Annak idején, amikor még középiskolába jártam, az az iskola egy egyetemi gyakorlóiskola volt. Most valami FM KASZK nevű vízfej gondolkodik felette. Az iskola neve is megváltozott azóta. S bár nekem személy szerint a régi névadóval sem volt gondom, mivel egyszerűen nem foglalkoztam vele, a mostani legalább tényleg jellemző a sulira. Annak idején Asztalos Jánosról volt elnevezve. Ma az iskola egykori igazgatójáról, Varga Mártonról. A Ficus elastica az üvegházban akkor is békésen növekedett, és legutóbb, amikor ott jártam, még mindig élt. Ugyanott, ugyanaz. Miközben évtizedek teltek el, és nem egy olyan tanárom van, akikre már csak az emlékükre ültetett fák emlékeztetnek. […]

Az M1 híradója szerint vádat emeltek Dopeman ellen egy 2013-as fejbe-rugásért. A vád: garázdaság. Még akkor is, ha a fej ugyan Orbán Viktoré volt, de „hungarocellből” készült. Ráadásul egy tüntetésen, egy kormány-, illetve Orbán-ellenestüntetésen esett meg az a bizonyos rúgás. Ugyanakkor, a vád minden visszássága dacára előfordulhat, hogy az ellenzék hálás lehet Polt Péter hivatalának. Ha ugyanis véletlenszerűen megszólítunk járókelőket az utcán, akkor valószínűleg elég szegényes képet kaphatunk a Szolidaritás Mozgalom ismertségét illetően. Annak ellenére, hogy azt a bizonyos, és korántsem százezreket megmozgató szoboravató tüntetést ők szervezték. Mert a szobor ledöntése előtt felavatták a kormányfő Sztálin-stílusú mását. Nem bronzból, de […]

Van a pofátlanságnak egy olyan szintje, amely már szinte gyönyörű. Csak a mai nap három ilyenbe szaladtam bele, és láss csodát, mindhárom a kormányzati oldalhoz kötődik. Nem csoda, hiszen nagy gyakorlatuk van a pofátlankodásban, melyek közül is kiemelkedik az „aztán az ügyvédek majd megvédenek, oszt jónapot” című örökbecsű, meg a „ne mi nyerjük a legtöbbet” utasításának magánjellegű megnyilatkozássá konvertálása, a magyar jogállam büszkesége. Nem taglalnám azt, hogy a magyar miniszterelnök gatya nélkül is miniszterelnök, sőt, a budin ülve is az – ez szinte tradicionális, ugyanis Horthy is ebben a pozícióban írta alá Szálasi hatalomra jutását eredményező lemondó nyilatkozatát – meg […]

Rájár a rúd Orbán Viktorra a nemzetközi szintű megmérettetéseken. Amin akár jól is szórakozhatnánk, ha egy kabaré színpadán zajlanának az események, és nem az egész ország szívna, mint a torkos borz. A legutóbbi „sikere” különben tényleg orbitális pofon. A békemenetekre eddig szinte számolatlanul tapsoncokat küldő lengyel jobboldal is kosarat adott a magyar miniszterelnöknek. Az orosz-barátság erősítésével a magyar kormányzatban, szinte egyenes arányban hidegült el Jaroslaw Kaczynski Orbán Viktortól. Az a folyamat, ami már novemberben is látszott, tehát korántsem újdonság. Az újdonság leginkább az a nyílt kenyértörés, amit az mutatott, hogy a különben cseppet sem mézes-mázos politikai nézeteket valló jobboldali vezető […]

Folyik a vita az Ellenzéki toporzék című posztomban, a tárgya az, hogy szabad e megmondani a saját politikusainkról hogy hülyék, ha éppen hülyeségeket csinálnak, vagy hirdetnek, vagy a kettőt egyszerre. Nagyon népszerű álláspont az, hogy nem lenne szabad, hiszen aki a sajátját bírálja, az egyúttal az ellenfelet erősíti, merthogy érveket ad neki a mieink ellen folyó harchoz. Ennek kapcsán aztán a vitában résztvevő urak és hölgyek light bárdolatlanságokat vágnak egymás fejéhez, pedig az én blogom nem arról nevezetes, hogy a kommentelők egymás maradék haját tépnék – és most mégis. Érvek és ellenérvek csatáznak, minősítések röpködnek a levegőben, mindezt azért, mert […]

