A színház bejárata előtt állt. Belépett. A portás kérésére levette a kabátját s az odaadta a szék sorszámát. Egy embert látott amint az egereket itatja. Rögtön megsajnálta. Nem értette miért áll úgy ott mint a szobor. Összeszedte magát az úriember s odament: -De hát miért sír? S miért nem megy be a terembe? – Nem bírom látni a lányomat! – Hogy? – A lányom színész! – S miért haragudott meg rá? A férfi még jobban sírni kezdett. -Ó, dehogy haragszom rá! – Hát akkor mi a gond? – Megmondjam őszintén? – Ha nem akarja, akkor ne tegye! – Az én […]

Míg a földtörténeti középkorban a vulkánkitörések kritikus tömege rengette meg a földet, úgy éljük ma meg a nyugdíjügyben spontán kitörő kaotikus ötletrohamok egész közéletet megrázó amúgy is zaklatott időszakát. Míg az előbbi ellen nem lehet védekezni, a kontrolálatlan ötletrohamok ellen létezik megoldás, a józan érvek és a nyilvánosság. Legutóbb a Népesedési Kerekasztal állt elő egy elképesztően átgondolatlan ötlettel a kormány felé azzal, hogy nyugdíjszámításnál vegyék figyelembe a gyerekek számát is. A kormány részéről támogatóan nyilatkoztak a javaslatról. Később Varga Mihály, vélhetően e javaslat kapcsán általánosságban annyit említett meg, hogy nem kívánnak változtatni a nyugdíjrendszeren. Egymásnak ellentmondó információk látnak napvilágot. A […]

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. (Szent-Györgyi Albert) Megint találtam egy olyan cikket, azaz interjút, amit érdemes elolvasni és érdemes elgondolkozni rajta. „– Pedig a legutóbbi PISA-felmérés egyik legdöbbenetesebb megállapítása, hogy a család társadalmi, szociális helyzete teljesen megpecsételi a gyerekek sorsát, a magyar közoktatás konzerválja a különbségeket. – Ha ennek a kérdésnek nem lesz nagyon hamar megfelelő megoldása, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy nemzeti katasztrófa felé haladunk. Nyugat- és Észak- Európában minden az oktatásban töltött év csökkenti a különbségeket, míg itthon minden, iskolában töltött évvel nő a gyerekek magukkal hozott társadalmi hátránya, azaz a „jók” még jobbak, a „rosszak” […]

A nyugat – dunántúli tájegységben most virtuálisan ellátogatunk további 3 faluba. A tájegység első háza Vöckönd. Ez egy az 1800-as évek végén épült szegényparaszti hajlék. Itt az élő múzeumi helyszín keretében szintén (akárcsak Kondorfán) kisgyermekeknek tartanak foglalkozásokat a múzeumpedagógusok. Bepillanthatnak a gyerekek a falvak egykori hétköznapi életébe és kipróbálják mindazon feladatokat, amiket akkor gyerekek naponta elláttak, segítve a család életét. A kislányok söprögetnek, mosogatnak, főzésben segédkeznek, a fiúk a jószágok körül dolgoznak, fát hordanak, stb. A cserépkályhák különösen vonzanak, itt is találtam egy gyönyörű darabot. A mellette lévő nyitott ládából éppen a kislányok öltözködtek a hagyományos paraszti gyermeki viseletbe. Egyszerű […]

Akadt a Ráckevei Járásbíróságon bíró, aki fel merte tenni a kérdést, hogy mi a fene is ez az egész, amit „devizalapú forint kölcsön” néven emlegetünk: ” A magyar bíróság a probléma egy eddig nem vizsgált vetületével foglalkozik, és lényegében azt kérdezi a luxembourgi testülettől, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektető-védelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket […]

A Skanzen augusztus 20-án, különösen a nemesradnóti ház a gyermekeké volt, a programok jó része itt zajlott, a Pósa évforduló jegyében, aki az egykori Radnót szülötte. Pósa Lajos  (Radnót – Gömör és Kis-Hont vármegye, ma Szlovákia -, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) író, költő, hírlapíró halálának 100. évfordulójára életéből, műveiből gazdag emlékkiállítást rendeztünk. Pósa Lajos, azaz népszerű nevén Pósa bácsi gyermek meséket és verseket írt és Benedek Elekkel közösen megalapította az első jelentős, irodalmi értékű  képes gyermekújságot,  Az én újságom címmel. Ő volt a szerkesztője. A lap írásait a korszak gyermek- és felnőttirodalmának legrangosabb képviselői írták. Így Benedek Elek,Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Molnár […]

