Augusztus 22-én kerül megrendezésre a montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség által szervezett Szent István napi piknik. A rendezvény tábori misével kezdődik a Montreáltól északra fekvő Rawdon-ban. Az ÚtKERESZTeződés nevű ifjúgási együttes szólgálja a zenét. A misén kivül lesznek magyaros ételek, tombola és sportolási lehetőségek. Az Egyházközség „rádonyi” Szent István parkja tópartján van, tehát a piknik egy kellemes nyári kirándulást is jelenthet az egész család számára.

A kanadai kormány–és azon belül Parks Canada–ezen a héten elismerte, hogy az 1956-os forradalom és az azt követő menekülthullám nemzeti fontosságú esemény Kanada történelmében. Jim Prentice környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy több mint 37,500 magyar menekült érkezése jelentősen hozzájárult a modernkori kanadai bevándorlási politika kialakításához. Judy Young-Drache, a Canada-Hungary Educational Foundation elnöke szerint a menekülthullám kulcsfontosságú szerepet játszott a toleráns, sokszínű kanadai társadalom kiépítésében, mely társadalomra valamennyien büszkék lehetünk. A teljes angol-nyelvű sajtótájékoztatót honlapunkon olvashatja.                                                               Az 1956-os magyar menekülthullám kanadai elismerése

A kanadai szövetségi kormány által létrehozott alapítvány 2010 júniusban konferenciát és megemlékezést szervezett Kingstonban a 8,572 Első Világháborúban internált kelet-európai bevándorló emlékére.  A két napos szimpózium szervezője Lubomyr Luciuk professzor volt,  a helyszín pedig a kingtsoni Queen’s Egyetem Donald Gordon konferencia központja. 1914 és 1920 között többnyire 8,572 osztrák-magyar bevándorlót vett őrizetbe a kanadai hatóság és legtöbbször elszigetelt északi régiókban lévő táborokba dolgoztatták őket. Összesen 24 internáló tábor létezett Kanadában, de az internáltak közül többszázan nem élték túl a kegyetlen körülményeket. 2008-ban a kanadai szövetségi kormány létrehozott egy tíz millió dolláros alapot, mely ugyan nem adhat kárpótlást a leszármazottaknak, de támogatást nyújt olyan […]

Egyre többen követelik egy független vizsgálóbizottság létrehozását, mely jelentést készítene a torontói G20 találkozó idején történt esetleges rendőri túlkapásokról. Immár több mint 18 ezren csatlakoztak egy Facebook csoporthoz, mely éppen egy ilyen vizsgálatot követel és az ottawai ellenzéki pártok is támogatják az ötletet. Jack Layton, a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) vezetője felhívta az Alsóház közbiztonságért felelő bizottságát, hogy foglalkozzon az üggyel és készítsen egy jelentést a csúcstalálkozó anyagi és operatív oldaláról. A közbiztonsági bizottság liberális és Bloc Québécois tagjai jelezték, hogy támogatják Layton indítványát. A Kanadai Szabadságjogok Egyesülete már elkészítette jelentését és ebből az derül ki, hogy valóban voltak […]

 A tavalyi évhez hasonlóan, idén is részt vesz a Montreáli Magyar Bizottság a hagyományos Kanada Napi felvonuláson. Zászlókkal, magyar népviseletben vagy csak egyszerű jókedvvel várják a  közösséget. A felvonulás után a Magyar Otthonban (Foyer Hongrois-ban) folytatódik a program, ahol üditőkkel és harapnivalóval várják a felvonulókat. Igy előre is boldog Kanada Napot és sok sikert kivánunk a montreáli magyar csoportnak!

