93. A pajesz  A zsidó vallásos élet témakörében most egy olyan jiddis szót tanulunk meg, amely egyes hagyományos zsidó csoportok egyik sajátos külső jegyét jelöli: a fül mellett olykor hosszan lecsüngő hajtincset, a pajeszt. Ezt a hajviseletet láthatjuk a New Yorkban (bronxi, brooklyni) vagy az izraeli Bné-Brakban és a jeruzsálemi Méá Searimban, a “Százkapu-városban” a férfiak, sőt a kisfiúk halántékán is. Holott nyilvánvaló, a bibliai zsidóság ezt a szokást még egyáltalán nem ismerte. Sőt, a középkori zsidókat ábrázoló képeken sem találkozunk ezzel a viselettel. Címszavunk a héber péá (= a mező széle) szóból, pontosabban annak többes számú alakjából (péot) származéka, […]

Még valamikor régesrégen, a bagolyfészek előtti időkben eccer eztet találtam írni róla: „Végy egy Kiszel Tünde szemöldöke és hat pár félretaposott rendőrcsizma lópokróc alatt megesett egyéjszakás kalandján fogant létformát, aggyál rá armani öltönyt, meg guccsi cipőt, toljál az orrára szemüveget és kész is van a fidesszóvivő. Agy nem köll neki. Még pontszerű se.” Mongyuk azóta vót má hozzá hasonló, de az etalon egyértelmű, hogy csak őkelme lehet senki más. Amikó imádott főnöke más, fontos beosztásokba helyezte, kevesebbet dumált, viszont jó kedvvel bőséggel szórva a közpénzt, sokat utazott. Hogy mihaszna volt, az momentán még nem láccik. Mámint az utazásoknak. Mosmeg ebbe az […]

Volt a tusnádfürdői Orbán beszédnek elég visszhangja itthon is, Európoában is, de azért a Washington Post megállapításai igen csak figyelemre méltóak. Nem kis sajtóorgánumról van szó, hanem a legnagyobb példányszámú, 1877-ben alapított, tehát nagy múltú washingtoni  napilapról. „Az amerikai lap szerint az EU-nak mielőbb meg kellene fosztania Orbánt ettől a megbecsültségről szóló tévképzettől, az Egyesült Államoknak pedig egyszerűen alacsony szintre kell helyeznie a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. „Orbán kizárta magát a demokratikus Nyugatról. Őt és a kormányát is ennek megfelelően kell kezelni”– zárul az amerikai lap szerkesztőségi cikke. Milyen érdekes, itthon mennyit mondjuk, hogy hogyan kéne kezelni ezt a kormányt, ezt […]

Az idei nem a profi kertészek éve. Kezdődött a meggyel, folytatódott a paprikával, kajszi- meg őszibarackkal. Mindennek zuhant az ára. Hogy ebből a vevők jól jöttek ki? Kicsit. Nem főztek be, vagy fagyasztottak le több meggyet, mint máskor, pedig özönt kínált termelő, kofa, mindenki. Ki egy furgonnyi rekesszel, ki egy kosárkával. A Paposon élő (ez kaptárnyi falu Szabolcsban) Illés Antaléknak négy hektáron teremnek a meggyfák. Mit kezdjenek a kilónkénti ötven forintos árral? A leszedésre talán elég, a szállításra már nem futja. Pedig Illésék magas szinten dolgoznak. Négy hektár dinnyéjüket oltott palántákkal ültetik be minden évben. Hogy milyen palántáról beszélek? Amikor […]

Eddigi munkám során még nem mozdultam ki az észak magyarországi tájegységből, de most erre is sor került. Két napig „helyettesítettem a kondorfai iskolában”, no, nem a „tanító urat”, csak a kiállításőrt. Közben megfordultam egy kicsit Bagladon, Szentgyörgyvölgyben, Rédicsen és Vöcköndön. Sőt átlátogattam a kisalföldi  Ásványráróra és a dél – dunántúli Drávacsehibe. A képen Kondorfa iskolája látható. Jellegzetes kontyos tetős, takaros nyugat dunántúli ház, a homlokzati részen két ablakkal és a tornácra vezető bejárattal. Mögötte a hozzá tartozó csűr áll. A fák árnyékában várakoznak a kisdiákok, hogy a tanító úr régi módon, a száz éves hagyományok szerint iskolai foglalkozást tartson nekik […]