A Kanadai Magyar Demokratikus Charta üdvözli a kanadai kormány nyilatkozatát, melyet az 1914 és 1920 közötti internálások századik évfordulóján tett. Az I. Világháború alatt és az azt követő másfél évben, összesen 8.600 ártatlan nőt, gyereket és férfit internáltak mint „idegent és ellenséget” 24 lágerben, csupán azért, mert az Osztrák-Magyar Monarchia területeiről származtak. A kanadai Miniszterelnöki Hivatal által kiadott közlemény szerint: „a kormányok kötelessége, hogy védelmet nyújtsanak háborúk idején, ezért sajnálattal tekintünk vissza egy olyan kormányzati politikára, amely ahelyett, hogy védelmet nyújtott volna, a kollektív bűnösség elve alapján cselekedett, és nem vette figyelembe az „ártalmatlanság vélelmét”. Ezzel a közleménnyel Kanada beismeri […]

93. A pajesz  A zsidó vallásos élet témakörében most egy olyan jiddis szót tanulunk meg, amely egyes hagyományos zsidó csoportok egyik sajátos külső jegyét jelöli: a fül mellett olykor hosszan lecsüngő hajtincset, a pajeszt. Ezt a hajviseletet láthatjuk a New Yorkban (bronxi, brooklyni) vagy az izraeli Bné-Brakban és a jeruzsálemi Méá Searimban, a “Százkapu-városban” a férfiak, sőt a kisfiúk halántékán is. Holott nyilvánvaló, a bibliai zsidóság ezt a szokást még egyáltalán nem ismerte. Sőt, a középkori zsidókat ábrázoló képeken sem találkozunk ezzel a viselettel. Címszavunk a héber péá (= a mező széle) szóból, pontosabban annak többes számú alakjából (péot) származéka, […]

Még valamikor régesrégen, a bagolyfészek előtti időkben eccer eztet találtam írni róla: „Végy egy Kiszel Tünde szemöldöke és hat pár félretaposott rendőrcsizma lópokróc alatt megesett egyéjszakás kalandján fogant létformát, aggyál rá armani öltönyt, meg guccsi cipőt, toljál az orrára szemüveget és kész is van a fidesszóvivő. Agy nem köll neki. Még pontszerű se.” Mongyuk azóta vót má hozzá hasonló, de az etalon egyértelmű, hogy csak őkelme lehet senki más. Amikó imádott főnöke más, fontos beosztásokba helyezte, kevesebbet dumált, viszont jó kedvvel bőséggel szórva a közpénzt, sokat utazott. Hogy mihaszna volt, az momentán még nem láccik. Mámint az utazásoknak. Mosmeg ebbe az […]

Volt a tusnádfürdői Orbán beszédnek elég visszhangja itthon is, Európoában is, de azért a Washington Post megállapításai igen csak figyelemre méltóak. Nem kis sajtóorgánumról van szó, hanem a legnagyobb példányszámú, 1877-ben alapított, tehát nagy múltú washingtoni  napilapról. „Az amerikai lap szerint az EU-nak mielőbb meg kellene fosztania Orbánt ettől a megbecsültségről szóló tévképzettől, az Egyesült Államoknak pedig egyszerűen alacsony szintre kell helyeznie a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. „Orbán kizárta magát a demokratikus Nyugatról. Őt és a kormányát is ennek megfelelően kell kezelni”– zárul az amerikai lap szerkesztőségi cikke. Milyen érdekes, itthon mennyit mondjuk, hogy hogyan kéne kezelni ezt a kormányt, ezt […]