Putyin jött, koszorúzott és megbeszélt. Majd távozott. Egy komoly kérdést hagyva maga után, amire május elejéig csak választ kell találnia a magyar vezetés valamelyik szintjének. Habár az orosz elnök tulajdonképpen elég világosan közölte: meghívni Orbánt nem hívja meg. Csak elviseli, ha megjelenik. Az talán még lehet kérdéses, hogy Áder János meghívása tényleg megtörtént-e, vagy megrekedt a szándéknyilatkozat szintjén. A magyar miniszterelnöknek szóló meghívás informális volta azonban tény. Ami nagyjából annyit tesz, hogy „nem tiltunk ki Oroszországból, de a szotyit te hozod magaddal”. S ha már a hivatalos, illetve az informális világ viszonyánál tartunk, akkor tulajdonképpen érdemes lehet a meghívások ilyetén […]

Putyin meghívta Orbánt a Győzelem Napja alkalmából rendezett ünnepségre, Moszkvába. Orbán a meghívást elfogadta, majd másnapra meggondolta és ráeszmélt, hogy a meghívás nem is neki szólt, hanem Áder Köztársasági Elnök Úrnak, akinek savanyú képe jobban illene egy vesztes ország képviselőjéhez, mit az övé. Orbán megkönnyebbülése határtalan, egyelőre megúszta a Nyugat retorzióit, habár én a helyében azért nem örülnék túlzottan, sőt, erőteljesen aggódni kezdenék. Nem ő lenne az első, akit a nyugat körüludvarolt, aztán ejtett, tudna erről beszélni Kadhafi meg Szaddam is, ha élnének – de nem élnek. Mindenesetre Vezérünk megnyugodott, mint egy sajtóbeszélgetésen megemlítette, Amerika valószínűleg beletörődött, hogy ő marad […]

Putyin jött, koszorúzott és megbeszélt. Az utóbbiak kapcsán leginkább az juthat az eszünkbe, hogy vajon milyen pózt kedvelhet. Már akkor, ha a gyakorlatba is implementálni akarná azt, amely korábbi megjegyzésről a vulgársajtó már elég sokat értekezett. A lényeget azonban aligha érinti. Annyiban semmiképpen, hogy a megfogalmazástól függetlenül: Orbán Viktor és vele az ország letérdelt. S teljesen mindegy, hogy a keleti medve megelégszik-e a térdelő pozícióval, vagy elvárja ezt követően a kutyapozíciót is. Mely utóbbi esetben is szabad döntése a szerszám megválasztása. A napi gyakorlatban a pórázt az az energetikai és környezeti függés jelenti, amire csak komoly szemellenzőkkel nem lehet tekintettel […]

Nem fogom kisimítani a stílusom csak azért, hogy jobban tessen az egykori elvtársaknak, akik most éppen narancsszínűre festődtek. Vannak bőven. Ők azok, kik szeretik, ha megmondják nekik, merre az annyi. Tegnap jó vastagon beleszartak a pofájukba ketten is. Az egyik volt a KP (kis pöcs) a másik a NP (nagy pöcs). Csak nézd meg Fényes István illusztrációját: KP ledermedve még színt se tudott váltani, pedig a kaméleon minden színt fel tud venni, kivéve a fehéret. A NP eljött ide, de minek is? A KP nimbuszát nem növelte, sőt. Egyértelművé vált, hogy a mi KP-nk hova is sorol be: NP mögé, […]

Putyin végigrohant Budapesten, néhány helyen megállt, koszorúzott egyet-kettőt, elbeszélgetett Viktorral, kezet fogott Áderral, majd hazarepült – lehet elővenni a sikítókat és a lehegesztett csatornafedeleket szabaddá tenni, ha ki akar belőlük mászni James Bond, ne álljon az útjában semmi. Az amerikai nagykövet – méltó ellensúlyt képezve – megebédeltette az ukrán ügyvivőt, az ellenzék egymásra licitálva hegyekbe hordta össze a baromságokat, elmondták Orbánt mindennek, de legfőképpen hazaárulónak, ami igaz is, csak nem a Putyin-látogatás miatt. Az egész hőbörgésről nekem a vicc jutott eszembe, mikor a 1941-ben a kis Hans kezébe került egy térkép, megnézte rajta Németországot, aztán megkereste Oroszországot, majd odafordult az […]