96. A melóche  Soron következő jiddis szavunk munkát jelent. Forrása a héber mlachá, amelyből — mint már említettük, a bécsi argó közvetítésével — keletkezett a magyar köznyelvből jól ismert meló. Ezért tanuljuk ezt a szót közvetlenül a megélhetést jelentő parnósze után. A rossz nyelvek szerint persze a melóche egyáltalán nem függ össze a parnószével, Hiszen a jiddis közmondás is úgy tartja: fíl melóche, véjnig bróche (= sok munka, kevés áldás), vagy ahogyan azt manapság állítják: a sok munkától nem ér rá pénzt keresni… A Talmud szinte kötelező erővel előírja: az apa tanítsa mesterségre a fiait, hogy ezáltal megélhetésüket előre biztosítsa. […]

Elképesztő és egyben hihetetlen aljasság az állam, a hatalom részéről, hogy nem segít az önhibájukon kívül bajba jutott alkalmi munkavállalókon. „Nincs jóvátétel a nádvágólázzal fertőzött napszámosoknak Nem reménykedhetnek kártérítésben azok a napszámosok, akik a tiszaburai kukoricaföldeken fertőződtek meg nádvágólázzal. A legtöbbjüket a munkaadójuk be sem jelentette. Az idénymunkások azért betegedtek meg, mert mezítláb dolgoztak a földeken.” Akit végig érdekel, a teljes cikk itt olvasható: Mi az, hogy nem kapnak kártérítést? Ki érti ezt? Mert én nem! Becsapták őket és önhibájukon kívül lettek súlyos betegek, kiestek és még sokáig kiesnek a munkából, elesnek a pénzkeresési lehetőségtől. Álszent magyarázat, hogy azért nem […]

A Lázár-Pintér Háború egyik leglátványosabb ütközete, nem is akármilyen méretű, a Fidesz kormányzásának elején kirobbant. Megvárták még az őszi önkormányzati választást, és aztán durrbele. Biztosan emlékeznek az Olvasók a rendvédelmisek nagy tüntetéseire, mikor rendőr állt rendőrrel szemben az utcán, tűzoltók hozták helyre a tűzoltók által megnyitott utcai tűzcsapokat, meg az egész Nagy Balhéra. Ennek az alapja annyi volt, hogy a Fidesz parlamenti frakciója beleállt a rendvédelmisek korkedvezményes nyugdíjának elvételébe. Akkor ezt költségvetési okokkal magyarázták, de a hátteret ismerőknek már akkor is kilógott a lóláb. Ami meg azóta költségvetési ügyekben 4 év alatt zajlott, az meg még a legnaivabbaknak is megmutatta: […]

Utólag persze könnyű, ám nem lehet nem észrevenni, hogy a posványos (milyen frappáns e fordulat Mellártól !) monológ – az előadó színművész akár akarta, akár nem – a jobboldal tollforgatóiból elővakarta az igazságot. Bizony azt, és ez a Fidesz környékén ritka jelenség, érdemes megbecsülni, mert  a magyar történelemben – vegyünk bármely korszakot – politikai erő annyit, annyiszor és olyan mélységben egy sem volt kénytelen meredekebben hazudozni az állami hatalom alapvető kérdéseiről, mint pont ők, a magyar állam mai urai. Kíváncsi valaki arra, hogy mi a liberális demokrácia? Íme, a hibátlan definíció: ” A liberalizmus – pláne a neoliberalizmus! – meghaladható, sőt meghaladandó, […]

Új sorozatot indítunk – amolyan fotóriport félét –  házunk tájáról, hazánk tájáról (a szerk. megjegyzése) Az idézőjelek nem véletlenül kerültek oda, ahová. Először is az alcímhez:  túl hosszasan vagyok úton, a munkahely ezáltal olyan, mint a „második otthon”, szinte több időt töltök ott, – ébren biztos –  mint itthon. Aztán ott, így mondjuk, a „házam”, azaz a terület, amit rám bíztak… Reggel 6 óra 20 perckor a Kis – Duna partján, ahogy jön értem a kishajó.       Az Észak – Magyarország Tájegység, az én „hazám” és majd következik benne a „házam”…     A „szomszéd falu” balról, azaz Perkupa, ide érkezünk először, mert […]