Délután 1.41-perckor, harminc másodpercen keresztül erősen remegtek az épületek a kanadai fővárosban és perceken belül összeomlott Ottawa mobilhálózata. Az előzetes jelentések szerint 5,7-es földrengés történt közép-Kanadában, melyet Ottawa és Windsor között lehetett érezni. A földrengés epicentruma Ottawától 61 km-re északra volt, az amerikai Geological Survey jelentése szerint. A kanadai kormány által üzemeltetett NRCAN honlap jelenleg elérhetetlen, tehát csak az Egyesült Államokból érkező forrásokból tudjuk konfirmálni a földrengés komolyságát. 2.55PM: Evakuálták a Laurier Avenue és Bank Street saroknál lévő Jackson épületet. A földrengés epicentruma Val-de-Bois, 50-km-re Ottawa belvárosától. 3.00PM: A belvárosban lévő Rideau Centre bevásárlóközpont ablakai betörtek, a parlamenti precinct-et kiüritették. 3.11PM: Elment az áram […]

A montreáli Magyarok Nagyasszonya Egyházközség idén is megszervezi a hagyományos Péter-Pál pikniket a várostól északra fekvő Rawdon-ban. Június 27-én 11-kor kezdődik a tábori Szentmise, ezt követően pedig focival, röplabdával, magyaros ebéddel, tombolával és zenével várják a résztvevőket. A rawdoni Szent István Park a tópartján található, így kellemes sétákra is van lehetőség. A Rawdon nevű község Montreáltól 80km-re észak-keletre fekszik. Az Autoroute 25 N-en kell Terrebonne felé haladni. A QC-125 N elágazásnál, a Julienne-Rawdon-Saint Donat feiratot kövesse. Rawdon környékén már láthatja at út mellett elhelyezett magyar táblákat, illetve zászlókat.

Frank Graves, az EKOS közvélemény-kutatója szerint akár 70 százalékot is nyerhetne egy liberális-új demokrata koalíció, amennyiben a két ellenzéki párt szövetségre lép Stephen Harper miniszterelnök konzervatívjaival szemben. A konzervatív kormánypárt előnye felére csökkent a ma reggel nyilvánosságra hozott felmérés szerint. Egy ‘mai’ választáson a jobbközép párt 31,4 százalékot szerezne, szemben a liberálisok 26,8 százalékával. A baloldali Új Demokrata Párt 16,6 százalékot tudhat magáének,  míg a Bloc Québécois jelenleg 8,9 százalékon áll. A parlamenten-kívüli Zöld Párt támogatottsága majdnem eléri a 13 százalékot. A tory támogatottság csökkenésének több oka is van. De talán a legsúlyosabb a csúcstalálkozó körüli rendkivül nagy biztonságnak a vártnál […]

Sokat mond a Michael Ignatieff által vezetett Liberális Párt helyzetéről, hogy a legújabb EKOS felmérés szerint még mindig a botrányoktól hangos konzervatív kormánypárt a legnépszerűbb. Az EKOS szerint Stephen Harper kanadai miniszterelnök konzervatívjai 33 százalékos támogatottságot élveznek. Ezzen szemben a liberálisok 26, a baloldali Új Demokrata Párt 16, a parlamenten kivüli Zöld Párt 11,5 és a szepatatista Bloc Québécois képviselői 10 százalékon állnak. Az mindenképpen kiderül az EKOS számokból, hogy a konzervatívok messze vannak a többségi kormányzáshoz szükséges 40 százalék körül virtuális küszöbtől. A kanadai lakosság 42 százaléka szerint jó uton halad a Harper kormány, de ennél valamivel többen (44 százalék) szerint inkább rosszul […]

Stephen Harper miniszterelnök kormánya bejelentette, hogy 30 képviselővel növelik a kanadai parlament létszámát. A reform lényege, hogy Ontario, Alberta and Brit Columbia tartományokat több képviselők reprezentálják az Alsóházban. De ezzel szemben Québec egyetlen extra választókerületet sem kap és így hosszú évek óta enyhén alulreprezentált lesz a kanadai parlamentben. Az új parlament 308 képviselő helyett 338-ból állna és úgy tűnik, hogy az ellenzéki Liberális Párt is támogatja a konzervatív javaslatot és éppen a balközép párt lesz a nagyobb parlament legnagyobb győztese.

Enyhén államfüggő vagyok, de azért még van remény és már majdnem jó úton járok. Ez derült miután válaszoltam a Magyar Demokrata Fórum honlapján megjelenő interaktív, „Mennyire vagy konzervatív?” című teszt kérdéseire. A kérdések többnyire tartalmasak és sokszínűek, kár azonban hogy a lehető válaszok már sokszor bulváros formát öltenek, máskor pedig egyenesen infantilisek. Kanadai szemszögből nézve, az MDF jelenlegi gazdasági konzervativizmusa olyan, mintha egyenesen az albertai Wild Rose nevet viselő párt, vagy éppen a kormányzó Konzervatív Párt legkékebb, volt Canadian Alliance szárnyából származnának.

