

A várakozásokkal ellentétben szombaton nem dobta le a nemzeti szalaggal átkötött atombombát Orbán Viktor a végelgyengülésben szenvedő Európára, sőt, egy kicsit meg is simogatta őszülő halántékát. Leegyszerűsítő, kioktató stílusa azonban továbbra is irritáló minden olyan magyar polgár számára, akik úgy gondolják, hogy a kontinensünket és hazánkat érintő problémák megoldását nem hülyegyerekeknek szóló konzultációkkal kell elkezdeni. Ettől függetlenül mindenki csalódott: a fideszesek azért mert főnökük nem hozakodott elő semmi újjal, az ellentábor pedig azért, mert a miniszterelnök továbbra is csak ismételgeti rémisztő rögeszméit. Szinte már meg sem ütközünk azon a nyíltan uszító és rasszista kijelentésen, mely szerint a feketék ide jönnek […]

Halálának – politikai merénylet áldozatkénti – évfordulóján fel kell tennünk a kérdést, hogy ténylegesen ki volt Ságvári! De valójában ez mellékes ahhoz képest, hogy az újfasiszták és neonácik szerint mi lett volna belőle! Habzószájú kommunista? Véreskezű diktátorbérenc? Esetleg szabadságharcos libsi-bibsi? Netalán felháborodott politikus? Vagy örök radikális ellenzéki? Netalán lehiggadva konzervatív családapa? Ez a szociáldemokrata nézetű baloldali érzelmű zsidó fiatalember a vészkorszak üldöztetései közepette háborúellenességével mint aktív ellenállóként szálka a gyilkos rendszer szemében. Az épphogy 30 éves fiatalembert lehet-e előre elítélni, jövőbeli feltételezett mocskos kommunista tetteiért? Hangsúlyozom, hogy semmi olyat nem követett el, amit egy vészkorszaki ellenálló zsidó fiatal önvédelemből ne tehetett […]

Aki még mindig nem érti, miként válhatott Magyarországból egy szívtelen, kegyetlen szörnyeteg, az egyetlen ország Európában, amelyik egyetlen menekültet sem hajlandó befogadni, ahol a szerencsétleneket miniszterelnöki utasításra, központi uszításra üldözik, verik, bántják, éheztetik, s ahol magyarok milliói is mind inkább a sorsukra hagyva, mindenféle támogatástól, segélytől, járuléktól, munkalehetőségtől megfosztva tengődnek, az ennek a videónak a két percében örökre és véglegesen megvilágosodhat. 2012. szeptember – Orbán Viktor megnyitja a Nemzeti Közszolgálat Egyemet. Míg beszélt, a tűző napon egyenruhások és diákok tucatjai dőltek ki, ájultak el, de ő csak beszélt, beszélt, beszélt. Nem hagyta abba, nem tartott szünetet, nem fogta rövidebbre, nem […]

Nem kérem, hogy mondjon le, mert tudom, felesleges. Nem kérem, hogy váltsa le Rogánt, mert tudom, nem fogja. Egyet kérek: szégyellje magát. Mélységesen. Levelet írtam Orbánnak, örülök, ha megosztod. Tisztelt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr! Ismételten levélben kell fordulnom Önhöz, az ok ezúttal is a Rogán Antal tevékenységére árnyékot vető korrupciós ügyek tömkelege. Bízom benne, hogy tisztában van frakcióvezetőjének ügyeivel, ezért az eddigieket csak felsorolás szintjén emlékeztetőül említem meg. Amellett, hogy Rogán Antal nem tud elszámolni sem vagyonának eredetével, sem megélhetési költségeinek fedezetével, egyre több gyanú fogalmazódik meg, hogy a környezetében megforduló emberek és ő maga is különböző korrupciós ügyekben érintettek […]

Sok szép szakma létezik a világon, egyik érdekesebb, mint a másik, de olyan egy sincs, mint a próbamászóé. Izgalmas, kalandos élet, kiemelt bérezés, társadalmi elismertség – mi egyébre vágyhat az ember? Azért ha volna gyerekem, nem örülnék, ha ezt a pályát választaná. Sőt, mindent megtennék, hogy kerülje el. De egyáltalán: miféle munkakör ez? Ugyanis ilyen magyar szó nincs. Illetve van, mert hát látjuk, csak semmi értelme. A Délmagyar.hu tette közhírré az ötletet a határ menti kerítés építése kapcsán, és az embernek meglódul a fantáziája, mikor meglátja a címet. „Próbamászókkal tesztelik majd a kerítést”. Az írásban már nem kerül elő az […]

