Két héten belül örökre eltűnik a torontói székhelyű Kanadai Magyar Kultúrközpont (HCCC) régi St. Clair utcai otthona, miután az új tulajdonos úgy döntött, hogy az ingatlant lebontja. Az épület egy része az egykori Shaarei Shomayim zsinagóga volt, amelyet esetleg meglehetett volna menteni, ha az ingatlan örökségi (heritage) minÅ‘sítését kérvényezi a HCCC vezetése. Ugyanakkor az ilyen minÅ‘sítés bár megmentheti az adott ingatlant, annak eladását és átalakítását is megnehezíti. Érdekesség, hogy Mel Lastman – Toronto volt polgármestere – 1953-as házasságát is a zsinagógában celebrálták. A telket az UrbanCorp ingatlanfejlesztÅ‘ cég vette meg tavaly decemberben a magyar közösségtÅ‘l és üzletek, illetve öröklakások kerülnek Észak-Amerika legnagyobb kultúrközpontjának […]

Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, jereváni tüntetÅ‘k pedig nyomban letépték az ottani magyar konzulátus épületérÅ‘l a magyar zászlót. A rendszerváltás utáni Magyarországon precedens nélküli nemzetközi botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Fidesz-kormány kiengedte a magyarországi börtönbÅ‘l az azer állampolgársággal rendelkezÅ‘ Ramil Sahib Safarov gyilkost, aki nyolc évvel ezelÅ‘tt a magyar fÅ‘városban mészárolta le katonatársát, csupán azért mert az áldozat örmény származású volt. A magyar hatóságok pénteken engedték ki Safarov, állítólag abban a hitben, hogy azerbajdzsáni börtönben tölti le életfogytiglanos büntetését. Ezzel szemben az azer hatóságok azonnal szabadlábra helyezték a gyilkost, Ilham Alijev államfÅ‘ kegyelemben részesítette és tömegek pedig nemzeti hÅ‘sként fogadták a bűnözÅ‘t. […]

René Lévesque, a szeparatista Parti Québécois alapítója és elsÅ‘ miniszterelnöke kellÅ‘ távolságot tartott a rasszizmustól és az etnikai alapú nacionalizmustól. „Egy québeci az, aki Québecben él”–definiálta a francia tartomány identitását a néhai kormányfÅ‘. Manapság a Parti Québécois „pur et dur” (tiszta és kemény) szárnya uralja a pártot és tematizálja a politikát,  és valamennyi felmérés szerint a felülkerekedett rasszisták gyÅ‘znek  a szeptember 4-ei Nemzetgyűlési választáson. Kilenc évig tartó kormányzása után, Jean Charest kormányfÅ‘ liberális pártja nem, hogy ellenzékbe kerül, hanem – a legújabb CROP felmérés eredményei szerint – harmadik helyre szorulhat.

Olyan rosszul áll Jean Charest szénája, hogy még saját sherbrooke-i választókerületében is bukhat Québec liberális kormányfője a szeptember 4-én megrendezésre kerülő Nemzetgyűlési választáson. A Segma Recherche felmérésre szerint 12 ponttal vezet Sherbrookeban Serge Cardin, a baloldali-szeparatista Parti Québécois helyi jelöltje. Cardin 45, miközben  Charest csupán 33 százalékot szerezne az egyéni választókerületben. Eddig ötször nyert egyéni mandátumot a liberális vezér. Ha veszít Sherbrookeban nagy valószínűséggel  véget ér az 54 éves miniszterelnök québeci politikai karrierje.

Referendumra, a demokratikus világban páratlanul szigorú  nyelvtörvényre, betiltott kipára és fejkedőre, valamint a francia többség és a bevándorlók előtt  elzárt és zsugorodó angol főiskolákra számíthatnak Québecben, amennyiben akkurátusnak bizonyulnak a legújabb felmérések és Pauline Marois kormányfő-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja kerül hatalomra szeptember 4-én. Jean Charest liberális kormányfő erős és szenvedélyes performanszt nyújtott  a vasárnapi négypárt és a hétfői kétpárti vitában egyaránt, ugyanakkor nem ütötte ki Marois-t, akinek pártja öt ponttal vezet a liberálisok előtt. Ha nyer a PQ, angol származású québeciek és a kisebbségek nem indulhatnak semmilyen választáson Québec második tartományában és nem lehetnek köztisztviselők, amennyiben nem beszélnek folyékonyan franciául.