a Nemzet Bölcsességkövének hordozóitól, vagy csak szakmai idiótáktól? (a szerk. megjegyzése) Ez az iromány akkor is szörnyű, és sok helyen sértő, ha a cikk tanúsága szerint értelmi fogyatékosoknak készült „az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) gondozásában, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával jelent meg.” Tudtam. Ott van benne a „Nemzeti” jelző, hát csak tuti lehet… (a szerk. megjegyzése) Részlet a cikkből, és amúgy a kiadványból, amin a legjobban „szórakoztam”, ugyanakkor a legjobban felháborodtam: „A nőnek a nemi szerve rejtett. A nőkön nehezen látszik, hogy mikor tudna gyermeket szülni. A férfi […]

Folytatom a Férfias Játékokat. Aki nem olvasta az első részt, az pótolja az előző részben, mert különben nem fogja mélységében érteni, amiket írok. A leírtak személyes tapasztalatokon, átélt eseményeken, sokfelől megszerzett és lehetőségeim határa között összerendezett információtömegen alapulnak. Nem hiszem, hogy nagyon sokan fölfigyeltek volna rá, de Lázár János a 2006-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányzás alatt a Parlament Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának Elnöke volt. Ebben a pozíciójában kezdte kiépíteni azokat a rendőri, titkosszolgai kapcsolatokat, amikről a későbbiekben szó lesz. Ezidőtájt a legfőbb ellenlábas, aki akkor még nem volt az, Pintér Sándor épp civil volt. Mint az első részben leírtam, a Pintér […]

Kanada konzervatív külpolitikájának egyik legfontosabb eleme az antiszemitizmus elleni harc. Ennek keretein belül, Kanada budapesti nagykövetségének munkatársai úgy döntöttek, hogy nem csak szavakkal, hanem konkrét tettekkel bizonyítják ezirányú erkölcsi elkötelezettségüket. A budapesti Salgótarjáni úti zsidó temetőben fedeztek fel és tettek ismét láthatóvá egy régi „történelmi kincset”: a sokak által elfelejtett budapesti gettó áldozatainak emlékművét. Az esemény egyben jó alkalom volt arra is, hogy a nagykövetség munkatársai eltöprengjenek az olyan fontos kanadai értékeken, mint a tolerancia, az együttélés és az emberi méltóság tisztelete, amelyek a Kanadai központi értékeit is jelentik. A nagykövetségi munkatársak együtt dolgoztak annak érdekében, hogy megtisztítsák a gyomnövényektől […]

Kevés ember van ma Magyarországon, aki olyan átfogó ismeretekkel rendelkezik a honi erőszakszervezetek működéséről, mint én. Minden szintjéről vannak igencsak alapos információim, az utcai rendőrtől a nyomozókon át a legfölső körig. Ideje mesélnem erről.  Valójában nem először nyitom meg ezt a fekete könyvet, korábbi blogomban már írtam egykét ilyesmi témájú cikket. Csak hát mostanában  nagyon halnak a vállalkozók már megint, főrendőrök kerülnek közben karpereccel a sittre, meg mellesleg érinthetetlennek gondolt  maffiózók, mint Vizovicky vagy Portik sorsa is furcsa fordulatot vesz, úgyhogy célszerű betekintést nyújtanom. Már csak saját magam  védelme miatt is. Ez az a műfaj, ahol semmi sem az, aminek […]

Az ellenzék rasszista választókhoz dörgölőzik, szalonfasisztákkal kacérkodik egy polgármesteri szék reményében. Bitó László a Népszabadság online kiadásában azt írja: „A liberális demokrácia jövője a civil társadalom lábra állásán múlik. Ezért idén egyetlen új frontot nyitott (Orbán Viktor) Bálványoson: e társadalom szervezetei ellen lépett fel.”… Majd: „…a civil társadalom maga a nagybetűs Nemzet. Nem a civil szervezeteknek ment neki, „csak” külföldi támogatásuknak. Ezt tekinthetjük kihívásnak is: szervezzük meg úgy magunkat, hogy ne szoruljunk kizárólag külföldi támogatókra. Vagy legalábbis betarthassuk Orbán Viktor bankokra alkalmazott mércéjét: legyen a civilek támogatásának legalább a fele hazai, ami ellen nem szólalt fel.” Ennyi? A magyar demokratikus […]