A mai utazásom mementója: Agyonvernénk a csúcsainkat döntögető pozgorokat! Gyűlölöm! A pokolba kívánom! A lábaikat darabosra törném! Én, mint büszke sportember álszemérmesen szoktam csak úgy véletlenül eldicsekedni, hogy már vagy kétszer- háromszor leküzdöttem az 50 km-es teljesítménytúrát Tatabánya-Vértes- Turul- Tatabánya útvonalon. Győrből a vonaton hazafelé ezen merengtem vállaimat virtuálisan büszkén megveregetve, amikor belém hasított a fájdalmas felismerés a pár perccel azelőtti beszélgetés kapcsán, hogy gyermeteg teljesítményem legfeljebb lenéző mosollyal nyugtázható ezután önmagam előtt. Ugyanis a fenti beszélgetőpartnereimmel Győrben futottam össze az állomáson egy megbeszélésem után, amikor is apró, de annál fontosabb tolmácsolási segítséget nyújtottam pár elveszettnek látszott srácnak, akiknek egy lepedőnyi […]

Hajrá dicső spártaiak! Hajrá furmányos Odusszeusz ivadékai! Tudtátok, hogy Orbánék a MANYUP-unkból részben görög állampapírokat vásároltak? Ilyen gazdagok vagyunk! Na, merthogy az mostanra már mind elúszott…. Javaslom mi is írjunk ki népszavazást Hun-HELLenisztánban, hogy szeretnénk-e megszorító intézkedéseket, hogy államadósságainkat tudjunk törleszteni – ami dicsőséges módon 2010 óta, hála annak, hogy Magyarország jobban teljesít -, röpke 6 ezer milliárd forinttal nőtt, 19.323-ról 25.258-ra! Kemény munka lehetett! Amennyiben a NEM-re szavazunk, akkor mi is „szabadságharcoljunk”, hogy engedjék el a tartozásainkat részben, vagy egészben – mint a görögöknek, ill. az esetleges maradék kamatait is felezzék meg, hogy csak annyi legyen, mint a görögöknek! […]

majd elmesélem, hogy dermed meg a láva és lesz rideg és szürke ami égetett a heget a megperzselt bőrön utána az örökön fakadó krisztus-sebeket majd elmesélem hogy görcsölő torokból mint szól károgón a régi éji dal és hogyan marnak tavaszi fagyok ropogtatva öreg csontokat majd elmesélem hogy tömegmagányban mi morajjá oldja az emberhangokat mint hull vissza a koldus fohásza ha a nyújtott tenyér üresen marad majd elmesélem ha lesz ki a csendes szóra hallgat s nem kell üvöltenem hogy rám figyeljenek mert a bennem fájó gonosz mondatokat csak tátogó némán suttogni lehet Fehér Miklós  

Frank Tibor kanadai magyar közgazdász az elmúlt hetekben Magyarországon járt, ahol az ATV-nek, a Klubrádiónak és a 168 Órának is interjút adott. A vancouveri közgazdász írásai korábban a KMH-ban is megjelentek. A 168 Órában lehozott interjú különösen érdekes lehet lapunk olvasói számára, hiszen Frank Tibor kitér a kivándorlás, a bevándorlás és a menekülés kihívásaira, amit oly sokan személyesen is tapasztaltak életük során. Frank Tibor rövid idő alatt sikeres karriert és életet építetett magának új otthonában, Kanadában. De vajon a jelenlegi viszonyok közt visszaköltözne valaha Magyarországra, vagy esetleg erre ösztönözné unókáit? A Frank Tiborral készített interjút olvashatják… – Furcsa ország ez […]

Csak álltam a nyíregyházi piaccsarnokban és bámészkodtam, ahelyett, hogy megvettem volna a Briganti nevű négylábú biztonsági őrünknek a messzemenően kijáró kacsacsontokat. Az állateledel bolt előtt ugyanis élénken mozgott egy társaság. Öt vagy hat erős férfi, és a parancsnokló négy, korántsem cingár asszonyság méretett fagyasztott egész csirkét, és jegyezgették a súlyokat. Már a harmadik nagyobb – M30-as – rekesz tartalmát pakolták a jókora műanyag táskáikba, de látszott, hogy az összes megérkezett árut meg akarják vásárolni. És sikerült is nekik. Cigányok voltak. Korántsem nyomorgók. Jól öltözöttek, frissen borotvált férfiak, harsányan sminkelt nők. Azt úgy kapásból kizártam, hogy a legalább kéttucatnyi táska tartalmát […]