A québeci liberális kormány példanélküli módon megy neki a kanadai egészségügyi alaptörvénynek. Jean Charest miniszterelnök kormánya bejelentette, hogy a tartomány lakossága 25 dolláros vizitdíjat fizethet minden orvosi látogatás után. A Nemzetgyűlésben bemutatott törvénytervezett szerint, egy 10 perces orvosi konzultáció ára 25 dollár lenne és évente egyszer kell majd befizetni az előző 12 hónap teljes összegét. Az adóbevalláskor lehet jelezni, hogy hányszor mentünk orvoshoz és ezt követően küldi ki a tartományi kormány a számlát.

Botrányba fulladt Ann Coulter szélsőjobboldali amerikai publicista ottawai előadása, miután többszáz tüntető akciója révén utolsó percben törölték a beharangozott egyetemi prezentációt. A hangulatot már az Ottawai Egytem alelnöke, François Houle akkor biztosította, amikor napokkal az ominózus előadás előtt levélben tájékoztatta Coulter-t, hogy Kanada törvényei korlátozzák a szólásszabadságot, amennyiben azt gyűlöletkeltésre használják fel. Coulter ezt az emlékeztetőt úgy vette, hogy a kanadaiak máris börtönbe dobhatják nézetei miatt. Kétségtelen, hogy Coulter nézetei az amerikai republikánus körökben és szélsőségesek. Szerinte Amerika feladata lenne a muzulmán világ kereszténységre való áttérítése és ameddig ez nem történik nem szállhatnának fel muszlim járatokra, legfejebb „repülő szönyegen” utazhatnának. Amikor az ontario-i londoni egyetemen tartott előadást az amerikai publicista, azt találta mondani, hogy a muszlim inkább csak teveháton utazzanak. Ezen kivül Coulter szerint a zsidókat „tökéletesíteni” kéne, Kanada pedig örüljön annak, hogy Amerika egyáltalán eltűri létezését ezen a kontinensen.

Befagyasztott közalkalmazotti bérek, csökkentett minisztériumi támogatások és a külföldi nagytőke beengedése a távközlési szektora–ezek voltak a Stephen Harper miniszterelnök által elkészített trónbeszéd legfontosabb elemei. Michaëlle Jean főkormányzó olvasta fel az egy órás trónbeszédet, mely a kanadai menekült rendszer reformját, illetve szigorításád is előrevetítette. A szövetségi minisztereket, parlamenti képviselőket és a szenátorokat is érintik a megszorítások–befagyasztott bérek mellett, személyes és irodai admininisztrációra szánt költségvetésük is szűkebb lesz a tavalyihoz képest. Ezen kivül, a jobbközép kormány lehetővé kivánja tenni azt, hogy külföldiek is kisebbségi tuljadonjogot szerezhessenek az ország távközlési és egyéb kommunikációs vállalataiban, igy tehát a műholdas és mobiltelefonszolgáltatók köreiben is.

Úgy tűnik, hogy a vancouveri olimpiának köszönhetően elfelejtették a kanadai szavazók a parlamenti prorogáció körüli felháborodást és a felmérések szerint ismét vezet Stephen Harper konzervatív kormánya. De egyik pártnak sem érdeke egy előrehozott választás, hiszen ebből szinte biztosan egy újabb konzervatív kisebbség születne a törvényhozásban. A legújabb Ipsos-Reid felmérés szerint, a lakossá 37 százaléka szavazna a kormányon lévő jobbközép pártra. Ezzel szemben a liberálisok 29, a baloldali Új Demokrata Párt 16 és a szeparatista Bloc Québécois–mely csak Québecben indít jelölteket–a francia többségű tartományban 39 százalékra számíthat. Québecben továbbra is második helyen találják magukat a liberálisok (25%), míg a konzervatívok 17 százalékos támogatottsággal rendelkeznek Kanada második legnagyobb tartományában.