Ottawai látogatása alatt, Angela Merkel német kancellár a kanadai konzervatív  kormány költségvetési szigorát dícsérte. Merkel szerda este vacsorázott a miniszterelnök nyári rezidenciáján, csütörtök reggel pedig a kanadai parlamentben méltatta a Harper kormány gazdaságpolitikáját. „Szerintem Kanada egy jó példa arra, hogy miként lehet robusztus módon átvészelni egy gazdasági válságot”–mondta a német kancellár. Merkel a kanadai bankszektor regulációját, a fiszkálisan konzervatív kanadai büdzsét és a szabadkereskedelmet emelte ki követendÅ‘ lépésekként.

Barcsa Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke csupán szarkasztikus megjegyzésnek szánta a Kanadai Magyar Hírlapnak küldött levelét, melyben felhívta a kanadai magyar emigráció figyelmét: ne utazzanak Magyarországra, mert akkor az újnácik és fasiszták felfogják Å‘ket akasztani. Az ATV.hu is lehozta a Jobbik-szövetséges Barcsa ominózus levelét, melynek nyomán a gyilkosságra felszólító szerzÅ‘ kicsit „árnyalta” korábbi szavait: Å‘ valójában csupán a „kanadai ‘magyar’ kertészákosos emigrációnak” szánta a halálos fenyegetést.

Pauline Marois, a szeparatista Parti Québécois kormányfÅ‘-jelöltje számtalanszor ismételte a jelenlegi kampány kezdÅ‘ szakaszában, hogy a PQ-kormány elsÅ‘ száz napja alatt keményítenek az ominózus 101-es törvényen, mely eddig is korlátozta az angol nyelv használatát Kanada második legnagyobb tartományában. Marois kissé olyan, mint azok az egy nyelvet beszélÅ‘ angol kanadaiak, akik 1969-ben azért balhéztak, mert a szövetségi államapparátus hivatalosan is kétnyelvűvé vált és mely lépés hátrányosan érinthette azokat, akik nem voltak hajlandóak megtanulni franciául. Pauline Marois harminc éve politizál Kanada második legnagyobb tartományában és most kormányfÅ‘-jelöltként indul, mégsem tudott javítani angol nyelvtudásán. Sokszor parodizálták Marois eléggé katasztrófális angolságát. Most ezekbÅ‘l a kabaréműsorokból mutatunk […]

A 2012-es québeci tartományi választásokon induló pártok közül egyedül a liberálisok fordítottak arra figyelmet, hogy a francia honlapjukon kívül angol nyelvű lappal is megszólítsák a kisebbségi szavazókat. Francois Legault kormányfÅ‘-jelölt jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) pártja azonban egyre több figyelmet szentel arra a 24 választókerületre, ahol az angol anyanyelvűek elérik a 10 százálékos szintet és ahol eddig a liberálisok taroltak minden választáson. Augusztus 9-én jelent meg a CAQ új angol nyelvű honlapja. Az egyik elsÅ‘ angol nyelvű cikkben a párt korrupcióellenes platformját ismertetik. Többek között a pártfinanszírozást szeretné átalakítani Legault pártja. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden választópolgár maximum 100 […]

Amennyiben Pauline Marois kormányfÅ‘-jelölt baloldali-szeparatista Parti Québécois-ja legyÅ‘zi a kormányon lévÅ‘ Liberális Pártot  a szeptember 4.-ei Nemzetgyűlési választásokon, a jelenleginél is szigorúbb nyelvtörvényekkel szorítják vissza az angol nyelvet Kanada második legnépesebb tartományában. A 101-es törvény módosítását ígérte a PQ, ami azt jelentené, hogy a francia többség és a bevándorlók számára tilos lenne angol nyelvű fÅ‘iskolán tanulni. 2010-ben a bevándorló fÅ‘iskolások 53 százaléka franciául és 47 százaléka pedig  angol nyelven tanult, a franciák közül csupán 5,8 százalék járt angol CÉGEP-re, azaz: fÅ‘iskolára. De még ez az arány is túl magas  a PQ számára. Yves-François Blanchet, a PQ nyelvszakértÅ‘je szerint, ha valaki […]