A Cink.hu szerzője, Szily László igazi nyelvi leleménnyel nevezte ki „netnácinak” azokat, akik az interneten posztolnak fasiszta, szélsőjobbos, szálasista és hasonló szövegeket. Tette különben ezt annak kapcsán, hogy Vona Gábor számára egy újabb delikvenssel szolgáljon. Akit el lehetne küldeni bentlakásos továbbképzésre. Különösen fogós, ravasz feladvány lehet az illető nőszemély elhelyezése, mivel az országgyűlési kampány alatt, a képek tanúsága szerint Vona Gábor maga is kampányolt Ulics Erika mellett. De mindenesetre az arcát adta a kampányhoz. Mert volt képe hozzá. Letagadni a saját szélsőséges nézeteit. Mert azért az utóbbi időben igen komoly erőfeszítéseket tesz a Jobbik elnöke, hogy szalonképesebbé varázsolja a pártját. […]

Tarlós Istvánt decemberben a szőnyeg szélére állították Moszkvában. Amikor is, szélesen mosolyogott azt követően, hogy beleverték az orrát abba az okádásba, amit korábban maga helyezett el a kapcsolati asztalon a Moszkva tér nevének elvételével. Megígértetvén vele, hogy Moszkva tér márpedig lesz. Nem éppen ott, ahol évtizedekig megszokták az emberek, de lesz. Az persze egy más kérdés, hogy randira most is jobbára a „Moszkvára” szól az invitálás, és Széll Kálmánra legfeljebb a történelemkönyvek emlékeznek, de Tarlósnak ez nem számít. Elvégre a névtáblagyártók és borítéknyomtatók már nyertek az ügyön annak idején, és az ő nagycsoportosan óvódás lelkecskéje is megnyugvást nyert. Ökölbeszorított jelleme […]

Orbán Viktor leült a frakcióvezetőkkel tárgyalni. Mielőtt bárkin az optimizmus rózsaszín hulláma borulna át, nem a lemondásának körülményeit szándékozta megtárgyalni a meghívottakkal. Állítólag a külpolitikáról folytatott egyeztetéseket. Ami egy derekas csapda, ha belegondolunk. A tárgyalásra elballagók pedig önként, és dalolva nyelték be a horgot. A legtriviálisabb megoldás ugyanis az lett volna, hogy ezt a tanácskozást egy alapos és megfontolt bojkottal tiszteli mag az, aki egy kicsit ad magára. Tulajdonképpen oldalfüggetlenül. Mondhatni: akár nevelő célzattal is. Az ugyanis aligha titkolható, és legkésőbb a Merkel-látogatáson kiderült, hogy Orbán Viktort a határon kívül, de nyugati irányban szinte biztosan leírták. Alkalmasint keleten is leírhatták, […]

Mint tudjuk, ez a pofon a legnagyobb. És már kiosztották a minap, nevezetesen akkor, amikor a mici a médiabirodalom menedzsmentjét kirántotta Simi kissé csámpás lábai alól. Az eset olyan váratlanul történt, hogy a szürke eminenciás felvette a szürke ötvenegyedik árnyalatát, melyet normál menetben szívinfarktus esetén láthatunk a betegeken. De a reflexek működtek, és a rúgás, melynek a Vezér reményei szerint az utolsó rúgásnak illett volna lenni, igen pontos volt és felettébb érzékeny pontján találta el őt. Mondhatni, az utazófelszerelésén, ami köztudottan igen fájdalmas, és a nők is csak azért tartják a szülést a legnagyobb fájdalomnak, mert képtelenek átélni a kerékpárvázra […]

Nemzeti konzultáció, parlamenti vitanap, bezárkózási stratégia, minden illegális bevándorlót azonnal le kell tartóztatni c. rogáni baromság (tekintve az ismert számokat, ehhez kb. kétszer annyi fogvatartotti hely kellene, mint amekkora jelenleg a büntetőintézetek befogadóképessége, és akkor még nem beszéltünk a költségekről), mindez az újabb figyelem elterelő manőver részeként. Mert hát, jajistenem, elözönlenek bennünket a koszovói menekültek! Valóban, napi 800-1000 albán érkezik, node eszük ágában sincs itt maradni! Minek is? Leghőbb vágyuk tovább, Bécsbe, Berlinbe vagy Münchenbe, amilyen gyorsan csak lehet, nekik Orbánisztán csak tranzit ország! Mindegy, Rogán riogat velük egy jó ízűt, addig se foglalkoznak a népek az ő lakáspanamáival. Valamikor […]