Az idei nem a profi kertészek éve. Kezdődött a meggyel, folytatódott a paprikával, kajszi- meg őszibarackkal. Mindennek zuhant az ára. Hogy ebből a vevők jól jöttek ki? Kicsit. Nem főztek be, vagy fagyasztottak le több meggyet, mint máskor, pedig özönt kínált termelő, kofa, mindenki. Ki egy furgonnyi rekesszel, ki egy kosárkával. A Paposon élő (ez kaptárnyi falu Szabolcsban) Illés Antaléknak négy hektáron teremnek a meggyfák. Mit kezdjenek a kilónkénti ötven forintos árral? A leszedésre talán elég, a szállításra már nem futja. Pedig Illésék magas szinten dolgoznak. Négy hektár dinnyéjüket oltott palántákkal ültetik be minden évben. Hogy milyen palántáról beszélek? Amikor […]

Eddigi munkám során még nem mozdultam ki az észak magyarországi tájegységből, de most erre is sor került. Két napig „helyettesítettem a kondorfai iskolában”, no, nem a „tanító urat”, csak a kiállításőrt. Közben megfordultam egy kicsit Bagladon, Szentgyörgyvölgyben, Rédicsen és Vöcköndön. Sőt átlátogattam a kisalföldi  Ásványráróra és a dél – dunántúli Drávacsehibe. A képen Kondorfa iskolája látható. Jellegzetes kontyos tetős, takaros nyugat dunántúli ház, a homlokzati részen két ablakkal és a tornácra vezető bejárattal. Mögötte a hozzá tartozó csűr áll. A fák árnyékában várakoznak a kisdiákok, hogy a tanító úr régi módon, a száz éves hagyományok szerint iskolai foglalkozást tartson nekik […]

96. A melóche  Soron következő jiddis szavunk munkát jelent. Forrása a héber mlachá, amelyből — mint már említettük, a bécsi argó közvetítésével — keletkezett a magyar köznyelvből jól ismert meló. Ezért tanuljuk ezt a szót közvetlenül a megélhetést jelentő parnósze után. A rossz nyelvek szerint persze a melóche egyáltalán nem függ össze a parnószével, Hiszen a jiddis közmondás is úgy tartja: fíl melóche, véjnig bróche (= sok munka, kevés áldás), vagy ahogyan azt manapság állítják: a sok munkától nem ér rá pénzt keresni… A Talmud szinte kötelező erővel előírja: az apa tanítsa mesterségre a fiait, hogy ezáltal megélhetésüket előre biztosítsa. […]

Elképesztő és egyben hihetetlen aljasság az állam, a hatalom részéről, hogy nem segít az önhibájukon kívül bajba jutott alkalmi munkavállalókon. „Nincs jóvátétel a nádvágólázzal fertőzött napszámosoknak Nem reménykedhetnek kártérítésben azok a napszámosok, akik a tiszaburai kukoricaföldeken fertőződtek meg nádvágólázzal. A legtöbbjüket a munkaadójuk be sem jelentette. Az idénymunkások azért betegedtek meg, mert mezítláb dolgoztak a földeken.” Akit végig érdekel, a teljes cikk itt olvasható: Mi az, hogy nem kapnak kártérítést? Ki érti ezt? Mert én nem! Becsapták őket és önhibájukon kívül lettek súlyos betegek, kiestek és még sokáig kiesnek a munkából, elesnek a pénzkeresési lehetőségtől. Álszent magyarázat, hogy azért nem […]

A Lázár-Pintér Háború egyik leglátványosabb ütközete, nem is akármilyen méretű, a Fidesz kormányzásának elején kirobbant. Megvárták még az őszi önkormányzati választást, és aztán durrbele. Biztosan emlékeznek az Olvasók a rendvédelmisek nagy tüntetéseire, mikor rendőr állt rendőrrel szemben az utcán, tűzoltók hozták helyre a tűzoltók által megnyitott utcai tűzcsapokat, meg az egész Nagy Balhéra. Ennek az alapja annyi volt, hogy a Fidesz parlamenti frakciója beleállt a rendvédelmisek korkedvezményes nyugdíjának elvételébe. Akkor ezt költségvetési okokkal magyarázták, de a hátteret ismerőknek már akkor is kilógott a lóláb. Ami meg azóta költségvetési ügyekben 4 év alatt zajlott, az meg még a legnaivabbaknak is megmutatta: […]