A legújabb Léger Marketing felmérés íjesztÅ‘ adatokat tartalmaz Jean Charest liberális kormányfÅ‘ számára. Léger szerint a québeci lakosság 70 százaléka gondolja azt, hogy korrupt a 2003 óta regnáló Liberális Párt. Fennáll annak a veszélye, hogy az építÅ‘iparhoz és a pártfinanszírozáshoz köthetÅ‘ botrányok tematizálják a szeptember 4. választást és az ezt megelÅ‘zÅ‘ kampányt. Ez fÅ‘leg a liberálisoknak okozhat kellemetlenséget és minden bizonnyal növeli a kormányváltást támogatók arányát. Ugyanakkor elképzelhetÅ‘, hogy nem a baloldali-szeparatista Parti Québécois kerül elÅ‘nyös helyzetbe a kormányváltó hangulat miatt, hanem a harmadik helyen lévÅ‘ jobboldali Coalition Avenir Québec (CAQ) nevű part, mely a hétvégén jelentette be, hogy a 63 éves Jacques Duchesneau, a montreáli rendÅ‘rség népszerű  fÅ‘kapitánya […]

Ha a hagyományosan liberális párti angol kisebbség inkább otthon marad a választás napján, ahelyett, hogy a 2003 regnáló québeci Liberális Pártra szavazna, könnyen lehet, hogy valóra válik legsötétebb rémálmuk és egy újabb Parti Québécois kormány ismét referendummal próbál leszakadni Kanadától. Lényegében ezt válaszolta Jean Charest liberális kormányfő egy újságírónak, aki a korrupciós botrányoktól megtépázott liberális pártból kiábrándult angol szavazók esetleges elpártolásától kérdezte a miniszterelnököt.

2012 szeptember 4-én dönthetnek a québeci szavazók a 2003 óta regnáló Jean Charest tartományi miniszterelnök sorsáról. Ha csupán a történelmet nézzük, nehéz feladat elÅ‘tt találják magukat a québeci liberálisok, hiszen utoljára több mint félévszázaddal ezelÅ‘tt, Maurice Duplessis klerikális, autoriter rendszere alatt nyert négy egymást követÅ‘ választást québeci kormánypárt. Ráadásul Charest sohasem volt népszerű Québecben, az építÅ‘ipar korrupciós botrányaitól hangos a sajtó és a kormányfÅ‘ québeci lojalitását, hazafiasságát folyamatosan megkérdÅ‘jelezték. Ennek ellenére, eddigi riválisait egytÅ‘l-egyig mind a történelem szemétdombjaira hajította igencsak kegyetlen, de rendkivül hatékony  támadásaival, kezdve Bernard Landry egykori szeparatista miniszterelnökkel, aztán André Boisclair szeparatista kormányfÅ‘-jelölttel és végül a karizmatikus, […]

A Lehet Más a Politika akkor a legautentikusabb, legÅ‘szintébb és legszimpatikusabb amikor polgári engedetlenséggel lép fel az igazságtalansággal, a visszaélésekkel és korrupcióval szemben. A Fidesz-közeli Közgép bejáratánál történt tüntetés – LMP-s parlamenti képviselÅ‘k és aktivisták szabályosan a bejárathoz láncolták magukat, és ott is maradtak,  ameddig a rendÅ‘rség el nem vitte Å‘ket – egy fajta Dávid és Góliát-narratívával ér fel. Hiszen a legkisebb parlamenti párt, a korrupcióval tényleg nem vádolható, jelentÅ‘s részben idealista egyetemistákból és fiatal értelmiségiekbÅ‘l álló zöld alakulat emelte fel hangját a Fidesz mindenható oligarcháival szemben. 2010 óta több mint 70 milliárd forintnyi állami pénz került Fidesz-közeli cégekhez, elsÅ‘sorban a Simicska Lajos vezetette Közgéphez.

Hungarian Prime Minister Viktor Orbán’s government and his right-wing Fidesz supermajority has been consistently in the limelight during its more than two years in power, throughout Europe and even in North America, usually due to its belligerence, authoritarianism and—most recently—it’s attempt to sanitize a dark episode in Hungarian history, namely Regent Miklós Horthy’s fascistic interwar regime. The Canadian Hungarian Journal sat down in Budapest with two leading Hungarian intellecuals and civil rights activists, both of whom are outspoken participants in the country’s fledgling democratic resistance. Dénes Lajos Nagy is a physicist and a university professor, as well as the former chair […]